Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

VASARNAP, 1971. JANTJÁR 10. I Gazdalkodas Az előkészítés rangja Tulajdonképpen nincs olyan szakasz a termelés folyamatában, amely ne volna igazán rangos, hiszen láncszerűen függnek össze a részműveletek. Az előkészítésről mégis érdemes külön beszélni, mert ott áll a sor legelején, s nagyon sok függ attól; akadályokat jelent, vagy lendületet ad a soron következő tevékenységeknek. A termelőmunka megalapozása éppen olyan fontos, mint egy építmény alapjainak lerakása. Sajnos, sok helyütt koránt sincs arányban a ráfordított. idő, a gondosság ezzel a felismeréssel. Megfontoltság, körültekintés helyett egyes vezetők, középvezetők eléggé „lezseren" végzik el az előkészületeket. A következmény: fennakadások a munka folyamatában. Nem egyszer már az elkezdésében. Hányszor állnak például építkezéseknél az emberek anyaghiány, vagy egy hiányzó gép miatt. Rosszul időzített a vezető? Fegyelmezetlenül hajtották végre utasítását? Máris elakad az egész láncolat. S más területeken éppígy előfordulnak — ha kevésbé gyakran is — az előkészítés különféle hiányosságai. Mind olyan dolgok, amiken gondos szervezéssel segíteni lehet. És kell is. Mert a termelésben előbukkanó hibák jelentős ré' sze — akár elfuserált tervezésekre, akár a túlmagas állásidőre, rossz anyagösszetételre, „tévedésből" előállított, nem keresett termékekre gondolunk — éppen az elő nem készítés rovására írható. Mesterfokú szaktudással Minden gyárban, üzemben van egy íratlan lista: a munkásközvélemény ebben lajstromozza a szakma tehetségeseit. A legjobbak névsorát, ha nem is szokták hivatalosan elősorolni, azért számon tartják az emberek. Szembetűnő, hogy ebben a névsorban sok a tehetséges fiatal. A szakma reménységei. Vannak köztük rendkívül szorgalmasak, olyanok is, akik rendszeresen olvassák a szakirodalmat, képezik magukat. Egy dolog azonban sokuknak hiányzik: a rendi zeres-következetes törődés, támogatás. Az olyanféle szervezett foglalkozás, mint például a Szakma Ifjú Mestere mozgalom. Évek óta csak néhány szegedi üzemből adhatunk hírt arról, hogy a SZIM eredményesen mozgósítja a fiatal tehetségeket, a szakmai továbbtanulásra, fejlődésre. Márpedig egyetlen vállalatnak sem- lehet közömbös, hogy fiataljai mesterfokon sajátitják-e el szakmájukat. S az sem, hogy ez mikor következik be. Kívánatos lenne, hogy az üzemi KISZ-szervezet és a szakszervezet a gazdasági vezetéssel együttműködve fokozottabban törődjön az ilyen fiatalokkal. Hogy minél több ifjú mester munkálkodjék a műhelyekben, gyárcsarnokokban. Annál inkább, hiszen az ő szakmai fejlődésük a gyár jövőjét is hordozza Simái Mihály Zárszámadás előtt: „Paprikás" színvonal Eredményesen dolgoztak Hihálytelken Jubilál a Kossuth-kaktusz Szegeden kétszer vls ájzott A szegedi József Attila nevét viselő egyetemre is Tudományegyetem botani- küldtek. Ezenkívül fénykékus kertjének legnagyobb pet, valamint történetéről becsben tartott növénye a részletes leírást kapott KosKossuth-kaktusz, most két- suth szülővárosának, Műszeresen jubilál. Kilencven noknak az emlékmúzeuma, évvel ezelőtt ültette el Kos- A nagyon ritkán nyíló kaksuth Lajos száműzetése ide- tuszfajta Szegeden kétízben jén torinói kertjében és virágzott, bontott hatalmas negyven évvel ezelőtt került tölcséres szirmokat, a szegedi füvészkertbe. T. B. A Cereus peruvianus nevű, oszlop formájú kaktusz eredeti példányát HeJ'y Ignác politikus, újságíró — aki a szabadságharc idején Kossuth irodájában dolgozott — az 1880-as években hozta Magyarországra. Erdélybe Kossuth barátjának gyalui Rosenberger Bernátnak. A Rosenberger család később a kolozsvári botanikus kertnek ajándékozta és innét került Szegedre egyik sarja, amely az idők során számtalan viszontagságon ment keresztül. 1940ben négy méternél is magasabb és tizenöt centiméter vastag volt. Csak úgy fért el az üvegházban. hogy annak tetejét kupolával bővítették ki. 1944-ben — amikor a frontvonal Újszegedhez érkezett — ágyúdörgés közben szállították át a kaktuszt Szegedre az egyetem pincéjébe. Az úton az pgyik oldalága letört. A füvészkerttel szomszédos ház lakója ezt észrevette, de mr», nem tudta a szállítók után vinni, hanem sebtében elültette egy lyukas fazékEzerkilencszázhetvenben akárhányszor megfordultunk Mihálytelken, az Ű'j Élet Tsz-ben — nem fogytak ki a panaszból. S igazat mondtak. Jött a tavaszi, próbára tevő idő, a munkaerő a gátakon hadakozott a vízzel, nem haladt a növénytermesztésben a munka. Aratáskor elszorult a szövetkezeti gazdák szíve, lassan haladt a munk|, s keveset fizetett a föld. Bizony-bizony szűk esztendő volt a tavalyi. Csak búzából 3 millió forintot vitt el. A növénytermesztésből 10 milliós volt a termelési kiesés. Feladta tehát a leckét az esztendő a mihálytelkieknek ugyanúgy, mint a többi szegedi gazdaságnak, mint az ország legtöbb termelőszövetkezetének. Amit lehetett, „megfogtak", s az olyan területekre is vetettek, ahol tudták, eleve nem lesz teljes a siker, nem tudnak tökéletes termést betakarítani, magas átlagot elérni. így jártak a kukoricával, azaz jobban. Takarmánynak vetettek jó néhány száz holdon, s kedvezett az ősz, hosszúra nyúlt és a reményt felülmúlta a növény, abraktakarmányként takaríthatták be a termést, a górék megteltek. Igaz, nem jelenti azt, hogy nincsen takarmányozási gond, hiszen ez a közös gazdaság eleve lakarmányvásárlásos szövetkezet. De a kukorica is jó fél termést adott, segített a gondokon. A piros arany, a paprika is aranylott. Igaz, a holdankénti 45 mázsás termésátlagot nem takaríthatták be a gazdák, de a 40,9 átlaguk is felért az arannyal. Annál inkább, mert a minőség jó volt, első, másod osztó lvú paprikának bizonyult. ígv aztán a pénzügyi tervét teljesítette ez a növényféle. Az állattenyésztés is tartotta magát. Sőt, egyre inkább gyümölcsözik az a több éves beruházási, tenyésztői munka, ami ' ilyen ióhírű gazdaságban nanjainkban elengedhetetlen. Év elején 445 szarvasmarhájuk, év végén 496, sertésük év elején 298, év végén 500 volt. Igen sokat gyarapodott a juhállomány, különösen a növendékjuhok, 1225ről 2014-re. Terveztek 750 bárányszaporulatot, s lett 1592. A gondos tenyésztői munka következtében kétévenként háromszor bárárányoztatnak, különösen hasznos ez, hiszen január, február hónapban jó pénzt hoznak a barikák. A gazdasági évhez tartozik az is, hogy a háztáji birtokokon, földeken és istállókban egyre nagyobb értéket állítanak elő. Nem kevesebb mint 336 szarvasmarhát, 4812 sertést és több tízezer baromfit tartanak a szövetkezeti tagok. S leginkább akik Alsóvároson laknak. A szűk esztendő végül tehát eredményes, jó esztendőnek bizonyult. Keményen megdolgoztak érte. A nagy kiesés ellenére is a növénytermesztés árbevétele, a paprikaszárító bevételét is beleszámítva, s a kisebb dotációkat, 24 és félmillió forint lett. Az alaptevékenységen lcivül is jelentős 'bevételhez jut ez a gazdaközösség. Melléküzemágak, lakatosüzem, segédüzemek, „tésztagyár", s a belkereskedelmi tevékenység, amit megkövetel a tagok háztáji gazdaságában termelt áruk értékesítése, — igen tisztességes hasznot eredményez. A mihálvtelkiek tehát a zárszámadáskor nem érzik meg majd a tavalyi, kedvezőtlen esztendőt. A szinvonalat tartani tudják, kifizetik azt, amit év elején ígértek, amit elvárnak- a szövetkezetiek. Egy esztendeje február elején, mint a zárszámadásból kiderült, 3 és félmillió forint volt a biztonsági tartaléka a paprikás szövetkezetnek. Az idén semmiképpen sem lesz annyi. Beruházásokra is jutott. Sertéstelepre, ami 600 férőhelyes, 5 és félmillió forintot, a harmadik szárítóalagútra félmilliót,' a „melegkútra" és a megépült, hozzá tartozó gerincvezetékekre, hőközponthoz, üvegházhoz, 3 ezer négyzetméteres, mintegy 12 millió forintot költöttek. Elkészült 5 ezer négyzetméteren a fóliaház is. Lényeges ez e tájban, kár, hogy e nagyértékű létesítmény hasznosítása eddig csak 15 százalékos. Az idén tovább akarták fejleszteni, 10 ezer négyzetméteren üvegházat, 20 ezer négyzetméteren fóliatábort létrehozni, de nem valószínű, hogy sikerül. Semmi jóval nem biztat a „hitelpolitika", s így az éltető víz, a melegvíz most fűti a Tiszát, belefolyik a Maty-ba. Sajnos még a saját erőt sem tudják hasznosítani ennél az építkezésnél. A falut most betemette a hó. A szövetkezetben javában készülnek a szárszámadásra. Számok, számok. Mindenki azokkal van elfoglalva. Nyugodtak lehetnek, az őszi munkákat idejében, becsülettel elvégezték, az idei esztendő alapját lerakták. A feltételek megteremtődtek, egy kedvezőbb, sokkal kedvezőbb esztendőhöz. Jövőre talán y.ebb fénye lesz a paprikának? Sz. Lukács Imre Hetvenegyezer végzős a szakmunkásképző iskoláian Az idén mintegy 71 000-en fejezik be tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolákban. Ezek a harmadéves tanulók május végén, június elején osztál.vvizsgákon vesznek részt, majd ezt követően kerül sor a szakmunkásvizsgákra. Az 1971es év első fele számukra tehát a tanulás utolsó erőpróbáját jelenti, hogy minél jobb eredményekről adhassanak majd számot, minél jobban elsajátíthassák mesterségük tudnivalóit. Az utánpótlásból többek között 5000 forgácsolót, 12 000 gépszerelőt, 4000 villanyszerelőt, 3500 autószerelőt, 3800 kőművest kap az ipar, míg' a mezőgazdaság 3500, a kereskedelem és a vendéglátóipar pedig együttesen körülbelül 6400 ifjú szakmunkás munkába állására számíthat az. idén. Amint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották, a végzősöknek nem lesz elhelyezkedési problémájuk, hiszen változatlanul nagy a munkaerő-kereslet, a népgazdaság nagy számban igényli a jól képzett fiatal szakmunkásokat. De ellentétben az igények növekedésével — mivel a demográfiai hullám ezeknél a korosztályoknál már túljutott tetőpontján — a következő években csökken az utánpótlás. Nem lehetett ezt figyelmen kívül hagyni az új felvételi tervek kialakításánál. (MTI) . I Az Újvidéki Opera 10 C O Pl U Q vendég játéka SZEGED a haza .apókban 1971/1 BARTA András: Mária kl- lan. 5. tA szegedi Zöldy Pálnak -álynő. — Madách-ősbemutató a és a Vedres István Építőipari Szegedi Nemzéti SzinházDan. Technikum diákjainak néphaMagyar Nemzet, dec. 31. (Kri- gyomány gyűjtéséről is-1 ttka az előadásról.1 KOLTAI Tamás: Mária kiANGYAL Mária: Dayka Mar- rálynő. — Madách Imre drámágit munka közben. — A Párizs ja Gyárfás Miklós átköltésében bolondja főszerepében Szege- Szegeden. Népszabadság, lan. 5. den Színház, lanuár. (Szerep- [Kritika a színház előadásáról.] elemzés. Fényképekkel.) Szegeden a IV. ötéves t?rvKULKA Eszter—SZENTIRMA1 ben. Figyelő, jan. 6. [Felépül a László: A Szegedi Nemzeti húsipari kombinát.) Színház nézői — F.py szocioló- Fejlesztik Szered egészségügyi riai vizsgálat módszertani kér- intézményeit. Magyar Hírlap, dései. Színház, január. )an. 6 p. T.: A szegedi művészek [SÁNDOR László. N.] N. S. mecénása volt . . . Üj Flct, jan. L.: Tudományos művekért, kri1 [Dérv Ernőnérői és műgyűj- tikai magatartásért. — Kioszteményéről.] tották az Akadémiai Kiadó niILLÉS Béla: Tolnai, Gábor 60 védíjalt. — Rövid bes-Mge-és éves. Flct cs Irodalom, jan. 2. két díjazott tudóssal. Magyar CSk tS? Tibor*9' szegedi MS csoimk-versen^zőt. Hétfői^HUrek, W füszrrpaprikálc Magyar lan. 3. [A Kertes-Ügyről.) »f la£ J<an. 6.[AsMsedi kuta[PÜNKÖSTI Árpád]: A men- wmtfeet « nemesítései.) zán a helyzet változatlan. - JOTM BéU. « rtr^íil :-.éri D-brocenből irányítok a Né,,s":'a,asi7' ±a?" "l /Tiny]Wp riTRcd' egyetemisták etkezteté- a usV£rtl FR'K mwNé.,sz Szrtzág lan. 4. [Az (FALUS bertl F. K. K .nyvba szedett földbe.. Ez volt j ereeeml menzáról., PUSKÁS Jenő: ÜJ otthonban kdztető című kötetéről ts-1 1 Tis/.a partján. - Kitüntetés VARJAS Endre: Vetkőztető. Portén - Szegeden Gumiipari E)<,t ís trcda'óm, jan. 9. [Ismerrf-lap. tan. 5 [Furián Ferenc- Fonákéi Judit no.eliásröl. az Fmergé csoportvezetőié- k. reté<-ö1.] röl. Fényképpel.) ILLÉS Jenő: Gyárfás Miklós Így készülnek. — 16 NB l-es Mndách-átköltése a Szegedi csapat edzője a végzendő mun- Nemzeti Színházban. — Mária káról, annak mennyiségéről és királynő. Film, Színház, Muintnőségéről, a tavaszi idény zsika, Jan. 9. [Kritika az előmeglepetéseiről. — Szűcs adásról. Fényképekkel.) György (SZEOL) Képes Sport, BARA István: Imporimegtakalan. 5. [A labdarúgócsapatról.) rftásból ú.1 gépi berendezés. ZSIGOVITS Edit: „Gyűltsétek Népszabadság, jan. 9. [A Szegeértékeiuket')! Magyar Nemzet, dl Jutagyárban. Fénykép.) a szerencse, mert a kaktuszóriás az egvétem betört ablakú pincéiében megfagyott, tönkrement. A letört sarj pedig megmaradt, visszaadták a füvészkertnek, ahol ma is ezt őrzik. Az utódaiban kilencven esztendőt megért kaktusz hajtásaiból az orszóghan több helyre, többek között a debreceni. Kossuth Lajos Péntek este a szegedi közönség először hallotta a Giocondát és az Üjvidéki Opera teljes társulatát. Megtelt a színház, akik eljöttek, nem jöttek hiába. A töboxég Ponchielli zenedrámájáról szegényes értesüléseket hozott (az eligazító műsorfüzetet hiába kereste), így a muzsika figyelme sokáig megoszlott a színpadon zajló baljóslatú események felderítésével. (A jugoszláv vendégművészek természetesen anyanyelvükön énekeltek, az egyetlen olaszul daloló Alpár Máriát kivéve, akire még Szegedről emlékszünk.) Legfrissebben a színek igazítanak el. Vörös és sötét tónusú díszletek. jelmezek vonják be a játékteret és figurákat árrránv és szerelem bosszú és féltés mtregoohár. koporsó, inkvizíció. Íme. a Gioconda tablója Akinek az opera címe Leonardo da Vinci rejtélyes mosolyú, bájos hölgyportréját idézi, alaposan meglepődik. Barnaba, a besúgó, Giocondát, a balladaénekest szereti, Gioconda a Velencéből száműzött herceget, Enzot, aki az inkvizítor feleségében Laurában ismeri fel szíve választottját. A beteljesületlen szerelmi kapcsolatok áldozata Gioconda lesz. Ennvit plég ismerni a Victor Hugó drámájából készült librettóról. melyet írója. Arrigo Boitn (több Verdi-szövegkönyv szerzője, korának tehetséges komponistája) sem érzett túl sikerültnek. az eredeti címlapra csak nevének anagrammiát adta. A muzsika messze többet nyújt a színpadi rémségeknél. Az operát anyanyelvén beszélő 19. század olasz közönségének Ponchielli knelog színeket. dekoratív hangzásokat. szén áriákat, vérbő in- rmezzökat komponált. Verdi daloló kedvét hímezve a francia nngvopera stílusSzövetére. (A krónikák szerint az ifjú Puccini is Ponchiellitől tanulta a zeneszerzés technikáiét., s ami a Giocondát illeti irt mestertől.) Az újvidéki társulat előSomogyi Károlyné felvétele Jelenet az első felvonásból. B-'oHalt: Alpár Mária, középen M. Vrcevic-Buta, jobbról V. Cvejic adását a görög Serge Vafiadis rendezte, finoman kerülve a túlzó szélsőségeket (a ..menthető figurákat" életben hagyva) bár az áriákra, együttesekre lehorgonyzó, elmerevedő színpaddal nem tudott mit kezdeni. A dirigens Topiák Imre szuggesztív, nagy tablókat átfogó egyénisége végig elevenen tartja az előadást. Alpár Mária, címszerepe erőteljes dinamikus, a méregária drámai szooránjánal: mélvebh. kifejezőbb színeiről tanúskodik Jól érvénvesült Via-ton Cvejic spinto tenorja. kár hogv Enzo híres románca , kevésbé sikerült. Német Rktjnlf n basszusának karakterénél súlyosabb inkvizítor figurájára kulturáltan. igényes zene'séogpl építette szólamát. Dimitri Marinovskinak találó elképzelései vannak az intrikus Párnabárrt) Finom, bensőséges alakítás Matija Skendemvic Laurája Mirjána Vrcevlc-Buta vak öregaszszonya színészileg is h'teles. Az előadás sikerét a balettkar betétszámai teszik teljes, sé. • A szegedi és újvidéki művészek kishatárforgalma jelentós állomáshoz érkezett Csak az elmúlt napokban árt kint a szegcdi opera Beethoven Pidéliójávai, amit a Giocondával ugyancsak a teljes újvidéki társulat viszonzott. Jó erőkből álló. szimpatikus együttest ismertünk meg. gondosan előkészített. szép előadást hallottunk. A jövőre ezek után más kívánságunk nem lehet" örülnénk, ha a viszonzó látogatások megmar-diának, s a szegediek is olyan sikerrel szerepelnének odaát amilyen melegen fogadta a szegedi publikum a jugoszláv művészeket. N. L Eladó egy üzemképes ,állapotban levű egyedi gyár: mányú műanyag röccsín'Sgép, 150 g-os töliősúlytg A gca Csepeli Motorkerékpárgyár prototípusa. A gep megtekinthető KSZV Szeged. Als'kikötő sor 6. sz. alatt (beruházási osztály) szombat kivételével mindennap 7—14 óráig.