Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

4

4/ko G PROLE1 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sí/fA.'-G DELMAGYARORSZAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 81. évfolyam, 43. szám 1971. FEBRUÁR 20„ SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Áttérés az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítésére Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásáról Február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak-külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vett Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Jedryrhowski, a Lengyel Népköztársaság, Péter János, a Magyar Népköztársaság, Ottó Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság, Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság, és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A tanácskozás — amely tegnap befejeződött — elvtársi, baráti légkörben zajlott le, és megmutatta a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosságot. A tanácskozás közleményt fogadott el. Péter János külügyminiszterünk tegnap hazaérkezett a tanácskozásról. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1970. december 2-i, berlini ülésén az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről elfogadott nyilatkozata alapján a miniszterek információ- és véleménycserét folytattak az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítésének menetéről — hangzik a tanácskozásról kiadott nyilatkozat. A tanácskozás résztvevői, figyelembe véve az európai államok kapcsolatainak az utóbbi években bekövetkezett pozitív fejlődését, megelégedéssel állapítják meg, hogy a szocialista országok erőfeszítéseinek és más államok hozzájárulásának eredményeként az európai' kontinensen bizonyos előrehaladás történt a feszültség enyhítése terén. Az európai közvélemény, Európa népei mind szélesebb körben támogatják a szocialista országoknak az összeurópai értekezlet összehivására tett javaslatát. Joggal vélekednek úgy, hogy egy ilyen konferencia fontos szakaszt jelentene mind az európai béke és biztonság megszilárdításának útján, mind pedig az európai országok közötti sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításában. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzetben lehetséges és szükséges is a konkrét problémák gyakorlati és konstruktív megközelítése, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó értekezletre. A tanácskozás megállapította. hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az összeurópai értekezlet összehívását támogató államok az utóbbi időben tettek, előbbre viszik a konferencia előkészítését. A kétoldalú kontaktusok során létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy az összeurópai konferencia előkészítését többoldalú alapokra helyezzék. Jelenleg arra van szükség, hogy az átté; rés az összeurópai értekezlet előkészítésének erre az új és aktívabb szakaszára ne húzódjon el. A tanácskozáson képviselt szocialista országok ismételten támogatásukról biztosítják a finn kormány kezdeményezését, hogy Helsinkiben tartsák meg valamennyi érdekelt állam előkészítő találkozóit; kifejezik készségüket, hogy bármikor részt vesznek ezeken a találkozókon, és illetékes képviselőiket erre felhatalmazsák. A külügyminiszterek hangsúlyozzák, az ilyen előkészítő találkozók haladéktalan megtartását az a szükségesség indokolja, hogy áttérjenek az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítésére, ami lehetővé tenné az értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdések megvitatását, egyeztetését. A tanácskozás figyelmét ugyanakkor nem kerülte el, hogy azok a körök, amelyek nem érdekeltek az európai feszültség további enyhítésében, fokozzák akcióikat az összeurópai konferencia öszszehívása ellen. Ez a konferencia összehívásával szemben támasztott különböző előzetes feltételekben nyilvánul meg, amelyeknek az a célja, hogy bonyolultabbá tegyék az előkészítő munkát, és az értekezlet összehívását más problémákhoz kössék. Az ilyen magatartás komoly akadállyá válhat a konferenciához vezető úton. Ilyen magatartásra és az európai fegyverkezési hajsza fokozására mutatnak a NATO miniszteri tanácsa legutóbbi brüsszeli ülésszakának határozatai. Mindez fékezi Európában azoknak a kedvező folyamatoknak a kibontakozását, amelyek az európai kontinens népiéi és a béke érdekeit szolgálják. Ebben a helyzetben további intézkedésekre van szükség. hogy elhárítsák az összeurópai értekezlet útjában emelt akadályokat. Kormányuk megbízásából a miniszterek ismételten megerősítik a Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándékát, hogy elősegítsék a konferenTízmilliós cia előkészítését célzó munka mielőbbi befejezését, és felhívják az összes érdekelt államokat, tegyenek további erőfeszítéseket ennek érdekében. A tanácskozáson képviselt szocialista országok a jövőben is konstruktív erőfeszitéseket tesznek a kontinens valamennyi állama közötti normális, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. Síkraszállnak az európai és a világbéke megteremtéséért és megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a feszültség enyhüléséért és az együttműködésért. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten szükségesnek tartják annak hangsúlyozását. hogy az európai és a nemzetközi biztonság szempontjából milyen nagy jelentősége van annak, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal egyenjogú kapcsolatokat létesítsenek mindazok az államok, amelyek eddig ezt nem tették meg. A nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein alapuló kapcsolatokat kell létesíteni a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között is. Ugyancsak a feszültség enyhülését szolgálná, ha megszűnne az ellenállás az NDKnak az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe való felvételével szemben. A tanácskozás résztvevői testvéri kötelességüknek tartják, hogy megadjanak minden lehető segítséget e kérdésekben az NDK-nak és ennek érdekében megfelelő lépéseket tesznek. Magyar-szovjet együttműködési egyezmények Moszkvában, pénteken befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 10. ülésszaka. Ezt követően a KGST-palotában a két kormánydelegáció vezetője, Apró Antal és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek aláírták az ülésszak jegyzökönyvét. Ezenkívül még négy egyezmény aláírására került sor. Az ünnepélyes aláírások után Mihail Leszecsko és Apró Antal beszédet mondott: méltatták a megállapodások jelentőségét. Az ülésszakról kiadott hivatalos közleményt és a megállapodásokat lapunk 2. oldalán ismertetjük. Ülést tartott az Elnöki Tanács Megyei város Szeged A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — mivél az országgyűlési képviselőknek, illetve a tanácsok tagjainak megbízatása 1971. március 19-én lejár — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően foglalkozott az új általános választással kapcsplatos kérdésekkel. Az Elnöki Tanács megyei városi kategóriába sorolta Debrecen, Györ, Miskolc, Pécs és Szeged városokat. Az új tanácstörvény alapján az öt város, új jogállása •azt jelenti, hogy az ipari, a kulturális és a kereskedelmi regionális központú városokat a kormány a jövőben is kiemelten kezeli, közvetlen irányításukat pedig a megyei szervek végzik. Az Elnöki Tanács elhatározta Balatonfüred. Csorna és Nagyatád nagyközségek várossá alakítását. Az Elnöki Tanács ezenkívül elrendelte a SzabolcsSzatmár megyei Gáva és Vencsellő községeknek Gávavencsellő, valamint a Veszprém megyei Balatonalmádi és Vörösberény községeknek Balatonalmádi néven történő egyesítését, továbbá kilenc megyében 17 új, közös tanács szervezését és néhány meglevő közös tanácshoz egy-két község csatlakoztatását. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Csongrád megyében: Több mini százezren dolgoznak vállalatoknál és intézményeknél s Igen érdekes képet mutat az elmúlt öt esztendő munkaerő-forgalma. valamint, a dolgozók jövedelmének alakulása Szegeden, Csongrád megyében. Már csak azért is érdemes áttekinteni a tényadatokat, hogy lássuk, mely iparágban dolgoznak legtöbben, hol milyenek a keresetek és így tovább. A számokból kiderül, hogy az elI múlt évben több minden a ] „helyére rázódott", indokolatlanul nem növelték a létszámot és mérséklődött a munkaerő-vándorlás. Sok az alkalmazott A KSH összesítése megállapítja, hogy a megfigyelt nem mezőgazdasági ágazatokban a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, vagyis 30 százalékkal nőtt az elmúlt öt év alatt, s az összlétszám tavaly már meghaladta a 100 ezer főt. Legnagyoob mértékben az építőipar és a kereskedelem létszáma emelkedett. Az elmúlt időszak tapasztalata világosan bizonyitatta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta a munkahelyi létszámkísérlet A szombathelyi Sa varia Cipógyárban három gépsort állítottak üzembe, hogy megállapítsák, milyen gyártási mód felel meg leginkább a hazai követelményeknek. A kísérletekre tízmillió forintot fordítanak, melynek egy részét a Könnyűipari Minisztérium biztosítja. Képünkön: angol gyártmányú berendezesek kísérleti üzemeltetése. MTI-foto—KS gazdálkodás és a spontán munkaerőmozgás igen élénken reagált a gazdasági szabályzók módosulásaira, s szoros kapcsolatot mutat a vállalati érdekeltségi rendszerrel az ipari létszám alakulása. A vállalatoknak előnyös létszámnövelés időszakában rendkívül gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, majd a szabályzók megváltoztatása után 1970ben másfél évtized óta először stagnált. Az iparban foglalkoztatottak létszámán belül az átlagosnál jobban — közel 40 százalékkal — nőtt az elmúlt öt évben az alkamazottak száma. A csökkentett munkahétre való átállás megyénk ipará ban lényegében befejeződött. 1968 végéig az iparban foglalkoztatottaknak 17, 1969 végéig pedig mar 88 százaléka dolgozott heti 44 órát, illetve annál kevesebbet, s ez az arány tavaly már nem igen változott. Az átállás nem ment zavartalanul, több vállalatnál a létszám növelésével, másutt a túlórákkal próbálták megszüntetni a kiesett termelőkapacitást. Tavalv különösen megnőtt a túlórák száma, részben az árvízi védekezés, illetve a kiesett termelés megszüntetése miatt. Az ipari munkások átlagosan 53 túlórát teljesítettek, 17 órával többet, mint egy évvel korábban, az építőiparban pedig 44 óráról 99 órára emelkedett az egy főre jutó túlórák száma. Nem vándorolnak annyian A munkaerő-vándorlás az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltött, s jelentős károkat okozott a vállalatoknak és az egész népgazdaságnak. 1968 után a munkahely-változtatást megkönnyítő rendelkezések a nagyfokú munkaerő-kereslettel párosulva a gyocs növekedéshez vezettek. Tavalyelőtt az ezer munkásra jutó kilépőik szarna az iparban 36. az építőiparban 15 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. Jelentősen növekedett a munkavállalók részéről kezdeményezett kilépéseik aránya, az iparban például a tavalyi harmadik ne^ gyedévben a kilépőnek 81 százaléka saját kezdeményezésére hagyta el munkahelyét. A gazdálkodásra hátrányos munkaerő-vándorlás csökkentését 1970-ben több vállalati és hatósági intézkedés szolgálta, s a csökkenés irányába hatott a létszámfelfutás megállása is. A szegedi és a megyei intézkedések közül legjelentősebb a kötelező munkaközvetítési rendszer bevezetése, amely a tavalyi negyedik negyedévben lényeges javulást hozott, s nem vándorolnak annyian, mint régebben. Növekedtek a munkabérek A megfigyelt nem mezőgazdasági ágazatokban tavaly 7 százalékkal nőtt az átlagkereset. A munkások átlagos havi keresete 1722 forintról 1826 forintra emelkedett. A főbb ágazatok keresetnövekedése gyorsabb volt az országos átlagnál, s ennek hatására Csongrád megye a keresetnagyság megyénkénti rangsorában a korábban elfoglalt utolsó helyéről elmozdult. Az elmúlt öt esztendő során legnagyobb mértékben — 41 százalékkal — az építőiparban emelkedtek a keresetek és jelenleg havi átlagban több száz forinttal meghaladják a többi ágazatét. Az állami mezőgazdaságban dolgozók keresete az elmúlt ötéves tervciklusban 40 százalékkal, a termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme pedig 45 százalékkal nőtt, sokkal nagyobb arányban. mint az iparban dolgozóké. A keresetek nagyrészét azonnal elköltik az emberek, de komoly pénzösszegeket helyeznek el a takarékpénztárakban is. Csongrád - egvében egy lakosra 430r vrint betét jut. amely 22C >rinttal magasabb az országos átlagnál. A kiskereskedelmi forgalom a növekvő nénzbevételek hatására a korábbi esztendőt meghaladóan nö-l vekedett és megközelítette 4 6 milliárd forintot. \