Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁRCIUS 25. Nagy részvéttel búcsúztatták el Erdélyi Károlyt Szerdán a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Erdélyi Ká­rolyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagját, a KB külügyi osztályának vezető­jót. A gyászszertartóson a hozzátartozókon kívül részt vettek és a koporsó mellett díszőrséget álltak párt- és állami vezetők; lerótták ke­gyeletüket a különböző tö­megszervezetek képviselői, közéletünk sok ismert sze­mélyisége. Részt vettek a végső tiszteletadáson az el­hunyt munkatársai, barátai, tisztelői, ismerősei. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga nevében Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője búcsú­zott az elhunyttól. — Erdélyi Károly elvtárs korai halálával nem csupán hűséges jó barátunk távo­zott közülünk, hanem egy tehetséges, felkészült, nagy­rahivatott vezető is, aki ifjú korától népünk, szocia­lista világunk boldogulásáért küzdött, s akit a jövő is nagy feladatokkal várt — mondotta egyebek között. A Külügyminisztérium, a munkatársak és barátok ne­vében Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes bú­csúzott Erdélyi Károlytól, aki különféle beosztásokban — itthon és külföldön — csaknem két évtizedet töl­tött el a párt nemzetközi kapcsolatainak, s a Magyar Népköztársaság külügyeinek szolgálatában. A gyászbeszédek elhang­zása után a koporsót mun­kásmozgalmi temetőbe vit­ték, s az Internacionálé hangjai mellett bocsátották a sírba, amelyet elborítot­tak a kegyelet, és a gyász virágai. (MTI) Elemeire bontják a uegyipari hullaclékol Vegyipari hulladékokat megsemmisítő üzemet létesít közösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Agrotröszt és a Fűzfői Nitrokémiu. A 25 millió fo­rintos költséggel megépülő óriás kemencében évente 3000 tonna vegyipari hulla­dékot — már használhatat­lan növényvédő szert — semmisítenek meg. A külön­leges lúg- és saválló anyag­gal bélelt égetőtérben 1800 Celsius-fokon elemeire bont­ják és ártalmatlanná teszik a mérgező anyagokat. A tel­jesen zárt rendszerből sem­minemű szennyeződés nem kerülhet ki. A fő vállalko­zók mellett különböző vegy­ipari üzemek és gyógyszer­gyárak kérik a Nitrokémiá­tól hulladékanyagaik meg­semmisítését. A f inomposzlógyár - belülről Szegedon is nyitnak mintaboltot Tűz a Tömegcikk Ktsz-ben Tegnap, szerdán délután fél 2 tájban tűz ütött ki a Szegedi Tömegcikk Kisipari Szövetkezet Zákány utcai festő- és szerelőműhelyében. Az üzemrészben levő külön­féle műanyagfestékek és a szerelésre váró áruk hatal­mas lánggal égni kezdtek. A szegedi tűzoltók azonnal a helyszínre vonultak három gépjárműves motoros fecs­kendővel és megkezdték az oltást. A tűzoltók helytállá­sának köszönhető, hogy a tü­zet körülbelül délután 3 órára lokalizálták, s így a lángok nem terjedtek tovább. A helyzet rendkívül veszé­lyes volt, mert a kisipari szövetkezet festő- és szerelő­műhelye körül a ktsz más üzemrésze helyezkedik el, s így tulajdonképpen több más műhely is veszélyeztetve volt a lángoktól. A tűzoltók megfeszített munkája sikerrel járt, s el­fojtották a veszedelmes lán­gokat. A festő- és szerelő­műhely nádtetős mennyezet­zsaluzata és palateteje azon­ban leomlott; ennek nem tudták útját állni, mert — köztudottan — a núd és a pala rendkívül gyúlékony anyagok. Ligeti Imre, a győri Ri­chards Finomposztógyár ve­zérigazgatója készségesen, sőt alig palástolt büszkeség­gel mutatta meg „birodal­mát". Már húsz éve ügykö­dik itt, s mint mondja, in­nen szeretne meghalni is. A ránéztére bizony már elég ütött-kopott, 85 éves "vár valóságos kincsesbá­nya. Mintegy 5,5 millió -etméter. javarészben fésűs szövetet csinálnak itt, s a minőségben, állítólag, csak a rosszakarat lel hi­bát. Erről tanúskodik az ex­port nagysága ls: a termékek 65 százalékát külföldön ad­ják el, például Angliában is. amely pedig tudvalevő, hí­res szövetgyártó állam. E Először a raktár labirin­tusában kalauzol a „nagy­főnök", ahol áttekinthetetlen tömegben meseszép férfiru­haanyagok kacérkodtak a látogatóval. Ilyeneket csak elvétve látni másutt az or­szágban. Eddig ismeretlen mintájú jerseyszövetek, nyári viseletre alkal­mas, Milosz elnevezésű olcsó kelmék, Meteor 3013­asnak mondott öltönynek •valók sorakoznak garmadá­ban a polcokon — csak ép­pen a boltokba alig jut belő­lük. Évente 360-féle mintával jelentkeznek, illetve ennyit ajánlanak a kül- és belföldi vevőknek. A hazai kereske­delem szívesen rendelne több Richards terméket, de nincs. Azért hallják meg ne­hezen a mintabolt iránti igé­nyeket is, mert a gyár ka­pacitása csak felényi annak. amennyit el tudnának adni. Az élénk érdeklődést még­sem hagyhatták figyelmen kivui. Néhány dunántuli városban már működtet mintaboltot a győri finom­posztógyár, újabban pedig elhatározta a vezetőség, hogy minden megyeszékhe­lyen megpróbálkoznak ezzel Szegeden még ebben az esz­tendőben, a Pamutnyomó és Szövőipari Vállalattal közö­sen szándékoznak mintabol­tot nyitni. Hogy lesz-e ben­ne áru? A „vezér" ígéri: ha rászánták magukat, akkor igen, legfeljebb lecsípnek valamennyit az exportból. Vagyis szakmai nyelven szólva a hazai fogyasztók érdekében „megfejelik" kissé a külföldnek szánt szállít­mányt. Megmutatták a gyár egyik újdonságát, a Richards fé­sűsfonalat. Drága pénzen vásárolt speciális géppel ké­szítik, hogy segítsenek a háziasszonyoknak. Érdekes­sége és előnye ennek a fo­nalnak, hogy olyan nylon * "SÍ oan kerül forgalomba amely a kivezető szál részé­re felül lyukas, és karra akasztható fogantyúval Is ellátták. Szükségtelen tehát használat előtt legornibolyí­tanl, s ehhez mások segít­őét igénybe venni. jótékony hatása, az utóbbi kétségkívül az istállózás „eredménye". A szövődében a régi és az új technika lát­szólag békésen megfér egy­mással, mégis óriási a kü­lönbség. A kiszolgált öreg masinák keskenyek, s ezért sűrűbben csapkodva ragyobb lármával működnek, a nem­rég vásárolt szovjet szövő­tép 'knek meg ugyanabban a teremben háromszor-négy­szer akkora a fordulatszá­muk és ráadásul diszkréteb­bek, nem támadják állan­dóan a munkásnők halló­szerveit. Sokakat a 4200 főnyi gár­dából kifejezetten a hűség tart itt. meg a sok szép munkasiker emléke. Az. hogy már tizenkilencszeres élüzem a gyúl", hatszor el­nyerte a Minisztertanács vándorzászlóját, idén meg a kongresszusi zászlóra pá­lyázik. A munkások átlagke­resete (tehát az irodaiak nélkül) körülbelül 1800 fo­rint Mégis több asszony és lány megy el máshová dol­gozni. gynkran lényegésen kevesebb bérért Ebben a mozgolódásban az éjszakai műszak elsősorban a ludas, amelyről egyelőre sajnos, nem mondhat le az üzem. A gyár két fésűs gépsorán jól megfigyelhető, mi a kü­lönbség gyapjú és gyapjú között. Amit Ausztráliából importálunk, az szinte hó­fehér a mosás után, amit nedig honi birkákról nyír­tak le, az kissé sárgás színű. Az előbbi a szabad puszták A létszámgond ellenére 68 százalékkal teljesítették túl az egy évvel ezelőtti bá­zistervet. Ez annál imponá­lóbb, mert az Itt dolgozók háromnegyed része nő, akik a sok családi gond közepet­te is képesek élüzem csil­lagokat szegezni a gyár hom­lokzatára. F. N. 1. Elkészült az új zenei naptár Zongorabérlet — Szegedi művészek a programban Munkában a tűzoltók A tűz elfojtása után fL­gyelőszolgálat maradt a hely­színen, hogy az esetleges zsa­rátnokok ne okozzanak újabb tűzveszélyt. A többi épület. Illetve üzemrész megmene­kült a lángoktól. A pusztító tűz — szerencsére — szemé­lyi sérülést nem okozott. Az illetékes szervek vizsgálják a tűz keletkezésének okát, s ezzel együtt folyamatban van a kár összegének a megálla­pítása is. Nagyjából tisztázódott a szegedi koncertélet új me­netrendje. A szegedi filhar­mónia baráti társasága teg­nap a városi népfrontbizott­ság székházában Lakatos Évának, az országos filhar­mónia igazgatójának vezeté­sével vitatta meg a jövő évad tervezetét, s értékelte röviden az idei programot. Elmondták, hogy gondosabb műsorpolltikával a pénteki színházi operaestek nem üt­köznének a filharmónia ka­marabérleti sorozatával. In­nen az ötlet: az 1971—72-es évadban valószínűleg csü­törtök estére kerülnek a ka­marakoncertek. Ugyancsak a kamarabérletek új vonása, hogy a hagyományos B és C sorozat mellett, úgynevezett zongorabérletet hirdetnek, s az első ciklusban Ránki De­zsőt. Gabos Gábort és az amerikai Malcolm Fragert közvetítik Szegedre. Igye­keznek egyeztetni a zenekar somogyi Károlyné felvételei A festő- és szerelőműhely mennyezete a leszakadás j perceiben t Kutat iák a Bakony bauxitkészletét A Bakonyban egyre több helyen állítják fel fúrótor­nyaikat a bauxitkutatók, s tovább folytatják a már nagy­jából isméit területeken is a részletes kutatásokat. Mind­ezek eredményeként a geológusok térképein mind nagyobb részletességgel rajzolodnak ki a Bakony buuxitkincsének előfordulási helyei. Nyirád és Nagytárkány térségében ed­dig több mint 5000 helyen fúrtak le a kutatók. Kiderült; hogy Nyirád környékén kisebb foltokban, de számottevő mennyiségű és jó minőségű bauxit helyezkedik el. Ezért a fúrások hálózatát több helyen tovább szűkítették és újabb készleteket térképeztek fel. A részletes kutatások több helyen oiyun lelőnelyet de­rítettek fel, amelyek az eddigieknél kedvezőbb lehetőséget nyújtanak a bányászatnak. Találtak külszíni fejtésre al­kalmas készletet és olyat, amelyet a karszt-víznívó felett olcsóbban lehet bányászni. A legnagyobb, s a felszínhez legközelebb eső, lelőhelyet a Halimba melletti Malomvölgy­ben térképezték fel. Nyirád. Nagytárkány és Halimba területen kívül Iszka­szentgyörgy és Fenyőfő térségében is jó eredménnyel jár­tak a részletes kutatások. Kedvező elhelyezkedésű, és jó ipari mjnőségű bauxitot találtak a darvastói térségben. Eredményes volt a kincsesbányai kutatás is. filharmóniai és operai el­foglaltságát is, hogy az új művek megtanulása, begya­korlása ne okozzon az elő­adások rovására menő, túl­zott terhelést a zenészeknek. A főbérleti sorozatnak nincs végleges terminus­naptára, de a műsor már összeállt. A tíz koncert kö­zül 9 alkalommal a szege­di szimfónikusok játszanak a színházban (melynek át­építésére előreláthatóan még két esztendeig nem kerül sor), egy alkalommal a budapesti MAV szimfóniku­sok szerepelnek Szegeden Roberto Benzi dirigálásával. A programok zömét hazai karmesterek vezénylik; Lu­kács Ervin. Erdélyi Miklós, Komor Vilmos. Borbély Gyula és Jancsovics Antal, egyetlen külföldi a szovjet Arvid Janszonsz, alti Haydn Bartók—Debussy-müsort ve­zényel. Vaszy Viktornak két koncertje lesz, az egyiken Lazarij Berman szovjet 1 zongoraművész játssza Rach­I maninov d-moll versenymű­; vét, s mellette Liszt Dante­szimfóniája szerepel a Zene­itarátok női karával (a mű­sort Budapesten is bemutat­ják), a másik pedig, ugyan­csak a Zenebarátok Kóru­sával, Verdi Requiemje. Szalatsy István műsorának érdekessége, hogy Dvorak népszerű Üj világ szimfóniá­ját vezényli, és ezen a ma­tinén mutatja be Perényi Eszter Lendvai Hegedűver­senyét. Szegedi szerző mű­ve is elhangzik a színházi sorozatban, a Jancsovics An­tal dirigálta szegedi szimfó­nikusok Vántus István Elé­gia című kompozícióját mu­tatják be, abban a műsor­ban. ahol u zenebarátok HHndel: Dettingeni Te De­umját. A nagyzenekari so­rozat további szólistái: Tusa Erzsébet, a szovjet Irina Bocskova, Zempléni Kornél, Szabó Andera, Bársony László, a Tátrai-vonósnégyes, és a csehszlovák Josef Huchro. A kamarasorozatok érde­kessége a japán szonátapá­ros, Meyko Myazawa—Ma­yumi Fuikawa estje, a sze­gedi főiskolai kórus és a Tömörkény gimnázium énekkarának Kodály-emléW­műsora Nagy István zongo­raművész közreműködésével. Kedves Tamás Haydn D-dúr gordonkaversenyét Bódás Péter és Delley József két­zongorás Bach-művet, Vár­nagy Lajos Bach-hegedűver­senyt mutat be; Nagy Imre obniművész a brácsista Er­délyi Csabával szerepel egy műsorban, a Zenebarátok Kórusa pedig Bach Magnifi­cat-ját énekli a Dómban, ahol Lengyel Ildikó szege­di operaénekesnő is szóhoz jut a szegedi kamarazene­kar koncertjén. FMKT-tanécsW ozás a Szegedi Ruhagyárban A Textilművelt, a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat, a Minőségi Cipőgyár fiatal diplomásait látta ven­dégül a Szegedi Ruhagyár szerdán. Fiatal Műszakiak. Közgazdászok, Technikusok lanácskozásún, 55 fő rész­vételével. Tóth László, a KSZV vezérigazgatója tar­tott vitaindító előadást a diplomás fiatalok perspektí­váiról. a továbbképzés szük­ségességéről, valamint arról, hogy szakmai fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges a fizikai munkásokkal tar­tott eleven kapcsolat. Kiss Lajos, a megyei KISZ-bi­zottság titkára arról beszélt, hogy milyen feladatok vár­nak a fiatalokra az ,új, IV. ötéves tervben.

Next

/
Thumbnails
Contents