Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

81. évfolyam, 32. szára 1971. FEBRUÁR 7* VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT O í" % co VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' A népgazdaság 1970. évi fejlődése A Központi Statisztikai Hivatal jelentése 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A termelés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételével valamennyi termelőágazat túlteljesítette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala, és az. hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a jobb. hatékonyabb gazdálkodást Az árvíz- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem lényegesen kisebb-volt az 1969. évinél. A többi népgazdasági ágban megtermelt nemzeti jövedelem kb. 8—10 százalékkal nagyobb "volt az előző évinél. i 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban. mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb részét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelésére, mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egv részét a k&ntelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi .behozatali többlet ellenére külkereskedelmi m ér 1 egünk ía z •'utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt. 1970-ben Javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és választékban rendelt árut, és az ipar is inkább eleget tett vállalt kötelezettségeinek, mint korábban. Ez a körülmény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok -a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték-a létszámot, mint az előző két. évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen. mint! egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelékenysége. Az iparban a termelés növekedése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása Is.' A gazdasági és társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben-a következők jellemezték: Ipar — építőipar 1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés tu tán — 7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt. Az ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1970. évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél. A termefés fejlődése elsősorban annak nyomán bontakozott ki. hogy 1969. utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egv évvel ezelőtt. Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek, és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott, összehasonlítható árakon számítva, az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 százalékkal, exportra kb. 7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékesített többet. mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar összes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelőágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anvag- és késztermékimport fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruházási javak piacán, annak ellenére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett. a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói keresletet 1970-ben sem elégítették ki maradéktalanul. Az export növekedésében részben tartós, részben átmeneti hatások érvényesültek. Az emelkedés összefüggött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium-, közúti járműprogram). F. vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódáséval. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban (15. illetve 9 százalékkal fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal. az építőanyag-ipar az év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruktúra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal. a füJdgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése mellett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak megfelelően javult az alumíniumkohászat. a közlekedési eszközök gyártása. a műtrágyagyártás terméköszszetétele A kereslet hatott a műszeripar és a vegyipar termékszerkezetének változtatására. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16. illetve 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt. 25 százalékkal több. mint 1969-ben. Űj alapokon folyik a Magyar Vagon és Gépgyárban az autómotorgyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számítógépprogram. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítástechnikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. — A vegyiparon belül a nitrogénműtrágyatermelés 17 százalékkal. a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartási célokat szolgáló fémtömegcikkek (kád. kályha, tűzhely, edény stb.) választéka és volumene. Néhány fontosabb cikk termelése tavaly: Menny. 1963 %-ában szén. millió tonna 27,6 105 kőolaj, millió tonna 1,9 111 földgáz, milliárd köbm. 3,5 107 villamos energia, milliárd kW 14,5 1<!3 nyersacél, millió tonna 3,1 103 autóbusz, darab 5979 125 televíziós műsorvevő, ezer darab 361 105 hűtőszekrény, ezer db 242 113 nitrogénműtrágya, millió tonna 1.7 117 műanyagok, ezer tonna 54,9 139 eement, millió tonna 2,8 108 húzott üveg. rrílllíó négyzetméter 9.2 110 papír, ezer tonna 258 103 pamutszövet. millió négyzetméter 304 08 cipő. millió pár 36 110 1970-ben a szocialista iparban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott. 10 000 fővel. 0,8 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt. mint az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben. vidéken 2.6 százalékkal többen dolgoztak, mint 1969-ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött. A munkahely-változtatások egy része spontán volt, nem járult hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerőhiány volt. 1970-ben az ipari termelékenység alakulását — az előző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés. az 1968—1969. évi stagnálás után, 6,8 százalékkal emelkedett, csaknem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék). A termelés növekedése több mint 90 százalékban adódott az egy före jutó termelés emelkedéséből. 1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység több mint felét végző áilami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett. az építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek teljesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni védekezés és a helyreállítási munkák növelték az építőipar és az építőanyagipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal. az egy órára jutó termelés 5 százalékkal emelkedett. E vállalatoknál a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedésének a termelés emelkedésében kisebb szerepe volt. Mezőgazdaság — élelmiszeripar A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az árvíz által sújtott területeken működő mezőgazdasági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam jelentős pénzügyi támogatást adott. A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növénytermelést sújtották. Ennek az ágazatnak a termelése összességében mintegy 12—15 százalékkal kisebb volt, mint 1969-ben. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérséklődött, a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés termelésének értéke az előzetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasagi termelés egészének csökkenése mellett a termelés szerkezete az igényeknek megfelelően változott. A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozstermés mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordtermésnek. A megtermelt 2,9 millió tonna kenyérgabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére. A cukorrépatermés a kenyérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbi menvnyiségtől. A zöldség- és burgonyatermés §=-10 százalékkal, a bor- és gyümölcstermés 20 százalékkal kevesebb volt az 1969. évinél. A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmé- I nyek elsősorban az export/ árualapot csökkentették. / A takarmánynövények kö- / zül kukoricából — az előze- j tes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 / tonnával kevesebb, mint 1969-ben. a szálas takarmá.nyok közül a lucérna- és vörösheretermés kedvező volt. A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágya-felhasználás (szántó-, (Folytatás a 2. otdálon.) * <* Összehívták az országgyűlési A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA AZ ALKOTMÁNY 12. PARAGRAFUSA (2) BEKEZDÉSE ALáPJÁN AZ ORSZÁGGYŰLÉST 1971. FEBRUÁR 10. NAPJÁRA, SZERDA DÉLELŐTT 11 ÖRÁRA ÖSSZEHÍVTA. UTAZNI JÓ A két csomag gazdája jól bevásárolt. A hónap vége felé már nem ilyen gyakori cz a kép Á hideg ismét beűzte a várak ozókat a zsúfolt váróterembe Somogit Károlyné felvételei Még egy kanna viz a fáradt paripának. Véget ért a vezető munkája Különösen nyáron kellemes az utazás, csomagok és gondok nélkül. Télidőben csak a muszáj hajtja rá az embert: a munka, a bevásárlás. Nagy a forgalom ilyenkor is tehát a Marx téri autóbuszpályaudvaron, hiszen ha nem is túlságosan jó ilyenkor utazgatni, a szükségest össze lehet kötni a hasznossal.