Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

YASARNAP, m MÁRCIUS 28. 7 A demokratizmus hétköznapjai J A szocialista demokratizmus nemcsak ideológiai magaslat, elvi tájékozódási pont. Leszállt a hétkönapiságba, és mindennapos beszédtéma lett Hivatkozunk rá, gyakoroljuk, s fokozatosan és tudatosan beépül életünkbe, munkánkba, gondolkodásunkba és magatartásunkba. Azt mondjuk róla: a hatalom gyakorlásának módja ez a proletárdiktatúra államában. De hogyan értelmezzük, s hogyan találjuk föl benne magunkat? Mikor egy elv társadalmi méretekben hatni kezd, milyen szelek és ellenszelek támadnak? Szerkesztőségünk ankétot hívott egybe, hogy gyakorlatias vitára tegyen fel kérdéseket. Meghívtuk a beszélgetésre Árendás Józsefet, az Uj Élet Tsz pártszervezetériek titkárát. Fogas Jánost, a Fémfeldolgozó Vállalat igazgatóját, Hevér Lászlót, a KISZ Szeged városi bizottságának titkárát, Meggyesi Istvánt, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat esztergáA szocialista demokratizmus szocialista emberekre, szocialista gondolkodásra szabott elv és gyakorlat. Hogyan képzeljük el a demokratikus magatartást? Mi ad védelmet antidemokratikus föllépések vagy magatartás ellen? lyosát és Schmidt Józsefet, a Tisza-parti gimnázium és szakközépiskola tanárát. Vitavezető Sz. Simon István, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettese volt. A témát csak megpedzettük. Belekaptunk több oldalon is. Ezért a vita ismertetését inkább gondolatébresztésnek szánjuk. E rovatunkkal egy hónap múlva ismét jelentkezünk. hetséges. A haladó ember a vagy „óklasszikus" értelmefejlődő demokratizmusban zése. Tehetetlenség nyonem érzi magát korlátozva maszlhatja a haladó embert cselekvési és gondolkodási is, de mindig megvan az a szabadságában, mert nem kí- képessege, hogy elvekhez fölsérti meg a demokrácia naiv lebbezzen. 2. Vannak, akik azt mondják: vagy munkásvpíetés vagy demokrácia! Vajon összefér-e a keltő? Gyengül-e ettől a munkásosztály vezető szerepe? Egyáltalán oszthaté-C ez a demokratizmus társadalmi rétegződés szerint? 1. A demokráciának sokféle értelmezése van — mi ezért a tartalmi hangsúlyt a szocialista szóra tesszük. Hogyan értelmezzük ezt a fogalmai? Miként gondoljuk el közélcli cs munkahelyi érvényesülését? HEVÉR L.ASZLÖ: A szocialista demokratizmus a hatalom gyakorlásának módja. Akkor úgy is fogalmazhatunk: a dolgozó emberek közvetett és közvetlen részv étele a hatalomban. Az egyetlen olyan demokrácia, amelynek ez az osztálytartalma. A szocialista jelző meghatározza a fogalom jellegét, a demokratikus jogok és kötelességek természetrajzát, a demokratizmus alkotmányos és etikai követelményeit. FOGAS JÁNOS: Természetesen nemcsak a közéletre, a politikai életre terjed ki. A társadalom valamenynyi közös tevékenységére, így a gazdasági élet demokratizmusáról is ugyanilyen érvénnyel beszélhetünk. Átjárja a társadalom egészét. SCHMIDT JÓZSEF: És nemcsak a szólás joga vagy szabadsága, mert akkor nem különbözne a fejlett polgári demokráciáktól. A cseleklés demokratizmusa a miénk. A kollektív érdekek szolgálatának szabadsága. A különbségtétel abban Is fontos, hogy a véleménynyilvánításnak pozitív következménye kell, hogy legyen. A társadalmi érdekben elhangzott gondolatnak cselekvéssé kell válnia. ÁRENDÁS JÖZSEF: Közvetlen érdekeltséget jelent az ember számára az ország dolgai iránt. Ki hol érintkezik a kollektív céllal — ott. Az érdekeltség pedig a részvételt váltja ki. Tehát a társadalmi aktivitás is lényege. SUMMAZAT: A valódi demokrácia: a pozitív erők és egyének cselekvési szabadsága, a társadalmi és az egyéni boldoguláshoz való hozzájárulás lehetőségeinek korlátlansága. Ez az értelmezés egyúttal már a demokrácia jellegét is meghatározza. Ez már csak szocialista demokrácia lehet. Hiszen a pozitív erők optimális kibontakoztatása csak bizonyos társadalmakban, vagy bizonyos társadalmitörténelmi szituációkban leMEGGYESI ISTVÁN: A munkásosztály vezető szerepét nem kell félteni a demokratizmustól. Éppen ez garantálja a termelőmunkában részt vevő dolgozók állandó és folyamatos részvételét a politikai életben, a közélet és a gazdasági élet dolgaiban. Természetesen a munkásosztálynak élnie kell ezzel, társadalmi súlyával arányban, hogy tekintélyét növelje és vezető szerepét ily módon is erősítse. ÁRENDÁS JÓZSEF: A mi társadalmunk a munkáskezekre épül. Nem mérjük a demokratizmust más mértékkel munkásnak, parasztnak vagy értelmiséginek, vezetőnek vagy beosztottnak. S éppen a munkásosztály vezető szerepének biztos érvényesülése ad lehetőséget széles körű demokráciára. MEGGYESI ISTVÁN: Abban már megegyeztünk, hogy a demokratizmus nem „születik", hanem magunk formáljuk. Ügy érzem, ebben példamutató a munkásság, amely igen fogékony iránta. Üzemi szervezeteink élénkülő tevékenysége hitelesen igazolja, hogy az erjedés innen hat ki a közéletre. S még gyorsabb levelést és a közéleti tevékenységet képtelen egymástól elválasztani, mert hisz az embereikben, abban, hogy nincs rossz ember. — A kerületben dolgozott, most városi tanácstagnak jelölték. Nem lesz nehezebb Í9V? — Lehet, hogy többet kell majd dolgozni, de többet is jelent ez a munka: többet lehet produkálni a közösség érdekében. — És a városrész érdekében ...? — Nem csak abban. Hiszen egy költségvetéssel dolgozik az egész, meg lehet ítélni, melyik területet kell elsősorban segíteni. Hol kell bölcsödét, óvodát, iskolát építeni, bővíteni. De saját gondjainkat sem titkolom: Móra város iskolája, a mienk bizony 1879-ben épült, meglehetősen régimódi, erre is ráférne még egy emelet — Nem fáradt még bele a munkába? — ötvennyolc éves vagyok, és néha az se lenne elég, ha száz kezem volna. De a fiam 28 éves, és néha segít a szervezésben, vagy ha nagyon fáradt vagyok. Már őt is megismerték, szeretik. S meglehet, két év múlva — a családi hagyománynak megfelelően — ő próbálja elnyerni azt a bizalmat, amit eddig én. Kézfogások Annak idején — szép szavakkal — azt mondta választóinak: emberek, fogjunk össze, fogjuk meg egymás kezét A maguk tenyere kérges, az enyém nem, ilyen a munkám. De együtt mindent él lehet érni, amit akarunk. Tavaly, november 7-én — talán lehet ezt a szót használni: életművéért — Munka Érdemrendet kapott. — Kell-e ennél nagyobb elismerés — kérdezi —, hogy azért a kicsi munkáért a legnagyobb kitüntetést is megkaptam. És sok mindennapi kitüntetést: hálás emberi szót. Arra kérte az embereket huszonegy éve, hogy fogják meg egymás kezét. Mert ez volt a hite. Kommunista emberi meggyőződése. Most már el sem kell mondania mindezt, szó nélkül is megértik. Hatodszorra is egyhangúlag jelölték. Az emberek megfogták a kezét Veress Miklós hetne a folyamat, ha nem lennének „folyosópolitlkusok" is, akik csal; maguk között pusmogják el véleményüket. Vagy nem bíznák sokan egyszerűen másokra az észrevételeiket, hanem maguk szorgalmaznák. FOGAS JÁNOS: A munkásosztály mindenütt képviselteti magát, vezető szerepét a párt biztosítja. A demokratizálás folyamatát is maga a párt szervezi és irányítja —> a munkásosztály vezető szerepe így semmiképpen nem csorbulhat. HEVÉR LÁSZLÓ: A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése nélkül a szocialista demokratizmus fejlesztése szóba sem kerülhetne. Ennek a demokráciának ez a hatalmi alapja, tehát csak ezen bontakozhat ki. Más kérdés az, hogy a munkásosztály a párt szövetségi politikája értelmében az egész társadalom számára közös célt tud megfogalmazni és ehhez valamennyi osztály és réteg aktivitását nyeri meg, egyebek között éppen a demokratizmus szélesítésével. FOGAS JÁNOS: Elhangzott már a vitában, hogy a szocialista demokratizmus helyes gyakorlata a pártból és a munkásosztályból sugárzik ki az egész társadalomra. Ezért különösen fontos, hogy a munkahely demokratizmusa körül minden rendben legyen. A kollektív szerződések rendszere, meg az üzemi életet szabályozó rendeletek megvannak ehhez, de ezeket a kereteket emberi cselekvéssel kell kitölteni. SUMMAZAT: Ha a szocialista demokratizmust és a munkásosztály vezető szerepét helyesen értelmezzük, ez a két dolog nem hogy korlátozná, éppen kiegészíti és kölcsönösen erősíti egymást. Csak így lehet például megoldani, hogy a ma is termelő munkás megfelelően kiveliesse részét a közügyek és a termelési ügyek intézéséből és ellenőrzéséből. Ez pedig önmagában is erősíti az osztály vezető szerepék HEVÉR LÁSZLÓ: Az egyén demokráciája nem lehet több, mint amennyinek emberi, értelmi, magatartásbeli, jogi stb. fedezete van. Amennyivel élni tud a társadalomban — a társadalom javára. Amíg nem akar anynylt és olyat, ami szembeállítaná a közösséggel. Mindig fejlődik, mindig gazdagodik a szocialista demokratizmus — hol ennek a végállomása? Mikor lesz valóban „igazi"? Ha nem „fél" tőle senki... Ha mindenki megért rá ... Ha már senki sem lehet antidemokratikus ... Ha vérünkké tud válni... Ha kialakulnak a vele járó új emberi magatartásformák ... Ha egyúttal lesz jog és kötelesség, erkölcs és fegyelem... Ha életformává válik... SCHMIDT JÓZSEF: A demokratizmus tudatforma is a szocializmusban: az a hit és meggyőződés, hogy hatalmam van ebben a rendszerben. De ehhez nagy tudatformáló munka is kell. Az embereket úgy készítsük fel. hogy felnőve egyrészt elméletileg tisztában legyenek a demokratizmussal, másrészt erkölcsi, etikai kérdés legyen számukra, hogy ezzel éljenek. Ez az etika belső, vagyis tudati kényszerré váljék bennük. Így alakulhat ki az egyén és a közösség megfelelő viszonya, ami ugyancsak hozzátartozik a demokratizmushoz. ÁRENDÁS JÖZSEF: Nem lehet eléggé hangsúlyozni a demokratizmus egyik fontos elemét: a fegyelmet, a kotelességtudatot. Akkor van a demokratizmusnak értelme, hatása, ha általános emberi helytállás alapozza meg. Különösen most időszerű erről beszélni, amikor a szocializmus építését magasabb szintre kell emelni. Az emberi magatartás és gondolkodás magasabb szintje nélkül ez a törekvés nem lehet sikeres. SUMMAZAT: A demokratizmus magasabb fokú tudatosságot követel. Állampolgári fegyelmet, kötelességtudatot. Ha ezeket a tulajdonságokai megszerezzük, eleve biztosítékokat nyerünk ahhoz, hogy az antidemokratikus magatartás nem élhet meg közösségünkben. önzés, harácsolás, nemtörődömség csak akkor kaphat láb ra, ha szégyellőselc vagyunk demokratikus kötelességeink gyakorlásában. 4. Sokan a bírálat szabadságával azonosítják a demokratizmust. Mások jogköröket kérnek gyakorlásához. Szob < hozzák az információ fontosságát i Hogyan viszonyulnak ezek a dolgok a hatalom gyakorlasának demokratikus módjához? ÁRENDÁS JÓZSEF: A közéleti demokratizmus egyebek között abban leb értelmét, hogy kibontakoztatja az alkotókedvet, és a eselekvókészséget; hogy tekintélyt ad az értelmes, alkotó szónak; hogy megbecsüli a társadalmilag hasznos és előremutató észrevételeket — és meg is valósítja azokat. MEGGYESI ISTVÁN: A bírálatnak csak úgy van értelme, ha megalapozott és előresegít, és ha illetékes helyen hangzik el. Gondot okoz azonban, hogy az egyszerű embereket sok esetben nem tartják megfelelő partnernek bizonyos doigok megvitatásához. Így a meghallgatásnál és a megnyugtatásnál több alig történik Pedig nincs az a szakszerű döntés, amelyre rá ne férne a kollektív politikai megítélés, és az ebből eredő korrekció. FOGAS JÁNOS: Az embereket nem lehet egyszerűen munkavállalóiknak tekinteni Ha meg akarjuk nyerni őket a végrehajtáshoz — bele kell avatnunk őket a döntésekbe is. Minden okos szóra szükségünk van. Az egyszemélyi felelősség elve nem csorbul például attól, ha elképzeléseket kollektív megítélésre bízunk. Ez éppen a helyes döntést segíti elő. Ehhez pedig kell a bíráló szó is, az emberek tájékoztatása is. HEVÉR LÁSZLÓ: Sokan úgy értelmezik, hogy a demokratizálás fejlesztése „társadalmasítással" oldható meg. Vagyis: ha a társadalmi szervezeteknek döntési jogköröket adunk, azzal emeljük társadalmi súlyukat. Ilyen folyamat meg is kezdődött. de állami feladatok társadalmi ellátása egymagában nem demokratizálás. Az ellátás módszere a döntő. A jogi eszközök kényszerítő eszközök — társadalmi szervezetekhez ezek kevésbé illenek. Ez különben is csak cégtáblaátfestést jelentene. Ha a társadalmi szervek súlyát, tekintélyét akarjuk növelni, politikai eszközökre van szükség. Politikai súlyukat kell növelni, hogy a politikai hatalom gyakorlásába tudják bevonni a bennük és körülöttük csoportosuló dolgozó tömegeket. SCHMIDT JÓZSEF: Az informáltságnak i£ két oldala van. Az érdeklődés, a törődés, a jártasság igénye egyúttal ébresszen bennünk aktivitást is. Ismereteket nemcsak kapni lehet, hanem szerezni is. Képzéssel, tanulással, aktív figyelemmel. Érdemi bírálat vagy hozzászólás így remélhető. Azt a képességet is úgy tudjuk megszerezni, hogy felismerjük: nem a „belebeszélés" a cél, hanem a belesegítés. SUMMAZAT ÉS ZÁRSZÓ: A szocialista demokratizmus nem önmagáért vu'ó elv, hanem a társadalmi aktivitás kibontakoztatásának eszköze. Aktivitás a hatalom erősítésében, az anyagi jólét fokozásában, a társadalmi harmónia megteremtésében. Pontot csak azért teszünk most a nyilt eszmecsere i égére, mert a terjedelem és a nyelvtan így kívánja. Máskülönben nagyon-nagyon sokat beszélünk majd még erről, hiszen a következő évtized egyik legnagyobb politikai feladata éppen a szocialista demokratizmus kibontakoztatása lesz. Az egyik nagy tanulóiskola éppen az idei jelölés és választás. De annyi már is bizonyos: nekünk való közeg. Népünk egészen otthonosan kezd mozogni benne.