Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

TASARNAT, 1971. MÁRCIUS 7. A felsőoktatás soron következő feladatai Dr. Polinszky Károly nyilatkozata Miben latja a Művelődéstigyi Minisztérium a felsőoklési konferencia. A tanácskozás témája — A tanszék tatás időszerű feladatait a X. nevelő munkája — jól kifepartkongresszus határozatának tükrében? — erről nyilatkozott dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes. jezi nevelő munkánk korlatiasodását. gyatásoknak egyidejűleg kell szolgálniok az oktatást és a társadalmi, népgazdasági igényeket, összehangoljuk a sokféle irányító és finanszí— További erőfeszítéseket rozó szerv tudományszerveteszünlc a fizikai dolgozók ző munkáját. Különös figyel— A tudomány, a társada- gyermekeinek támogatásáért, met szentelünk a társadalom, teimelés folytonos Megvizsgáljuk a még minfejlödésével együtt haladva dig jelentős lemorzsolódás tovább kell korszerűsítenünk okait, biztosítjuk, hogy a az oktatást. Korunk, az oly gyakran emlegetett „gyorsulegtehetségesebbek csolódhassanak a bekaptudomá1ó idő", ma már nem teszi nyos diákköri munkába, gonlomtudományi kutatásoknak és a vidéki egyetemek kutatói fejlesztésének. — Intézményeink oktatónevelő munkájában erősítjük a marxista—leninista világlenetővé, hogy az egyetemek doskodunk a végzettség meg- nézet vezető szerepét, ezért és főiskolák befejezett kép- szerzése utáni megfelelő elzést adjanak; feladatuk ma helyezkedésükről. Felkaroljuk hallgatóink mozgalmát, nagy figyelmet szentelünk a szaktanszékeken folyó munka ideológiai tartalmának, amely a fizikai dolgozók az ideológiai tárgyak oktatásának. — Felkészültünk az oktainkább az, hogy szilárd elméleti megalapozást, módszertani jártasságot, alkalma- gyermekeinek felvételi fel zási készséget nyújtsanak. készülését hivatott szolgálni. — Mindez együtt jár az efctató és tudományos mun- .. , . ka szervezeti kereteinek ész- nunk biztosítani a tehetse- vizsgálatára is: megtettük az gw munkas-paraszt fiatalok- első lépéseket a tanárképzés — Jelentős feladatnak tekintjük egyetemeink, főiskoGJakorI° illáinkban az tási rendszernek a X. kongeddigmél tobb helyet kiva- resszuson elhatározott felülszerű megváltoztatásával. Egyetemeink, főiskoláink — élve a jogszabályokban biztosított önállósággal — meg- , , ... kezdték a belső szervezeti lai?k tudományos munka,arend korszerűsítését. E téren munkánk alapvetően arra irányul, hogy az intézmérvek belső demokratizmusa valóban kibontakozzék, az önállóság és a felelősség ne csak elméletben, hanem a mindennapok gyakorlatában is érvényre jusson. Eddig is, ezután is fellépünk minden olyan tendencia ellen, amely csorbítani vagy éppen ködösíteni akarja az oktatók és hallgatók legszélesebb rétegeinek jogait és kötelességeit — A kővetkező időkben hatékonyabbá tesszük az egyetemi nevelő munkát. A nevelési elvek, a nevelési rendszer "kidolgozásán már túl vagyunk, most a gyakorlati nevelő munka követkeT k. Jelentős esemény lesz e vonatkozásban ősszel a Iliországos felsőoktatási nevenak további javítását. Alaprendszerének kritikai elemzésére, az idegen nyelvek oktatásának átfogó vizsgálatára, felvételi rendszerünk Vendégvárás — feltételek híján Kerekasztalvita a népfront városi bizottságán Nagy probléma Szegeden a vendéglátás. Sokszor szó amely sajnos úgy tűnik, asik róla hivatalos helyeken és magánbeszélgetéseken is. Ezt a kerekasztal-beszélgetést a népfront városi bizottsága és a Délmagyarország szerkesztősége hívta össze. A legilletékesebbek vettek rajta részt: a tanácsoktól dr. Deák Ferenc, a megyei vb és Farsang Lászlóné dr., a városi vb kereskedelmi osztályának vezetői, dr. Kalmár geden és valószínűleg több százezer töltene, ha tudna. hogy messze elmarad a követelmények mögött. Hiszen a szállodai férőhelyek 95— 100 százaléka egész éven át foglalt. Több tízezer külföldi vendég tölt éjszakákat SzeFerenc, a városi vb tervosztályának vezetője, Korek Józsefné dr., az I. kerületi vb elnöke, Koncz Mihály, a II. kerületi vb elnökhelyettese, a KISZ-től Dénárt Béla, a városi bizottság munkatársa, a vendéglátó cégektől dr. Anialffy Györgyné, az idegenforgalmi hivatal vezetője, Balikó Béla, a Hungária igazgatója. Bodola Miklós, a megyei vendéglátó vállalat. Szűcs Tibor, az áfész osztályvezetői, Horváth István, az Utasellátó, valamint Nemes Sándor, az Alföldi Vendéglátó Vállalat osztályvezetője. Kereslet és kínálat Magyarországon tavaly 7,5 millió külföldi fordult meg, közülük legalább 3 millió érintette Szegedet. Sajnos, a gondokon egyhamar aligha tudunk segíteni. Hiába ajánlotta fel az SZMT, hogy a vállalatok építsenek fel kooperációban egy szállodát A férőhelyek arányában kontingensen felül éveken át kapnának ezért szakszervezeti beutalókat. Egyelőre nem nagyon akad vállalkozó. elvünk: a tudományos kuta- tökéletesítésére. (MTI) Elsősök beíratása Szegeden Mint korábban beszámoltunk róla, bonyolítják zetekről az óvodák adnak március 15-ig felvilágosításokat, ahol elle országszerte végezték a megelőző köteaz általános iskola első osz- lező orvosi vizsgálatokat: az tályaiba készülők beiratását. igazolásokat beiratkozáskor A művelődésügyi miniszter rendelete értelmében azoknak a gyerekeknek, akik 1971. szeptember l-ig töltik fel kell mutatni az iskolában. Azokat a gyerekeket, akik nem jártak óvodába, a körzeti gyermekgyógyászati be 6. életévüket, a lakóhely rendelőkben vizsgálják meg. szerint illetékes általános A beiratások mindkét iskolába kell beiratkozniok. Szegeden, március 11. és 12-én veszik nyilvántartásnapon, csütörtökön és pénteken, délelőtt 8-tól 12-ig és ba, írják be az új első osz- délután 2-től 6-ig lesznek az tályosokat Az illetékes kör- iskolákban. „Munkám nem voii hiábavaló!" Sorok a kitüntetett Bodó Violáról Kissé késve kaptuk meg van. A pártban, szakszerEz értesítést, hogy Bodó vezetben, társadiaimi és töViolát, a bordányi általános megszervezetekben mindeiskola igazgatóját számos nütt azt a munkát kereste, korábbi kitüntetés után ahol a legtöbbet segíthetett fáradságos és eredményes A tanácsok megalakulása szeretek segíteni és dolgozmunkássága jutalmául a óta tanácstag. Felsorolni is n; úgy érzem, sokat tettem Munka Érdemrend arany fo- nehéz, népművelési ügyveze- a gyerekekért ' felnőttekért kózatával tüntették ki nyűg- tőként mennyi munkát váldíjbavonulása alkalmával, lalt. Visszaemlékezve ezekFálusi gyerekként hatá- re az időkre, azt mondja: rozla el, hogy tanítói pél- akkori feletteseitől nagy dáját követve maga is pe- buzgalmáért szemrehányást dagógus lesz. Az elhatározás kapott többet, és elismerést is nehéz volt, megvalósítása kevesebbet. Hordókra rakott pallókon, kis kocsmák Jubileumi Emlékérmet, idén pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Erről csak ennyit mond: — Szeretem az embereket, a két faluért. Remélem munkám nem volt hiábavaló. H. D. Talán mégis? Valamit azért kellene tenAhogyan Hofgesang Péter, madik ötéves terv időszakáa Hazafias Népfront városi ban 53 százalékkal (116 miititkára is fogalmazta beveze- lió forinttal) emelkedett. Eztőjében: a város egyik leg- zel szemben alapterülete nagyobb gondjáról van szó, csak 30 százalékkal nőtt. Szeged vendéglátásáról. Hogy Tehát a kínálat alatta mamiért tartozik legnagyobb rad a keresletnek. Nem is gondjaink közé ez a kérdés? eshet túlságosan nehezére, Például azért, mert kevés a hiszen már eleve elmaradás- ni. Hiszen minden bizonnyal szállodánk, a város sok ré- sal indult. Pedig szépek vol- vannak olcsóbb, könnyebb szén nincs étterem és cuk- tak a tervek, csak éppen az lehetőségek is. A szállodarászda, zsúfoltak és korsze- építőipar képtelen volt építés egyik nagy akadálya rűtlenek a tejivók, a kisven- megbirkózni a feladattal, ugyanis a pénzhiány mellett déglők pedig többnyire in- Elmaradtak a tarjáni ven- az, hogy az építőipar elsőkább lebújhoz hasonlítanak, déglők, a partfürdőn épülő sorban a lakások építésére Szándékosan némi túlzás- bisztró, és étterem, a Royal rendezkedett be, ami önmasal írtam le a fenti sorokat, pedig csak az idén készül el. gában helyes is. Csakhogy Nem mondanék egészen iga- Ügy látszik, a nehézkes ki- Budapesten épül a Volgazat. ha azt állítanám, hogy vitelezés is elriasztja a vál- szálló, házgyári elemekből, valóban teljes egészében lalatokat a szegedi beruhá- Ugyanazokból, mint a lakáilyen a város vendéglátása, zásoktól. A Csongrád megyei sok. Szegeden is hamarosan Nem, nem egészen ilyen. És vendéglátó például a har- munkához lát a házgyár, mégis. A fenti jelzők tulaj- madik ötéves tervben 14 Meg kellene próbálni! Ha donképDen nem alaptalanok, millió helyett a negyedik öt- szállodára egyelőre nem is ha a dolog másik oldalától éves terv időszakában csak telik, több vállalat összefoeltekintünk. Attól, hogy né- 9,5 milliót költ Szegeden gásából talán motelekre futhány kellemes étterem, fejlesztésre. Pedig sokkal ná. A házgyári elemekből az oresszó és cukrászda is van többre lenne szükség. építőipar is könnyebben a városban. — Csak éppen dolgozik. — mert viszonylag kevés »/• . ' Arra is szükség lenne, van belőlük — inkább a má- fVl/lCS DG HZ hogy az utak mentén bisztsik oldal szűr szemet. rókát, csárdákat építsünk. Az utóbbi években a város A fejlesztés mindenekelőtt Sajnos, a hagyományos megdinamikusan fejlődött Az pénz gond. A Csongrád me- oldás nagvon drága. Külfölegyes mutatók fölötte van- gyei vendéglátónak sem te- dön is ezért választották az nak az országos átlagnak. Az lik többre. A Hungária Vál- olcsóbbat. Előregyártott, üveioarosodással együtt nő az lalatot is kimerítette a Ro- gezett bisztrókat, presszókat itt élő emberek jövedelme yal, amely a tervezett ösz- állítanak fel az utak menTarján és a későbbi városré- szegnek kétszeresébe fog ke- tén. Országszerte egy formászek építésével pedig terjesz- rülni. Még kooperációban kat. Egv országos nagyvállakedik a város sűrűn lakott sem tudnak belefogni újabb lat (például a Hungária, területe. A jövedelmek nö- vállalkozásba. Pedig nem- vagy akár az ÁFOR is!) vekedése nyilvánvalóan ma- csak vendéglőkre, hanem többszázas sorozatot gvártatgával hozza az életmód vál- szállodákra is nagy szükség hatna ilyen épületekből. Alig tozását is. Magyarán: egyre lenne. Főként az idegenfor- hiszem, hogy ráfizetnének, több család engedheti meg galom rohamos növekedése Még az sem valószínű, magának az igénves szóra- m;att Röszkénél tavaly 2 és hogy a belvárosban minden kozást, a vendéglőbeli előfi» 77- fél millió, Nagylaknál több Ehetőséget -"^HCHUU, zetéses étkezést. Az utóbbit . . , ' . ... .. Hiszen nagyon szerencsesnek nemcsak a jövedelmi mmt 150 eZer UtaS lepte át bizonyult az Alabárdos, a a határt. Szegeden ezzel Gambrinusz és a Kékgolyó szemben — a készülő Ro- megnyitása. Ennen most veyalt is beszámítva - csak zetik a f?ldgázt városszerte. .„,.„,„,, A gazfotes bm'ezetesekor le 647 szállodái férőhely van. lehetne foglelni az arra alA nemzetközi szaklapok az kalmas nineéket és átadni a idegenforgalom évi 10 száza- vendéglátóiparnak, lékos növekedését jósolják. Néhány lehetőség, melyek Nálunk csak a nyugati turiz- legalább félig-meddig segítmus növekedése eléri az évi ütnének gondjainkon Rájuk is eppugy szükség lenne, 30 százalékot. A hazai turis- m;nt az épülő Royalra, a tak száma évenként 15—20 Tarjánba tervezett étteremszázalékkal emelkedik. re és halászcsárdára, vagy az E tényeknek kellene tehát LPf£ÜrdŐ tetett etteremre es az Odeszmeghatározniuk a város ven- szai körút—Bérkert utca déglátásának fejlődését, sarkára tervezett vendéglőre. kimerítettünk. mar nemcsak a viszonyok javulása engedi meg. hanem egyenesen dik| tálja maga az élet. A ven' déglátóipar forgalma a harazonban százszor nehezebb. Oklevéllel a kezében azt kérte, helyezzék el valamelyik iskolába, mindegy, hogy az ország melyik részébe, csak taníthasson. Állást nem kapott máshol, csak egy kézimunka-üzletbein, ott is csak bedolgozó volt, közben magántanítványokat tanított. 1945-ig csak diákkori emlékeiben élt az iskola. Amikor végre megkapta kinevezését szeptemberben, hihetetlen ambícióval kezdett munkához Üllésen. Hamar belátta, hogy változó társadalmunkban a tanítónak ném az iskolában kell csupán tanítania, munkájára az egész falunak szüksége Alföldi Bútorgyár megvételre keres használt. Jó állapotban levő bétyegzöórát. Felvilágosítás a 11-318 telefonon Orbán Sándornál. .nagytermében" indult el a színjátszás, itt szerveződött az énekkar, itt lépett föl a tánccsoport is. Iskolai munkájáról is azt mondja, nehéz volt nagyon. Volt olyan év, hogy 56, máskor 72 gyermeket is tanított egyetlen tanteremben. Négyszer szervezett analfabétáknak tanfolyamot. Legalább kilencvenen tanulták meg tőle a betűvetés tudományát, felnőtt fejjeL 1952-től 18 éven keresztül igazgatóként működött Bordányban. Ugyanolyan lelkesedéssel kezdett itt munkába, amilyennel az üllésit abbahagyta. Munkájának az eredménye? A pedagógus munkáját nehéz mérni. Az eredménytelenség hamarabb kiabál, ami jó, inkább hallgat. Azért van ez így, meri szerénység nélkül nincsen jó pedagógus, a szerény ember pedig nem veri dobra, mit végzett. Kitüntetései azonban jelzik, hogy máshol is odafigyeltek munkáiára. 1958-ban a Szocialista Munkáért éremmel köszöntik a Parlamentben — az egész falu ünnepelte hazatérésekor —. 67-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 70-ben a Felszabadulása Nyolcvanezer A professzor úr munkahe- „mellékesen" foglalkozott —, lye az Egyetemi Botanikus- 120 000 darabból áll, és Makert volt. Az igazgatói szék- gyarországon a leggazdagabb bői tavaly vonult nyugdíjba, magángyűjtemény. A lakás de ma is itt él a növények, falait magyar és külföldi a fák és a virágok kertje- mesterek művei ékesítik, ben álló, Pollack Mihály úgy tervezi, hogy ezeket tervezte kis kastélyban. Hét egyszer a Magyar Nemzeti méter magas, hatalmas szo- Galériának és a Szépművébák. mintha múzeumba lép- szeti Múzeumnak adománértk. Itt él, dolgozik, s hó- nyozza. A dobozokban 4000 dol hobbyjainak dr. Soó Re- színes diapozitív sorakozik, zső kétszeres Kossuth-díjas a polcokon 150 különböző akadémikus. macskafigura bronzból, fá— Hat évtizede gyűjtök ból, kőből, porcelánból bélyeget, festményeket, réz- Könyveinek száma 8000, karcokat, grafikákat, kepes ezenkívül 12 000 kis nyomlevelezőlapokat, népművé- tatvánvt őriz. Néhány értészeti emlékeket, színes dianozit íveket, könweket, macskafigurákat — és mindenek előtt az ex libriseket — mondja. Ex libris gyűjteménye, amelyet az idén az Iparművészeti Múzeumnak adományozott, nyolcvanezer darabból áll, s a világ második legértékesebb kollekciója. Bélyeggyűjteménye — amellyel eddig csak úgy kes ritkaság is tulaidonában van, így kilenc első kiadás, számos dedikált példány, s két ősnvomtatvány. valamint Kitaibel Pál kézzel festet* háromkötetes botanikuc könyve, amelyből a második világháború óta mindössze egyetlen példány került piacra Európában, s kétezer dollárért cserélt gazdát Amerikába vitték. Hasznos, jó volt a vita. Remélhetőleg lesz még mód folytatni, méghozzá témakörökre bontva. Hiszen e kérdés első nekifutásra nagyon is összetett. A vita folytatása talán mégis szül néhány ötletet, és jó együttműködést a vállalatok közt. Hiszen a meglevő kevéske, pénzt összerakva. még kikerekedhet valami használható summa. Szávay István A negyedik ötéves terv 'dőszakában megkezdik a debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának első szakaszát. A tulajdonképpeni személypályaudvari munkált a homokkerti felül- nyok „széthúzasa" és járó építésével már megindultak. A régi hidat megemelik és szélesítik, hogy az északi és déli országrész felé haladó átmenő forgalomnak „zöld utat" biztosítsanak. A felüljáró építésével lehetővé válik a debreceni vágánégy szigetperon megépítése. A szigetperonokat nyolc méter széles aluljáró kapcsolja majd a felvételi épület előtti főperonhoz.