Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

VASÁRNAP, 1971. FEBRUÁR 7, 3 Elegyezernel több tudományos fokozat A szervezett tudósképzés eredményei Húsz évvel ezelőtt, t951­ben alakult meg a szervezett tudományos utánpótlás veze­tő intézménye, a tudomá­nyos minősítő bizottság. Tol­nai Gábor akadémikus, a bi­zottság elnöke a testület két évtizedes tevékenységéről megállapította: — A tudományos minősítő bizottságnak az első évek­ben legfontosabb feladata a megfelelő tudományos fo­kozatok. a doktori, illetőleg kandidátusi címek odaítélése volt olyan tudósnak, akik addigi pályafutásuk során kiemelkedő eredményeket értek el. Az újrendszerű tudo­mányos fokozatok eléréséhez benyújtott disszertációk első nyilvános vitáira 195 3-ban került sor. Az első kandidá­tus Nagy Péter irodalomtu- fejlesztéséhez szükséges tu­dósunk volt, aki értekezés dományokban képezik gyanánt Móricz Zsigmondról készült mongráfiáját nyúj­totta be. A tudományok doktora címet pedig első ízben Sötér Istvánnak ítélte egyetemünk vezetői között decky Ákost, szlovák mező­gazdász és Heramba Chat­terjee indiai közgazdászt. — Fél évvel ezelőtt a tu­dománypolitikai irányelvek nyomán újból szabályozták az aspirantúra rendszerét. A tudomány és technikai for­radalom korában már nem­csak az alapkutatásban el­ért jelentős eredményekért, értékes tudományos alkotá­sokért, hanem olyan műsza­ki és egyéb alkotásokért is megadjuk a fokozatot, ame­lyek mögött tudományos megalapozottság van. Ilymó­don az eddiginél jobban érvé­nyesül az a követelmény, hogy a tudomány segítse olyan tudósok vannak, akik az aspirantúra alapján sze­rezték meg a tudományos fokozatokat és ma már a tudományok doktorai, vagy akadémikusok és a közélet­ben fontos szerepet tölte­nek be. — Uazai ludósképzésünk színvonalának külföldi el­ismerését jelzi, hogy na­gyon sok fiatal külföldi szakember tanul nálunk, főleg vietnami és egyiptomi aspiránsok, akik elsősorban a hazájuk népgazdaságának ma­gukat. Nem egy esetben fordul elő az is, hogy neves külföldi tudósok nálunk vé­dik meg disszertációjukat. Vita a faluról vita a iái • iiu u löiurui • UIUI VI oda a tudományos minősítő Közülük emiithetem Kincsen elő a népgazdaság déset. fejiü­bizottság, — A mostanáig eltelt alatt idő a bizottság több mint hét­ezer aspiránst vett fel. Közülük 710-en külföldi as­pirantúrára mentek, legtöbb­jük a Szovjetunióba. Az idén január l-ig 4125 pá­lyázó szerzett tudományos fokozatot, 5I3-an lettek a tudományok doktorai, 3612­en kandidátusok. — Az elmúlt két évtizedre visszatekintve megállapít­hatjuk, hogy az új tudományos fokoza­tok és az újrendszerű tu­dományos utánpótlás te­kintélyt szerzett, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy a bizottság igyekezett magas mércét al­kalmazni. Üj tudósnemze­dék, köztük kiemelkedő tu­dósok egész sora nőtt fel az elmúlt húsz év alatt. Egv sor tudományos intézetünk, professzort, a mongol tudo- hiszen az ilyen alkotások mányos élet egyik kiemelke- többnyire közvetlenül érzé­dő alakját, az első mongol keltetik a tudomány terme­nyelvtan készítőjét, Frie- lőerővé válását. (MTI) Bővül a magyar—szovjet autóipari együttműködés György Gyula, kohó- és e termékkel kölcsönösen el­gépipari miniszterhelyettes látják egymást. Ezenkívül és V. A. Guruskin szovjet Magyarország 1971-ben 18­autóipari miniszterhelyettes féle típusból 165 ezer ügy­szombaton, a KGM székhá- nevezett komplettáló gépko­zában aláírta a magyar— csi-alkatrészt szállít a Szov­szovjet autóipari állandó jétunióba. munkacsoport 6. ülésének Jóváhagyták a műszaki­jegyzőkönyvét. tudományos együttműködés Megállapodtak, hogy 1971- 1971—72. évi munkatervét is. ben tovább bővítik a két or- A kooperációval nemcsak szág autóiparának együtt- párhuzamos munkáktól men­müködését. Az autóbuszokhoz tesülnek, hanem azt is le­szükséges mellsőhidakat ha- hetővé teszik, hogy Magyar­zánkban, a hátsóhidakat a országon és a Szovjetunió­Szovjetunióban gyártják, s Iskolai tablókon marad I legtovább együtt a falu if­júsága. Ahogy elhagyják a nyolcadik osztályt, fölszél csap alájuk, sodorja be őket a városra. Ritkán kell har­cot vívni a családdal, a csa­lád is így akarja. Eredj fiam, csak paraszt ne legyen belőled! Azt, hogy továbbtanul va­laki, csak segíteni szabad. ; Orvos lesz belőle, vagy kő­műves, rá van bízva. Men­| jen oda, ahol legjobban állja j a sarat. Csakhogy ebben a rettenetes nagy szabad aka­! ratban kérdőjelbe csavaro­dik a falu jövője. Mert a gyerek tényleg nem akar paraszt lenni, de az orvos se megy vissza legtöbbször, meg a kőműves se. Nem tu­dom most kinyitni fölöttük még sem az isten ostorát, mert magamat is megcsap­nám vele. Alulról jöttem én is, meg azok egy része is, akik ezt a nagy kérdőjelet egyenesíteni próbálták Pusz­tamérgesen. A körülmények­nek kell változniok. Hét fűtő/: amely összesen 11 millió 250 ezer forintot tesz ki. (MTI) Kéthetes tél végi ruházati vásár Húsz-negyven százalékos kedvezmény A ruházati kereskedelem 12 millió forinttal olcsóbban. I február 8—20 között rende- A Divatáru Kiskereskedelmi I zi meg országszerte a hagyó- Vállalat „Aranypók" üzletei mányos téli szezon végi vá- csaknem 34 millió forintos sárt. A kéthetes szezonzáró árualappal kezdik a vásárt, akció idején csaknem 600 309 000 különféle kötöttárut, millió forint értékű árut kí- divatárut, fehérneműt, inget, nálnak az üzletek 20—40 szá- harisnyát stb. adnak 30—40 zalékos kedvezménnyel — százalékos kedvezménnyel, jelentette be a Belkereske­delmi Minisztérium szombati sajtótájékoztatóján Kilián János főosztályvezető-helyet­tes. A téli vásárra jő őszi-téli forgalom után kerül sor: a ruházati kereskedelem az őszi-téli szezonban 11 milli­árdos forgalmat bonyolított le, 12 százalékkal nagyobbat az előző évinél. Ezzel együtt növekedtek a készletek, a je­lenlegi értéke 10 milliárd fölött van. a nagykereskede­lemben azonban már többsé­gében a tavaszi-nyári cikkek találhatók. A tél végi vásár árualapja valamivel nagyobb a tava­lyinál. ez egyébként a biz­tonságos felkészülés. s a nagyarányú divatváltozás következménye. Egyetlen ban azonos elemekből gyárt­sák a buszokat, s így az im­portkocsik alkatrészeinek cseréje ne okozzon gondot. A most véget ért ülésen az 1971—75-ös évekre sza­kosítási egyezményt is elő­készítettek, amelynek aláírá­sára később kerül sor. (MTI) Új szövődé Zalaegerszegen az idén megkezdik egy 350 automata gépegységből álló szövöde te­lepítését. A korszerű textil­üzemben 460—480 munkást, többségben nőket foglalkoz­tatnak majd. Az új textil­üzem a terv szerint naponta 35 000 méter szövetet állít elő. Tudnak-e a gép nyelvén? A falansz­ter tudó­sai sze­rencsére nem járnak iskoláról iskolá­ba, hogy eldöntsék, kiből lesz tudós, kiből gyalogmun­kás. De az azért megrázza az embert, mint a kétszáz­húszvoltos áram, amit a falu orvosa mond. Pusztamérge­sen az elmúlt évben össze­sen csak 18 gyerek született (Húsz évvel ezelőtt 59). Azért csak ennyi, mert ter­veznek és beavatkoznak itt is, mint máshol, meg azért is, mert aki szülhetne, az elköltözött. Akik ma itt ma­radnak, azoktól várhatjuk még a megfeszített munkát késő öregségükig, de utódot többségüktől már ne vár­junk. Fölállt szólásra a tsz el­nöke is. Tíz évvel ezelőtt még nyugodtak voltak, volt tagjuk bőven. Kevesebben most sincsenek, csak az tör­tént, hogy pontosan harmad­részük már nem dolgozhat. Tíz év alatt éppen tíz évet emelkedett a szövetkezet tagjainak átlagos életkora is. Mi lesz, ha így megy to­vább a másik tíz év is? Ebben a témában ilyen hőfokon a mi környékünkön értekezletet még nem tar­tottak. Tanácselnökök, téesz­vezetők, párttitkárok, peda­gógusok mind hozzászóltak, hiszen ahonnan ők jöttek, ott is ezek a gondok néznek velük szemközt. Épülnek az európai színvonalú állatte­nyésztő-telepek. Idős ember itt az állatot még megetetni sem tudja, mert a gépek nyelvére már nem tanítható meg. Gépesíteni kell min­denáron más területeken is, a fogyó munkaerőt géppel kell pótolni. De ki kezelje a gépeket? Itt csavarodott be az ér­tekezlet a körforgalomba. Több gép csak akkor lesz, ha kézzel megkapálják, met­szik, szüretelik az értékét, több fiatal meg akkor jönne csak, ha már több gép len­ne. Egyik sem lehet a má­sik nélkül. Ki kezdje? Az ismerkedés a földdel Zsúfoltság nélkül? Ésszerűsítik a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát Hét éve vette át a rendőr- a rendelést, néha pedig alig megy. jóformán nem Is kell ségtöl a szegedi rendelőinté- jönnek tizenöten. várakoznia, Ha nem, akkor zet a gépjármű-vezetők al- A rendelőintézet igazgató- ismét kell kérnie, hogy je­kalmassági vizsgálatát. A na- sága ezért elhatározta, hogy gyezzék elő. pi háromórás rendeléssel március 1-től csak az elő- Az Új rendelkezés bizo­nem Is volt különösebb baj, jegyzések sorrendjében vizs- nyára enyhít a zsúfoltságon, egészen addig, mígnem roha- gálnak. Aki ilyen orvosi de ésszerűnek látszana az is. mosan szaporodni kezdett a vizsgálatra akar jelentkezni, ha az autósiskolák felvennék jelentkezők száma. Voltak az a földszinten levő köz- a kapcsolatot a rendelőinté ­mostanában olyan napok, ponti kartonozó eligazítóiá- zettel. s így akár egy egész hogy két tucat ember vára- val — személyesen vagy te- csoportot egyszerre lehetne központi előírás, hogy tőkés j kozott hiába, s másnap újra lefonon — megbeszélheti, vizsgálni. Jelenleg sok fiatal­importból származó áruk ; ott idegeskedhettek a folyo- hogy melyik nap, milyen korú jelentkező is hiába töl­nem kerülhetnek be a vásár- ; són. A napi rendelés alatt órájában érdemes bemennie ti az idejét a rendelőinté­ba. Az önállóság alapján te- ugyanis csak harminc jelent- a rendelőintéztbe. A diszpé- zetben. mert nem tudják, hát sem egységes választék, j kezőt tudtak megvizsgálni, cserszolgálattól — 12-744-es hogy csak a fővárosban, egy sem országosan egységes | Ez ugyan havonta „csak" telefonon reggel fél 8-(ól lélektani intézetben végzett 650-et jelent, és ennél bár- u--,-.- vizsgálatokat veszik figye­árak nem lesznek. A Ruházati Bolt Vállalat 50 boltja 31 millió forint uju-cl jeieiu, es euuei uui- „ uárki felvilóon v '"S""""'"" "se­melyik hónapban keveseb- delutaa 3 lg barkl Ielvila?°" lembe: csak Budapesten kap­ben vannak összesen, de né- sitast kaPhat- Ha a niegálta- hatják meg a szükséges ira­Mondja a másik hoz­zászóló, hogy a mezőgazdasági munkával gyerekkorban kell megismer­kedni, csak így kötődik hoz­zá az ember. Falusi gyerek­nél ez nem gond. Csakhogy a háztájiban találkozik a mezőgazdasággal. Itt pedig a technológia legfeljebb annyit változott, hogy gép még nincsen, de már ló sin­csen benne. Szervez az iskola ugyan gyakorlati munkát a tsz-ben, hogy kóstolgassák a közösen vég­zett munka ízét, de jó elnö­keink kivezetik néha őket abba a táblába, ahol a gaz­ból alig látszik ki a gyerek. Hazugság! Ma már nem ez a nagyüzem, miért ezt mu­tatjuk nekik? Mondja az előadó, hogy iskolák levelez­nek még év végén is a me­zőgazdasági osztállyal, se­gítséget kérnek, hogy egyik­másik szövetkezet fizesse ki gyerekeknek az őszi munkák bérét. Nem tud fizetni? Tud­nia kell! Ezek a gyerekek se törik magukat a szövet­kezet kapujában, hogy ki jusson be hamarabb. Pedig jól járna, aki bejutna. Volt ennek az értekezlet­nek egy nagy hibája is, is­kolaigazgató vette észre először. A falu fiatalságáról beszéltek, voltak ott nagy­apák is, apák Is, anyák is — hivatalos teendő hozta őket, de fiatalok az érdekelt kor­osztályból nem voltak. Kettő csöppent be csupán, amíg a kávét behozta és a pohara­kat kivitte. Róluk beszél­tünk, de nem velük. Városi igények hogy beköltözik — legalább a közelébe, ha beljebb nem fér. Dorozsmára, Tapera, Domaszékre. Itt vesz portát, ide épít. És mivel itt kis portákat osztanak, ezt utá­nozza a távolabbi község is. ök is kicsit adnak, ha most ez a divat. Ha itt is kicsi, ott is kicsi, akkor in­kább mégis beljebb mennek az emberek. Előhozta az egyik részve­vő — körmönfontan kezdte, hogy szabad-e egyáltalán a múltra hivatkozni, de csak kivágta, ami a lelkét nyom­ta —: ezen a vidéken úgy kezdődött a szőlőtelepítés, hogy a szőlősgazda házakat épített a munkásainak. A kisebb gazda is tett le leg­alább egy kapásházat a szóló közepére. Hol lakjon külön­ben, akire szüksége van a mezőgazdaságnak? A mi nagyüzemeink ezt a szokást elfelejtették. Épülnek ugyan szép házak a faluban, de ritkán a földben dolgozó fiataloknak, öttömösön elju­tottak addig, hogy kétezer forint értékű fuvart adnak az építkezőknek. Ez is va­lami, legalább ennyi máshol is kellene — fűzték hozzá rögtön —, de kellene a „be­ugróhoz" is egy kis előlege­zett segítség. Kamatostól megtérülne a szövetkezet­nél, mondjuk ma, de holnap már hozzátesszük, hogy enél­kül lépni sem lehet. Az már számonkérésként hangzott, nem csöndes sóhajként, hogy miért nem épít a szövetke­zet fürdőt, ebédlőt, miért nem főz előfizetéses ebédet, miért nem utánozza a városi üzemeket. Miért nincsen klubja? A statisztika jóslatai értékű cikket kínál összesen ha valósággal megrohanják podás szerinti időben be- tot alkalmasságukról. Azt azért így is ki­bogoztuk, J hogy vá­rosi igényei vannak a mai falusi fiatalnak is, ezért egyelőre úgy közeledik a falu legjobban a városhoz, Azt is a részvevők mondták, hogy lát­szólag ellene beszélünk a hivatalos álláspontnak. Köz­tudott, hogy statisztikai jó­sok még kevesebb embert szánnak a jövő mezőgazda­ságának. Fejlettebb államok­ban még a miénknél is ke­vesebben dolgoznak itt. Tör­vényszerű, hogy a fölösle­ges munkaerőt fölszívja az ipar. De akkor egészséges a fejlődés, ha valóban a fö­lösleget szívja föl, vagy leg­följebb annyira csipkedi a mezőgazdaságot, hogy el ne aludjon. Most azonban az az általános kép, hogy öregszik a tagság, öregek a gépek, és egy-két pótalkatrészhiány pótolhatatlan veszteségeket okoz. Okos szóként az fs előkerül, hogy akkor is fej­lődhetne az ipar, ha a falu­ban ts fejlődne tovább. Legalábbis az, ami itt is megélne. Hazafelé jövet vol* csak időnk arról beszélni, hogy tud-e biztos jövőt 'gérni a ma fiatalsásának a mező­gazdaság. Ha tíz év alatt a lépcső alsó fokáról ennyire jutottunk, mint a legtöbb szövetkezet — nincs ember, aki ezt korábban elhitte volna —, akkor a továbblé­pésben csak az kételkedhet, aki becsukja a szemét. llorválh Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents