Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

TASARNAB, 1971. FEBRUÁR 7. 44 A GYŐZTES KIS CSAPAT Somogyi Károtyné felvétele A szegedi Rózsa F'crcne Gimnázium tanulói szívesen gondolnak vissza a középis­kolák területi KRESZ-vstél keddjére, mert bár alaposan mcglzzasztották óket, mégis ők hozták el Szolnokról a csillogó serleget. Három megye négy csapata vetélkedett a továbbjutásért, a győztesek Budapesten találkoznak majd, « egymás közötti versen­gésüket á televízió ls közveti ti. \ hattagú kis csapat 350 órán át tanulta, gyakorolta a közlekedés szabályait Víg István tanár segítségével — ez volt az. első győzelem ára. A nagy verseny előtt ú jra átveszik az anyagot, me gismerkednek az új szabá­lyokkal, közlekedésirányitó táblákkal, s ebben segít nekik Csáky László őrnagy. \ kis csapat tagjai Rozsa Viktória, Csányi László, Gál János, Kovács György, Meny­hárt Zoltán és a tartalék: Urbán Mihály. Jogalkotás, az emberért M On is tanul oroszul? A Szovjetunió határain kívül, 87 országban közel 200 millióan beszélnek, vagy tanulnak oroszul. Magyar­országon a lakosság 10. Bul­gáriában 12 százaléka tanul rendszeresen oroszul. Meg­nőtt az érdeklődés az NKD ban, Ausztriában, Francia­országban, es Lengyelor­szágban. Az elmúlt tíz év­ben az USA-ban és az NSZK-ben megkétszerező­dött az orosz nyelvet tanító iskolák száma. Az Orosz Nyelv- és Iro­dalomtanárok Nemzetközi Szö"etsége 24 ország külön­böző szervezeteit tömöríti.' A nemzeti nyelvek sajátos­ságait figyelembe vevő ta­nulmányi programot, iro­dalmi szemléket állít össze A szövetség tervbe vette, hogy az elkövetkező három évben megtartja az orosz nyelv tanárainak nemzet­közi konferenciáját és nem­zetközi versenyt rendez is­kolás gyerekek részvételével. Ormos Gerö wmmm mm . • • r a Furtonek A mórahalmi Fürtön éket hosszú élettel áldotta meg a sors. Január végén ne­ves évfordulóra, szép kis ünnepségre került sor a csa­ládban. A nagyközség kül­területén élő Fürtön Józse­fet és feleségét házasságkö­tésük 64. évfordulóján négy élő gyermeke, hét unokája és négy dédunokája köszön­tötte. A szerencsés és hosszú életű öregek 1907. január óO-án kötöttek házasságot j Alsóközpontori, Tfz gyerme­! kük született Közülük ma I már csak négy él Rendesek, j szülőtisztelők. Hetenként felkeresik az öregeket az unokák is szívesen járnak hozzájuk. Segítkeznek is a nehezebb munkákban. Józsi bácsiék nem sokat tudnak dolgozni, most már csak emlékükben jár vissza az a hajdani jő világ, amikor még a nénike maga sütötte rozslisztből a kenyeret. Egész életükben házikenye­ret ettek, de tavaly Fürtön néni abbahagyta a sütést. A mostani éyfordulóra vendégele is érkeztek, a községi nőbizottság titkára, a nagyközségi tanács képvi­selője. Ajándékkal kedves­kedtek Mórahalam öregjei­nek, es a beszélgetésben sok szó esett a hosszú élet tit­káról, ami természetesen speciális titok Itt a homok­világiban, Amint Fürtön bá­csi elismételgeti; „Rossz bort még életemben nem. it­tam, de jó vizet sem." éves koráig fl883 ban született) a háborús sérülés miatti gyógykezeltetésen kí­vül nem volt orvosnál. Elfáradták mára Fürté­nek, élvezik a megérdemelt pihenést Sz. L. I. Régi, amolyan tréfásan mondott — komolyan érten­dő mondás az, hogy „a pa­ragrafus azért olyan girbe­gurba, hogy sok helyen le­hessen átbújni közte". Azt is régóta tartja a közhit, hogy a jogászi nyelv azért olyan bonyolult, hogy az egyszerű emberek minél ke­vesebbet értsenek meg a törvényekből, rendeletekből. S ha ma már nincs is mind­ennek alapja, annyi bizo­nyos, hogy a jelenleg ér­vényben levő töméntelen rendelkezés között még jo­gászkörökben is ritka, aki tökéletesen kiismeri magát. Fejlesztjük és erősítjük a jogalkotás demokratizmusát! — mondotta dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter, ismertetve a legközelebbi négy évben készülő törvé­nyeket. Tulajdonképpen már az is újat jelent, hogy » jogalkotás távlati terveiről értesül a nagyközönség, hi­szen a jó előre történő tá­jékoztatás szorosan a de­mokráciához tartozik. Ennél 15 nagyobb azonban annak a jelentősége, hogy a jogszabá­lyok szinte az ország szeme előtt, az érdekeltek bevo­násával készülnek. Csupán néhány példa a közeimalt­ból: a hamarosan az or­szággyűlés elé kerülő ÚJ tanácstörvény előkészítésé­ben több százan vettek részt, az ifjúsági törvény terveze­! tének vitájába pedig ezrek í kapcsolódtak be. Aligha le­het kétség afelől, hogy jobb lesz az a jogszabály, ame­lyet, már tervezetként meg­ismerhettek az érdekeltek, mint az, amelyet jogászok szűkebb köre fogalmaz. Hi­szen a törvény, a jogszabály — az emberekért van. A szocialista államok jog­alkotása a dolgozó emberek érdekében hoz törvényeket. Olyan jogszabályokat, ame­lyeket maga • az élet sürget. Ismét csak szinte találomra kiragadott példák az Igaz­ságügy-minisztérium tervé­ből: a társadalom védelme érdekében módosítják a Büntetőtörvénykönyvet. Egy­szerűbb és hatékonyabb lesz a bűnüldözés, ugyanak­kor szigorúan őrködnek a szocialista törvényesség meg­óvásán. Elkülönítik egymás­tól a szigorúbban minősülő bűntetteket és az enyhébb elbírálás alá eső vétségeket. Másik példa: sok panasz hangzott el — éppen a kö­zösség érdekében szót eme­lő dolgozók részéről azért, hogy a közérdekű bejelen­téstevőket méltánytalan zak­latások érik. Törvény sza­bályozza majd a hathatós védelmet, s egyben azt is, hogy egyesek önös érdekeik védelmében bebújhassanak a közérdek látszata mögé. A dolgozó emberek érde­kében születnek az új törvé­nyek abban az értelemben is, hogy a ma érvényben levő rendelkezéstömeget fog­ja felváltani egy-egy terüle­ten az összegező és rendsze­rező, legmagasabb szintű jogszabály. Mi sem jellem­zőbb, mint a magyar társa­dalombiztosítás helyzete: a lakosságnak kb. 97 százaléka részesül a társadalombizto­sítás! juttatásokban — be­tegség, rokkantság eseten táppénzben, nyugdíjban, csa­ládi pótlékban stb. — és mindezt vagy ötszáz Jog­szabály rendezte, különbö­ző időkben. A készülő tár­sadalombiztosítási törvény egységes áttekintést ad minderről ép mindenki szá­mára érthetővé teszi: ki­nek, mikor, milyen jutta­tás jár a társadalombiztosí­tástól. Társadalmunk haladásat, fejlődését is tükrözik az új és a tervezett törvények. Számokban szinte ki sem fe­jezhetnem sokat fejlődtek ar. ytóbbi években a különböző szövetkezetek — ideje, hogy róluk is törvény gondoskod­jék. Az élet már többször módosította a rendelkezése­ket a közel húsz éve alko­tott családjogi törvény terü­letén, s most ezekhez az élő, valóságos követelmé­nyekhez igazítják a jogsza­bályt. A korszerű egészség­ügyi ellátásról, a gyógyítás­ról és a megelőzésről, az al­koholisták mindeddig meg­oldatlan problémájáról és az orvostudomány fejlődésével gyakorlati kérdéssé váló szemátültetésekről is ké­szül törvény — legutóbb csaknem száz esztendeje. 1876-ban szabályozták Ma­gyarországon törvényhozási úton az egészségügyi kérdé­seket. Üj stílus erősödött meg a jogalkotásban: a demokra­tizmus stílusa. Alapjait -­mint a miniszter is hangsú­lyozta — a párt X. kong­resszusa határozta meg, s a terv a következő kongresz­szusig tekint előre. Am ilyen hosszú távra nem le­het mindent előre látni. Négy év alatt előtérbe kerülhet­nek újabb kérdések, lehet­nek sürgősen szabályozásra szoruló területei a társadal­mi, az állami életnek, a népgazdaságnak. A szocialis­ta demokrácia erősödése a jogalkotóknak lehetővé, s egyben kötelességükké te­szi, hogy tevékenységüket szüntelenül az élethez, a fejlődéshez igazítsák, min­den eszközzel azt szolgál­ják Várkenyi Endre KpmGosoK: PARADICSOMA 17. Sötét éjszaka volt, a város fényei alig hatol­tak be a szemétgyűjtő közelébe, amikor megje­lent a zsaroló. Arra azonban nem volt ideje, hogy a borítékot kivegye a gyűjtőből, sőt arra sem, hogy csőre töltött fegyverét használja, mert Stux felügyelő emberei pillanatok alatt rátörtek, és heves ellenállását leküzdve, bi­lincsbe verték. Társai is voltak! A környező bokrok megrezdültek, a haramia társai azonban nem mertek akcióba lépni, mi­után meghallották, hogy a leleplező cselekedet végrehajtásának Slux felügyelő az irányítója. Éppen ez nyugtat ineg bennünket, ugyanis Stux és derek csoportja napokon belül kézrekeríti a bandita társait is. Hallgat a zsaroló. Munkatársunknak módjában állt elsőként tá­jékoztatást kapni Stux felügyelőtől. — Kemény fickóval van dolgunk, annyi biz­tos jelentette ki a nagyszerű detektív. — De majd megtörjük, közbevetőleg azonban fontos­nak tartom megjegyezni, jóval előbbre lennénk a bűnügy felgöngyölítésével, ha a vallatásnál fizikai érveket is alkalmazhatnánk. Ám így is biztos, hogy Pedro Simplexos — ez a bandita neve — előbb-utóbb megtörik, és bevallja, hol tartják togva miszter Bank leányát. — Talan valamit a zsaroló személyéről, misz­ter Stux. — F.gyelőre csak annyit, hogy amint mond­tam, mindenre képes, elvetemült gonosztevővel van dolgunk, akiről eddig kiderítettük, hogy spanyol—görög kommunista házasságból szár­mazik, egyes helyeken festőművésznek adta ki magát, azt állította, hogy személyes jó kap­csolatban van Picassóval. s kitűnt az is. hogy pár évvel ezelőtt Görögországban járt. s felte­hetően tagja volt egy veszedelmes anarchista csoportnak, amely merényletet tervezett töb­bek között Makarios érsek ellen. Az apa nyilatkozata. Munkatársunk hosszas utánjárás eredménye­ként interjút készíthetett miszter Bankkel az elrabolt Zso Bank édesapjával. — össze vagyok törve —. kezdte lapunknak adott nyilatkozatát a meggyötört idegzetű apa. — Gondolják el, egy példás nevelésben része­sült, puritán, fiatal lány ilyen gonosztevők kar­mai közé kerül! Lányom valláserkölcsi neve­lésére kisgyermek kora óta rendkívül nagy gondot fordítottunk, soha léha társaságba nem engedtük, azt vallottuk, hogy boldog, puritán házaséletre kell készülnie, hogy családunk tisz­teletereméltóságát sohase érhesse csorba. Két­ségbe vagyok esve, de bízom rendőrségünk, ne­vezetesen miszter Stux feelügyelő törhetetlen tettrekészségében. A riport alatt nagy betűkkel a következő szö­veget élvezhette az olvasó. ,.A Bank-gyapjú világmárka! Bank kitűnő gyapjút szállít, alacsony áron! Irodái, lerakatai az Államok hat nagyvárosában! Holnap újabb hirdetéssel tiszteljük meg jövendő ügyfeleinket!" — Azt hiszem, tornádót kapunk — állapí­totta meg Ket a párok nevezetes találkozá­sának délutánján, amikor éppen Abel társa­ságában nézegette egy forró szikláról a tengert. — Lehet — mondta Abel. — Bár tudomásom szerint ezen a tájon inkább ciklonok fordul­nak elö, — Legyen ciklon — engedett Ket, s a nagy messzeségben egyre jobban elfeketedő eget néz­te mergven. — Mit gondolsz — folytatta a térdére könyökölve, ahogyan Rodin a gondol­kodó embert ábrázolta. — Mit gondolsz, nem ilyen tornádó kíséretében jön el egyszer a mes­siás a Földre? — Honnan veszed ezt? — ámult el Abel. — Csak gondolkodom. — Az ősember az ilyen hatalmakat, mármint s tornádót, vélhette istennek — gondolkodott Abel is. — Aztán lassan-lassan a jót is az el­képzelt hatalomnak tulajdonította. Ttj ennyit tudsz? — simogatta meg sző­rös mellét Ket, és mind a ketten tovább gon­dolkodtak a sziklán ülve. Egyikük se gondolt most a többiekre, akik a narancsfák és illatos bok­rok alatt heverésztek. Akkor a tenger felöl rikoltozó, vijjogó fekete madarak közeledtek. — Azt hiszem, itt legalább ötven méternyi­re vagyunk a tender szintje felett — mondta Abel. —- Tehát akármi történjék, nem lehet semmi bajunk. Ket nyugodtan elhitte ezt. eszébe jutott, hogy a régi életében sokat olvasott a tengeri viha­rokról, arra gondolt, jó lenne olyan helyet ke­resni, ahonnan a természet várható tombolását tisztán láthatná. Ezért felállt Abel mellől — Én odamegyek, ahhoz a kiugró sziklához — mondta. Ha akarsz, jöjj velem. —Aha, aha! — gondolta Abel —, ez a nő vezetni szándékozik engem, ha most engedek neki, uralkodni akar rajtam! — Nem megyek! — mondta határozotan. — Jó — felelt Ket, és elindult a szikla felé. Ugyanakkor Pill és Maud a hanyatt fekvő Tat mellett kuporogva azon tanakodott, hogy ideje lenne a fiút fölkelteni mély álmából. Zso éppen a Miniszter mellett heverészett, Ely Tom szakállát rendezgette mozgékony ujjaival. A madarakra azonban valamennyien felfi­gyeltek. — Menedéket keresnek — okoskodott a Mi­niszter. s azt ajánlotta, induljanak el a bar­langjuk felé. — Mért? — dobta meg a vállát Zso. — En­gemet például érdekel. Eközben egyre tartott a különböző nagyságú madaruk menekülése. Azok. amelyek csopor­tokban érkeztek, eltűntek az ősrengeteg moz­dulatlanul álló fái között, a magányosok této­vázva köröztek egy ideig, aztán suhanó repü­léssel a sziget belseje felé iramodtak. Akkor, akik a tengert, figyelték, nagy mesz­szességben lila villámokat láttak. A víz egyre sötétebbnek tűnt a vastag felhőzet alatt de egy helyen mintha habzó tej közeledett volna nesz­telenül. Aztán fölrémlett lassan az óriási hul­lámok félelmetes morajlása. — Irtó klassz! — állapította meg Pill. és ebben a pillanatban ébresztette fel Tatot —. odafigyelj' Tat feltápászkodott a tenger felé fordult, és azt mondta: oké. Lent, a köves, sziklás parton most mozdult meg a viz. Előbb gyenge borzongás futott ki a partra, mintha most ébredne az alvó óriás, aztán lomha, lassú hullám nyalt bele a szá­raz öbölszegélybe. Negyed perccel utóbb ször­csögő szívással visszahúzta a nagy víz a lomha hullámot nyomában kavicsok gördültek a me­der felé. hogy a másik pillanatban visszalökje a következő hullám. — Viharmadár! — mutatott fel a magasba Ket. s Abel helyben hagyta: óriás albatrosz jelent meg fölöttük. (Folytatjuk-) NÜPI KISLEXIKON a szabadtéri múzeumokról A skanzen pév alatt ez újságokban valódi zsuptetős magyar háza­kat lát időnként az em­ber, s ugyanesak eltű­nődhet: miért ragaszta- j nak ezekre ilyeo idegen j titulust t Harmadiknak? agyarul jóval bosz­szabban lehet esak kö­rülírni 9 skapzep fogal­mát; szabadtéri néprajzi múzeumnak nevezzük. A Világszerte használt szó 1 azért ragadt az ilyen lé­tesítményeken, mert az első, 189l-ben létesített j szabadtéri néprajzi mú- ' zeum Stockholmban szü­letett meg Skansen né­ven. Ez Svédország ál­lat- és növényvilágát, jellegzetes épületeit és néprajzát mutatja be festői környezetben. En­nek mintájára nyitották meg három évvel ké­sőbb Norvégiában a má­sodik skanzent. A ma­gyar etnográfusok is si­etve követték skandináv kollégáik példáját, és az 1896-os millenniumi ki­állításon á Városliget­ben az ország népi épí­tészetét szemléltető kis falut építettek. Ezt azon­ban a kiállítás befejez­tével lebontották. « Műemlékek? A hajdani kiállítás nem mindenben felelt meg a követelmények­nek. Az az Igazi skan­zen, amelyben nem utánzatok vannak, ha­nem eredeti helyükről valamiképpen a szabad­téri múzeumba átszállí­tott jellegzetes, eredeti, védelemre érdemes épü­letek, berendezések, tár­gyak. Az egymagában álló, néprajzi értékű mű­emlék sem skanzen még. # Törekvések? Az első igazi magyar skanzennek a néhány éve létrehozott Göcseji Falumúzeumot tekint­hetjük, amely két utcá­ból áll, Ennek sikerén felbuzdulva egyre több megyében, tájegységen akarnak szabadtéri nép­rajzi múzeumot létre­hozni : Nyíregyházán, Di­ósgyőrött, Baranyában és Vasban. A legna­gyobb jelentőségű mégis a szentendrei lesz, ahol az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum épül. F.z már — 200—250 ob­jektumával —- felveheti a versenyt a világ leg­híresebb skanzeneivel is.

Next

/
Thumbnails
Contents