Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁRCIUS 25. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz A Tisza vízjárását al­tulában évenként há­rom árhullám jellemzi: a hóolvadás következtében a folyó teljes hosszában kiala­kuló tavaszi áradás, a má­jus-Júniusi esőzések nyomán elinduló, zöldár néven Ismert nyári áradás — mely a Kö­zép-Tiszán, Illetőleg az Alsó­Tiszán rendszerint már nem jelentékeny — végül az őszi, csendesebb esőzésekből szár­mazó, inkább csak a Felső­Tiszán megfigyelhető őszi áradás. Az alsó szakasz mel­lékvizeinek u felsókkel egy­idejű áradása viszonylag ritka. A több mellékfolyón egyldőben elinduló ál-hullá­mok levonulási idejük kü­lönbözősége miatt nem szok­tak u Tlszábun csúcsterhelést előidézni. Mindez így történik — az esetek többségében. A víz­rendszer legnagyobb és leg­emlékezetesebb árvizeinek azonban éppen az az oka, hogy a Tisza vagy a mellék­folyók viselkedése eltér az átlagos körülményeknek megfelelő „szabályszerűsé­gektől", 1870. április végéig a téli TISTA Slo/nok f-tjlltkm' HABOS Miki r-HMDn' HAQMAS-K íyomo r-nrts tm' TISZA Siegei F-lU*Mkm> mij június jihut Az 1970. évi árvíz levonulása az Alsó-Tisza völgyében (A vízállások alakulása május—június—Július hónapokban uz Alsó­Tiszán, a Hármas-Körösön ás a Maroson) lámok általában elég nagy jessé váló árhulláma, ami­időkülönbséggel érkeznek le rvek következtében az Alsó­Szeged térségébe. A vízjárás Tiszán kis változásokkal lé­bármely eddig tapasztalt nyegileg megismétlődött az alakulásából nehéz lett vol- előző árhullám ktal&kulásá­na tehát előre látni, hogy nak folyamata. A Körös-to­csapadék- és olvadásvizekből efftazon esőzésből olyan rak alatti Tisza-szakaszon öt árhullám vonult le a Ti- marosl árhullám keletkez- az 1932. évi — és 1970-ig a szán. Az áprilisi volt 1941 hessék, amelynek a csúcsa legmagasabb — vízállósok óta az Alsó-Tisza legnagyobb ÍUf.Há" szintjét ez évben kétszer is tavaszi árhulláma. Ezt kö- vízrendszer árhuüá­vette a sokkal nagyobb, he- mával. Az pedig éppem nem | vesebb, nyárias május-jűniu- fordult elő a tiszai árvizek si áradás két fő árhulláma, ^^ történetében, hogy amely nemcsak a Felső-, ,, ,,„ „ hanem az Alsó-Tiszán is üyen ritka es veszelyes meghaladta az eddigi legmu- helyzetet alig 10 nappal kö­gasabb vízállásokat. A Felső- vesse a Körösök új, és ed­Tlszáról és északkeleti mel- dlg nein tapasztalt méretű, lékvlzeiről, valamint az Er- a Szamos és a Kraszna délyl-medence déli részéből egyidejűleg megújuló, majd egyidejűleg elinduló árhul- a Maros ismételten erőtel­felülmúlta az áradás, ösz- | szehasonlítúsul táblázatba I foglalva mutatjuk be az 1969-ig nyilvántartott legna­gyobb vízállásokat, össze­vetve az 1970. évi árvíz adataival. A Maros első. nagyobb és hevesebb árhulláma a Ti­sza 762 cm-es vízszintjét Szegednél május 19-én 18 órától, 21-én 24 óráig 890 cm-re növelte úgy, hogy a vízállás 33 cm-rel megköze­lítette az 1932. évi maximu­mot. Ekkor a Maros folyó kb. 10—15 százalékkal több vizet hozott, mint amennyit a Tisza szállított! A Felső­Tiszáról elindult árhullám ez időben még Tokaj táján tetőzött. Remélhető volt te­hát, hogy Szegedre érkezté­ig a meder teltsége már né­mileg csökken. Illetőleg a Maros apadása miatt nem növekszik. A szeszélyes időjárás azon­ban beleszólt a vízjárás alakulásába. A Maros víz­gyűjtőjében május 20 és 22 között átlag kb. 40 mm, má­jus 23-án pedig további 30 mm eső esett. Ennek hatá­sára a Maroson újabb heves­nek ígérkező árhullám In­dult el. Május 25. táján apa­dóbb volt ugyan Makónál a víz, de a mérce 560 cm-t mutatott, alig 20 cm-rel ke­vesebb az eddig ismert (1932. évi) maximumnál. (Folytatjuk) a valasztasi törvényről Á visszahívás Folyó Vízmérce 1969-lg nyilván­tartott leg­nagyobb vízállás )970-ben észlelt legnagyobt vi; állás Eltérés a korábbi LNV-töl cm Tlaza Szolnok Csongrád Mindszent szeged 892 930 934 923 909 435 98? 861 + 18 + « 4 38 4 38 Hármas-Körös Szarvú* 894 964 4 80 Muroa M*k« 510 694 4 44 Prémvadászok Egy nyaláb selymes prém felé veszi útját. A tévol­— mókus, nerc, vidra, nyest, róka és a prémek királya, a coboly — fekszik az átvevő­hely pultján. Az elégedett vadász megjegyzi: „A Haba­rovszk! tajga ajándéka". A vadászok eddig több keleti vadak kereslete min­dig nagyobb a kínálatnál. Az idei tél különösen ked­vez a vadászoknak. A tajgá­ban Jó mogyorótermés volt, ami a vadak mennyiségén is lemérhető. A takarmány­mint 300 pézsmapocok pré- szegény helyeken állatetető­met adtak le. Az Ameriká- ket létesítettek. Nagy terű­ből ideszármazott állat jól leteket rezervátumként, 11­ulkalmazkodik a távol-keleti letve védett területként ke­1 viszonyokhoz és szépen sza- zelnek, s ezekben szigorúan porodik. tilos a vadászat. Az értékes A vadásztrófeák között a állatfajtákat helikopterekkel prémeken kívül más is akad és repülőgépeken a tajgába Viktor Salga vadász hlúzt szállított expedíciók számlái­hozott be — élve. A raga- ják. A expedíciók jelentései dozö a Habarovszk! Vadgaz- alapján adják ki a vadászati daságból hamarosan a föld- engedélyeket. I golyó valamelyik állatkertje (APN—KS) A szocialista demokratiz­musból fakad, és a választás alapelvei közé tartozik, hogy azok, akik a képvise­lőt, tanácstagot megválasz­tották, Indokolt esetben vissza ts hívhatják őt, és helyette új képviselőt, ta­nácstagot választhatnak. Így kifejezésre jut az is, hogy a választók állandóan és közvetlenül ellenőrzik az általuk megválasztottak mű­ködését. Mindez azt is mu­tatja, hogy a választás és a visszahívás joga szervesen egybekapcsolódik. Az országgyűlési képvi­selőt és a tanácstagot ak­kor lehet visszahívni: — ha megbízatásának va­lamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy — ha megbízatásúra mél­tatlanná vált. A visszahívással nem a képviseleti testület (tehát az országgyűlés vagy a tanács), hanem maguk a választók döntenek arról, hogy meg­szüntetik annak a személy­nek a mandátumát, aki már nem tudja ellátni képvisele­tüket, mert e fontos köz­megbízatásra méltatlanná vált, vagy annak nem ké­pes eleget tenni. Az országgyűlési képvise­lő visszahívását a Hazafias Népfront Országos Taná­csának Elnöksége kezdemé­nyezheti. Az elnökség egy­részt folyamatos tevékeny­sége sorún értesülhet azok­ról az okokról, amelyek a visszahívást indokolttá tehe­tik. Az elnökség kezdeménye­zése alapján a választók gyűlése mindenekelőtt ab­ban foglal állást: javasol­ja-e a képviselő visszahívá­sát. Ez a — egy vagy több — gyűlés lényegében meg­felel a választások előtt megtartott ielölőgyulesnek. Szervezésére. lebonyolítá­sára lényegében ugyanazok a szabályok Irányadók, mint amelyek szerint a jelölőgyű­léseket tartják. Ha a választók gyűlése a képviselő visszahívását ja­vasolja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elnöksége a javaslatot be­jelenti a Népköztársaság El­nöki Tanácsának. Ezután az országgyűlési választókerületi bizottság összehívja a választóknak azt a — egy vagy több — gyűlését, amelyen a vissza­hívásról döntenek. A választók gyűlése nyil­vános; a döntés nyílt sza­vazással történik. A visszahíváshoz az szük­séges, hogy — a választókerület vá­lasztóinak legalább a fele részt vegyen a visszahívás kérdésében döntő gyűlésen, és a jelenlevő választók­nak több mint a fele a visszahívás mellett szavaz­zon. A helyi tanácstag vissza­hívását a Hazafias Népfront helyi — tehát városi, Illető­leg községi — bizottsága kezdeményezheti. Ennek alapján szervezik meg azt a gyűlést, amelyen a választó­kerület választópolgárai állást foglalnak: javasol­ják-e a visszahívást. A visszahívásra irányuló javaslatot a Hazafias Nép­front helyi bizottsága beje­lenti a helyi — tehát a vá­rosi, Illetőleg községi — ta­nácsnak. Ez hívja össze a választóknak azt a gyűlé­sét, amely a visszahívás fe­lől dönt. Bartók pártfogoltjai Vásárhelyi Zoltán A szegedi zeneiskolának harminc éven át. volt Igazgatója König Péter, Juhász Oyula sógora. 1004 elején kezdte tevé­kenységét, s az 1935. május 4-i városi közgyűlés nyugdíjazta. Némi bürokratikus huzavona után, augusztus 17-én irta ki dr. Pdlfy József polgármester az Igazgatói tisztre u pályázati hirdetményt. 2B-én már közölte a Délmagyarország az első pályázók nevét: dr. Belle Ferenc hege­dűtanár, igazgatóhelyettes, Antos Kálmán orgonaművész, u Fogadalmi-templom kar­nugyu és az egykori szegedi, dr. Bárányi János zongoraművész, ekkor a debreceni zeneiskola igazgatóju került addig szó­ba. Üjabb késedelmet okozott a döntésben, hogy a tervezett szeptemberi kisgyűlés helyett októberre halHsztották a válas/.­lust. Amikor ezt u Délmagyarország szep­tember 19-ón bejelentette, még újabb pá­lyázókról adhatott számot. „Két pályá­zat ugyanig — írja a lap — postán ér­kezett Szegedre, igaz, hogy a határidő le­telte után. de ilyen esetekben a postai feladás időpontja veendő figyelembe. Mindkét ajárüutot még a záróra előtt ad­ták postára, szabályszerű időben. Az egyik pályázó Vásárhelyi Zoltán, a kecs­keméti zeneiskolu tanura, a másik pedig Budavári Fehér Miklós budapesti hege­dűművész." A lup ugyanakkor vissza­vonja korábbi téves értesülését Bárányi János pályázatáról. Bárányi kijelentette, hogy ilyen tervekkel nem foglalkozott, s továbbra is Debrecenben folytatja te­vékenységét. , Szeged város levéltárában megtalál­ható Vásárhelyi Zoltán karakterisztikus kézírásával a határidő végső napján, szeptember 14-én kelt pályáz.ati levele a szegecji polgármesterhez, vázlatosan el­mondja önéletrajzát: lHl)0-ban született Kecskeméten, 1918-ban tett érettségit, 1921-ben hegedűtanári oklevelet szerzett, majd zeneszerzési tanulmányokat kezdett, de közben 1924. január 1-én meghívták a tallinnl szimfonikus zenekar hangver­senymestert székébe. Két évig Észtország­ban működött, mint szólista. 1926-ban szülővárosa pályázat mellőzésével hívta meg zeneiskolája egyik hegedűtunári állá­sára. A működését igazoló, ugyangznap kelt polgármesteri bizonyítvány, melyet dr. Kiss Ede írt alá, a legmelegebben pártfogolta Vásárhelyi Zoltánt. Hegedű­tanárként kötelességét „nagy rátermett­séggel, szeretettel és pedagógiai érzékkel látja el", mondja, működése nyomán született a zeneiskolai énekkar, melyet országosan elsőrangúvá fejlesztett. „A Kecskeméti Városi Dalárda — folytat­ja a polgármesteri bizonyítvány — 1933 novemberében karnaggyá választotta. Vd­sárhelyi Zoltán karával úttörő munkássá­got végzett a dalkultúra fejlesztése érde­kében. Számtalan klasszikus és modern magyar bemutató fűződik nevéhez, még­pedig olyan művészi teljesítménnyel, me­lyek Kecskemétet a vidék első zenei vá­rosai közé emelték." A pályázati követelményeknek megfe­lelően Vásárhelyi leveléhez az okmá­nyok mellett nyolc külföldi műsort és 16 fővárosi kritikát is mellékelt hang­versenyeinek jellemzésére. A kecskeméti polgármester pedig így fejezte be hiva­talos levelét: „Vásárhelyi Zoltán felké­szültsége mellett egyéniségénél fogva ve­zetői állásra minden tekintetben alkal­mas." A Vásárhelyi pályázati Iratait tartal­mazó irattartó legértékesebb dokumentu­ma Bartók Rélának szeptember 20-án kelt levele Pdlfy József szegedi polgár­mesterhez. Szövegét 1958-ben Herényi Sándor közölte. Bartók is elsősorban Vásárhelyinek kecskeméti munkásságára hivatkozik, és nyomatékosan hangsú­lyozza, hógy levele nem formális ajánló­levél „Szeged zeneéletének jövőjéről van szó, ez pedig az egész ország zeneéleté­ben van akkora fontosságú, hogy szinte országos érdekű kérdésnek minősítsük, vajon az ottani legfőbb zenei pozíciót a mostani fiatalabb nemzedék legalkalma­sabbjával töltik-e be vagy sem. Ez a legalkalmasabb pedig — teljes meggyő­ződésem szerint — Vásárhelyi Zoltán." Pálfy József október 7-én válaszolt Bar­tóknak. Közölte vele, hogy levelét egész terjedelmében ismerteti a zeneiskolai szakbizottság mint jelölő bizottság előtt. „Rajta leszek, írta, hogy Méltóságod párt­fogoltjáról mint nagyképzettségű és nagytudású emberről, aki Méltóságod sze­rint is a legalkalmasabb ezen állásra, a választó bizottság tagjai tudomással bír­janak." A bizottság október 25-én végezte el a jelölést. Elnöke a polgármester volt, he­lyettesi- Renkey Lipót lcultúrtanácsnok és dr. Pálfy György tb. tanácsnok (a fölsza­baduláskor Szeged polgármestere, majd lőispánja). jegyzője Kac/c Lajos, előadója dr. Belle Ferenc, tagjai pedig: Rakó Lász­ló református lelkész, Borbély József, vi­téz dr. Gárgyán Imre ügyvéd, dr. Hajnal István ügyvéd (hírhedt ellenforradalmár, a világháborúban tartalékos százados­ként Tamási Áronnak és Kahána Mózes­nek purancsnoka), Kispéter Lőrinc, Kol­thay Alajos tanfelügyelő, dr. Löw Immá­nuel főrabbi, vitéz dr. Máriaföldy Már­ton gimnáziumi igazgató, May Gyula, Raská Sándor prelátus, Schwarz Béla, vi­téz dr. Shvuy Kálmán altábornagy, or­szággyűlési képviselő, dr. Szalay József nv. rendőrfőkapitány, Szírányi Béla, dr. Vadász János és a tantestület az évi küldötteként Fellegvári Walter zeneiskolai tanár. Mint látható, szakértelmét és politikai nézeteit tekintve is igen vegyes összeté­telű társaság kezében volt a döntés. A hat pályázó közül „az Igen rövid ideig tartó ülésen" a bizottság hármat jelölt a következő sorrendben: 1 Dr. Belle Fe renc, 2. Dr. Antos Kálmán, 3. Bánhidi­Bartl Ödön, a nyíregyházi tanítóképző intézet tanára. Vásárhelyi Zoltánt tehát nem Ls jelöl ték. A kisgyűlés október 30-1 ülésén Bel le Ferenc 15, Antos Káinián 9, Bánhidi­Bartl Ödön 2 szavazatot kapott. Az irat­tartó őrzi még Vásárhelyi Zoltánnak sze­giedi barátjához, Virányi Elemér gimná­ziumi tanárhoz, a finn Irodalomtudomány kitűnő művelőjéhez küldött táviratát, melyben kérte, hogv pályázati okmányait a városházáról kérje vissza. A dolgok leegyszerűsítése lenne, ha Vá­sárhelyi Zoltán és Bartók Béla szegedi kudarcát vulgárisan csak a jobboldali po­litika és a hozzá nem értő vaskalaposság fölényének minősítenénk. Kétségkívül en­nek is szerepe volt a jelölésben, a dön­tésben. Ha Pálfy polgármester — levele­bői kltetszöen — tisztában volt ls Bartók álláspontjának jelentőségével, súlyával, a zenei bizottság többségének szemében valóban nem a legjobb ajánló levélnek számított éppen a Bartók Béláé. Nincs okunk a nyolcvan felé közeledő Belle Ferenc öreg napjait megkeseríte­nünk, hogy róla most rosszakat mond­junk., Bizonyára megfelelt posztján, me­lyet a fölszabadulásig betöltött. Mellette szolt az is, hogy Szeged szülötte volt, Kömig Péter taníivunyu, hegedűlanári ké­pesítésévé) párhuzamosan államtudományi doktorátust is szerzett, végigszolgálta uz. első világháborút, főhadnagyként szerelt le, 1919 őszétől a zeneiskola tanáraként működött, egyik alapítója volt a szegedi filharmonikusoknak, R végül — de nem utolsosorban —, mint helyettes már 1934 őszétől, König Péter tartós betegszabad­ságától kezdve, ellátta az iskola vezetését. Ilyen „birtokon belüli" helyzetben előnye nem csodálható, u még oly kitűnő Vá­sárhelyi Zoltánnal, vagy akár Antos Kál­mánnal szemben ls. De, hogy Vásárhelyit meg az első három között sem jelölték, ebben már nyilván a politikai szempon­tok érvényesültek. „Szeged zeneéletének jövőjéről van szó, irta Bartók, ez pedig az egész ország ze­neéletében van akkora fontosságú, hogy z.inte országos érdekű kérdésnek minősít­sük, vajon az ottani legfőbb zenei pozi­úót a mostani fiatalabb nemzedék legal­kalmasabb .jávai töltlk-e be vagy sem" S mi csalc tűnődhetünk, mit vesztett Szeged és az ország azzal, hogy Bartók jjánlását annak itféjén nem fogadták meg! Péter László i

Next

/
Thumbnails
Contents