Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. Külpolitikai REFLEKTOR Az új esztendő első „hosszú" hetének végén reflekto- 1 runkat a Közel-Kelet felé fordítjuk. Annál is inkább, mivel az év külpolitikai eseményindítója a közvetett arab j —izraeli tárgyalások január 5-i felújítása volt. Ingatag misszió Különböző kommentárok láttak és látnak egymást kö­vetően napvilágot az izraeli részvételi döntéssel, illetve uz EAK ős Jordánia folyumatos hajlandóságával kapcso­latban. A Jarring-misszió újbóli létrejöttét már hetekkel előbb „előre látták" a jól értesült körök. Még az ENSZ­delegátusok utazásának pontos dátumát is „sejtették", sőt várható volt, hogy Gunnar Jarring ENSZ-megbízott az első megbeszéléseket követően Jeruzsálembe utazik, s eleget tesz az izraeli meghívásnak. Amennyiben az EAK kérné a svéd diplomatát, hogy Kairóba látogasson, bizonyára nem mondana ellent, egyébként volt már erre példa korábbi közvetítő tény­kedésének idején. Ám a mostani Jarrlng-lálogutás Jeru­zsálembe rizikós, mert, ha dolgavégezetlenül, üres kézzel tér vissza a világszervezet székhelyére, akkor missziója máris kudarcra kárhoztatott. Ugyanis a nemzetközileg többszörösen elítélt agresszornak végre valami „enged­ményt" kell nyújtania az eddigi — e hasábokon is több­ször hangoztatott — makacs politikájából, különösen most, amikor Tel Aviv számára Nixon nemrég hatalmas össze­get szavaztatott meg, ezenkívül Izrael számos nyilvá­nos és titkos ígéretet kapott Washingtontól: tehát a hó­napokig hangoztatott első számú feltétele teljesült. Izrael kényszerű visszatérése a közvetett tárgyalá­sokhoz fénycslllanást jelent az alagút végén. De lehet, hogy Tel Avivban valójában taktikni és nem tartalmi döntés született. Az utóbbi napokban elhangzott izraeli követelések a külügyminiszteri szintű tanácskozásra, a köz­vetlen tárgyalásokra, az előzetes békeszerződésre és utána a kivonulásra a megszállt, arab területekről, nem mutat semmi előrehaladást az agresszor részéről a reális politikai megoldás irányában. Az a legújabb izraeli javaslat, miszerint először n palesztinai menekültek kérdését kell rendezni, csalfa csalétek lehet. Mert ez a felvetés talál­kozhat általános megértéssel, mint a közel-keleti válság fö problémája, de vajon Izrael ezt eddig miért nem szor­galmazta? Most terjeszti elő, amikor például Jordániá­ban ismételt kísérlet történik a palesztinai ellenállók le­törésére? Nyílt, őszinte állásfoglalás Merőben nyíltabb és őszintébb az EAK állásfoglalása. Eszerint Egyiptom elismeri Izrael állam létét, jogait a térsegben, de csak az 1967. június 5-e előtti határain be­lül. Tehát: az izraeli csapatok kivonulását követeli vala­mennyi megszállt arab területről a Biztonsági Tanács ha­tározatának megfelelően. Beleegyezik — mint a napok­ban nyilvánosságra került S2ada-nyilat.kozat is hangsú­lyozza — az ENSZ békefenntartó, négyhatalmi erőinek je­lenlétébe, amelyek garantálnák a határok sérthetetlensé­gét — mindkét oldalon. Nyilvánváló, hogv ez a legtöbb, amit a közel-keleti béke helyreállítása érdekében arab részről vállalni lehet. Az EAK a Jarring-tárgyalások felújításával egyide­jűleg világszerte részletesen meg kívánja magyarázni ál­láspontját a közel-keleti rendezést illetően. Egyebek kö­zött ezért utazott Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter Londonba, majd Párizsba. Egyiptom egyébként határozottan leszögezte, ha a közve­tett tárgyaláson nem mutatkozik előrehaladás; ha Izrael nem közli legalább kivonulási menetrendjét, a megszállt arab területekről, akkor nem hosszabbítja meg a fegy­verszünetet. Tűzszünet — a tüzszünetben, vajon kiújul­nak-e a harcok február 5-e után az „olajfák" tövében? Jósolni nem lehet Ezzel kapcsolatban érdemes idézni Heikalnak, az Al Ahram főszerkesztőjének minapi vezércikkéből, amely Megegyezés vagy háború? címet viseli. Heikal kifejti, hogy a tűzszünet meg nem hosszabbítása nem jelenti a tüze­lés egyiptomi részről való felújítását február 5-én, haj­nali 1 órakor. „Megtartjuk magunknak a döntés jogát, a legkedvezőbb pillanatra. Egyiptom nem a semmiért épí­tett kl háromnegyed milliós hadsereget" — hangsúlyozza, mujd előre jelzi: Egyiptom az elkövetkezendő két hét­ben kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívását, mint­hogy Gunnar Jarringnak valószínűleg a közvetett tár­gyalások felújítása után sem sikerül kitörnie a zsákut­cából. A főszerkesztő — aki korábban Nnsszer bizalmasa volt — cikkében pesszimista hangot üt meg. Remélhető azonban, hogy következtetései —, amelyek sok reális alap­pal bírnak — nem válnak valóra, s éppen a Jarring ve­zette t tárgyalások bírják Tel Avivot jobb belátásra. Jó­solni erre vonatkozólag természetesen sem pro, sem kontra nem lehet. De ha sikerülne valamilyen megegyezés, ak­kor kétségtelenül ez lenne az új esztendőben a nemzetkö­zi helyzet egyik legörvendetesebb eseménye. Markovlts Tibor Az előzőekhez hasonló rendszerben (vállalati költ­ségen) rövidített tehera(épjármű-vezetöi tanfolyamot SZERVEZÜNK SZEGEDEN, VÁSÁRHELYEN. Sze­mély- és tehergépjármű-vezetői engedély megszer­zését, és a tanfolyam idejére fizetést biztosítunk. Jelentkezés: VOLÁN 10. sz. VÁLLALAT, SZEGED, Bakav N. u. 48. I em. 17., VÁSÁRHELY, Lenin u. 38., SZENTES, MAKO. CSONGRÁD főnökség. KIS­TELEK kirendeltség. / xS 205 001 Ismét kiéleződött a iordénlai | helyzet 9 Amman (UPI. AFP, Reuter) Szombaton délig tovább éleződött a helyzet a jordá­niai fővárosban. A PFSZ szóvivője szerint a királyi hadsereg reggel óta ismét lövi Dzseras és Szalt környékén a parti­zánok állásalt. Ammanban a hadsereg tá­bori csendőrségének dzsipp­jei cirkálnak az utcákon és az óvárosban megjelent a palesztinai milícia is. Az üz­leteket és az iskolákat be­zárták, A külföldi tudósító­kat továbbra sem engedik az Amman—Zárka útvonalra. Nem tartozik a megnyug­tató hírek közé, hogv mi­közben a király külföldön van, nagybátyja. Nasszer Ben Dzsamil. a hadsereg pa­lesztinaellenessége miatt le­váltott főparancsnoka. Bei­rutból visszatért Ammanba. A paiesztinaik ammani szóvivője bejelentette, hogy a királyi hadsereg egységei szombaton délután behatol­tak Ruseifah városkába, ki­járási ^tilalmat rendeltek el, és felszólították a gerillákat fegyvereik beszolgáltatásá­ra. A palesztinai ellenállási szervezetek beiruti irodájá­nak jelentései fokozódó harcokról szá­molnak be a főváros kör­nyékéről, sőt magából Ammanból is. A hivatalos Amman cáfolja, hogy komolyabb összecsapá­sok lennének, ugyanakkor a gerillákat „agresszív cselek­mények sorozatával" vádolja. 0 Kairó (Reuter, AP) A Jordániai eseményekkel kapcsolatos diplomáciai lé­pések sorában szombaton Kairóban Szadat egyiptomi elnök fogadta Bahi Ladgham volt tunéziai miniszterelnö­köt, az arabközi felügyeleti bizottság elnökét. Az Al Ahram jelentése szerint felfüggesztette tevékeny­ségét az arabközi felügye­leti bizottság katonai ellenőrző csoportja, tiltakozásul az ellen, hogy a Jordániai kormány pénteken nem bocsátotta a harcok színhelyére. Hilmi egyipto­mi dandártábornok, a cso­port parancsnoka közölte döntését a jordániai kor­mánnyal és utasításokat kért Kairóból. Hilmi jelentésében rámutat, hogy a megfigyelők további jeenléte Jordániá­ban csupán a helyi hatósá­gok palesztinellenes akciói­nak fedezéseként értelmez­hető. Az Al Ahram arról is ír, hogy az EAK-ot rendkívül ag­gasztja a helyzet kiélező­dése Jordániában. A jelek szerint az ammani kormány igyekszik kihasz­nálni azt a tényt, hogy a partizánok összevonták bizo­nyos térségekben erőiket az arab megfigyelők ellenőrzése alatt, és most lecsapnak rá­juk. Jasszer Arafat. a pa­lesztin mozgalom vezetőle táviratban értesítette az arab királyokat és államfőket, hogy a jordániai hatóságok le akarnak számolni velük. Kalandozások kora 11. A Néva-parttól a Finn-öbölig Leningrád szomorúan, majdhogy­nem komoran kezdődik. Jár­juk a Piszkarjovkai-temető útjait Akik itt nyugszanak — mintegy félmillióan —, azoknak egy évszám a ne­vük: 1942, 1943, 1944. Ame­lyik évben meghaltak. Szür­ke márványlapok sorakoznak egymás mellett. Föléjük a Szülőföld szobra magasodik. A kandeláberekben örök­láng lobog, a hangszórók lassú gyászzenét sugároznak. Később moziba megyünk. Az épület, amelyben a ve­títőterem van, ott áll a te­mető területén. A kilenc­száz napos blokádról szól a film. Azok szenvedéseit, hő­siességét örökíti meg, akik most itt pihennek, e már­ványtáblák alatt, a tömegsí­rokban. Ágyútűz, barikádok, repülőgép, halottak, romok. A történelem egyik leghosz­szabb és legvéresebb epizód­ját örökíti meg a kissé már megkopott celluloidszalag. A szereplők úgyszólván va­lamennyien meghattak. Va­lószínűleg az operatőrök többsége is. Csak az élette­len anyag egy része maradt meg. Most azt látjuk. A látottaktól még órákon át nem tudunk szabadulni. Csak később, a Nyevszkij Proszpekt tudja újra vissza­irányítani figyelmünket a jelenre. Két sor háznyi Pá­rizs — szovjet földön. Akik megalkották, azok lelki sze­mei előtt minden bizonnyal egy „granbulvár" képe lebe­gett. Hozván lett belőle vé­gül mégis hamisítatlanul helyi hangulatot sugárzó fő­utca? — ez az itteniek titka. Feltehetőleg úgy, hogy előbb részleteiben, majd összképé­ben hozzáasszimilálódott az orosz-Szentpétervárhoz. A hagyomány itt hatalmas úr. Ami nemcsak abban nyilvánul meg. hogv kődo­bozt építettek Péter cár egykori faházikőja köré-fö­lé, ahonnan a rendkívül agi­lis és tetterős atyuska a vá­ros építését irányította. Ha­nem úgy is, hogy a város­képet megőrzendő, egyes esetekben eltekintettek még a történelemkönyvek szigo­rú summázataitól is. így például meghagyták a Sán­dor-emlékoszlopot és nem távolították el a rossz em­lékű II. Miklós cár lovas szobrát sem. Az ittlakók tréfálkoztak velünk, a mii kor figyelmez­tettek bennünket: ne na­gyon bízzunk meg a külön­féle kifüggesztett táblák, teleírt kartonlapok informá­ciós értékében. Lehet, hogy még 1897-ben, vagy 1902-ben kerültek mostani helyükre. Ami enyhe túlzás ugyan, de hangulatilag jól hitelesiti e hatalmas várös történelmi patiw'iát. Diflfátl ejtünk róla szót, liilndll pedig tény. hogy a leningrádiak kissé háttérbe szorítottaknak érzik magukat. Kétszáz éven át e falak közül Irányították a hatalmas ország életét. Fur­csa is lenne, ha a fővárostu­dat néhány évtized vagy fél évszázad alatt kihalna az it­teniekből, különösen az idő­sebb generáció tagjaiból Hatására szebbnek is tart­ják szülőhelyüket a világ minden vámsánál. Igaz, e nagyszerű város minden támogatást és meg­becsülést megkap a szovjet államtól, így hát panaszra nincs is oka. s nem is pa­naszkodik. Polgárai legföl­jebb néha engedik át magu­kat annak az enyhe rezigná­clónak, mely azzal kapcsola­tos. hogy az első helyről a másodikra kerültek az or­szág életében. A rangsorolás ilyen megfogalmazásban természetesen távolról sem pontos, mert tulajdonképpen nem is erről van szó. Hi­szen az elmúlt ötven eszten­dőben megváltozott Len in­KERESIK a RABLÓKAT. Az uruguayi rendőrség és katonaság nagy arányú kutatást folytat az elrabolt mon­tevidéói angol nagykövet hollétének és elrablóinak fel­kutatására. Képünkön: az uruguayi fővárosban, Monte­videóban fegyveres katonák kutatják át a gépkocsikat. A LEMP képviselőinek külföldi látogatásai • Varsó (MTI) Varsóban szombaton hiva­talos közleményt adtak ki a Lengyel Egyesült Munkás­párt titkársága tagjainak külföldi látogatásairól. A közlemény szerint janu­ár 4 és 8 között Stanislaw Kocjolek a Csehszlovák KP. Mieczyslaw Mocsár a Bolgár KP, Stefan Olszowsk) a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt és a Román KP, Jozef Tejchma pedig a Német Szo­cialista Egyságpárt Központi Bizottságának képviselőivel tárgyalt. # Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára fogadta Stefan Ol­szowskit. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A meleg, elvtársi légkör­ben lefolyt megbeszélésen — amelyen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — a két párt képviselői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást az időszerű politikai kérdésekről, és megvitatták az MSZMP és a LEMP kö­zötti együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeit. grád szerepe és funkciója. A társadalmi, a gazdasági, a politikai élet fővárosából a tudomány és a művészetek fővárosává lett. Amellett a turisták zarándokhelye. Tény, hogy más összha­tást kelt, mint Moszkva. Itt valamivel lassúbb az élet­ritmus. a városkép ls némi­képp nyugodalmasabbnak tűnik. És egységesebbnek. A há7ak melegsárga H llfltOH színe még nemtörlődött le retinánkról, pedig már agy masszív kis hajóban ülünk, amely épp az imént rugaszkodott el a Makarov-rakparttóL Még néhány perc, ós körös-körül mindenütt víz övez bennün­ket. A Finn-öböl bugyrában vagyunk, ráadásul már itt a vihar ls. A szél, amely er­refelé valamivel erősebb izomzatú az átlagosnál, ga­lambtojásnyi esőcseppekkel bombázza a hajócska fedél­zetét. Néha egy-egy pilla­natra kihagy a motor, ilyen­kor azt hisszük, gépfegyve­rek ropognak fölöttünk. Lent ülünk a hajó gyom­rában. Druzsbázunk három voronyezsi tovarissal, akik oldalkocsis motorbiciklivel kerekedek idáig. Sörrel ön­tözzük frissen sarjadzó bu­rátságunk tövét, húszkopc­kes üveges pivóval A kapi­tány is. A negyedik rundó bátorrá tesz. Ilyenkor az ember különben ls úgy érzi, a hajó lngásába a viharon kívül más erők ls belejátsz­hatnak. Felkapaszkodom a lépcsőn. A fedélzeten még egy olyan tengerészeti anal­fabéta is könnyedén rátaiái a kormányosiülkéi-e, mint amilyen én vagyok. Bőrig ázottan érek oda. Látom, a kormány stabilizálva van egy nadrágszíjjal. Szürke, ködös vízfüggönyben halad­va szeljük a hullámokat. Mire vlsszaéreik, lent éppen a tengerészek egészségére ürítik a poharakat. Magyar­jaink gyűrűjében a három voronyezsi. A közmondás úgy tartja, ha az öbölt víz áztatja, Pet­rodvorec. fölött süt a nap. Majdnem így van. Az cső elállt. Ott állunk a híres szökőkutas lépcsősor alján. Nyaranta cárok pihenitek itt,, most kirándulók tömege sé­tál helyettük a nedvességtől még lucskos ágyasok közt. A bronzszobrok aranyozottak. Messzebbről színaranynak tűnnek. Ám közelebbről lát­ni, meg van vallatva az ol­daluk. S a vastag karcolások helyén sötétbarnára oxidáló­dott alapanyaguk, a bronz. Az aranyozott szobrok a maguk túlzott ragyogásával kissé talán riasztóak lenné­nek, de ezekkel a sebekkel az oldalukon nagyon ís em­berik. A kíváncsiság, amely meg akart ismerkedni tit­kukkal, közelebb hozta va­Lamennyiőjüket a realitások­hoz, tehát mihozzánk is. Errefelé már németek ta­nyáztak jó negyedszázaddal ezelőtt, közel három éven át. Pusztításuk külső nyo­mait úgy-ahogy sikerült el­tüntetni, ám a berendezés helyreállítása még n.apjaink­ban is folyik, s csak rész­ben iár eredménnyel. Itt ott is kis, a fák között megbúvó pavilonokba ütközünk. Ren­deltetésüket nem ismerjük Csak fantáziám asszociál, amikor elképzelem. hogy forró szerelmi légyottok játszódhattaik le a szobáik­ban. Elvégre — minden el­lenkező híreszteléssel szem­ben — a cár atyuskák erei­ben Is vér folvt. De felbúg a hajókürt: in­dulnunk kell vissza. Panp Zoltán Köverk"7lK: Fimesa HOBBYK, ANGOL HUMORRAL Megegyezés Brazíliában 0 Rio de Janeiro (Reuter, AFP, AP) A brazil hatóságok elha­lasztották annak a hetven politikai fogolynak az elin­dítását. akiket a kormány a 33 nappal ezelőtt. elrabolt Giovanni Enrlco Butjjier svájci nagykövet ellenében szabadon bocsát. A brazil kormány egyéb­ként hozzájárult az ember­rablók legutóbbi listájához és hajlandó szabadonbocsá­tani az általuk megnevezett hetven politikai foglyot, cse­rébe a nagykövet szabadsá­gáért. Az emberrablók meg­ígérték, hogv szabadon bo­csátják a nagykővetet, mi­helyt a hetven politikai fo­goly megérkezik Algériába vagy Chilébe. Áramszünet írtesltjük fogyasztóinkat, hogy 1971.. Január 17-án »— | 11 óráig a Lenin krt.—Nagy •T. u.—Széchenyi tár—Kiss E. u. által határolt terüle­ten áramszünet lesr kábel ­átkötés miatt, Fogyasztói szíves elnézését kéri D£­MA.SZ üteged városi Ki­rendeltsége.

Next

/
Thumbnails
Contents