Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

SZERDA. 1971. MÁRCIUS 24. w DÉLMAGYARORSZÁG mmm Két cég között A húsz évvel ezelőtti kabaré és Salamon Béla híres jelenete volt a „Csapóajtó", amelybein a szerencsétlen hivataljáró panaszost egyik hivatalnok a másikhoz küldözi. Meghallgatják, aztán — „csapóajtó föl" — mehet tovább a labirintusban. Abszurd helyzet, amelyben nem az üggyel labdáznak, hanem az emberrel. Valahogy ígyen járt Gubina Sándorné is (Hunyadi János sugárút 15. 3. emelet 4. ajtó). Március elején vezetékes gáztűzhelyükön szivárgást vettek észre, a gázművek dolgozód megvizsgálták azt, és használatát betiltották. Egyben felhívták írásban az IKV tizeimét a csere szükségességére. Aztán — „csapóajtó föl" — az IKV visszadobta a labdát: szóban közölték, hogy a gáztűzhely a gázműveké. Azóta főzni nem tudnak, és tehetetlenül kell elviselniük, hogy egyik szerv a másikhoz „passzolja" őket. Tulajdonjogi vitával pedig, bármennyire tüzes is, nem lehet főzni. Matraciáda Odüsszeát kellene járnia annak, aki el akarja dönteni: miért hiányzik ez, meg az üzleteinkből. Nem gyárt az ipar? Nem vesz a kereskedelem? Március 3-án megjelent glosszánkban arról érdeklődtünk, hogy miért nem lehet gyerekágyhoz matracot kapni? S máris megkaptuk a Rostkikészítő Vállalat kissé csodálkozó válaszát: minden minőségben és mennyiségben tudnának nagyhalászi kendergyárukból matracot szállítani. Annak, aki kéri. S ha Mohamed nem megy a hegyhez? Egyben azt is közlik, hogy levelet intéztek a Délmagyarországi Textilés Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalathoz és a Centrum Áruházhoz. S, hogy eddig miért nem jött rá erre a kereskedelem? Valószínűleg azért, mert a Rostkikészítő címe: Szeged, Béke utca 11—13. Jaj, de messze van! Azt hinné az ember, hogy ilyen szeszélyes márciusban az emberek csak az időjárásra panaszkodnak, másra nincs is kedvük. De vannak nagyobb bajok is: ugató kutyák, zsúfolt rendelések, sőt — ahogy egy nyugdíjas rója föl — apróbetűs apróhirdetések is. A figyelem fénye azonban önmagától fordul az olyan sorokra, amelyek a köz érdekében íródtak. Ezeken felül biztató az a tény is, hogy olvasóink, akik a városfejlesztésről szóló cikkeinket töviről-hegyire elolvassák, egyre több türelmet tanúsítanak e fejlődés kellemetlenségei iránt is. Sőt, akik tollat ragadnak, türelmetlenségüket éppen azok ellen irányítják, akik közömbösségükkel, vagy rosszakaratukkal, de valahogyan nem építeni, hanem rombolni akarnak. Tarjáni sárgombócok Az új városrész, különösen annak már sok parkosított útja Szeged látnivalód között is előkelő helyet foglal el. így látja Varga Győző (Tarján 116. A. fszt, 2.) is, de éppen ezért aggódik a parkok, gyepek jövőjéért. A télen az történt ugyanis, hogy egy GB 02—47 rendszámú autóbusz beállt a 115-ös és a 116-os épület közé, s tolatás közben fákat sodort el, belevágott a füvesített részbe is. (Ez több helyen is látható Tarjánban, de a vezetőik mentségére legyein mondva: bizony szűkek az utak.) A földszinti lakóknak sok bosszúságot okoznak azok, akik ráérő idejükben közvetlenül az ablakok alatt beszélgetnek, gyerekeiket pedig (bár leinne elég játszótér) az alig sarjadó fűben engedik játszani. így lett a 116-os háta mögötti zsákutca piactér, parkírozóhely, futballpálya stb. A baj okát olvasónk abban látja, hogy nincs őr, aki figyelmeztesse azokat, akik járda helyett a gyepen járnak közönyösen, akik büntetlenül törik be. vagy ki a lépcsőházi ablakokat. (Amelyeket aztán hónapokig nem csináltat meg senki.) Ilyen közönnyel viseltettek akkor is, amikor a gyerekek az ősszel frissen elültetett vesszőket kitépték a földből, hogy végükre sárgombócot. rakjanak, s úgy dobálják a házakat. Joggal kifogásolja Varga Győző: így megy tönkre a társadalmi tulajdon. Mit lehet még hozzátenni? Talán azoknak a gyepet tisztítgató asszonyoknak a veteményét, akiknek arcán is látható a megbotránkozás: hát saját környezetükkel sem törődnek az emberele? A HVDSZ kongresszusa Tegnap, kedden azÉDOSZ Seprényi Sándor elnöki székházában Összegyűlt a megnyitója után Fabok Zol„ , .. . , ,r. tan főtitkár szóbeli beszaHelyiipari es Varosgazda- molója egészítette ki a közsági Dolgozók Szakszerveze- ponti vezetőség írásos jelentének VI. kongresszusa. Ezen tését. Részletesen szólt a megjelent Brutyó János, az HVDSZ eredményeiről, vaMSZMP KB tagja, a Köz- lamint a további fontos tenponti Ellenőrző Bizottság el- nivalókról a negyedik ötéves nöke, Földvári Aladár, a tervben. SZOT elnöke, Gál László, a A beszámoló után a számSZOT titkára, Nagy József- vizsgáló bizottság jelentését né könnyűipari miniszter, hallgatta meg a kongreszDégen Imre államtitkár, az szus, majd megkezdődött a Országos Vízügyi Hivatal el- beszámolók és a határozati nöke. javaslat feletti vita. Fogadás a lengye! nagykövetségei) Rom'uald Poleszczuknak, a lengyel külügyminisztérium sajtófőosztályának vezető jevel az élen, lengyel küldöttség tartózkodik hazánkban a Külügyminisztérium sajtóföosztályának vendégeként. Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete a küldöttség tiszteletére kedden fogadást adott a nagykövetségen. (MTI) Üzenetek Balogh Imréné (Petőfi Sándor sugárút 50.), Kovács Ferencné, Solymosi József (Kossuth Lajos sugárút 11.), Molnár István (Gutenberg utca 3.) levelére mi is levélben fogunk válaszolni. Több válasza után foglalkozunk velük. Ismételten kérjük olvasóinkat, hogy névtelenül ne írjanak, mert panaszaikat, kérelmeiket nem tudjuk figyelembe venni, s kérésükre nevüket úgy sem hozzuk nyilvánosságra. A olvasónk levelét továbbítjuk sándarfalvi és szatymazi az illetékeseknek, s azok károsultakat is erre kérjük. Gólya fészek-tatarozás A magyar gólyák érkézé- js,i rálHáf* /. I sének középideje március 28. 1J 'ŰrnoT, 1. | ; A sietősek már József-napra érkeznek, de április elején is vannak érkezők. A megváltozott tájban mind nehezebb dolguk van nemcsak a fészekrakásban, de az élelemszerzésben is. Sok fészek pusztul, de van még biztos helyre épített évtizedes fészek is. Bizony néhol már toronyházak között tud kijutni a szabadba arra a tájra, ahol az ősök fészeképítése idején a közelben még rét és mocsár volt és ma már lakótelep, de legalábbis intenzív agrikultúra alatt álló mezőgazdasági terület van. Ilyen körülmények között a legtöbb helyen a gólyakoszt már kiegészítésre szorul, étrendet is kellett változtatnia, hogy fel ne kopjon az álla. Olyat is eszik már, ami az embernek nem tetszik. Még a kis növésben álló kukoricást csak járja, de már ott is kevés a rovar, az egér, meg már veszélyes is járni némelyek megbocsáthatatlan a mérgezett talajt. Kiszorul bűnnek tartják. Pedig a gó csak a pitypalattynak lenne tört nyárfatörzsön épült féjó, ha az is lenne. Messze a rét, tíz kilométereket kellene járnia a „kígyó-béka" eledelért, márpedig 4—5 fiókát etetni ilyen nagy útról nemigen megy. Üt közben néha felfal egy-egy frissen ellett nyúlfiat, vagy egyegy pelyhes csibét, kacsát, ahol a háziasszony azt a tollasodásig nem tartotta zárt helyen. Ezt azután már a tengernyi sűrű kukoricából, a búzaföldről, ez már Kereskedelmi tanulók országos tanulmányi versenye Szegeden Az idén először vidéken delmiek Pécsett, az iparcikk- sereglettek össze: 96-an, közrendezik meg — mint je- kereskedelem jövendő mes- tűk öten Szegedről. Verselentettük — a kereskedelmi terei Szegeden mérik össze nyen kívül még öt fő indul tanulók országos versenyét a Szakma kiváló tanulója címért A vendéglátók Sopronban, az élelmiszer-kereskeA szaktanácsadás szerepe a mezőgazdaságban Tegnap, kedden dél- rintot. A szakszolgálati éllontán Szegeden, az agrár- más létszáma 38 fő. szakemberek klubjában ta- A vitában — amelyet Sas nácskoztak napjaink egyik Béla, a MEZÖBER igazgalegérdekesebb témájáról: tója vezetett — felszólalt a szaktanácsadásról. Koréi! Ferenc, a Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Technikum igazgatóhelyettese ismertette az intézet szaktanácsadó tevékenységét. Ez a tanszéki rendszerre épül. Az elmúlt esztendőben 107 szerződéses partnerral voltak kapcsolatban. A szaktanácsadásuk egyre népszerűbb és kiterjedt, más megyékből is érdeklődnek iránta. A Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok szakszolgálati állomásának igazgatója, Gerencsér Gyula részletesen elemezte ezt az igen fontos tevékenységet. 1968-ban a meglevő üzemi laboratórium kiegészüléseként jött létre a szakszolgálati állomás, s azóta egyre jobb eredményeket ér el. Abban az évben a másfél milliós laboratóriumi bevétel mellett 729 ezer forintot hozott a szaktanácsadás a nagykasszába, 69-ben mar 2 millió forintot. Tavaly a tényleges árbevétel meghaladta a 3 millió 700 ezer fodr. Erdei Péter, Szilágyi Ernő, Takács Ferenc, Molnár Imre, Szirányi László. A gyakorlati életből, a tudományos munkából vett tapasztalatokkal gazdagították a tanácskozást. tudásukat. A verseny ünnepélyes megnyitására kedden délelőtt került sor a Tisza szálló koncerttermében. Megnyitó beszédében Deák Ferenc, a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, közöttük a Belkereskedelmi Minisztérium oktatási főosztályának képviselőit: dr. Schreiner lya megtesz mindent. Még fiókáit is feláldozza, ha szűk a koszt. A feleslegest kidobja a fészekből. Így azután élelemhiány miatt persze, fogy a számuk. A varjú is már a „bűn útjára" lépett. A mérgezett szek helyét. A gólya a közelben levő vezetékdrótokra építette fészkét, ahol életveszedelem között nagy kínnal nevelte fel három fiókáját. Az egyik madár a nap gyilkos heve ellen széttárt szárnyakkal tartott árnyékot, a másik vizet hordott csőrében. Kéri tőlem, hogy intézkedjem, hogy tegyük szabaddá a biztonságos régi fészket. Helyben nem meri ezt kérni senkitől, mert „még ki is nevetnék". A TIT madártani szakkörének néhány tagjával ki is vonultunk és megtaláltuk a pontosan jelzett fészkeket. A szakkör egyik főiskolás tagja végezte a 8—10 méter magasan levő fészek gallytalaj, növény, rovar kiszorít- talanítását. Két combvastaga vetélkedésben, szabadkai tanulók. Kedden a gyakorlati feladatok megoldására t elhordta a kijelölt szegedi árudákkal ' ismerkedtek, délután pedig írásbeli vizsgát tettek a Mérei utcai iskolában. A gyakorlati vizsgák ma, szerdán kezdődtek öt szegedi árudéban, a DELTA Kereskedelmi Vállalat 310es, 329-es és 311-es boltjá vewtAiőt- ism«"etbő] és egyéb bolti tevékenységből vizsgázik Kőbán, valamint a Centrum Bélát és dr. Pernyéz Istvánt; ÁAr^ban a7ÍP~T?P dr. Farsang Lászlónét, á pŐboltban- ™™áen J*^ szegedi tarrács kereskedelmi ffi^, osztályának Azucki Radivojt, a szabadkai Közgazdasági Iskolaközpont igazgatóját. valamint több szegedi kereskedelmi vállalat igazgatóját. A területi döntőkön legjobbnak bizonyult tanulók az ország egész területéről penyükön számot viselnek, és ennek alapján a közönség is hozzászólhat a minősítéshez. szavazhat a versenyzők tevékenységéről. Az ünnepélyes eredményhirdetés 25-én délután lesz a Tisza szállóban. Tolnai Miklós előadóestje Eredeti felfogású előadó- a tiszteletreméltó hit, hogy esten lépett tegnap az új- Ady Endre költészete ma is szegedi November 7. műve- élő, eleven művészet. A kélődési ház közönsége elé pi illusztrációk és az elTolnai Miklós, a színház új mondott versek mind ezt művésze. Nem is egészen az bizonyították, bár egy elégö előadóestjét hallottuk, ha- gé sajátságos Ady-képet nem Gaburek Károly festő- rajzoltak a hallgatóság elé. művésszel végzett együttes Hiányoztak például a nagy munkájuknak végeredmé- kurucversek, ezek a talán nyében gyönyörködhettünk, legszebb, legmaradandóbb A festő Ady verseihez készí- Ady-művek — ezeket sajtéit illusztrációkat, s Tolnai náltuk, mint ahogy sajnálMiklós ezeket a képeket be- tuk azt, hogy olyan korai mutatva mondotta el Ady- versek is szerepeltek az öszösszeállítását. szeállításban, mint például a Ennek a közös munkának Kató a misén. alapja az a meggyőződés, az ö. L. Új bélyegek Egy hét alatt három új bélyeget ad ki a posta. Március 25-én, Bartók Béla születésének 90. évfordulója alkalmából egyforintos — Bartók Béla arcképét ábrázoló — emlékbélyeg kerül forgalomba. Március 27-én jelenik meg a Győr várossá alakulásának 700. évfordulójára készült kétforintos bélyeg. Az amerikai holdtukatás újabb eredményét 10 forintos bélyegblokkon örökíti meg a posta. ja, eltünteti kosztját, fészekrablással egészíti ki menüjét. Ott azonban, ahol még megtalálja ősi élelmét, ott visszatér a tojás- és fiókarablás helyett a hasznos munkához. Nagy bajban van a gólya, ha visszatér és nem találja fészkét. A téli viharok kárt tesznek a fészekben, de sok helyen, ahol a „nagy szél" fészket, az ember keze is közrejátszik, ahol nem kedvelik a gólyát. A szigorú védettség alatt álló gólyának fészkét háborgatni, vagy más helyre áttelepíteni sem szabad. Rőzsét még csak talál, de hova építsen fészket. Ma már nem építenek széles, nagy oldalnyílásos kéményeket, a használaton kívül álló gyárkéményeket is ledöntötték, a villámtól derékba tört fát kivágják, fészekrakásra alkalmas tetőgerinc is alig van. De annál több vastorony, távvezeték és dróthuzal van. Itt azután a rövidzárlat a gólya életét is veszélyezteti, pedig gyakorta ide építi fészkét. Mégis sokan vannak, akik hogy szeretettel várják a tavasz hírnökét. A gólya szeretete adhatta annak a vidéki leánynak a kezébe a tollat, aki megírta levelét a gólya védelmében. Nevemet sem tudta, hibásan írta, de odaírta: „Madár védő, Szeged." A posta dicséretére szolgál, hogy a levelet kézbesítette. A levél alá „Eszter" volt jegyezve. Arra kér Eszter, hogy mentsünk, mog egy gólyapárt a pusztulástól. Fészkét annyira benőtték a galyságú gallyat kellett lebaltázni és szabaddá tettük a fészekhez a bejutást. Bár sokan lennének, akik hasonló módon törődnének a gólyákkal, fészkükkel. Hiszen kérdés az is, hogy visszajönnek-e a telelésből, mert igen sok pusztul téli szállásán a mérgezett sáskáktól. Mert már ilyen is előfordult: sok száz elhullott gólya között több magyar gyűrűs volt, ami azt mutatja, hogy az elpusztult gólyanépesség magyar volt. Akadnak olyanok is, akik csúnya hasznot húznak a gólyákból. Buszon hallgattam ki két asszony közötti párbeszédet. „Tudja, 80 forintot is elkérnek egy pár néhány napos sárga libáért. Én inkább tojást vettem, mert annak darabja 15 forint volt. Hát tudja, négyből gólya kelt ki!" A szigorúan védett madárból így húznak némelyek hasznot, pedig a gólyának a fészkét, fiókáit háborgatni nem szabad. De találtam nyáron fióka nélküli gólyapárt is, ahol a gyerek bevallotta, .Szülém mondta, hogy szedjem ki a tojást, hogy a gólya ne hordja a pelyhes csirkét." A tanyára fészkelt gólyák esetében nem ártana a hivatalos felvilágosítás a gólyavédelem érdekében. Mégis nagy szerencse, hogy népünk túlnyomó többsége szereti és várja vissza a gólyát. Tűnnek a rétek, a mocsarak, vizes puszták, ritkulnak a gólyák. Ha nem védjük megmaradt állományt a a malyak, hogy tavaly már nem gyar táj megint szegényebb tudott bejutni a fészkébe, lesz egy ősi hazai madárPontosan leírja az egyik fajjal, közút nyárfasorában egy le- Dr. Beretzk Péter