Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

I I I VASÁRNAP. 1971. FEBRUÁR 1. A népgazdasag 1970* éuí fejlődés® (Folytatás az l. oldalról.) kert-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szempontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mérséklődött: a december 31-i állomány 1911 000 darab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására elsősorban a tehenek száma és aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövőbeli alakulására is. A vágósertés-értékesítés az év második felében megélénkült ennek folytán 1970ben lényegében ugyanannyi volt mint egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év utolsó hónapjaiban elérte a múlt évi szintet az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfiértékesítés és -export egyaránt mintegy 30 —30 százalékkal, a to.iásértékesítés több mint 40 százalékkal nótt. összességében a mezőgazdasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és kereskedelemnek. ami elsősorban a növényi termékek értékesítésének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben. részben az idénycikkek áremelkedése, nagyobb részben hatósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2 százalékkal, a vágóállatoké és állati termékeké 13 százalékkal emelkedett Az idénycikkek áremelkedése kismértékben hatással volt az egész fogyasztói árszínvonalra is. A hatósági áremelés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedését eredményezte, a fogyasztói árak emiatt nem változtak. Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőteljesebb fejlődése mellett a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, vagy némileg csökkent. miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése jelentős Cehérjetakarmány-importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelkedett. 1970-ben a behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyarországra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A látogatók nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszédos szocialista országokból, elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett A Bulgáriából, Lengyelországból és NDK-ból érkezők száma is meghaladta a 300— 300 ezret. A tőkésországok közül legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-bol érkezett. Az Európán kívüli országokból 120 ezren látogatták meg hazánkat, elsősorban az USA-ból és Kanadából. A magyar állampolgárok 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. A lakosság anyagi életkörülményei Szállítás — hírközlés 1970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak. 6 százalékkal többet mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonua-km teljesítmény 9 százalékkal nőtt 1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszan tartó tél, majd az árvíz (a védekezés. azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott. A szállítási Igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsítésével, a népgazdasági erőforrások koncentrálásával a kritikus Időben is jórészt kielégítették. Az őszi csúcsforgalmat mérsékelte, hogv a növény termel és 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilóméicrrel nőtt 1970-ben a villamos és a Diesel-vontatás együttes aránya 66 százalék volt. A járműállomány korszerűsítésére a vasút 24 villany-, 36 Dieset-mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsi-beszerzés 2300 darab volt 1970-ben, több az 1969 évinél, de kevesebb, mint amennyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges A tehergépkocsi-közlekedés szállítási teljesítményei 1970-ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állítottak üzembe, mint az előző évben. 1970 végén a tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkjának több mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt. A távolsági személyszállításban a szállított utasok számn fl 017 millió fő) 2 százalékkal, az utaskilométer teljesítmény 3 százalékkal nőtt. Az ország személygépkocsiállománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. Külkereskedelem — idegenforgalom 1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le. . 1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt. mint 1969-ben A magas világpiaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek export'a. Jelentősen nőtt az alkntrészklvitel ls. nagyrészt a iárműprogrammal összefüggő kooperáció keretében A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest vál"ozást jelentett, hogy a nem szocialista országokba több mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek (gv ts elég kis részét (10 százalékát,) értékesítettük ezekben az országokban. Az élemiszertermékek exportja 1970-ben is tovább nőtt. amit jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tettek lehetővé. Az ! 070. évi vágóállat-kivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit. 1970-ben az ipari fogyasztási cikkek exportját a lakosság áruellátásának javítása. a választék bővítése érdekében nem növeltük. Azokban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt, az 1969. évihez képest csökkentettük és növeltük a behozatalt. Az összes behozatal 1970ben nagymértékben, 30 százalékkal emelkedett. A termeléshez szükséges anyagok és gépek importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett. Az anyagimport 22 százalékos növekedésében a termelés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kapcsolatos védekező- és helyreállítási munkáknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruházások megélénkülésé váltotta ki. A viszonylag nagy élelmiszerimport-növekedés (30 százalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, illetve a bústermelés csökkenése A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968 —1969-ben a keresők száma viszonylag gyorsan emelkedett és 1970. év elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. 1970 folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt. Az egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mezőgazdasági keresők számának kismértékű csökkenéséből adódott. A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek összege. A havi átlagkeresetek növekedéséhez az egyéni teljesítmények emelkedése és központi bérintézkedések mellett hozzájárult az is, hogy a gazdálkodó szervek 1970-ben a részesedési alapnak az előző évinél nagyobb részét fordították bérfejlesztésre és kisebb hányadát egyéb bérjellegű kifizetésre, mindenekelőtt nyereségrészesedésre. 1970-ben a munkabérkifizetések összege 8 százalékkal magasabb, az egyéb bérjellegű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A két tétel együttesen 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a munkások és az alkalmazottak száma is nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó kereset, illetve jövedelem ennél kisebb mértékben emelkedett a nominálkeresetek vásárlóerejét a munkások és alkalmazottak fogyasztói árindexének kb. 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte, így a népességcsoport egy keresőre számított reálbére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. Á munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme az előző évekhez hasonlóan, 1970-ben is jobban nőtt, mint a reálbér. Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táppénz, gyermekgondozási segély stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkás-alkalmazotti népességnél az eímúlt évben kb. 6—7 százalékot tett ki Jelentős mértékben emelkedett a parasztság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az. hogy az 1969 évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítették, így különösen az év első felébon jelentős mértékben növelték a munkadíj-kifizetéseket. Az 1970 évi gyengébb terméseredményekkel összefügésben az év második felében a tsz-munkadíjak kifizetési üteme jelentősen mérséklődött. A tsz-munkadíjak növekedésében szerepe volt annak is. hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt kiegészítő tevékenységük fokozásával részben ellensúlyozták. Ugyancsak emelkedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több mint 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságok termelésében ugyanis döntő súlya van a sertés- és baromfi-tenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor a növénytermelés általános csökkenése a háztáji gazdaságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növénytermelés aránya itt kisebb, mint a mezőgazdaság egészében. Az előzetes számítások szerint a háztáji gazdaságok termelése nagyjából megközelítette az előző évi szintet. Ugyanakkor a felvásárlási áremelések miatt növekedett a árbevétel. Jelentősen nőttek a parasztság társadalombiztosításából eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme 'az előzetes számítások szerint 1970-ben mintegy 7—8 százalékkal emelkedett. Az egy lakosra jutó fogyasztás 1970-ben országos átlagban 19 ezer forintot tett ki, összehasonlító árakon számolva mintegy 6 százalékkal többet az előző évinél. Ezen belül kb. 2500 forintot képviseltek az ingyenes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi étkezési hozzájárulás stb.). Az összes fogyasztáson belül az élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál mérsékeltebb. de igy is elég jelentősen. 8—4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-ellátást a legtöbb cikk vonatkozásában gazdag kínálat jellemezte. javult a húsellátás, amihez hozzájárult az. hogy az év folyamán 57 000 tonna húst importáltunk, az előző évinek majdnem háromszorosát.. Néhány tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi eladása 1970-ben: 1000 db 1969 " ,,-ában háztartás) hűtőszekrény 227 119 motorkerékpár 87 142 személygépkocsi 37 184 rádió, zt iu szekrény 640 138 televízió 333 108 magnetofon 79 276 Valamelyest javult a szolgáltatások szinvonala is, bár az igények és a rendelkezésre álló kapacitás között eeen a téren változatlanul feszültség van. Elsősorban ebből adódott, hogy a lakosság által igénybe vett szolgáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — előzetes adatok szerint — megközelítően 80 000 lakás épült, lényegesen több. mint az előző évben A fogyasztói árak 1970-ben országosan, az év egészét tekintve, kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és éi vezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt termékek árszínovala lényegében nem változott, az idénveikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöldség-gyümölcstermés következtében — alacsonyabb az év második felében pedig a folyó évi gyengébb terméseredmények folytán magasabb volt az előző év megfelelő Időszakánál. Bár az összes élelmiszerek ára éves átlagban nem egészen I százalékkal haladta meg az 1969-es szintet, júliusban, augusztusban, amikor a zöld seg-gyümölcs áremelkedes nagyon erőteljes volt, á munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszer-árindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző'évit. Az előző két évihez hasonlóan 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal. A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetétállomány összege 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások öszege, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben elérte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövedelemnek kb. II százalékát. A munkáltatók járulékbefizetései és a Beruházások dolgozók nyugdíjjáruléka a társadalombiztosítási juttatásoknak 71 százalékát fedezte. 1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 volt, az év folyamán kifizetett nyugdíj öszszege kb. 13 milliárd foríntott tett ki. Az egy főre jutó átlagos saját jogú havi nyugdíj összege 1024 forintra emelkedett. 1970. július 1től a dolgozók kórházi ápolást igénylő családtagjai, valamint a nyugdíjasok és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. Családi pótlékot 1970-ben több, mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év folyamán összesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970 végén a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege ,1.2 milliárd forint volt 1970-ben — előzetes számítások szerint — a szocialista szektor beruházásainak összege kb. 87 milliárd forint volt, összehasonlítható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970-ben 28 százalékkal meghaladták az előző évi szintet és jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagyberuházások megvalósítási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt, néhány 1970-re tervezett üzembe helyezés a következő években valósul meg. A befejezetlen beruházások állománya 1970-ben tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 milliárd forintot tett ki. 1970-ben emelkedett a mezőgazdasági beruházásokra és a lakásépítkezésekre fordított összegek aránya A lakásépítkezések növekedésében szerepe volt annak is, hogy 1970 folyamán a budapesti 3. számú házgyár megkezdte a termelést. Az állami kivitelezésben készült lakások kb. 40 százaléka házgyári lakás volt. 1973-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Többek között befejeződött a Borsodi Vegyikombinátban a PVC-üzem beruházásainak 2. üteme, amely évi 31 500 tonna PVC termelését teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőolajipari Vállalat kőolaj-extraháló és kenőolaj-hidrogénező üzemének építése. A Tiszai Vegyikombinát új polimerüzeme évi 24 000 tonna polietilén-granulátum termelését biztosítja. Az év folyamán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is új létesítményekkel gyarapodott: Szegeden nagy kapacitású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon sertéshizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstároló kapacitása is. 1970-ben a Karcag—Nyíregyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest— Debrecen—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása. Az úthálózat az M—7-es autóút Székesfehérvár—Balatonaliga közötti ázakaszának megépítésével tovább korszerűsödött. A főváros közlekedésének fejlesztésében nagy jelentőségű volt a metró kelet—nyugati 1. szakaszának megnyitása, a keleti pályaudvari csomópont, a Hungária körúti felüljáró üzembe helyezése. Üj kórház épült Kazincbarcikán, Cegléden, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Siói fokon és Balatonszéplakon 600—600, Gyulán 430 férőhelyes üdülőt adtak át. 1970-ben két új szállodát vettek használatba, a budapesti Aero-hotelt és a békéscsabai szállodát,x ezek a szállodai férőhelyeket 212vel bővítették. Népesség, népmozgalom, egész• ségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1970-ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961—1967. években, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek elterjedése következtében — 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és a halálozások külohbözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kötöttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) £ százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban, 10 000 lakosra számítva 23, emelkedett a körzeti orvosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. Az 1970—71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános-, a szakmunkásképző-, középiskolai és a felsőfokú oktatásban. Az oktatásban részvevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csökkent A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános iskolás korú gyermekek száma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969—70-es tanévben. A színház- és mozilátogatások száma az előző évihez képest lényegében nem változott. az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió jeayet adtak el. A televízióelőfizetők száma 1970. december 31-én 1 770 000 volt, 173 000-rel több. mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett, és kísérleti jelleggel megkezdődött a színes adós. 1970-ben 4800 könyv jelent meg. 47 millió példányban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 százalékkal emelkedett