Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

SZERDA, 1971. FEBRUÁR 17. 3 A munkás-paraszt fiatalok segitése A pedagógusok szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Az SZMT Eszperantó utcai székházában tegnap tartotta megyei küldöttértekezletét a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője. Juhász József, az SZMT vezető titkára. Pap-p Gyula, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese és Kiss Gyula, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége elnökségének tagja. Az értekezlet 87 küldötte előtt Ökrös János, a megyebizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött a megyebizottság négyesztendős munkáját értékelő írásbeli jelentéséhez, majd dr. Diós József elnök ismertette a számvizsgáló bizottság jelentését. Vita után a küldöttek megválasztották az új. 15 tagú megyebizottságot a 3 tagú számvizsgáló bizottságot és 13—13 küldöttet a Pedagógusok Szakszervezete kongresszusára, illetőleg az SZMT küldöttértekezletére. Titkárrá ismét Ökrös Jánost választották, elnök Papp József, az Ifjú Gárda ifjúsági város igazgatója lett. A küldöttértekezlet nagy felelősséggel és az időszerű problémák iránti érzékenységgel vizsgálta a szakszervezet megyei bizottságának munkáját az iskolák és a pedagógusok tevékenységét. Igen sok szó esett érdekvédelmi kérdésekről, az óvónők és a tanyán dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményeiről. Az eredményekről azonban — mint több felszólaló megállapította — kevesebb szó esett, noha magától értetődöleg a kép teljességéhez az eredmények is hozzátartoznak. Igaz ugyan, hogy újabban ismét növekszik a képesítés nélkül tanítók száma, s ezt sohasem lehet az iskolai élet szabályos jelenségeként elfogadni az is igaz, hogy az osztatlan és részben osztott iskolák száma, különösen a szegedi és a szentesi járásban még mindig magas. továbbá az sem vitatható. hogy csökkent a pedagóguspálya vonzó hatása, az elmúlt három évben 157 óvónő, tanító tanár hagyta el a pályát. Az eredmények mégis vitathatatlanok. A pedagógusmunka szép sikereket ért el a városokban épp úgy. mint a tanyákon, a jobb és rosszabb körülmények között egyaránt. Néhány adat és gondolat ezzel kapcsolatban a megyebizottság beszámolójából: szépen halad iskoláinkban a korszerű módszerek elterjedése, élénk a kísérletező kedz, az új módszerek keresése, jó eredményekkel dicsekedhet a továbbképzés. s nem jelentéktelenek az élet- és munkakörülmények javítására tett erőfeszítések. Saját lehetőségeink határait azonban nem léphetjük túl. Mint dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára felszólaláséban egyebek közt hangsúlyozta. az A kerengő baklövés Októberben lesz ötéves, tehát már nem is olyan új a Lenin körúti Centrum Áruház. Vásárlók, kereskedők már régen elfelejtették volna az építkezést — ha hagynák. Nem felejthetik, mert az épület homlokzatát körülölelő előtető nem felejteti: két éve a hó súlya alatt megroggyant. Akkor aládúcolták, majd kikötötték, de a „tüneti kezelés" csak nem használt neki, hullámos maradt, már puszta látványa sem adott biztonságérzetet. Utóvégre egyszerre ötven-hatvan emoer tartózkodik alatta — megszámolták —, s ha egyszer netán leszakad? A-Centrum vezetői ragaszkodtak hozzá, hogy vizsgálják meg az alumíniumból * készült előtető statikáját. Röviden szólva: per lett belőle a Csongrád megyei-Gazdasági Döntőbizottság előtt. Mégpedig nem könnyű per. Az áruház tervezője a LAKÓTERV volt. áttervező je az ALUTERV, kivitelezője a DÉLÉP, úgyhogy volt hová továbbdobni a labdát. Hiszen kezdetben még azt is vitatták, hogy valóban hibás-eaz előtető. A döntőbizottság szakértőt kért fel az előtető vizsgálatára. A Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszékének adjunktusa, dr. Szatmári István 1970. december 8-án mintát vett a szerkezet konzolgerendáiból, s» azt a tanszék laboratóriuméban szakítási próbáknak ve-, tették afa. Közben. még* mielőtt a szakértői vélemény megérkezett volna, az előtetőt ismét aládúcolták. Néhány nappal a nagy havazást megelőzően... A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a beépített anyag, s így a szerkezett teherbírása a terv szerintinek csak kb. 43 százaléka. Mí tö8b: „A beépített anyag — a jelenlegi szakmai felfogás szerint — szerkezetépítés céljaira alkalmatlan." Az üvegfalú, elegáns áruház kerengőjének tetejét azóta is fenyőgerendák tartják, de most már legalább kétségtelen, hogy nem a Centrum „szívóskodása" a per oka, hanem a súlyos tervezési-műszaki hiba. De az ember még most sem tudja hamarjában eldönteni, hogy mi a csúfabb: egy megtámasztott új épület vagy egy ekkora szakmai baklövés! F. K. elmúlt ötéves tervben Csongrád megyében 12 ezer 700 lakás épült, a most megkezdett ötéves tervben pedig 18 ezer 500, illetőleg a megyei pártbizottság javaslatára az építőipar megkísérli a 20 ezres számot elérni. Ennél többet azonban nem tudunk építeni, sőt ezt a tervet is csak erőink teljes megfeszítésével lehet teljesíteni. A pedagógusok lakásproblémáinak megoldását is csak e keretek közt képzelhetjük el. Kiemelten foglalkozott a küldöttértekezlet egyebek közt a nők — a pedagógusok 70—75 százaléka nő — és a fiatalok helyzetével, de a főképpen érdekvédelmi problémákat boncoló tanácskozáson szóba került az iskolai munka számos egyéb kérdése is. többek között például a. munkás-paraszt származású fiatalok fokozottabb segítésének problémája. A fizikai dolgozók továbbtanuló gyerekeinek száma — elsősorban a felsőoktatásban — évről évre csökken. A segítés hatékonyságának növelésével, a módszerek változatosabbá tételével, a szülők felvilágosításával. s a támogatás más formáival változást kell elérnünk. Gondoskodnunk kell például arról, hogy — elsősorban a városokban — a következő esztendőkben több száz kollégiumi férőhelyet biztosítsunk a munkás-paraszt fiataloknak. Akárcsak az orvosegészségügyi szakszervezet nemrég tartott küldöttértekezletén, a pedagógusok tanácskozásán is szóba került az új tanácstörvény néhány problémája, elsősorban a községi tanácsok hatáskörének növekedése. Egyebek közt felvetették a felszólalók, érettek-e a feLtételek ahhoz. hogy például az igazgatókat a községi tanács nevezze ki. Dr. Szalontai József. a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője ezekre az aggodalmakra válaszolva közölte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a községi tanácsok nem szűkkeblűek a művelődés, az oktatás ügyével szemben, és az új törvényben a pedagógusoknak meg kell látniok a nagyobb lehetőségeket. Ha pedig a végrehajtás közben kedvezőtlen jelenségekkel találkoznánk. ellenük erőteljesen fellépünk, hogy érvényesítsük a törvény szellemét. ö. U. Kedves községünk nekünk Szőreg. Elibém raknak itt bent egy marék levelet, azokból látszik. Talán ebben a faluban harcolnak legtöbbet a lapunkért, hogy legyen, hogy mindennap legyen, és mindennap lehetőleg i reggel legyen. Egymást érik a levelek, ha nem így van. Egy nyári levélben ezt irta Gorcsa János: „ ... hol hozza a posta, hol nem. Ezen a héten még nem hozta." Akkor éppen péntek volt, amikor levelét irta. Már benne jártunk a januárban, amikor Bálint György levele jött hozzánk. Ez is benne van: „Az utóbbi időben sok bosszúságot okoz nekem, hogy a lapok nem jutnak el hozzám minden alkalommal, legjobb esetben is egynapos késéssel kapom meg azokat." Minden levél azzal kezdődik, hogy a Délmagyar régi, hűséges olvasója írja, és azzal folytatódik, hogy kedves lapját követeli, ha egyszer kifizette, a befejezés táján pedig leírják a posta tömör válaszát: nincs, aki kihordja. Akármilyen jó lapot akarunk MUNKAERŐHIÁNY is itt bent csinálni — régóta így akarjuk —, tudjuk róla, hogy másnapos korában már nem friss. Nem glr szik meg ugyan, mint a tej, de nem friss. Azért állunk szívesen a panaszosok pártjára, mert nekik van igazuk, meg jól is esik, ha így követelik nyolcoldalas kis újságunkat. Ilyen gondolatokkal a fejemben nyitogattam a minap a szőregi postahivatal ajtaját. Azért kényszerültem rá. mert a postaigazgatóság ebben a témában legutóbbi, hozzánk küldött levelének egyik mondatában azt hozta tudomásunkra, hogy „A kézbesítőhiány pótlása a nagyfokú munkaerőhiány miatt a hivatal minden erőfeszítése ellenére nem volt lehetséges", a másikban pedig azt, hogy február elsején mégiscsak megoldották ezt a nagy csomót, és remélik, hogy a kézbesítés azóta rendben történik. Erről az ígéretről, gondolom, nem tudhatott Gorcsa János, mert teljes egy héttel az ígért megváltás után mégiscsak azt írta, hogy Szeged „peremvárosa" továbbra is tanyavilág marad a posta szemszögéből nézve. Nincs benne tapasztalatom, mennyire fél az ördög a szenteltvíztől, de azt tudom, hogy a posta szűkre szabott hivatalvezetői üvegkalitkájában nem lelkesedtek értem. Az első percekben legalábbis nem. — Megint benne leszünk az újságban? Az a szerencse, hogy anyámék nem ebben a megyében laknak, és nem olvassák. Különben elájulnának — mondja ártatlan őszinteséggel az egyébként nagyon kedves ónozó Istvánné. — Tizenhárom évig jártam három megye postáit, de ilyen községgel, mint Szőreg, nem találkoztam. Borzasztó állapot ez. Majd én is írok egyszer a maguk újságjába! len baj. Ennyi pénzért nem jönnek az emberek postásnak. Kérdezgetem a közelharcok katonáit, a kézbesítőket is. Velük találkozik a falu népe, őket szidja leghamarabb. Olyan egyformákat mondanak, mintha összebeszéltek volna. Legcifrábban mégis Kovács B. Pál szavai jönnek, pedig ő nem is akar elmenni: — Olyanok vagyunk mi fizetésnél, mint a csikónak a farka. Az van leghátul, meg mi. Aki elment, az csak egyet mond: bár hamarabb mentem volna. Olyan piszkot kapunk mi az emberektől, ha nem megy az újság, hogy azt nem lehet kibírni. Fogja a kalapját a postás, elmegy. Csak a lapunk gondjaival akartam én foglalkozni, de belegubancolódtam a posta belső bajába. Keresném a megoldást, de csak ezt kapom: — Ha megfizetnék, lenne rendes kézbesítés és kézbesítő. Amilyen, a fizetés olyan a munka. AZ ÚJSÁGHOZ POSTA... KEVÉS A FIZETÉS Épülnek az üzemek a szegedi elajmedencében A kőolaj- és gázipar fejlesztése Az energiastruktúra változása nagv feladatok elé állítja a kőolaj- és földgázipart. A negyedik ötéves terv időszakában. mint kiemelt ágazat, a tervek szerint •24 milliárd forintot fordíthat beruházásokra. amelyből 1971-re 5,2 milliárd fo.rint jut. Ebből az egyedi nagyberuházások két és fél milliárd forintos költséggel járnak, a célcsoportos beruházásokra 1 milliárd forintot fordítanak saját fejlesztési alapjából pedig az Országos Kőolajés Gázipari Tröszt 1,7 milliárd forintot fordít az új létesítményekre és a meglevők műszaki fejlesztésére. Szepesváry Iván, az Országos Kőolajtés Gázipari Tröszt vezéri gazgató-helyetteise*a fejlesztési program főbb beruházásaidról -egyebek közötte a - következő tájékoztatást ádtac — A négy egyedi nagyberuházás egyike -a Dunai Kőolajipari Vállalatnál folyik, ahol a 3 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas létesítmény néhány üzemének befejezése van csak hátra. Ezek működésbe lépésével teljesen elkészül a beruházás első üteme, de már megkezdődött ia második ütem is. Szegeden a gáz- és • a~kőolafftecmelgs - nö vekedésével párhuzamosan épülnek az üzemek. Most folyik az olajkíséró gázfeldoigozo egység próbattseme; ez ÉtíktgáHteés propán-butánt ad majd a felhasználóknak. Az év végén befejeződik a szabad gázfeldolgozó berendezés szerelése. Különös gondot fordítunk a rétegenergia fenntartására. hogy a későbbiekben a nyomás csökkentése miatt ne apadjon a szénhidrogénkutak hozama. — A nyersolaj leggazdaságosabb szállítására kiépülő Barátság II. kőolajvezeték építését a múlt év második felében kezdtük meg. s ennek folytatása az idén a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat legfontosabb feladata. Olyan ütemben dolgoznak hogy a jövő év második felében — a tervezettnél egy évvel korábban — megindulhasson az olajszállítás. Az idén a vezeték mintegy 80 százalékait, le kell1 fektetni. — A kőolajipar negyedik egyedi nagyberuházásának, a tiszai finomítónak előkészületei is megkezdődtek. A Dunai Kőolajipari Vállalathoz hasonlóan, itt is a beruházás első ütemeként 3 millió tonna nyersolaj feldolgozására alkalmas üzem épül. A célcsoportos beruházások körébe tartozik a kőolaj- és földgáz-távvezetékrendszerek építése. 1971-ben több fontos vezetékszakasz építése fejeződik be, így az Algyő—Budapest közötti. továbbá az észak-magyarországi ipawrcfiák gázellátását javító. — Asszonyom. itt az alkalom! Ígérem, minden szavát írom. — A népeknek valójában nincsen igazuk. Van is persze, meg nincs is. Mit csináljunk, ha nincsen kézbesítő? Sok Délmagyar jár ide, bejönnek a népek érte, ha nem visszük ki. De azt mondja az egyik, adjuk oda 1 a János bácsiét is. elviszi neki. Odaadjuk. Csakhogy közben a János bácsi is elküldi a fiát. mert nem tudja, hogy az övé már útban van. Annak is odaadjuk, mert ki Jtudja számon tartani. A végén aztán nem maradt annak sem, akinek járt. Az aztán kiabál ám, hogy azért járatja az újságot, mert meg akarja kapni! A többiért nincsenek úgy oda, de a Délmagyar nagyon hiányzik nekik. Hogy miért? Mit tudom tón? Talán azért, mert- a környékbeliekről ír. — Tehát újra baj van a "kézbesítéssel? — Talán nincsen. Egy kézbesítő ugyan kiesett megint, elvitte a mentő, de minden lapot vinni tudunk. Meddig? iNégy hónapja jött az egyik, íbelejött szépen, de elmegy. ÍKevés a-fizetés. Ez az egyetMióta az anyagi ösztönzést föltalálták, aranyigazságnak kell elfogadnom a postások szavait. Megértem én a hivatalvezető bánatát. Hiába fordul segítségért a tanácshoz, hiába a téeszhez, emberrel pótolni egyik sem tudja azt a hézagot, amit a posta kihagy. Az én puszta megértésem azonban nem lehet orvosság. Lapjainkat a posta terjeszti. Mi nem jelképes összegért kérjük tőle, becsületes egyezség van rá. Ha legalább Tinódi Lantos Sebestyént tudnák szerződtetni, aki az utcasarkokon elpengeti híreinket, talán megnyugodnánk. De az utcasarkokon más is lehetne. Az egyiken van is. Egy kis trafik, ifjabb Kelemen János benne a boltos. Csak újságból heti kétezer forint a forgalma. Lehetne több is-? — Lehetne. Ha én is gyűjthetnék előfizetőket. Kis újságosbódék is lehetnének az utcákon. Nyugdíjasok is vállalnának benne munkát. Onozóné is azt mondja, sokkal több újság kellene, ha mindig kézbesíteni tudnák. Mi csak egyet válaszolhatunk: Vállalta a posta a terjesztést. Láttam, ki is teszi a reklámplakátokat, hogy olvassák a bel- és külföldi lapokat. Ehhez a reklámhoz újság is kell. Vagy az újsághoz posta. Horváth Dezső Postáskongresszus A Postások Szakszervezete A kongresszuson megtárTe^tŐ?ége gyalják a múlt négy esztenkedden tartott ulesen hataro- .~ „ , .... , zatot hozott, hogy április 8 do munl«riat. s meghataroz—9-re összenívják a szak- zák a következő időszak ten•szervezet IX. kongresszusát, nivaioit. (MTI}