Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

61. évfolyam, 67. szám 1971. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Megjelenik bétfd kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Sf/jfiLp övV' & í PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! >1 r'^r VTLÁG V A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK HARMADIK ÖTÉVES TERVE 1966—1970. ÉVEKRE ALAPVETŐ FELADATKÉNT TŰZTE KI, HOGY A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSE ALAPJÁN RENDSZERESEN EMELKEDJÉK AZ ÉLETSZÍNVONAL, JAVULJON A TERMELÉS ÉS A SZÜKSÉGLETEK ÖSSZHANGJA, MIND A MENNYISÉG, MIND A VÁLASZTÉK ÉS A MINŐSÉG TEKINTETÉBEN, ÉS HOGY A NEMZETKÖZI FIZETESI MÉRLEG EGYENSÚLYBAN LEGYEN. E célok elérése érdekében a terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását a termelékenység fokozását és a termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt, hogy a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételeké" kedvezőek. A nemzetközi munkamegosztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkereskedelmi tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kivitel növekedés útján kellett biztosítani. A harmadik ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendjét, ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált. Mind"-ek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság életszínvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzéseket valósítsunk meg. A gazdasági növekedés 1966—1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál nagyobb volt. Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, ami hatékonyan szolgálta az alapvető gazdasági célkitűzések megvalósulását. A terv azt irányozta elő, hogy 1966—1970 években a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal haladja meg az előző öt évit. A növekedés ennél nagyobb, 31 százalék volt. A tervidőszak utolsó évében, 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1965. évit, ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek felelt meg. Az aktív keresők száma öt év alatt körülbelül 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a harmadik ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a termelés gyorsabban nőtt, mint az anyagfelhasználás. A fő termelő ágazatok közül az ipari termelés az elmúlt öt évben a tervezett mértékben. 35 százalékkal emelkedett. A központi célkitűzéseknek megfelelően a vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, javult a termelés szerkezete az egyes ágazatokon belül is. Az ipari termelés emelkedése a harmadik ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt, az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az 1961—1965. évi 40 százalékról 1966—1970 években 42 százalékra emelkedett. Az ötéves terv az építőipari termelés 24—28 százalékos növekedését irányozta elő. 1970-ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar arányát is nőtt a nemzeti jövedelemben. A terv célkitűzése az volt. hogy a mezőgazdasági termelés öt év átlagában 13—15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kismértékben túlteljesítette: a bruttó termelés 1966—1970. években körülbelül 16 százalékkal több volt, mint 1961—1965-ben. A műszaki-agrotechnikai fejlődés folytán, a korábbi évekhez hasonlóan a mezőgazdaság anyagfelhasználása 1966—1970-ben is jobban nőtt, mint a termelés, a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kis mértékben emelkedett. A mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a második ötéves tervidőszakban 25 százalék, a harmadik ötéves terv éveiben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom növekedése. 1966—1970. években 47 százalékkal több árut importáltunk és 53 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: 1961—1965. években á nemzeti jövedelem 1,4 százalékát. 1966—1970. években 0,5 százalékát tette ki. A nemzeti jövedelem gyors növekedése folytán az elmúlt öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta a tervezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül 1966— 1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. (A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a felhasználás 79 százalékát, a felhalmozás 21 százalékát tette ki.) Az összes anyagi fogyasztáson belül a lakosság fogyasztása 1970-ben körülbelül 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeké pedig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a harmadik ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint a termékeké. A fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelemeknek a korábbinál és a tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A harmadik ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1970ben körülbelül 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt.) A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennek folytán nőttek a lakosság pénztartalékai. A takarékbetétállomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970 végére több, mint kétszeresére, 42 milliárd forint, fölé emelkedett és nőtt a lakosságnál levő készpénzmenynyiség is. A közösségi fogyasztás 1970-ben 43 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és népmüvelés fejlesztését, az ország védelmének és belső rendjének, a jog- és közbiztonságnak a szilárdítását. A felhalmozás növekedése túlnyomórészt az állóeszközök fejlesztésére fordított összeg emelkedéséből adódott, készletnövekedésre a nemzeti jövedelemnek valamivel kisebb hányada jutott, mint az előző öt évben. 1966—1970 években, 1968. évi árakon számolva több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet, mint a második ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a harmadik ötéves terv előirányzott. Az üzembe helyezett beruházások éréke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök buttó értéke — az üzembehelyezések és a kiselejtezések különbségeként — 26 százalékkal emelkedett. A befejezetlen beruházások állománya a harmadik ötéves terv folyamán több mint 30 milliárd forinttal nőtt és 1970. végén megközelítette a 70 milliárd forintot A harmadik ötéves tervidőszakban, részben központi árintézkedések, részben a kereslet és kínálat hatására változtak az árarányok. Az áremelkedés a termelő ágazatokban — elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban — nagyobb mértékű, a fogyasztói áraknál viszonylag mérsékelt volt. Somogyi "Károlyné felvétele Idős kommunisták, a munkásmozgalom régi szegedi harcosai a díszünnepségen Márciusi örömök A télies taiiasz kevés embernek hozott örömet. De azok, akiknek lakást „adott", nem nagyon törődnek a hideggel. Szinte mindennapos kép a larjáni 330-as lépcsőháza előtt: költöznek az új lakastulajdotiosok. ötvenkét esztendővel ezelőtt, 1919. március 21-én. született meg a Magyar-Tanácsköztársaság, az első munkáshatalom népünk történelmében. Az évforduló tiszteletére díszünnepséget rendezett pénteken délután a Magyar Szocialista Mun-_ kás'párf "Szeged városi 'bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága,- a Bántók Béla Művelődési ' Központban. Áz ünnepségen részt vett dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Eljöttek a megemlékezésre a munkásmozgalom régi szegedi harcosai, a társadalmi, a tömegszervezetek és a fegyveres I testületek vezető képviselői "is. A Himnusz elhangzása után dr. Ábrahám Antalné, a városi nöbizottség elnöke nyitotta meg az ülést, majd Papp Gyula, a városi tanács vb-elnökhelyettese méltatta beszédében az ünnep jelentőségét. Bevezetőben vázolta azokat a körülményeket, melyek között a Tanácsköztársaság. nemzeti büszkeségünk, szocialista hazafiságunk és internacionalizmusunk egyik legméltóbb alapja létrejött. A dicsőséges 133 nap alatt a nép valóságos hatalomhoz jutott, a kormányzati szervek intézkedesei nyomán köztulajdonba kerültek a gyárak, a földbirtokok. a művelődést és a tudományi; az egész nép érdekeinek szolgálatába állították. A Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisában tartották ! meg Magyarországon az első szabad választásokat", ékkor kaptak először sza-vazati jogot'-a nők és -ű 1& éven felüli fiatalok is. Az urnákhoz ily-"módon "4 millióan járul-tak, szemben az előző vá-lasztásokkal, amikor a tanácshatalom területére számítva mindössze 700 ezeg volt a va 1 asztopolgjSVoíc kü&S" ma. Szegeden a Tanácsköztársaság, csupán öt napig állhaJ tott fenn, március 27-én már a francia imperializmus 40 ezer katonája tartózkodott a városban, a forradalmi direktóriumnak menekülnie kellett. A szegedi kommunisták, munkások érdeme, hogy a harcot nem adták fel, még sokáig kapcsolatot tartottak a direktóriummal és a központi szervekkel is. A Magyar Tanácsköztársaság végül is a tőkés antanthatalmak intervenciója és a belső reakció aknamunkája következtében elbukott. A testvéri szovjet. nép felszabadító harcai nyomán azonban 1945-ben az első • bukott után elkövetkezhetett a győztes második. Dolgozó népünk az azóta eltelt 26 év. alatt hitet tett a szocializmus eszméje • meUett, s a most közelgő» választásokra azzal a programmal indul, hogy a megkezdett utat folytatja, mert ez felel meg érdekeinek, ez vezet el a beteljesült szocializmushoz. Az ünnepi beszéd elhangzása után Tolnai Miklós és Janka Béla, a Szegedi Nemzeti Színház Művésze, Fekete Gizella és Maday Emőke, a Minerva Színpad tagja, valamint Delley József zongoraművész adott, az alkalomhoz illő művészi műsort. A megemlékezés az Internacinálé hangjaival ért véget. A Tanácsköztársaság é vfortiulóján : r • unnepseg Lobogózzuk fel a házakat! Az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi tanácés a népfront városi bizottsága halnap, március 21-án délelőtt 10 órakor a Magyar Tanácsköztársaság 52. évfordulójának tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendez a Tanácsköztársaság-emlékműnél. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége kéri Szeged lakosságát, a középületek tulajdonosait, hogy a Tanácsköztársaság évfordulójára lobogozzuk fel a házakat. A társadalmi és a gazdasági élet fejlődése, a népgazdasági terv teljesítése a harmadik ötéves terv időszakában ISS^" Díszünnepség Szegeden a Tanácsköztársaság kikiáltása évfordulójának tiszteletére «