Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

VASÁRNAP, 19TT. JANUÁR 10. Dr. Bodrogközy György TÁJVÉDELEM A TISZA MENTÉN A kultúra hatása mind jobban megváltoztatja ősi tájaink eredé ti arculatat. Folyóink közel egy évszázada kialakított árvédelmi töltésrendszere szűk határok közé szorította víztömegéti Az emberi társadalom fejlődésével együtt járó, fokozódó termőföldigény hatására eltűnt az Alföld vadvízországa, s a folyómedrek kanyargását követő ártéri ligetek nagy része is fejsze alá került. Kultúrerdők s ekeföldek uralták a Tisza menti tájat is. Így vált ősi arculata mind egyhangúbbá, jellegnélkülivé. Az ibolya- és gyöngyvirágtermő kőrises mocsártól gyesek, öreg szakállas füzes-nyárasok helyén kukoricatáblák végtelenje, s gyorsan ipari fát adó nyárasok. lassan megszokottá váló képet nyújtanak. Kétségtelenül igaz, hogy ma már minden tapalattnyi föld hasznosítására szükségünk van. A gazdasági # fejlődés azonban nem zárja ki annak szükségességét. hogy kisebb-nagyobb területeken megőrizzük, fenntartsuk vagy ha szükséges, rekonstruáljuk az ország, közelebbről az Alföld, egyes ősi. jellegzetes tájrészleteit, Ez a kívánalom nemcsak egyes szakembercsoportok Igénye. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma már ez általános igény: Magyarország, Európa, s világszerte mind hangosabban jelentkező Igény. — Aho^y a legnagyobb lakásínség idejen sem sajnáltuk népünk művészi alkotásaitól, letűnt századok megmentett és összegyűjtött emlékeitől tágas múzeumaink tárolóhelyiségeit, úgy rnezőós erdőgazdasági termelésünk fokozott ütemet, diktáló tervei is nélkülözni tudják ősi tájaink egy-egy darabjának, szabadtéri múzeumának védetté tételét. s a termelésből való részleges kikapcsolását. Az Ilyen és ehhez hasonló gondolatok felvetése talán sohasem volt. Időszerűbb, mint napjainkban; addig védjük természeti értékeinket, amíg van mit védeni. Általában kétféle természetvédelemről e>zoktak beszélni. Szigorúbb rendszabályok szerint fenntartott, rendszerint kisebb területegységekre kiterjesztett, ún. természetvédelmi területről; ebben az esetben az Országos Természetvédelmi Hivatal elrendeli a kijelölt szakasz gazdasági használaton kívül való helyezését. Az ilyen erdőkben megszűnik a fakitermelés és -telepítés, a rétek kaszálása. Illetve legeltetése, a nádvágás stb. Ezáltal az ősi növény- és állatvilág zavartalan életfeltételei biztosítottak. Az ilyen területre csak OTH Írásos engedélyével szabad belépni; élővilágának , megkárosítóit törvényes úton vonják felelősségre. E rendelkezések betartására, illetve ellenőrzésére természetvédelmi őrszolgálat létesítésére kerül sor. Ilyen szigorú védelemben részesül pl. a Kis-Balaton, Bátorliget őslápja. Enyhébb rendszabályok alkalmazása esetében a terület, látogatását nem kőtik engedélyhez, bízva a természetkedvelők és -barátok fegyelmezett magatartásában. Ilyen környékünkön a homoki erdős-pusztai növényzetéről. odúlakó madarairól híres fehérszárnyas rezervátum Asotthalom mellett. Gyakori az is, amikor a védelembe részesített területen az élővilág, főleg a növényzet, bizonyos egyensúly) helyzetének fenntartása érdekében szükséges bizonyos mérvű használat. így az évenként egyszer alkalmazott kaszálás, vagy időszakos legeltetés egyes homok-, szikes vagy löszpusztai növénytakaró fenntartásához elengedhetetlen. EnélIVÍJI a kurtafüvű sztyeppréteket kedvelő állatvilág életfeltételei sem volnának biztosítottak. Ugyanakkor a belépés szigorúan engedélyhez kötött, s még a területen dolgozó kutatók is csak igazolvánnyal közlekedhetnek. Ilyen a Pusztaszer határában elterülő Dongér-tó (Büdös-tó), ahol a Fehértóról mindinkább kiszoruló szikestavi madárvilág megfelelő védelemben részesül. A természetvédelemnek másik formája, az envhébb rendszabályok szerint működő, rendesen nagyobb kiterjedésű területvédelem. Ezt nevízik tájvédelemnek, illetve tájvédelmi körzetnek. Ebben az esetben nem egy-egy ritka madár- vagy egyéb állatcsoport élőhelyét, vagy növénytársulás termőhelyét • kívánjuk védelemben részesíteni. hanem egy-egy ősi tájat vagy emberi települést kívánatos," akár fejlődéstörténeti. e.sztétikai, művészeti. didaktikai vagy turisztikai szempontból fenntartani. — Nálunk a tájvédelmi rendszer kialakítását illetően még a kezdet vánításának nem volt akadálya. Az erdő- és mezőgazdasági termelés, vadászat, halászat — megfelelő rendszabályok betartásával — a területen továbbra is engedélyezett. A tájvédelmi körzet kiterjedése: déli határvonala érintkezik a már eddigelé is természetvédelmi területként nyilvántartott Sasérrel. Keleti irányban haladva. a Tisza-védtöltés kanyargó vonalát követve, a mártélyi holtág mentén éri el nyugati határát. az élő Tisza vonalát. E Tisza-hullámtéri terület Igen változatos tájrészleteket foglal magába. Két sziget húzódik végiga körzeten, a körtvélyesi és mártélyi holtágaktól körülvéve. Egyébként e természetes határokkal bezárt tájegység természeti szépségekben és értékekben ma is bővelkedő terület. Különökezdetén vagyunk. Első lépésként a tihanyi félszigetet sikerült védett tájkörzetté nyilvánítani. Az Alföldön eddigelé ilyen terület még nem volt. A hódmezővásárhelyi tanács vb kezdeményezésére — melyhez több hivatalos szerv is csatlakozott — megkezdődött Mártély—Körtvélyes tájvédelmi körzetté nyilvánításának tervezése. Nem' hiába a délalföldi Tiszamente került az ilyen irányú érdeklődés középpontjába. A fokozódó urbanizációs folyamat Hódmezővásárhely és Szeged lakossága számára mind fokozottabb mértékben hozta előtérbe a kiránduló, szórakozó, pihenő és sportolási lehetőségeket nyújtó, könnyen megközelíthető, esztétikailag is szemet gyönyörködtető tájak felkutatását és használatba adását,. Szeged idegenforgalmi hivatalának részéről is nemegyszer vetődött fel .megfelelő kirándulóhelyek hiányának panasza. Városunkba éi;kezö országjárók. hétvégi túrára induló kirándulók Szeged környéki programtervezése gyakran okoznak megoldhatatlan nehézségeket. E sajátos Tisza menti tájnak — mint szabadtéri múzeumnak — ősi állapotban való megtartását. illetve hajdani élővilágának fokozatos rekonstrukciója is feltétlenül indokolt, hisz a szomszédos Saséri-rezervátumhoz közvetlenül kapcsolódik. A Közép-Tisza mentén, a kiskörei víztározó elkészülte után, kialakításra kerülő védett Tiszatáj tervei már elkészültek. A következő tervidőszakokban hasonló kibontakozási lehetőségeket fog az Alpár-Töserdö térségi Tisza-szakasz is nyújtani. Eszerint tehát délalföldi városaink tájvédelmi kórzetkialakítási kezdeményezése úttörő volt. Az Országos Természetvédelmi Hivatal helyszíni szemléje során megállapította, hogy az ősi állapotokat életrekeltő, országos jelentőségű tájvédelmi és biológiai értékek feltétlenül indokolják a hódmezővásárhelyi tanács vb által bejelentett igény jogosságát. s a terület táj- és természetvédelmi kezelésével a tanácsot bízta meg. Miután eredményre vezettek e 2260 ha-t kitevő terület használóival folytatott tárgyalások. a sasér—mártélyi holtág közé eső T'sza-hullúmtéx tájkörzetté történő nyilsen a déli szakaszra érvényes megállapításunk, ahol öreg nyárasok és fúzligetek váltakoznak harmatkásás és ecsetpázsitos mocsárrétekkel. vadvirágos kaszálókkal. A töltések mentén botolófüzesek hangulatos kubikerdei húzódnak végig, jegesártól-védő szerepüket hűen betöltve. Mik a jövő tervek? Az ősi Tisza menti táj fokozatos rekonstrukciója; az egy hangú kultúrerdők, papírnyárasok helyébe újra hosszúszaliállu odvas fűzeket, égbetörő lombsátrú nyárasokat, ahol zavartalanul élhetnek a Sasérben most meghúzódó réti sasok, a Tisza mentén fajuknak „utolsó mohikánjai". Nyugalmas telephelyeket gémeknek, kócsagoknak, s az odúlakó kis és nagy madarainknak. Háborítatlan zugokat a morotvák ritkuló növényeinek, ahol nyárasok liánszerű kapaszkodó ligeti szőlőjében éppúgy, mint a Tisza-parti margitvirágban egyaránt gyönyörködhessen a természetkedvelő. Hogy a fehér és sárga tavirózsa melleit újra tenyésszen holt ágaink éke, az aranyszínű tündérfátyol. a ritkaságszámba menő. ősi morotvák növénye a kelokán, s hogy a rucaörömös, békatutajos, békaszőlős holtágak csendjében nagy sétákat téve e kétezqr hektárnyi területen, pihenési, kikapcsolódási. természetmegismerési és -megszeretési lehetőségeket nyújtson a fizikai és szellemi munkában megfáradt embernek. A védett táj további lehetőségeket nyújthat a különböző sportágak továbbfejlesztésére is. Amíg a pihenésre,- csendre vágyók Körtvélyest fogják felkeresni. a vízisportágakat kedvelők ^Iártély térségében találnak csónakázási, sporthorgászati és fürdési lehetőségekre. A védett táj tudományos alapokon n.vugvó rekonstrukciós terveinek kidolgozásában nagy feladatokat ró a Tiszakutató Munkaközösség tagjaira is. E hoszszú távon megvalósításra kerülő feladatok elvégzésére szoros együttműködés kialakítását teszi szükségessé a tanácsok végrehajtó bizottságai, az erdészeti és vízügyi szakemberek, az Országos Természetvédelmi Hivatal, a szegedi Idegenforgalmi Hivatal, s a Tiszakutató Bizottság között, mert csak az összefogás ereje lesz képes e nemes célok megvalósítására. SZEGEDI TÉLI TÁRLAT Pintér József Ilárom fa Papp György Küzdelem Dér István Mártélyi gótika Farkas Pál Ida Kalmár Marton Női fej Jé