Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

4 KED1), 1971. FEBRUÁR L Pszichológusok az olvasásról — On vokalizál? — ?! | — A vokalizálás a szavak szerzőt nem ismeri, lexiko­belső kifeiezése. Lassítja az nokban utánanéz adatainak, olvasást. Az emberek több- Számára fontos a bevezetés sége abban a hlszemben él, hogy nem vokalizál, mivel kül, hanem módszeresen. Az nek az olvasottakra? A nők ilyen ön mű velő típus, ha a memóriája jobbnak mondha­tó. A női olvasóknak több mint a fele kitűnő emléke­ző, a férfiak nem érik el, A szakszövetkezeti tagok öregségi járadéka vagy az előszó, 'iránymutató csupán megközelítik ezt az nem mondja ki hangosan a alapján dönti el, szavakat, sem nyelve, sem könyvet érdemes-e elolvas­gégefője nem végez moz gást. a tartalomjegyzék. Ezek arányt. Am, a férfiak közt hogy a kifejezetten gyönge emléke­ző nem akadt, míg száz nő Az olvasáspszichológia ta­pasztalatai évtizedek tanul­ságai szerint, a jó olvasás dulákon bírálatokat matematikai feladat megol­dásához hasonlítható. Ha előttünk áll egy összeadás: nia vagy sem. Ha igen, ak- között • átlagosan öt is élő­kor minden fejezetet tüzete- fordul. sen átböngész, átdolgoz, szél- Hogyan élik bele magukat jegyzetekben vagy külön cé- olvasmányaikba? A nők in­készít. tenzívebben: tíz nő közül ki­Olvasás közben támadt gon- lencre erősen hat érzelmi­dolatait rögzíti. A másik csoportba tarto­leg is a mű. Férfiaknál fe­le-fele az arány. A művek­2 + 2 = 4, ennek a művelét- zók csak azt olvassák, ami ben szereplő személyekkel nek a végrehajtását mondjuk ki belsőleg; mondjuk, hogy kettő meg kettő egyenlő néggyel, ha­nem rátekintve a számokra, máris megoldjuk a feladatot nem éppen szükséges, amit érté­nem kesíteni tudnak, ami mun­kásságukat előbbre viszi. Fő valamennyi megfigyelt férfi egyetértett, száz nő közül azonban 16 nem. A férfiak elvük a hasznosság. A „hasz- több regényt olvasnak. Az nossági olvasók" a tarta- útleírásokat, költeményeket, lom jegyzéket utólagos kéz- életrajzokat, naplókat vi­Igy kellene olvasnunk is, de iratként kezelik. Képek, tér- szont a nők kedvelik job­erre csak nagyon kevesek képek, grafikonok, dőlt be- ban. képesek. Az ideális az lenne, tűk alapján tájékozódnak. A vizsgálat alapján még­ha olyan gyorsan olvasnánk, Tallóznak. Csak egy-egy. ér- állapított olvasótípusok nem nrTtt gondolkodunk. dekkörükbe vágó fejezetet általános érvényűek; De mi jellemző a külön­féle olvasótípusokra ? Az el­ső csoportba az önművelők vagy bekezdést olvasnak el. jelentik azt, hogy csak ilye­A megfigyelések szerint a nek léteznek. Az olvasmány megválasztása, feldolgozás­mmm «.«. nők gyorsabban olvasnak, tartoznak, ök szakirodalmat, mint a férfiak. Száz nő kö- módja életkoruk, érdeklődé­kultúrfilozófiai, szociográ- 68, ugyanannyi férfi kö- ^köruk, jpuveltségi^ felké­zül csupán 58 mondható gyors olvasónak. S hogy miként emlékez­ni. J. szakszövetkezeti élő házastársának számot te- öregségi és munkaképtelen­tag öregségi járadékra va- vő jövedelme nincs. ségi járadék összege 300 fo­A nyugdíjtörvény szerint rint, a járadékra jogosító 1971-től a szakszövetkezeti korhatárt elérő házastárs a szövetkezet részére le- tag az említett feltételek után házastársi pótlék össze­adta. Olvasónk szeretné az esetén általában akkor jogo- gie pedig 40 forint. minél sult öregségi járadékra, ha Olvasónk kérésére közöl­legalább öt év óta szakszó- jük, hogy a föld leadása vetkezeti tag, és erre az idő- után Társadalombiztosítási re a nyugdíjjárulókot meg- Igazgatóság, Szeged címre fizette, öt évnél kevesebb, fizessen be három évre 3078 de legalább háromévi szak- forintot, és utána a szak­szövetkezeti tagság és járu- szövetkezet vezetősége útján lék megfizetése esetén is terjessze elő a járadék meg­kaphat járadékot az a szak- állapítására az igényét. Itt szövetkezeti tag, aki 1971. jegyezzük meg, hogy a fe­január 1. előtt összes föld- lesége után nem kiegészítő szeretne megtudni, hogy jét a szakszövetkezetnek át- jár, hanem 40 forint házas­66 éves felesége után kap- atjta, és saját tulajdonában társi pótlék, amit szintén járadékkiegészi- a háztáji mértéket (egy az öregségi járadék igényié­hold) meghaladó földingat- sével együtt kérjen. Dr. V. M. ló jogának elismerése vé­gett földjét december 31-ig öregségi járadékot előbb felvenni, ezért azzal a kéréssel fordult hoz­zánk, ismertessük azt, hogy háromévi tagsága után az cvi 1026 forinto­kat hová kell befizetnie. Érdeklődik arról is, hogy a befizetés után van-e még teendője, és azt is hatna-e tést? fiai, ideológiai műveket ol vasnak. Nem kedv és ötlet szerint, nem válogatás nél­A mezőgazdasági szakszó- lám nincs, vagy pedig bári vetkezeti tagok kötelező melyik nyugdíjrendszerben kölcsönös nyugdíjbiztosítása háromévi nyugdíjra jogosító 1971. január 1-től minden időt ((munkaviszonyban) szakszövetkezeti tagra köte- szerzett. lező. A tagok a nyugdíjbiz- a rendelkezés szerint tosítás alapján, hasonlóan a szakszövetkezeti tagok a já­mezőgazdasági, termelőszö- rulékot, legfeljebb három vetkezeti tagokhoz, öregségi évre visszamenőleg, megfi­torik® S méTezeneheÍmá!s vagy rokkantsági nyugdíjra, zethetik. Az így féfizethető luziK. ö meg ezen oeiui is ^..„„.„w; h_.u>l rengeteg az árnyalati kü­lanítási segélyre és balese- Háromévi lönbség. f. KERÜLET Házasság: Czége József és Solymosl Anna. Dankó Miklós és Bitó Edit, Simon Endre és CsóU Erika, Fllipov Zsivojin és Ruzsln Mirjana, Papp József és Horváth Ida. Kovács György és Fodor Mária, Gábor Miklós és Kósa Klára, Gyovai József és Simon Erzsébet. Kálmán olasz Margitnak Margit Beáta, AnyahiiiYvi hírek m. KERÜLET Házasság: Klspéter Dezső és Oláh Mária Franciska házassá­got köttek. Születes: Papp Imrének és Túri Irénnek Ibolya, Bálint Im­re Bélának és Böresök Iloná­nak Ágnes, Bálint Imre Bélá­nak és Böresök Ilonának Ibo­nyrlFÓertSncHre^?ő ^sant ^SUrVSS^ST'S TSSSi ZsMU^'líonának^Acüíni ** Géza! Tóth Lífszló és Nagy Jtfliannai S'SLSTKOSS tTS!* Adorjányi Sándor és Ocskay ílilnnak Zoliin M^SmzW Í+"1, Ma^t, Somogyi Miklós Aonos Teleki József és Kiss +ldlim>k Zoltán, Minaleczki Istvánnak es Ruszti Julianna Ágnes, I eleki József és Kiss Györgynek és Fula Annának Máriának Zsolt, Vígh Ferencnek György, Simics Mihálynak és és Túri Erzsébetnek Ferenc Ilona házasságot kötöttek. Születés: Bánki Istvánnak és Dékány Erzsébetnek Erzsébet László. Bakó Józsefnek és Ve­Beriényl Juliannának Béla, Pió kar Juhosnak és Virág Gyöngyi- tett, nek János Károly, Nagy Jozsel­Katalin nevű gyermekük szüle- res Erzsébetnek Hajnalka Er zsébet, Borbély Jánosnak és Halálozás- Suffár István Tliller Szögi Ilonának Péter, Gulicska nek es Kiss Gizellának Gizella, Be a Kom z Atü a Scrjí Ferencnek és Kasza Erzsébet Sándor Bélának és Pálvólgyi E Rozália SuTmmer Ilonának Erika, Polacsek An­Tlra oláh®31 zIS" "ózsef, Marosvö.g^JánosTSo- ^kés Temesvári Rozáliá­vics Árpádnak es Oláh Zsu- . Gizella Juhász Vilma, Prá- nak Rita. Aes Józsefnek és zsannánuk Judit Andrea, Szila- ^ Mári szekeres Laiosné Ba- Vilim Ilonának Attila Tamás, gyí Dezsőnek és Csert Máriának fDgh RozáUa ^. Ium M^Cétoé Enylng Nándor Gáspárnak és Dora, Csanaúi Jozsetnekcs Szha- Vacz6 Borbála Láng Aurél Molnár Évának Nándor, Szabó gyl Mariának Zsolt, Thurózsy Zsuppáll sándo'r. Tóth Józsefné Józsefnek és Ördögh Rozáliának Zsoltnak es Tóth Juliannának F ££ Mária Oláh Mária Ibolya, Csécsed István Rudolf­Edit Júlia, Rauk Ferencnek és Guiyás György Nagy Lajosné "ak és Kószó Klárának Gubri­Mihály Erzsébetnek Ferenc, Kiss Nog Julianna, Király Lajosné eUa, Abrahám-Tandarl Mihály­Mlklósnak és Nagy Eszternek vojgely Zsuzsanna, Baksa Imré- nak és Fehér Erzsébetnek Er­hálynak és Ho- né Csizmadia Mária. Basch zsébet, Jankovles Bélának és resnyl Máriának' Zoltán Mihály, Albertné Spltzer Irén, Böhler Godó Irénnek Béla, Szabó Ist­Gáll Istvánnak és Horváth Ka- János Rácz ibolya, Veszelka vánnak és Illés Évának Eva, j|o jár.os, Lehotai Mátyásné Krlnsz- Turu Kálmánnak és Sisa Kata­ki Klára, Szabó Anna, Virág Unnak Gábor, Varga Istvánnak Csaba, Hódi Mihálynak és Ho­resnyi Máriának Zoltán Mihály Gáli Istvánnak és Horváth Ka talinnak Katalin Eva, Csaman gó Imrének és Kégli Juliánná- _ "ak Julianna, Virág Lászlónak iVtvánné"'Lakatos Márta. Vásár- és Hódi Mártának Gyöngyi, Ka­és Sarkadé Olgának Csaba Mi- he]yl Antalné Pónusz Viktória, nalas Andrásnak és Farkas Te­hály, Gyántl Janosnak és Ha- tjrmodl Jánosné Sőregl Julián- réznek Gábor. Török Sándornak lász Irénnek Andrea, Papp Szil- na meghalt. és Gulyás Irén Angyalkának • Arn. CVnlzaa Tlenínnlr n. KERÜLET AnBéla "eVŰ gyemlekUk MÜlC' tett. Házasság: Lengyel László és „ ,,, . . , Berkó Teréziái Vecsernyés Halálozás: Tóth Sándorné György István és Farkas Irén Weuss Mária, Dancsó Antal, roska. Gnmsz Józsefnek és Kó- házasságot kötöttek. Implon Károlyné Wolf Berta, StslQ!Páíník^é?*Zombort'' mÍV- Ha|álozás: Pfelffer József, Tóth András, Sótl Imre, Gra­fitnak Andrea. Módra Istvánnak Szél János, Nyitral László. Gaj- diskHl Lászlóné Gulyás Erzsé­és Császár Máriának Enikő. Kis dács Mihály, Jenel Illés, Hajdú bet, Halász Lajos Fülöp. Schön­Annának Lajos, Kocsis János. Janka Já- berger Ferenc, Kelecsényi Ist­ván meghalt. veszternek és Farkas Ilonának Edit Tünde. Halász Istvánnak és Szűcs Mártának István Zsolt, Abonyi Gyulának és dr. Palotás Jclánnnk Ildikó, Deák István­nak és Szalma Piroskának Pl Károlynak és Varga Eleonóra, Molnár Sándornak és nos meghalt. visszamenőleges ti járadékra. hátramaradt járulék megfizetése esetén, hozzátartozóiik pedig özvegyi tehát 1971. január 1-től szá­hyugdíjra, végkielégítésre, mítva két év múltán, válnak árvaellátásra és szülői nyűg- járadékra jogosulttá azok a díjra jogosultak. tagok, akiknek ötévi járu­A mezőgazdasági termelő- lékfizetés a járadék megál­szövetkezeti tag öregségi lapításának feltétele. Azok vagy munkaképtelenségi já- a szakszövetkezeti tagok vl­radékra akkor jogosult, ha szont, akiknek legalább há­a 70. (nő a 65.) életévét be- romévi munkaviszonyuk töltötte, vagy munkaképte- van, vagy földjüket a közös­len és legalább háromévi be leadták, a háromévi já­megszakítás nélkül termelő- rulék utólagos megfizetése szövetkezeti tag, továbbá mellett, már 1971. jan-uár 1­sem neki, sem vele együtt- tői joogsultak lehetnek. Az Szöveq nélkül Ormos Oerö KŐXYAQOSQS Hí M LA Vy); hjí LU m k Nagyon ujjongtak. amikor aztán füstölögni combját, arra gondolt, hogy nincs itt ebben a kezdett az első taplódarab. Fújták, élesztették a gyenge kis parazsat, aztán lángra lobbant a szá­raz ágboglya, amit összehordtak. Gyerekes öröm fogta el valamennyiüket, Pill táncolni kezdett a tűz körül, a többiek is tán­coltak, csak a miniszter ült egy szürke sziklán, és gyönyörködött a lányok mozdulataiban. pillanatban semmiféle istenség, aki Elynek ta­nácsot adhatna, egyetlen tényező döntheti csak el a helyzetet: akar-e vele tartani, vagy sem. — Te mit érzel? — kérdezte, mert más nem jutott eszébe. — Megfelelsz — mondta a lány, és fölnézett 12. És a másik pillanatban, anélkül, hogy akárki » ejoiiyuin-cuun, a. uiv fára Ennyire vagyunk, gondolta magában Cain, és d kinézte a lányok közül Elyt, aki kétségtelenül a _ __ legszebb formákkal rendelkezett, s vonzó volt is vitának minősítette volna, azon tanakodtak, az is a magatartásában, hogy szemérmesebben hogyan, milyen eszközökkel kellene itt tüzet táncolt, nem ujjongott, éppen csak lépegetett a csiholni. Kő van bőven — állapították meg — tűz körül, nehogy megbontsa a többiek han­taplót keresnek az őserdőben és kész a kocsi, gulatát. — Tehát tüzet csiholunk — összegezte Tom és már fel is állt, hogy elindul taplót keresni, de mielőtt kettőt lépett volna, Maud is feltá­pászkodott I Akkor odalépett hozzájuk Cain. — Jössz? — nézett le a lányra komoran. Ely csak a fejével intett, hogy nem. — Oké! — csikorgatta meg a fogait Cain. — Másodszor állsz az utamba, Abel. Ennek rossz — Te velem jössz majd — hajolt hozzá Abel vége lesz. ebben a pillanatban, s Cain azonnal észrevette ezt a mozdulatát. Akkor Abel odaszólt hangosan a többieknek: Megvárta, hogy abbahagyják a tűztáncot. és vérek! Megtörtént az első nyílt fenyegetés, test­— Veled megyek — mondta, a többiekre san- intett Elynek, hogy menjen oda hozzá dítva. és Tom utón lépett. Pill elhúzta a száját, Ket összenézett gúnyosan, Ely lesütötte a szemét, Zso aprókat köpködött maga elé. — Maud felajánlkozik — súgta Pill és arra Abel ott állt a lány közelében, ő is meglátta vele Cain intését. — Mit akar ez tőled? — kérdezte fojtott han­gon. — Amit te — felelt a lány, és menni akart, — Szamárság — állapította meg kevéssel utóbb Tom, amikor ezt az ügyet megvitatták. — Pár órája vagyunk csak együtt a szigeten és máris .sajnálatos események történnek. Bizony, bólogattak a többiek, és Cain elvo­k észült, hogy felugrik, ő is elmegy Tómmal, de hogy letelepszik a fa alatt, mert szinte per- nult tőlük, kiállt egy sziklára, a tengert nézte zselte már bőrét az egyre magasabbra csapó, mereven, a késére gondolt, s elhatározta, hogy Ket rászólt. — Maradj. Nem kell semmit elsietni. — Lám-láim — mondta a Miniszter, aimdnt ropogó láng. Akkor Abel elkísérte őt. leült melléje a fűre, Maud és Tom eltűnt a sűrűségben. — Máris és elmélkedni kezdett. Cain már beleakadt a kezdenek kialakulni az emberi viszonylatok. barlangba, most Elyt nézte ki magának, ezt is el — Jó, csak ne okoskodj — intette le Zso és akarja venni tőlem. — Mi lesz ebből? Vagy en­a Miniszter azonnal elhallgatott. Az első tűz csiholása meglehetősen gedek, vagy szembeszállók vele. Ha engedek, nehezen előbb-utóbb a falatot is kiveszi a számból, ha sikerült. Amikor Maud és Tom visszatért az er- nem engedek, megtámad dóból egy nyaláb száraz taplóval, a többiek — — Mi a te véleményed? — kérdezte Elyt, mint régi életükben a játszó gyerekek —, mind amint elhelyezkedett mellette. t.,-;isnivi7S c7inii lí-öHnmhnVnf iitöwttek össze, s — Majd eldönti az istenség, akit nem ismerek nagyobb még. Abel nézte ültében különböző színű kődarabokat ütögettek össze, s nevetve vitatkoztak, melyikük képea szikrát pattintani. lány formás, kemény amint föltűnés nélkül teheti, azonnal meglép és tovább keresi a kést. Akkor megszólalt a sziklán kuksoló Miniszter. — Tüzünk immár van. bizonyos társadalmi feszültségek is kialakultak, véleményem szerint ideje lenne egyenesbe állítani a dolgainkat. — Hülyeség — húzta el a száját Pill. — Ha elkezdünk okoskodni szépen eltolunk mindent. Azt hiszem, nem azért jöttünk. A Miniszter nagyot nyelt, szembenézett a lánnyal. (FolytatjukJ a papírról Ezerarcú anyag: ha­talmas szerpentinje kö­rülkanyarogja napjain­kat. Ebbe csomagolják a kenyeret, ezt dobják be postaládánkba újság vagy levél formájában, erre írjuk fel adatain­kat, ezzel végezzük a „papírmunkát", ezen számítjuk ki a nyere­ménnyé változtatható „papírformát" stb. stb. ^ Kétezer éves? Majdnem annyi, hi­szen Kínában, az idő­számításunk utáni 105. esztendőben találták fel, majd másfél századdal később Európában is elindult hódító körút­jára — Olaszországból. A 17. és 18. század hoz­ta meg gépesítését, a 19., hogy facsiszolatból is készíteni kezdték, miután legismertebb alapanyaga a rongy volt. Magyarországon ezelőtt 450 évvel kezd­ték gyártani, hamaro­san a papírmalrnok egész hálózata épült fel. Ebből az Időből maradt fent a vízjel hagyománya — a pa­pírmalmoknak a víz hajtó- és egyben alap­anyag volt —, amely olyan jelentős szerepet játszott a történelem, az irodalom kutatásá­ban, sőt a bűnüldözés­ben is. # Világszínvonal? Manapság abból is következtetnek egyes országok fejlődésére, hogy mennyi papírt használnak fel. Ma­gyarországon az egy lakosra jutó papírtel­használás jobb a világ­átlagnál, de többszörö­sen kevesebb jó néhány fejlett ipari országénál, annak ellenére, hogy a felszabadulás óta a fel­használt papír mennyi­sége meghatszorozó­dott. Most körülbelül 40 kilónál tartunk, de a jövó évtized közepé­re várható, hogy elér­jük a 95 kilót, tehát az ország papírigénye több lesz egymillió tonnánál. # Hazai? A fatelepítéseknek óriási szerepe lehet ab­ban, hogy növekszik-e az igen drága import, amely évente most már mintegy 400 millió de­vizaforintot emészt fel. Annak nem kevésbé, hogy a mostani ötéves tervben jelentősen fej­lesztik papírgyárain­kat: Csepelen, Dunaúj­városban, Lábatlanban, Nyíregyházán. Nemcsak kultúránk, hanem a hazai csomagolástech­nika fejlődése is szük­ségessé teszi ezt. U i t

Next

/
Thumbnails
Contents