Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

KEDD, 1971. FEBRUÁR Z. Az elköszönés napja Egy őszhajú bácsi mondta nagyon lehangoltan: annyit azért elvártam volna, hogy nyugdíjba vonulásomat „észrevegyék". Egy szál virággal, pár köszöntő szóval, kedvességgel milyen széppé, milyen emlékezetessé tehették volna számomra azt a napot. így csak" ez marad meg emlékezetemben: íme senkinek se volt fontos, hogy húsz év után az utolsó napon tisztességgel, megbecsüléssel búcsúztasson. Nem ő az egyetlen panaszkodó. Mások is visznek magukkal a nyugdíjévekbe hasonló lelki sérülést. Közülük nem egy el se megy később az öregek napjára, nyugdíjastalálkozóra, olyan mélyről égeti a keserűség. Hogy túlzás így reagálni? Persze hogy az, de olyan túlzás, ami lélektanilag teljesen érthető. Hisz nagy. most már az élet végső határáig szóló változás a nyugdíjaztatás, az ürömöt, ami benne rejlik, örömmel kellene megédesíteni. Nem pedig — ha véletlenül-akaratlanul is — újabb ürömöt cseppegetni hozzá. S ilyen értelemben a közösség és egyén viszonyának egyik — bár utolsó — felvonósa is az elköszönés napja. Mit illik tenni ilyenkor? Arra is van sok jó példa, szívvel-lélekkel megrendezett búcsúztatásokról is éppígy Írhatnánk, mint a fenti panaszszavakról. De a tanulságot érdemes megjegyezni: hogy megkeserítheti az elköszönő szájaízét, egy „köszönjük magónak" gesztusra sem méltatják. Egy valaki kiállt a sorból, fiatalabbra hagyta a gépet, a szerszámot, az íróasztalt. Az élet, a munka azért megy tovább. A többieknek azonban kötelességük, hogv tudjanak az elkövetkező változásról, hogy törődjenek vele, előre készüljenek. Hogyan lehetséges ez? Miként is kell megszervezni? Csak egy kis utánanézés, odafigyelés, legfőképp pedig: emberség dolga. A munkáséletet akkor is meg kell becsülni, mikor már alkonyatba fordul, ilyenkor kinek-kinek még nagyobb szüksége van a közösségtől érkező sugarakra. S. M. Összehívják az európai írók konferenciáját Hazaérkezett Moszkvából a Magyar írók Szövetségének öttagú delégációja, amely részt vett a szocialista országok írószövetségi vezetőinek tanácskozásán. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség tagjai, Darvas József, az írószövetség elnöke, Molnár Géza külügyi titkár, Simon István, a Kortárs főszerkesztője, Fábián Zoltán és Cseres Tibor író, kollektív interjút adtak. A többi között elmondták, hogy tizenegy ország írói találkoztak. A négynapos konzultáción először a nemzeti Írószövetségek munkájáról, majd a nemzetközi kapcsolatokról volt szó. Az európai biztonság megteremtésének témája kapcsán Georgi Dzsagarovnak, a Bolgár írószövetség elnökének kezdeményezésére foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy elő kellene készíteni az európai haladó írók konferenciáját, A DIÓnum elfogadta az indítványt. Nyelveket tanulunk Hétfő a Centrumban Járjon jól a vásárló! Munkásasszony vizsgálgatja a pénztár előtt a blokkot. Üjra összeadja a rajta sorakozó számokat. Stimmel-e minden? Ráncos öreg kéz számlálja nehézkes mozdulatokkal a visszaadott forintokat. Megvan-e mind? Az utolsó tízfilléres is. Tegnap, hétfőn a Centrum Áruház pénztáránál. A pultok előtt láthatóan munkásemberek, Itt-ott falusi öltözetek. A kirakatokban és a pultok mögött színes-szép műszálas takarók, hajszárítók, villanyborotvák, nylonharisnyák. Húszszázalékos árengedménnyel. Tegnap volt a második hétfő. — Csak a szezonnak megfelelő, keresett árukat adjuk olcsóbb áron. Szigorú rendeletek kötnek bennünket. És az árengedménynek az is feltétele, hogy a készlet egész nap tartson ki. Igazi kereskedői szemléletre szolgálóssal, vagy bármivel, Legalábbis emberi számítás val1- Rugalmasan reagálni a de a vevő elé kell menni, szerint elégnek kell lennie. 6t » ? A műszálas takarókból pél- megtartani. Sok módszer ez csak sikerülhet, ha dául 600-at raktároztunk, .van erre. A Centrum azt a vásárló is jól jár. Vagyis Máskor ez egész éves kész- választotta, amely egy nagy valahogyan igy. ,„t ,___„ áruházi vállalatnak legine' kább megfelel. Remélhetőleg Ezt mondta Dózsa Pál ez a többl vállalatot is eligazgató. És hozzátette azt gondolkodtatja Vállalatokat is, hogy a hétfők új lehető- és üzleteket. Hiszen az olcsó ségeket teremtenek a vá- váíárlási lehetőség csak az BÉ*^ * n k' iTwBBilh - . t * •jé:'- ' • ' fiüft. * _ jflHjrJ fc^ • * ••'• B^jggjdE MSÉÉIP "M • t-W&B&Jwuti . ' i jbfihBMiTl Miért? — kérdezem a tanfolyam hallgatóit, s csodálkozva néznek vissza, mintha a kétszerkettóről faggatnám őket. Néhányan közhelyeket emlegetnek, ahány nyelvet tudsz, annyi embert érsz. De hát mit ér az elspórolt energia, az önsanyargató szómagolás, ha hosszú távon hiányzik a gyakorlat folytonossága, a szabályok, nyelvtani szerkezetek, ragozás, szókincs mindennapi próbája? Mert aki passzióból kezdi az ábécénél, s átizzadja rövidebbhosszabb kurzusát, az állandó társalgás, a rendszeresen Celevelenített ismeretek hiányában lassan felejti, amire annyi fáradságot áldozott. Ilyenkor irigykedve hallgatjuk nagyapáinkat, akiket a történelem viharosabb, tisztázatlanabb évtizedeiben az örivédelml szükség tanított nyelvekre, ha nem is sokra, egyre-kettőre valamelyest. Az emberek nagy többségénél egyelőre hiányzik a szorító igény, mely nyelvtanulásra ösztönöz. Nincs elég pénzük külföldet járni, idehaza se túlzsúfolt az idegenforgalom, nincs Riviéra, Florida, vagy jaltai paradicsom, ahol hasznosan forgatja magát a nyelvismerő, s a bábeli hangzavarból töltve. Az egyműszakosakból megragad a külföldi kony- gyorsan verbuválódott az hazsargon, hogy a szóvadon két csoport, mely heti kétszer két órában január elejétől „üzemel". A gyors siker titka- a tanulás költségeit a gyár fizeti. A dolgozók tanulmányi szerződést köthetnek a három és fél hónapos kurzusra, a gyár fedezi annak a hatvan órának költségeit, mely kedvet ad az idegen nyelvhez. A cél tehát: ösztönözni. Somogyi Károlyné felvétele A műszaki cikkek osztályán nagy az érdeklődés és a választék is. Jó néhány cikket adtak tegnap engedményes áron Szávay István még soká mondják ki a végső szót. Szervezett nyelvoktatással Szegeden a TIT három éve foglalkozik következetesen. A Radnóti gimnázium laboratóriumában működik központi nyelviskolája, s mivel befogadási köre viszonylag szük — egyszerre 20 hallgató fér el a fülkékben —. üzemekben hivatalokban kihelyezett csoportokat szerveznek. Muncz Károly, a TIT városa titkára elmondta, a ruhagyár igazgatósága felbecsülte a nyelvtanulás hasznát. Kezdeményezett... Termelőerővé válik Erdélyi Józsefné. a ruhagyár osztályvezetője: Igazgatói utasításra angol és német tanfolyamokat kezdtünk szervezni. Nem volt nehéz. Elmentünk az osztályokra, jelentkezési lapokat hagytunk, s kaptunk vissza két-három napon beilül, kierőtlen csapásain valamely nép beszédkultúrájához közelíthetnénk. Ez nincs. Van viszont intézményes iskolai nyelvoktatásunk. De ki tanul meg egy nyelvet is az elbliccelt iskolai órákon? A rendszer Tinczos Miklósné, a tanfolyam vezetője: Ismeretes, üzemünk számos külföldi „Tiszteld, s tanuld más művelt népek nyelvét is, de sohase feledd, miképp idegen nyelveket tudni szép. a hazait pedig tehetségig művelni kötelesség" — tanitja^^^^® unokaöccsét Kölcsey Ferenc céggel tart kereskedelmi a Piarainesisben. A reform- kapcsolatot, árukait forgalkori ars poetica máig érvé- ^ tárgyalásokat folytat, nyes eszmei tartalma mögött Kül(6Mi foivóiratok járnak fontos pedagógiai-módszertani alapállást is kihallunk. A Magyar Tudományos Akadémia 1968-as ülésén hangzott el: magunkévá keltene tenni azt a nézetet, hogy az anyanyelvi nyelvhozzánk, s aki eredetiben olvashatja, időt, energiát takarít meg, olyan dolgokról szerez tudomást, melyhez nehezen vagy sohasem jutda közbeiktatása nélkül olvashatnák, végül a spontán érdeklődés, mely nálunk most nem kerül pénzbe A nyelv termelőerővé válik a ruhagyárban. Nincs könyv Persze az örömbe üröm is vegyül. A németül tanuló ruhagyáriak körében máris rajtolna az újabb csoport, de egyelőre nem merik indítani. Nincs tankönyv. A Tímár József-féle nyelvkönyv eltűnt a boltokból, s ráadásul választék sincs. Így az egyetlen üzemi példányt most gépírónők szabad idejükben zongorázzák újra, sokszorosítják. Sziszifuszi próbálkozás. Erdélyi Józsefné: Eddig az egyműszakosakra korlátoztuk a nyelvoktatást, de számolnunk kell a kétműszakosak Igényeivel is. A jelenlegi két csoport mellett újabb három áll készenlétben, az akció tehát sikerrel járt. De kérdezem én: hol találok még egy ilyen „jóbolond" nyelvtanárt, aki tankönyv nélkül is meri vá1 lalni? A leghatásosabb módszer A TIT nyelviskoláján pedagógus végzettségűek oktatnak, a legjobb szakemberek. Muncz Károly: Jelenleg 650 beiratkozott hallgatónk van. A tankönyvhiány sajnos reális. A Radnótiban működő csoportok részben a mi könyveinket, részben a hagyományos ismerertanyagot használják. Az audiovizuális tanfolyam heti négyórás, de kedvélt a gyors, hatásos intenzív módszer is, mely heti 20 órában, másfél hónapos kurzusban, a hagyományos és az audiovizuális módszert kombinálja. Ez a tagozat praktikus ismeretieket ad. A hallgatók leckekönyvébe belekerül az elvégzett anyag, de értékelés, osztályozás természetesen nincs. Akik ezek után nyelvvizsgát akarnak tenni, azoknak külön előkészítő tanokta.tás teremtsen alapot na el. A jelentkezőket álta- tanfolyamot szervezünk. A a későbbi idegen-nyelvi oktatás számára. A jelenlegi iskolai tantervi utasításban ilyen célkitűzés nem szerepel. A formális magyar grammatika tanításával elérhető, hogy a diákok a nyelvtanon belül is hozzászoknak: a jelenségekben rendszert lehet keresni, hogy a rendszer az azonos vonások ismétlődésében, kombinációjában található, nem csupán az értelmes összefüggésekben. Iskolai nyelvoktatásunk módszerében, anyagában Iában három elképzelés vezette: a tárgyalásokra, utazásokra tolmács nélkül több eséllyel pályázhatnak, a szakirodalmat a forditóironyelvvizsgát ma már nemcsak tudományos fokozatokhoz kérik, de számos munkakörben jól jön, magasabb beosztáshoz juthatnak vele. Nijcolényl István a sárlóknak. Főként az alacsonyabb jövedelmű családoknak. Mert az évi kétszeri vásár idején nem biztos, hogy éppen van pénz otthon. A hétfőkre lehet előre tartaegyik jó, ami a hétfőkből származik. A másik az tenne, ha más vállalatok és az egyes üzletek is kutatnák a tehetőségeket, hogyan tudnák ők is jobban szolgálni a vevőket. Lehetőség sok lékolni. Propagandacéljaikat van,* csak meg kell találni sem titkolta. Az áruház nagy a leginkább megfelelőt, tömeg kiszolgálására épült. Mint ahogy ez a CentrumA hétfőkkel azt is el akar- ban sikerült. Ahol szombat ják érni, hogy a vásárlók este és vasárnap a klrakamegszokják: itt kulturáltan tokban mindenki megnézheés olcsón tudnak vásárolni, ti, hétfőn talál-e majd olyan A párt és a kormány rég- cikket engedményes áron, óta szorgalmazza, hogy az amire szüksége van. És hétolcsó áruk ne tűnjenek el főn reggel már jönnek váa boltokból. És ezzel válik sárolni. Olcsón és jól. Nem jelentőssé a dolog másik ol- szívesség ez, hanem okos dala is. Sok család, főként kereskedelmi politika. Hiahol kevés az egy főre jutó szen „csak" arról van szó, jövedelem, kevés olyan hasz- hogy a vásárlók és a vállanálati cikket vásárol, amely lat érdekei találkozhatnak, a kulturált élethez ma már Ehhez pedig a vállalatnak igencsak szükséges. Most itt kell cselekednie. Mégpedig a tehetőség, hogy közepes nem időszakonként, alkaáron, kiváló árukat szerez- lomadtán, hanem rendszerezenek be. sen és folyamatosan. Olcsó Olyan kezdeményezés ez, árakkal, udvariassággal, melyet csak dicsérni lehet, reklámmal, kulturált kiKépernyő A pokol meg a főúr Tulajdonképpen glosszát keltene írni. Valami harcos kis méltatlankodást, sok kérdőjellel és még több most agglegényről, aki tulajdonképpen apa, egy ... Felesleges folytatni. Minden valamirevaló tévénéző tucatjával Művészklub — képpel, filmmel Alighanem az utóbbi hó- Lepergetett filmjei ós elnapok legizgalmasabb vitája mondott szenvedélyes sza' zajlott le tegnap, hétfőin es- val egyaránt azt bizonyítják, te a Sajtóház Művészklub- hogy időben kell minden jának szokásos hóeieji ta- produktum rangját megadni, lálkozójón. hogy időben — még a naiv Mindjárt az első előadás festők, népművészek egyre — Ács József jugoszláviai fogyó életében — kell a kifestőművész; a Novi Sad-i nek-kinek kijáró elégtételt Magyar Szó műkritikusának kikövetelni, beszámolója — sosem hallott Sok hozzászóló — igy töbújdonságokkal szolgált; a bek között Dorogi Imre, a messzi tájról hozzánk autó- szegedi festészet doyenje, zott esztéta-művész a vaj-'' Szelesi Zoltán művészettördasági művésztelepek histó- ténész, Hemmert János fesriájáról, mai művészetéről tőművész — bizonygatta az beszélt — érdekesen, izgal- elhangzottak igazát s hivta felkiáltójellel. És ilyenféle tudna elősorolni efféle, kirohanásokkal két visszafogottabb mondat között„Meddig tűrik még az illetékesek az ilyen ízlésrombolást?", „Mikor hagyja már abba az ilyen kispolgári szalongíccsek közvetítését a televízió?" A glosszairás azonban most inkább műfajápoló kötelesség, mint felkapott divat, s igy inkább csak fásult tűnődéseit veti papírra néhány mondatban az ügyeletes tévé-szemlész. Fásult tűnődéseit a vasárnap este közvetített „A főúr a pokolban is főúr" cimű zenés hogyishívjákról. Miről is szólt ez az „izé"? Egy fiatal párról, aki tulajdonképpen házaspár, egy meglepetésnek szánt ötleteket. És alighanem meg is tudná fogalmazni ezt az egész sztorit — a hallottnál jobb vagy sokkal jobb színvonalon. Merthát azok a párbeszédek, azok a rutinmuzsikára írott rutinrigmusok ... Egyszóval, nem tudni, miért íródott meg, s ha meg is íródott, miért fogadtatott el, s ha el Is fogadtatott, miért forgattatott te, s ha le is forgattatott, miért közvetíttetett — ráadásul a legcsúcsabb csúcsidőben — ez az idézőjelben mondott produkció. Miért, miért, miért? Egyetlen hiteles válasz képzelhető el: — csak. A. k fel a figyelmet a már felfeha- dezett és megőrzésre méltó védésére, masan. A Művészklub másik, zai" vendége sokkal inkább értékek erősebb bemutatott műveivel okozott megőrzésére, szellemi izgalmat. Lehel István, a Szegeden élő és A Sajtóház Művészklubjának immár huszonkilence• dolgozó, ám a szegediek és dik rendezvénye így jól bimások által sem igen ismert zonyitotta a változatlanul festőművész olyan munkákat népszerű közösség létét, s azt állított ki, amelyek egy- Is, hogy milyen sok új téma szerre idézik a hajdan volt vár még az alalpos megvita..képírók" természetidéző tásra. ábrázolásait, mutatják a s egyszerre „képcsinálás' A hosszú és eleven párbeszédnek egyébként több új. egyik legjárhatóbb — s bi- szívesen látott vendége volt. zonyára sokak által válasz- Részt vettek benne a hódtóit jövendő útját. mezővásárhelyi festőiskola A klub harmadik vendége, képviselői - Németh József Domokos film- és Almási Gyula Béla feslegkoszerűbb tőművészek is —, akik bizonyára a felfedezés izffalmáMoldován rendező, megőrzési eszközzel, a film mel örökíti meg — immár vaI vehették tudomásul mind a klub létét, mind pedig a foglalkozáson" elhangzottajópár éve — a naiv festők meg az élő népművészet mai művelőinek munkásságát. kat L. A. i 1