Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

KEÖD, 1971. MÁRCIUS 9. 5 „jó néha régi példákat Győr hármas ünnepe elővenni" Juhász Gyula prózai írásainak újabb kötetéről A szegedi irodalomtudo- sebbnek hallotta a valósa- színház még nem a kultúra mány eddigi legjelentősebb gosnál, de mennyi önzetlen lényege és teteje, sőt — 4N 1 fi A „ i !nlin„'(».nniT-i<I. 11 .1 : A ' ,11.1., . . 1. . - .. ... , n . filológiai teljesítményéve vá­ló Juhász Gyula életműki­adás záró kötete — sajtó alá •endezte Illa Mihály — a szolidaritósvállalás, tehetség- nem kell messze menni — tisztelet, hagyományszeretet, hites és komoly program a szűkebb pátria iránti ra- hiján bizony csak afféle gaszkodás izzik vitatható vegyeskereskedés, amely a költő 1927 és 1936 között ítéletei mélyén is! A lénye- tömeg egy részének búfeiej­írott publicisztikáját tartal­mazza a kritikai kiadást get azonban jól látta: a hi­vatalosan támogatott és el­tő hajlandóságát kiszolgálni több igyekszik kevesebb meghatározó elvek szerint: ismert tekintélyekkel szem- anyagi és meglehetősen mi­billográfiai teljességgel, de lemondva azoknak az írá­soknak a közléséről, melyek a költő eszmei és művészi ben Petőfi és Ady örökse- nimális erkölcsi sikerrel." gének, Babits, Bartók, Ko- Szólt a művészi bátorság és dály, Szabó Dezső, Koszto- igényesség hiányát, a szelle­lányi, Rippl-Rónai és Kassáit mi tespedtséget és tehetet­íejlődése szempontjából ér- munkásságának korszakot lenséget leplezni akaró és dektelenek. ,A köte'ben fotóiéit kor­szak — állapítja meg jegy­zeteiben Ilia — nem külön egység Juhász életművében." Valóban; ugyanaz a maga­tartásforma tűnik elő, mint a megelőző kötet anyagából. Az írások többsége a Dél­magyarországban jelent meg, melynek Juhász 1918-tól meghatározó szerepét, radandó értékét. Publicisztikai írásainak gondolati íve a hivatalos Iro­dalom és művészetpolitiká­val való szembeszállástól, az eszmei szegénység és a han­gos semmitmondás, a cenzú­ra és a tettlegesség elleni tiltakozástól, a tehetség és a szellemi szabadság védel­kezdve főmunkatársa, rend- métől az ellenforradalmi rendszer, az új barbarizmus elleni tiltakozásig, a kultúra, nemcsak az irodalom dol- az új humanitás, a munkás gaira terjedt ki, hanem a hazaszeretet melletti hitval­korabeli magyar valóság lásig emelkedik. Nem tűnik szeres napi vezércikkírója Mórával együtt. Figyelme szinte minden fontosabb szellemi és erkölcsi megnyi­latkozására: színházra és várospolitikára, filmművé­szetre és tanügyre, helyi hagyományokra és úttörő törekvésekre, művésznyo­morra és országos politikára. A kritikát tartotta. Ám művészetnek. Vallomásérté. kű önkifejezésnek, de min dig közösségi érdekűnek. Tu datosan maga sajnos azóta sem kihalt ama babonáról, hogy „a közön­ségnek, ennek a felnőtt gyer­meknek a kedvében kell járni és mivel a szelleme kiskorú, nem szabad neki valami olyasmit adni, ami megerőltetné az elméjét és megzavarná az érzéseit". Látta és megörökítette e „színházi farsang" törvény­szerűen bekövetkező „böjt­jét" is: „a közönség — írja — egyszerre csak megtalálta a szívét és az eszét és nem hajlandó tovább is a kultu­rális kiskorúság hintalován Tekintélyes újbarokk stilu- duló kiváló alkalom azilyes­sú épület áll Győr központ- mire. jában, pár lépésnyire a há­borús hamvaiból újjáéledt • pályaudvartól. Praktikusan sötétszürkére vakolták, s így — anélkül, hogy akár ötven évig is tatarozni kellene — bátran magára szedheti a né­Mert Győr idén ünnepli \ a­rosi létének 700. évforduló­ját Másodszor és egyúttal ünnepli előléptetését a me­ha"még'errefelé°ls"szaladgáló gyel városok s?rába: Har; gőzmozdonyok kormát, öt- madszor meg azt 18 unnePU> vennyolc méteres tornya ma­hogy lakóinak száma — bár­gasra pipiskedik a házak fö- mennyire meglepő - hajaz­lé, mintha éberen szemmel za a százezret. Minden orom tartaná, rendben van-e min- garmadába llyenkor' den körülötte. A história sze- Nemcsak a szamok ímpo­rint egy megtollasodott üve- zánsak, amelyek a tanter­gesmester, Bisinger József mek) bölcsődék, áruházak so­emeltette a századforduló tá­kasodását tanúsítják, hanem túlzásnak, ha megállapít- ügetni, néhány bukás lár­juk: Juhász 1919 utáni pub­licisztikai munkássága a 30­as évek közepén kibontakozó fasizmuseílenes népfront­mozgalom szellemi harcainalt fontos előzménye. mája azt harsogja, hogy a közönségnek elment a ked­ve attól, hogy az orránál fogva vezessék." Az irodalom- és művészet­történeti meglátások soka­sága mellett az igazság hű­séges hirdetése, a rendület­Feltűnően sokat foglalko­művészetnek zott Juhász színházpolitikai nem öncélú problémákkal. Személyes nosztalgia, ugyanakkor nyűg- len bátorság és kitartás, a talan felelősségérzet rejtezett múlt és jelen egybelátásá­érdeklődése mögött. Ma is . íeé szülőváros és és szándékosan a tanulságos és megszívlelen- naf g?nye' a szulovaros es temperamentumán dő, amit épp a Délmagyaror- a kultura iránti szeretet, az keresztül nézte és ítélte meg szág hasábjain elmondott: irodalom és művészet meg­a művészetnek azt a darab­ját, ami épp elébe került. Jóhiszeműen, meggyőződés­sel szólt, mindig őszintén és becsületesen. Vállalva a tévedés kockázatát. A „geni­us loci szavát" olykor erő­„A színház nagyon határo- váltó és megváltoztató ere­zottan értékes művelődési jébe vetett hit az írástudók tényező lehet a kellő irodai- . mi és művészeti tudással és felelősségének mindig éber ízléssel öntudatosan és cél- tudata a maradandó örökség irányosan dolgozó vezető Juhász Gyula publicisztikai ember kezében, de maga a munkásságából, AZ a maga­tartás, melyet ő maga a 18. században élt német kriti­kusról, Lessingről szólva oly találóan jellemzett: „író volt, a toll embere, de min­dig az élet, a világ szebbé, jobbá, szabadabbá, boldo­gabbá tétele volt minden művének alapgondolata, minden alkotásának vezér­eszménye," Csaplár Ferenc Páérioz-homutatő Szagodon Kétségkívül Dayka Margit talasszony volt. Zsani néni Mina nénije volt a szombat - Miklós Klára — és Pepi esti Móricz-bemutató, a Nem néni — Szendrey Hona — élhetek muzsikaszó nélkül összetéveszthetetlen karak­legérdekesebb alakítása. Szó ter, akárcsak Katona András szerint véve is: legjobban ő kedélyes Lajos bácsija. Bá- [ mulattatta a közönséget, mű- nyász Ilona Kisvicáknéja vészi értékét tekintve is: ő kedvesen ravasz parasztasz ­tört a legmagasabbra. Csak szony, Oszvald Marika Bi­éppen nem arrafelé, amerre rikéje szemtelen kamaszlány, ennek a cigányzenés-mula- A sokszereplős előadás tós darabnak az útja vezet, epizódalakításaiból kiemel­Dayka bohócos maszkja, a jük Éltes Kond elegáns pes­commedia dell'arte világát ti jogászfiúját, Marosi Ká­idéző groteszk mozgása- roly kissé népszínműves játéka, régibb, de egyúttal mulatságos prímását és Gé­maibb, modernebb is. mint mesi Imre öreg Petákját. Móricz darabjának inkább A hangulatos díszleteket naturalista, mint realista Székely László, a Jelmeze­stílusa. ket Gombár Judit tervezte. De Bicskey Károly jó íz­Ma: Sarolta helyett Carmen Gregor József megbetege­dése miatt a Sarolta mára, kedd estére hirdetett előadá­Bizet Carmenje jékán, aki nemes önzetlensé­gével bevonult a halhatat- a frissen szerzett megyei jel­lanságba: szobra ott áll a dí- ző is a város elé. De ha már szes előcsarnokban. két oka van a megérdemelt © pohárköszöntőre, miért ne legyen ráadás is. Az 1970-es Azért időztem annyit a ta- népszámláláskoi. még csak87 nácsházaval, mert mostana- v ,,, , , „ . ban feltűnő eleven élet zaj- ezer 105 lelekszámu Győrné­lik a falai között. A város hány hónap alatt mintegy vezetőit jubileumi tennivalók 102 ezerre növelte lakóinak tartják izgalomban. Itt a to- számát a i községet csa„ rony alatt végzi a dolgát Győr egyik lelkes szószólója, toltak hozzó (miért ne- hl" dr. Csernitzki Gyula is, aki szen Szeged kivételével a foglalkozására nézve vb-el- többi nagyobb városunk is nök de mintha szűk lenne ezt csinálja) ahányat a bü­neki ez a hivatal: orokké ,„„ . ,,, . . futkos, intézkedik, lendüle- vös 100 ezres szam Rágása lesen szónokol, beletüzesedik szükségessé tett. így rögtön annak bizonyításába, hogy kövérebb a tekintély — nincs különb város messze gondolták a város patrónu­lájakon annal, amelyet a , „ .. . ,, ... Kisalföld gazdasági és szel- sai- Nyilván nem véletlenül lemi központjának neveznek, hangsúlyozta ismételten a vb­S nem azért csinálja, hogy elnök, hogy „Győr hatodik ezzel is teljék a napja, ha- ugyan a magyar városok kö­nem szentül hiszi, amit .... , . . . .. mond zott, de gazdasagi sulyat te­Űgy gondolom, a város na- kintve kétségtelenül a har­gyobbítása és csinosítása ér- madik." dekében elvállalna bármiféle És a számok valóban erre plusz munkát, mint ahogyan vaUanak: a mögöttünk levő idegenvezetőnek is felcsapott, , . , .. személyesen akarván meg- otéves terv lde3en az osszes mutatni, mire képes a győ- termelési érték elérte a 15 riek alkotó kedve. Felhívta milliárd forintot. Győr olyan a figyelmet a rendben tar- vállalatokkal dicsekedhet, tott műemlékekre, a kívül- . „ D « n a » _ ,, belül tatarozott, ékszereknek mlnt a "RÁBA Magyar Va" is beillő barokk palotákra, Son- és Gépgyár, ahol 17— a mindenfelé széjjelséggel 18 ezer ember talál megél­járó, de neki a megújulás hetést, vagy a „Richards" Fi­örömét jelentő nagyarányú n0mD0SZtóevár amelv a hí. csatornázásra, az új ifjúsági n°mP°sztogyar amely a hi­ház alapozására, a most ki- res szövetgyártó Angliába is bontakozó acélöntöde hatal- exportálja kifogástalan ter­mas betonszerkezetére. Reg- mékeit. Már teljes erővel gel 7-kor már a posztján működik a házgyár, és évi állt. és rendelkezett, ellen- 4200 lakást hordanak ki a őrizte a gyárlátogatások meg- kapuján. Az elmúlt öt esz­szervezését, gondoskodott ar- tendőben 665,4 millió forint ról, hogy városának jó híre volt a városi tanács költség­széjjelröppenjen az egész or- vetése, a negyedik ötéves szágban. Az ünnepi évfor- tervre azonban 852,5 millió lésű rendezése és a többi közreműködő játéka a da­rab cigányzenés-mulatós tó­nusában tartotta az előadást Még Nagy Attila Balázsa is e stílus keretein belül ma­radt. bár az a törekvése. hogy teljes és hiteles emberi portrét vázoljon föl — bő- ^ helyett vítve és tágítva a szerepet bérletek és a — végig érződött. Lelkes keruI szinre- A Perietek es a Dalma Póllkája már inkább megváltott jegyek érvénye­azonosult a szereppel és az sek, de kívánságra a Sarol­előadási hagyományokkal: ta március 26-i előadására kedves, naiv, szerelmes fia- átcserélhetők. Jtrw!« belföldre* A Kiváló Kisipari Szövet- szőnyegszövő részlegnek volt. kezet címmel járó vándor- Az újonnan vásárolt kötőgé­zászló tavalyi tulajdonosa, a pek is hozzájárultak ahhoz, Szegedi Háziipari Szövetke- hogy a divatos kötöttáruk zet megtartotta évi közgyű- minőségét sikerült javíta­lését A szövetkezet tavaly niuk, a választékot többféle másfél millió forinttal ter- modellel bővíteniük, melt többet, mint 1969-ben. öt év leteltével a vezető­Ebben legnagyobb érdeme — ség újraválasztása is most a főleg exportra dolgozó — volt esedékes. Fény- és árnyaidalak [ NŐNAP LÉVÉN, a képér- BAKI. Amikor a tévé rög­nyő is megkülönböztetett fi- tönöz, riportokat, játékot, gyelmességgel fordult a kerekaszta]-beszélgetése­gyengébb nem felé. Több ket közvetít egyenesben, műsorban előkerült a virág, olykor kivédhetetlenül csú­sőt par kön túl vége programjait szavas köszöntő- szik a műsorba. Az elszó­úgy tűnt, a hét- lások mosolyogtatók, sok mintha szór még oda is várja a né- zetőit, neves személyisége­Képernyö szerkesztő presztízskérdést csinál a figyelmetlenül ki­játszott bikáért. AMI TETSZETT. A Hét következetesen látja vendégül párt- és állami életünk ve­nöi szemmel" állítanák ző, hogy feloldják a han- ket> akik a hétköznapi em össze. Igaz, a nő Hitchcock gulatot, közvetlenebbé te- ber számára általában csak mester soros bűnügyi sze- gyék az adást — de a fel- fontosabb tanácskozások fó­mináriumán csak áldozat (a vételről közölt értelmetlen- rumain, hivatalos nyilatko­kedves Dzsordzsi bácsi fur- ségek, vagy a szervezési ba- tatokban, dokumentumok­csa lélektani bukfencmutat- kik bosszantóak. Azon csak ban jelentkeznek. Itt a ri- • vónyok során lecsapja mint mosolyogtunk, mikor az Porterrel négyszemközt, va­sofőr a taxiórát) — de a egyik szakszervezet képvise- lójában a kamerákon túli szavalóversenyt egyhangúan lője a tévé szűkös helyvi- közvéleménnyel sokszem­" " szonyait jellemzőn fölpana- közt, minden formalitások szólta, az adás előtti smin- nélkül egyenes kérdésekre kelésnél csaknem Bessenyei egyenes válaszok hangzanak des drámájában (Én, te, ő) a Ferenc ölébe ült, s később el. S egyszeriben kiderül, legjobb szerepet kapja és vette észre, hogy Pécsi 11- milyen bonyolult dolog az két sikeres műsorban egyet- dikó is ott ül (így!) - vi- államháztartás, és milyen len, igazi főszereplő: szom- szont bosszanto felületesség kézenfekvő, aktuális, szorí­bat délután Szemes Piroska egy korábban készült riport- tó napi gondok fogalmazód­olyan snittet hagyni nyeri, a Kicsoda-micsoda? nyertesei között a legügye­sebb, A. Arbuzov párbeszé újságíró-riporter, vasárnap ban este Agay Karola operaéne- ami értelmetlen. Az óvodai kesnő. E két utóbbi portré férőhelyekről szóló, külön­ben érdekes, eleven riport­ban valamelyik mama kis­a műfaj mívesebb darabjai közé számít. Szemes Piros­nak meg egy-egy központi határozatban, állásfoglalás­ban. És tetszett a Váci Mihály kától, a Nők Lapja főműn- gyermekének egy százalék ^^óyerseny szegedi yers­katárcitól tanulni lehet, hogy a magánélet sem men­tesíthető öncélúan az em­berek sorsától, küzdelmei­től, s az élet értelme, hogy a mellettünk botladozónak segítő kezet nyújtsunk, hogy mondója, a Minerva-színpa­dos Peczka Mihály, aki for­dulójában nem nyert ugyan, de elégtétele lehet, esélyt adtak az óvodai be­iratásra, azt se biztosan. Egy százalék esély: esély­telenség. A bizonytalanra ítélt esélytelenség pedig h°gy a győztes Péter Ilona egyszerű logikával maga a bármely korábbi vetélkedőn valószínűség, az esély. És is győzött volna, s a közön­né idegenül: társakként mo- bosszantóbb baki, ha a Ki- ségszavazásban még van zogjppk egymás mellett a csoda-micsoda? játékban le- reális lehetősége a tovább­világban. (Olombetűs vállo- áll az adás, visszakeresik a jutásra. mások-sorozat.) felvételt csak azért, mert a Nikolényi István forintot irányoztak eló, jól­lehet a megyei városi rang­ra való tekintettel jelentős megtoldásra «zámítan~k. A vagon- és gépgyár egyik új csarnokának magas, zöld kapuja úgy nyílik szét, mint Ali Baba előtt a kincsesbar­lang ajtaja: zajtalanul, hogy belépés után ugyanígy bezá­ródjék. Lenyűgöző. A merész szerkezetű, se vége, se hosz­sza szereidében autók, mo­toros targoncák futkosnak, esztegapadok egész légiója sivítozlk, mögöttük szalagok­ra aggatva alkatrészek kúsz­nak céljuk felé. Rend, tisztu­ság, szervezettség. Ez a futó­műgyár, ahol hátsó hidakat készítenek korszerű autóbu­szokhoz. Az egyik csúcsesz­terga kerekét fiatal lány for­gatja. Andori Piroska két éve dolgozik itt, havi két­ezret keres. „A posztógyár­ban nem lenne könnyebb?" „Jól érzem itt magamat, nem kell éjszakázni, mint a tex­tileseknél. Onnan többen ls idepályáznak." Ligeti Imre, a posztógyár vezérigazgatója: „Dolgozó­inknak 75 százaléka nő, a munkások átlagkeresete 1800 —1900 forint között mozog. Mégis sokan elmennek tő­lünk a három műszak miatt, gyakran azt se bánják, ha másutt 500 forinttal is ke­vesebbet kapnak. Pedig uz éjjeli műszakot 70—100 fo­rinttal már preferáljuk ls." Gondok nélkül még egy ju. biláló város sem létezik. Az ország nyugati kapujában ma is kevés a szálloda: a napi 600 személyes kapaci­tást már egész évre lekötöt­ték. A parkolási viszonyok szinte botrányosak a szűk utcák miatt. Sokan aggód­nak, a házgyári épületek nem szürkítik-e el a sajátos han­gulatú várost? De ugyanak­kor nagy a bizakodás is, mert Győr lendületes fejlő­dése a lakosság szeme előtt megy végbe. Augusztus 20­ára, a jubileumi főünnepsé­gek idejére felseprik, kitaka­rítják az utcákat, tereket, hogy az új városközpontot — ahol már föld alatti parko­lóhely is lesz — méltó kör­nyezetben felavathassák. F. N. I. l^zsesszktub Tegnap este a Bartók Bé­la Művelődési Központ eme­leli nagytermében rendezte rats a Szegedi Dzsesszklub soros, márciusi összejövete­lét — ezúttal különösebb látványosság nélkül. A program már-már hagyomá­nyosan oldott, kötetlen hangnemben zajlott le, job­bára a törzstagok részvéte­lével, vetélkedővel, élő- é« magnózenével. Dr. Hulin István rövid is­mertető elemzéssel mutatta be Bach Olasz koncertjének Jack Lussier-íéle --esszes átdolgozását, s a program érdekessége volt, hogy az eredeti mű részletei is el­hangzottak Bodó Árpád zongoraművész tolmácsolá­siban. A szokásos hangle­mezsorsolást ezúttal dr. Veszelovszky Iván zenei fej­törője váltotta fel, s a szü­net után bemutatkozott az Angyalok bluesegyüttes is John Myall-, illetve saját számokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents