Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

4 SZERDA, 1971, MÁRCIUS ti Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz JO A rendkívül magas árvíz hatására a védvonalak mentén sok helyütt észleltek olyan töltésmeghibásodásokat és káros jelenségeket, amelyek sürgős védelmi beavatkozás nélkül töltésszakadáshoz vezethettek volna. A Fekete-Körös, a Sebes-Körös es a Berettyó, valamint a Kettős- és a Hármas-Körös mentén egyaránt védekezni kellett töltéscsúszasok, átázások, koronarepedések és a hullámverés kártételei ellen. A védekezés során főleg homokzsákos és termésköves töltésmegtámasztást, műanyagfolia-terítést es szádfalazást alkalmaztak, és hosszú szakaszokon építettek nyúlgátakat homokzsákokból és pallókból. Az előrejelzés szerint a Kettős-Körösön, Köröstaresa térségében 600 m, a HármasKörösön pedig (a jobb oldali töltésen) mintegy 2100 m hosszban volt várható a töltéskorona magasságát meghaladó vízállás, amely ellen nyúlgátakat kellett építeni. A legkritikusabb helyzet a Sebes-Körös és a Berettyó mentén alakult ki. A SebesKörös jobb parti védtöltésén 29 km hosszú szakaszon, a Berettyó alsó szakaszán pedig 5 km hosszban kellett jászolgátas, homokzsákos töltésmagasítást végezni a víz átbukásának megakadályozására. Ugyanakkor az átázás, csurgás, szivárgás káros hatásainak kiküszöbölése érdekében sok helyen bordás töltésmegtámasztást végeztek, a mentett oldal fakadóvizei korlátozására pedig homokzsákos szorítótöltéseket építettek. Körösladány térségében, átázás következtében a töltés padkája 80 cm-rel lecsúszott. Ojiráznál az átázott töltés mentett oldalán szivárgó víz a homokos töltésanyagot is magával vitte. A szétíolyással fenyegető töltést 80 000 homokzsákkal és 300 tonna terméskővel sikerült megtámasztani. A Fokihíd alatti töltésszakaszon, a mentett oldali rézsű kagylósan megcsúszott, s a töltéstest csaknem a felére csökkent A töltésszakadást itt 120 000 homokzsák és 400 tonna terméskő felhasználásával akadályozták meg. A Fekete-Körös jobb partján bekövetkezett romániai töltésszakadás és a magyar szakaszon kialakult veszélyes helyzet hatására az Árvízvédelmi Területi Bizottság június 13-án elrendelte Sarkad és öt környező község (Kötegyán, Méhkerék, Nagygyánté, Űjszalonta, Sarkadkeresztúr) kiürítését A térJ, fehér- ét Fekete-Kőrös gatt:»heiíitl es in-ize Kominidbán ségből alig 24 óra alatt 20 ezer embert szállítottak biztonságos helyre. (A lakosság visszatelepítése a veszély elmúltával június 19-én kezdődött meg.) A Sebes-Körös Jobh partján és a Berettyó torkolati szakaszán kialakult kritikus helyzet miatt —. június 11től folyamatosan — Űjiráz, Csökmő, Darvas, Körösladány, Dévaványa községekés Szeghalom külterületének térségéből 24 350 főt kellett elszállítani. A gátak védelmével és a kiürítéssel egyidejűleg megindult a Fekete- és a SebesKörös közti területek védelme érdekében a lokalizációs töltések építése is, amelyek adott esetben a román területen keletkező töltésszakadások következményei ellen nyújtanak védelmet, hasonlóan a Sebes-Körös jobb partján, Körösszegapáti térségében épült töltéshez. A Berettyó rendkívül veszélyes árvízi csúcsának csökkentése érdekében az Árvízvédelmi Területi Bizottság Szeghalom felett megnyittatta a Berettyó bal parti töltését, s a folyó árvizét az itt korábban kialakított „vésztárolóba" bocsátotta. A 3,5 ezer kh-nyi területen mintegy 25 millió köbméter vizet tároltak, melynek hatására Szeghalomnál 10 óra alatt 97 cm, a Foki-hidnál 71 cm, Körösladánynal pedig 64 cm apadás következett be. 5800 négyzetkilométer síkvidéki terület vizét gyűjti össze a Hortobágy—Berettyó főcsatorna, és vezeti Mezőtúr közelében a Hármas-Körösbe. A torkolatnál épült árvízkapu lezárásával sikerült elérni, hogy a főcsatorna vize az árhullám csúcsának levonulásakor 168 cm-rel alacsonyabban maradjon a Hármas-Körös vízszintjénél. A vízgyűjtő területen megindult esőzések hatására azonban hamarosan a csatorna vízszintje is a korábbi maximum fölé emelkedett. Emiatt Ágotánál ideiglenes mederelzárást kellett készíteni, és a csatorna felső szakaszából kirekesztett — mintegy 20,2 millió köbméter — vizet az e célra kijelölt belvíztárolókba vezetni. A vízgyűjtő terület vizeinek e megosztásával és az árvízkapu melletti szivattyús vízátemeléssel sikerült megmenteni a csatorna alsó szakasza menti területeket az elöntéstől. (Folytatjuk.) r Cnektö bálna Visszaeső garázdálkodó Ezentúl már a bálnák is slágerénekesnek számítanak. Londonban nemrégen egy 40 perces hanglemezt hoztak forgalomba, amelynek három bálna az énekessztárja. Payne professzor, a New York-i Rockefeller Egyetem tudományos dolgozója új eszközöket keresve, a lassan kihalófélben leve balnak megmentésére, 500 méter mélységben, a tengerben hangszalagra vette fel azokat a hangokat, amelyeket a bálnák adnak. Ezek a hangok reszben éles kiáltások, részben a vadászkürt hangjához hasonlóak, részben pedig ahhoz a tompa tülköléshez hasonlítanak, amelyeket a hajókürtök hallatnak, amidőn elhagyják a kikötőt. Dr. Payne azt állítja, hogy ezek az óriási tengeri emlősök öt órán át képesek megszakítás nélkül „énekelni". Koza Ferenc, 31 éves, Deszk. Rákóczi utca 17. szám alatti lakos garázdaság miatt többször volt már büntetve. Legutóbbi 5 hónapi szabadságvesztése letöltését próbaidőre felfüggesztették. Az előlegezett bizalomra úgy szolgált rá, hogy a deszki cukrászdában leittasodott, s megtagadták tőle a további kiszolgálást Emiatt hangoskodott, a pultot eltolta helyéről. A cukrászda vezetője felkért egy vendéget, hogy majd tanúsítsa Koza viselkedését a törvény előtt. A garázda 100 forint hallgatási díjat ajánlott fel a szemtanúnak, aki a pénzt visszautasította. Erre Koza rátámadt, s abből verekedés keletkezett. Koza Ferencet a szegedi járásbíróság 8 hónapi börtönre ítélte és kötelezte az előzően felfüggesztett szabadságvesztés letöltésére is. Az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Új villanymozdony Kiállta a próbákat a világ első, kollektor nélküli motorral hajtott villanymozdonya. A 6000 tonna súlyú szerelvény óránként 86 kilométeres sebeséget ért el. Az új motorról egyik megalkotója, Borisz Tyihmenyev, a műszaki tudományok doktora számol be. — A villanymozdonyok legsebezhetőbb része a vontatómotor, s különösképpen az abban található szénkeferendszerű kollektor. Ennek a gépegységnek az üzemeltetésére és javítására évenként 3 milliárd rubelt költenek. Az utóbbi években a hajtómű problémája a szó szoros értelmében megállította a villanymozdony-gyártás fejlődését. A most létrehozott motorban a kollektort tirisztoros berendezés helyettesíti, amelyben már nem találhatók súrlódó alkatrészek. Ezzel jelentősen megnő a vontatómotorok élettartama. Az újítás ugyanakkor lehetővé teszi a vonatok átlagsebességének növelését a közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül, ami viszont nagyban növeli majd a villamosított vasútszakaszok átbocsátóképességét. A levegő tisztaságáért Lengyelországban megkezdték a levegő légszenynyezés elleni nagyszabású „hazai" program megvalósítását. A szejm rendeletére minden működő gyárat porfogó berendezéssel látnak el. Ugyanezen rendelkezés értelmében 8 vállalatnál megkezdték a porfogó berendezések sorozatgyártását. A szakmunkásképzés keretében megindult a megfelelő szakemberek nevelése. Néhány főiskola és technikum tanulmányi programjába felvették a légszennyezés megszüntetésével kapcsolatos technikai ismereteket. A megbízatás megszűnése A választási törvény — amint elnevezése is mutatja — elsősorban azt szabályozza, hogyan kell megválasztani az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait, hogyan lesz valakiből képviselő, tanácstag. De ugyanez a törvény a képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnéséről is rendelkezik. Mind az országgyűlési képviselőnek, mind pedig bármely tanács tagjának a megbízatása megszűnik a következő okok miatt: — az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vngy e szerveik feloszlatásának kimondáséval, — az összeférhetetlenség kimondásával, — visszalrí vassal. — lemondással. — a választójog elvesztésével és — a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával. A tanácstag megbízatása megszűnik akkor is, ha a tanácsot az igazgatasd terület megváltozása miatt megszüntették. Ríkán fordul elő, hogy a képviselő, tanácstag megbízatása a választójogának elvesztése miatt szűnik meg. i Ha a képviselő, tanácstag ' szemelyében a választójogot | kizáró ok következik be — magyar állampolgárság elvesztése, büntetőjogi következmények vagy elmebetegség miatt —, megbízatása megszűnik. As országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásával összeférhetetlen minden olyan politikai, gazdasági vagy más tevékenység és magatartás, amely ellentétes a dolgozó nép érdekeivel. Az ilyen tevékenység, magatartás nemegyszer bűncselekményben nyilvánul meg. A képviselő összeférhetetlenségi ügyét az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága vizsgálja meg, és ez tesz javaslatot. Ennek figyelembevételével mondja ki az országgyűlés indokolt esetben az összeférhetetlenseget, ós szünteti meg így a képviselő mandátumát. A tanácstag összeférhetetlenségi ügyében az a tanács dönt, amelynek tagjáról szó van. Ha kimondja az összeférhetetlenséget, ezzel a tanácstag megbízatása megszűnik. A képviselő és a tanácstag önként vállalja fontos közmegbízatását, amelyet a választók bizalmából lát el. Mar a választást megelőző jelölésnek is feltétele, hogy a jelölt maga is elfogadja a jelölést. Ezzel összhangban a képviselő, illetőleg a tanácstag megbízatása megszűnhet lemondással is. A törvény nem részletezi, ml lehet a lemondás oka. A megbízatás önkéntes vállalásából is következik, hogy általában akkor mond le a képviselő, a tanácstag, ha erre fontos ok készteti. Ilyen ók rendszerint az, amely tartósan gátolja a megbízatással járó feladatok ellátását: az egészségi állapotban bekövetkezett súlyos és tartós rosszabbodás vagy az, hogy a helyi tanács tagja elköltözik a városból, községből. A képviselő, a tanácstag maga is kérheti lemondása elfogadását, de a lemcm dást az országgyűlés, illetőleg a tanács is kezdeményezheti. A lemondás bejelentése mögött kivételesen az húzódhat meg, hogy a képviselő, a tanácstag a megbízatásra méltatlanná vélt, és maga is érzi: elvesztette választódnak a bizalmát. Tudnia kell azonban, hogy megbízatása esiak akkor szűnik meg, ha lemondását az országgvúlés, illetőleg a tanács elfogadta. A lemondás puszta bejelentése tehát nem akadálya sem az öszszeférhetetlenség kimondásának, sem a visszahívásnak. Pillangók a hiánycikklistán Űjra itt a tavasz, és vele a levegő kedves, csillogó színekben pompázó apró akrobatái, a pillangók is. De sajnos, nem annyi, mint régebben. Miért. Mit mond erről a tudomány? A lepkéket két nagy csoportra szokás osztani, a nagy lepkékre és a molylepkékre. A két kategóriát az előbbi csoport neve ellenére nem testméreteik különítik el, hanem élettani sajátságaik és szervezetük felépítése. A pillangók nagyságát általaban a kifeszített szárnyaik két vége közti távolsággal mérik. Ilyen értelemben — a magyarországi lepkék világában maradva — a molylepkék méretei 3—4 milliméter és 3—3,5 centiméter között, a nagylepkéké 8—10 milliméter és 15 centi_ méter között váltakoznak. A ! legkisebb magyarországi péli dányok mégiscsak a molyUtazik a kosár Az ikervári Kosárfonó Háziipari Szövetkezet tagjai mintegy 130-féle terméket — fonott bútorokat, kosarakat. tálcákat stb. — készítenek, zömében exportra. A szövetkezet művészi szintű munkájának elismeréseként egyik népi iparművészét, Szabó Endrét, meghívták Dortmundba, az áprilisi magyar napokra. Az iparművész munka közben mutatja majd be az általa tervezett, személygépkocsiban is könnyen szállítható „Camping" fonott garnitúrát, a szövetkezet legújabb termékét. Az ikervári szövetkezet ebben az évben összesen mintegy ötmillió forint értékű háziipari terméket állít elő, félmillió forint értékűvel többet, mint tavaly. lepkék, mégpedig az „aknázók" között találhatók. Nevük arra utal, hogy hernyójuk a falevelek testében éli le életét és — mint valami mlnibányósz — abban fúrja meg aknáit. Járatainak „mennyezete", illetve padozata tehát a levél felső és aisó színe. Méreteire ez elég jellemző. A legnagyobb magyar lepke pedig az éjjeli nagy pávaszem, amely kiterjesztett szárnyaival 15 centimétert fog át Magyarországon a tudomány megközelítőleg 1400 nagylepke es 2000 molylepke-fajt tart nyilván. Közülük csaknem 50 faj az egész világon sehol másutt nem található. A leggazdagabb — 25 000 példányból álló — magyarországi nagylepkegyújtemény birtokosa Szalkay József, a Budapesti Állatkert tudományos főmunkatársa. Sajnos azonban az ó óriási kollekciója sem hiánytalan, A ielek szerint ugyanis a tudósok minden húzódozása ellenére néhány pillangó-fajt előbb-utóbb fel kell vennünk a hiánycikklistára. Ezeknek a fajoknak a példányai tudniillik nemcsak ebből a gyűjteményből hiányoznak, hanem évtizedek óta egyetlen gyűjtőhálóba sem akadt egyetlen példány sem belőlük. Ügy látszik, bele kell nyugodnunk, nogv Magyarország lepkevilágábóí végleg eltűnt a lebegő, csapongó „repkedő virágszirmok" néhány hajdan volt fajtája... Az őstenger rózsái A természet nonfiguratív műalkotásaiért rajongó gyűjtők tavasszal újra meg újra felkeresik az óbudai téglagyár agyagbányáit. A téli dermedtségből felengedő agyagrogok ugyanis látványos mikrovilágot zárnak itt szürke börtönükbe. Fehéren, sárgán, vagy éppen vörösen áttetsző alabástrom-, illetve gipszkristályokra bukkannak ezen a helyen a szorgos kutatók. A többszörösen egymásra nőtt ikerkristályok hallatlanul gazdag formavilágot alkotnak. Egyik-másik fantasztikus tengeri növény, vagy ultramodern szoborkompozíció alakját ölti fel, a legtöbb azonban a bimbózó és a kinyílt rózsára hasonlít. Az agyaghányó selyemfényű alabástromrózsái lényegében az őstenger hagyatékai. A mintegy 40 millió éve a hazánkat elöntő tenger üledékéből keletkezett ez a téglaégetésre oly kiváló agyag. A kristályok születését hosszú és bonyolult kémiai folyamat előzte meg. A tenger üledékében először az élő szervezetek sejtanyagának bomlásából származó kén egyesült a vasoxiddal es piritté alakult. Az agyagban aranyként csillogó piritszemcsék később a felszíni hatásokra ismét vasoxiddá alakultak. Közben kénsav szabadult fel. s az agyagban levő mész és a kénsav „házasságából" született meg a gipsz, s kristályosodott csoIdálatos alakzatokká a gyűj' tők nem kis örömére.