Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1971. FEBRUÁR 11. TMMACSKOZOTT H2 ORSZÁGGYŰLÉS Dr. Korom Mihály eSilerfesztése Fehér Lajos beszéde Dr. Korom Mihály Igazságügy-miniszter előterjesztésében többek között hangoztatta, hogy országgyűlésünkre most az a feladat vár, hogy új törvényt alkosson a tanácsokról. Az előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása jelentős állomása annak a jogalkotó munkának, amelyet társadalmi fejlődésünk követelményei szerint el kell végeznünk. Aliaméletünk sokoldalú és rendszeres fejlesztése, erősítése, intézményeinek korszerűsítése, az állami munka hatékonyságának javítása politikánk egyik sarkalatos kérdése. Ez a törekvés hatja át az előterjesztett törvényjavasatot is. A törvényjavaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. Az előterjesztett törvényjavaslat hármas célt kíván elérni. Először: korszerű jogi feltételeket teremt ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, csökkenjenek az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus vonások. Másodszor: fokozatosan növeli a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővíti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. Harmadszor: a jelzett feladatok végrehajtásával egyidejűleg erősíti a központi irányítás hatékonyságát. A törvényjavaslat viszont a feladatkörök mellett a szinteknek megfelelő hatásköröket is megállapít, sőt különbséget tesz még — adottságaik, szerepkörük különbözősége miatt — a helyi tanácsok között is. (Pl.: a város és a nagyközség lenntarthat középfokú oktatási és egészségügyi intézményeket, a község nem.) A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igazgatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakít ki a törvénytervezet a járási tanácsi hivatalok létrehozásával. Emlékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmében a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi képviseleti testületeket. Ha a jövőben a járásokban nem is működik majd választott tanácstestület, a hivatalok testületi és társadalmi ellenőrzésére szükség lesz. Ezt a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a járási társadalmi szervek végzik. A járási tanácsi hivatalokról elmondottak értelemszerűen vonatkoznak a megyei városok kerületi hivatalaira. A tanácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének növelése szintén fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, mert ezzel is erősíti tanácsrendszerünk demokratikus vonásait. A tanácsok központi irányításának új szabályozásáról szólva az igazságügyminiszter kiemelte: a törvényjavaslat ezt a feladatot úgy kívánja megoldani, hogy a központi irányítás hatékonyabbá váljék. Ennek formái és módszerei a következők: 1. Az országgyűlés irányító szerepe úgy érvényesül elsősorban, hogy törvényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait, alakítja kl szervezeti és működési kereteiket, továbbá biztosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Emellett a törvények végrehajtásának ellenőrzése útján — ideértve az Elnöki Tanács és a kormány beszámoltatását is — őrködik a tanácsokra vonatkozó jogszabályok jó végrehajtásán. 2. Az Elnöki Tanácsnak a tanácsok működése felett alkotmányos felügyeleti jogköre lesz. Az Elnöki Tanács feladata a tanácsok önkormányzati jogainak védelme, törvényben biztosított jogaik tényleges érvényesülése feletti őrködés. 3. Kiemelkedő jelentőségű rendelkezés a törvényjavaslatban annak kimondása, hogy a jövőben nemcsak a végrehajtó bizottságok, hanem az egész tanácsszervezet a kormány irányítása és törvényességi felügyelete alá kerül. E jogkörök ellátásához megfelelő eszközöket is biztosít a törvény. így a kormány: a tanácsok tevékenysége, működése tekintetében általános elvi irányítást gyakorol, figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi munkájukat. Ezen túlmenően megsemmisítheti a megyei (fővárosi) tanácsok — mint testületek — jogszabályba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. Ez működésük törvényességének fontos biztosítéka. A Minisztertanács a törvény által ráruházott feladatkörét a Tanácsi Hivatal közreműködésével látja el. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — a soron következő általános választások napján lép hatályba. Szocialista államapparátusunk eredményes munkája el sem képzelhető a dolgozó tömegek aktív közreműködése, segítsége és ellenőrzése nélkül. Az az elv, hogy a hivatal van a dolgozókért és nem fordítva, csak a szocializmus körülményei között valósulhat meg. Nálunk nem lehetséges a társadalomtól elkülönült, attól idegen államapparátus. A törvényjavaslat jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a tanácsok és a lakosság kapcsolata tovább fejlődjön és erősödjön. A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek aktív közreműködése nélkül nem érvényesülhet igazán a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege, de igazgatási funkciója sem. A tanácstörvény megalkotására előterjesztett javaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit. A választójogi törvény módosításakor követett eljáráshoz hasonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli időpontjára tekintettel a kormány azt javasolja, hogy előzetes alkotmánymódosító törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdésében foglalt eljárási mód államjogi szempontból alkotmányos és törvényes — mondotta többek között az igazságügyminiszter. Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes bevezetőben arról beszélt, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkotmány elfogadása óta most harmadszor foglalkozik' államrendszerünk jelentős alapintézményével, a tanácsokkal. A húszéves fennállásukat a múlt évben ünnepelt tanácsok alapjában véve eredményes munkát végeztek és végeznek. Politikailag, szervezetileg megerősödtek, tekintélyes, a lakosság érdekeit szolgáló állami szervekké váltak. Ha munkájukban voltak és vannak is hibák, ha fejlődésük nem is volt mindig egyenletes: összességében megoldják a proletárdiktatúra államszervezetében rájuk háruló sokirányú feladatokat. Kifejezői népünk politikai egységének, a munkás-paraszt szövetségnek. Tevékenységük hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez. Munkájukkal a párt politikájának megvalósítását segítették. Cselekvően részt vettek a szocialista építés valamennyi fontos feladatának megvalósításában. Évente 20 millió ügyfél A tanácsszerveknek nagy szerepük van az állampolgárok jogainak, biztonságának védelmében, a szocialista törvényesség érvényesítésében. Gyorsult és tartalmában is javult hatósági ügyintéző munkájuk, ha nem is vetkőzte még le a bürokratikus vonásokat. E munka méreteit és egyben politikai jelentőségét érzékelteti, hogy a tanácsok évente mintegy 1,5 millió hatósági ügyben döntenek. s hozzávetőlegesen 20 millió ügyfélnek adnak tanácsot, tájékoztatást. Pártunk X. kongresszusa világos és határozott útmutatást adott a tekintetben, hogy az állami élet. a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Állami életünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítjük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát. Ahol azonban erre mód van, jobban élünk a közvetlen demokrácia intézményeivel is. Ezért helyeseljük például a községekben a lakosságot érintő fontos kérdések megvitatására falugyűlések összehívását. A népképviseleti szervek egyre inkább érdekképviseleti szervekké is válnak; a lakosság, a választók érdekeit képviselik. s egyeztetik a központi és a helyi érdekeket protekcionizmus? Elsősorban olyan területeken, ahol a társadalom szükségleteit még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Ha több lakást építünk — márpedig a negyedik ötéves tervben 400 ezer építését irányoztuk elő és valósítjuk meg — csökkenni fog e téren a bürokrácia és a protekcionizmus is. így az, hogy a lakosság ügyeit intéző közhivatalnoktól nagyobb fegyelmet, udvariasságot, körültekintést várunk és követelünk meg, s ez helyes. De pusztán udvariassággal nem lehet elintézni a lakosság ellátását s a szolgáltatásokat. Társadalmilag helyesen fejeződik ki napjainkban az a tanácsi szervezet iránti igény, hogy az apparátusban dolgozó emberek szakmai ismereteinek színvonalát növelni kell. Ezt az igényt, a tanácsi szakigazgatás szakmai színvonalának emelését kívánja előmozditani a kormánynak az a múlt évi határozata, amely előírja, hogy a községi, a városi és a megyei tanácsi végrehajtó bizottságok titkárait meghatározatlan időre kell kinevezni és e tisztségeket jól képzett államigazgatási szakemberekkel betölteni. Különösen a városokban és a községekben indokolt, hogy ilyen stabil, szakmailag képzett vezetőt állítsanak a helyi államigazgatási apparátus élére. E cél megközelítését elősegítheti a kormánynak az az intézkedése, hogy a megszűnő járási tanácsok helyén megalakuló járási hivatalokban jelentős létszámcsökkentést kell végrehajtani, s az így felszabaduló béralapokat döntő részben az alsófokú tanácsok, elsősorban a községi államigazgatási vezetők és beosztottak jobb fizetésére kell fordítaCsak kerettörvény Önkormányzati jogosítványok A tanácsi önállóság növelésében kiemelkedőnek tartom — főleg a helyi tanácsoknál — a tanácsi testület jogosítványainak bővítését. Az úgynevezett önkormányzati jogosítványok — mint pl. a rendeletalkotás, a saját szervek létrehozása, a vezetők megválasztása vagy kinevezése, az éves és középtávú tervek, költségvetés, fejlesztési programok megvalósítása, a saját vagyonnal való gazdálkodás — kizárólag a tanácsot illetik meg. Ezzel növekszik a népképviseleti testületek cselekvőképessége. Ez adja meg a lehetőségét annak. hogy helyi ügyekben helyben dönthessenek: ott. ahol a legjobban ismerik ezeket, és azok döntsenek, akiket a döntés leginkább érint. Ez nagyobb lehetőséget nyújt a megalapozott döntésre. a tanácsi tevékenység társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a feladatok közös megoldására. A demokratikus centralizmus differenciáltabb érvényesülését segíti elő, hogy az alsófokú tanács a jövőben nem a felettes tanácsnak alárendelten működik. A szocialista önkormányzati jelleg ugyanis nem fér össze az önkormányzat felülről történő utasítgatásával. Valamennyi tanács tehát önálló, ugyanakkor irányításuk, amelyre természetesen továbbra is szükség van. elsősorban jogszabályok útján történik. Lényegében az önállóság növekedése tükröződik a tervezetnek abban a célkitűzésében is. hogy a tanácsokat mint a területi elv érvényesítőit igyekszik kellő hatáskörrel felruházni. Az új tervezet a tanácsok hatáskörét ezért megerősíti annak érdekében, hogy az ágazati fejlesztési elképzeléseket helyi. leg, területileg is összehangoljuk. Az előadó több kérdést részletesen taglalt, majd a tanácsok anyagi forrásait . érintette. A tanácsok bevételi forrásainak bővítése, saját és megosztott bevételeinek növelése lényegében azt jelenti, hogy nagyobbrészt közvetlenül kapják meg azokat az anyagi eszközöket, amelyekre feladataik ellátásához szükségük van. Ezeket eddig állami támogatásként, jórészt a költségvetésből kapták. Intézkedés történt olyan tartós források átengedésére. amelyek lehetővé teszik az önálló gazdálkodást. ígv a működési kiadásokat majdnem teljes egészében. a beruházásokat pedig — a célcsoportos beruházások kivételével — döntően saját és az állam által tartósan, tehát véglegesen átengedett bevételi források fedezhetik. A bürokratizmus elleni harccal mindenki egyetért, de a bürokrácia megszüntetése nem csupán hivatali feladat. Hol van bürokrácia és Ami a kormányt illeti, miként eddig, ezután is arra fog törekedni, hogy a törvény alapgondolata és valamennyi szabálya érvényesüljön. Alkalmazásában — az országosan egységes rendezést kívánó alapvető kérdések kivételével — nem kívánjuk megkötni a tanácsok kezét. Ennek megfelelően a törvény végrehajtásaként csak egy általános végrehajtási rendelet kiadását tervezzük. A tanácsokra vár a feladat, hogy a törvény felhatalmazása alapján — annak elveit érvényesítve — a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően — tanácsrendeletben maguk határozzák meg saját tevékenységük és szerveik szervezeti és működési szabályzatát. Az a legfontosabb, hogy a tanácsok éljenek is megnövekedett hatáskörükkel, önállóságukkal, mert csak így válik a lehetőségből valóság! Azok a nagy feladatok, amelyek a következő években a tanácsokra várnak, csak a tanácstagok és a tanácsapparátus dolgozói tevékeny közreműködésével valósulhatnak meg. Nyugodtan mondhatjuk: a tanácsi dolgozók politikánk hü támaszai, nagy többségük megfelel a növekvő követelményeknek, rendelkezik az előírt képesítéssel, nagy tapasztalatra tett szert, helyesen él a megnövekedett önállósággal, hatáskörrel. A nagyobb feladatokra is tekintettel kötelességünknek érezzük, hogy lehetőségeinkhez mérten a jövőben növeljük erkölcsi és anyagi megbecsülésüket. A Központi Bizottság és a kormány véleménye szerint a tanácsokról szóló törvényjavaslat teljes mértékben megfelel társadalmi fejlődésünk igényeinek, a tanácsok vonatkozásában érvényesíti a kongresszusnak az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló határozatait. A törvény megalkotása nagy előrelépést jelent szocialista államéletünk fejlődése terén — mondotta befejezésül Fehér Lajos. Tóth Szilveszterné felszólalása A Csongrád megyei 2. választókerület (szegedi járás) országgyűlési képviselője. Tóth Szilveszterné zákányszéki vb-elnök bevezetőjében megemlítette, hogy évek óta szemtanúja már annak a határozott törvényelőkészítő tevékenységnek, amely a gazdasági és a társadalmi fejlődés figyelembevételével kívánja megvalósítani az új tanácstörvényben a demokratizmus kiszélesítését és a tanácsi munkában is előtérbe helyezi a szakszerűséget. Említette, hogy a tanácsok megalakulásakor kezdte a tanácsi munkát egy olyan községben, amely akkor alakult szétszórt tanyaterületekből. És alig 20 év telt el, de már szép utcasorok jellemzik Zákányszéket, és a legszükségesebb középületek is a község lakossága rendelkezésére állnak. — Tapasztalatból tudom, hogy a korábbi tanácstörvények is a maguk idejében nagyon jól szolgálták a fejlődést — hangsúlyozta. Utalt arra, hogy újabban azonban már a törvény előírásai gátolták az előbbre jutást; formálissá váltak egyes intézkedések és sok esetben a társadalmi munkát háttérbe szorította a papírmunka. ® MINDEN ÁLLAMPOLGÁR ÉRDEKELT A továbbiakban szólt arról, hogy valamennyi állampolgár nagy érdeklődéssel várja az új tanácstörvényt Ez érthető, hiszen minden állampolgár a születésétől a haláláig valamelyik tanácshoz is tartozik. Milliók kritikus szemlélői, és százezrek résztvevői a tanácsi tevékenységnek. A lakosság részéről megnyilvánuló érdeklődés több okból is indokolt Mindenekelőtt pártunk X. kongresszusa központi feladatként jelölte meg az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. Az államélet legfontosabb területének, a tanácsrendszernek továbbfejlesztése döntő jelentőségű. Emellett a tanácsokat, mint politikai rendszerünk egyik legfontosabb intézményét számtalan közvetlen szál köti össze a lakosság legszélesebb rétegeivel. mindennapi életükkel. Mindezek alapján hangsúlyozta Tóth Szilveszterné. hogy a tanácstörvény-tervezetben megfogalmazott elvek helytállóak, azokkal egyetért. A tanácstörvény-tervezet ugyanis tükrözi a tanácsok megváltozott szerepét. A szocializmus teljes felépítésének érdekében kifejtett te-