Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. okozott o ködi Az utak járhatók Szombaton reggelre az or- radóra, illetve szombaton szag valamennyi köziekedé- reggel délelőtt, elsősorban a si útvonala — fő- és mel- köd okozott gondokat a közlékútvonala egyaránt — jár- lekedésben. A sűrű köd miliatóvá vált. A KPM ügye- att a helyi és távolsági voletének jelentése szerint or- natok egyaránt 20—40 perszágszerle 361 gépkocsi szor- cet késtek, a nemzetközi ja az utakat sóval és 228 expresszek pedig 1—3 órás homokkal — együttvéve késéssel érkeztek hazánkba, mintegy 9 és fél ezer kilo- A MÁVAUT járatain is 40— méter hosszúságú útszaka- 60 percet késtek a távolsági szon teszik biztonságossá a buszok, de a legnagyobb közlekedést, amely az ország gondot a köd a Ferihegyi teljes közúti hálózatának repülőtéren okozta: már hozzávetőlegesen 30 százaié- péntek este sem szállt fel a kát jelenti. Az alsóbbrendű MALÉV frankfurti, illetve útvonalakon azon dolgoz- athén—kairói gépe. Szombanak, hogy teljes nyomtávon ton reggel pedig nem indulközlekedhessenek a jármű- hatott el a moszkvai, a vek. müncheni, illetve a varsó— Péntekről szombatra vir- leningrádi járat gépe sem. Kozánkocsfkkal melegítik az olajvezetékeket A mostani hideg napokban hősies helytállást tanúsítanak a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének dolgozói. Speciális berendezésekkel, úgynevezett kazánkocsikkal járják a nagy kiterjedésű szegedi olajmezőt, s felmelegítik azokat a vezetékeket, amelyekben azt tapasztalják, hogy dermedni kezd az olaj. Kazánkocsikkal védekeznek a befagyás ellen az olajfúró tornyoknál is. A kitartó erőfeszítések eredményeként januárban sem csökkent a termelés és az új évben minden nap túlteljesítették az j olaj- és a földgáztermelési tervet. Naponta több mint 2500 tona olajat indítanak a finomítókba. Terek, parkok, Körengeteg. Ez a város, mondjuk. Hiába villódznak ' esténként a neonok, csillognak a kirakatok, nem tudjak elfeledtetni velünk, hogy aszfalt a ícldünk. hogy kormos, poros a levegőnk. Házak, kőfalak magasodnak sűi un egymás mellé, lábunk pázsit helyett követ tapos. Benzingőz száll a levegőben Idegesít, idegileg, egészségileg gyötör és koptat bennünket az állandó nyüzsgés, zsúfoltság, rohanás. Valóban ez lenne a város? Hiszen mindez inkább illik Dante poklához! Es különben is. Mindennapjaink koránt sem tűnnek ennyire el\ íselhetetlennek. Valóban. Megszoktuk, hogy ilyen a város. Zaja. mozgalmassága hozzátartozik életünkhöz. Hiányába hamarább betegszünk meg, mint meglétébe. Mégis, olykor jólesik néhány órára, vagy csak néhány percre „megszüntetni" önmagunk körül a várost. Köztudott, hogy Szegeden aránylag sok a park. Az új lakónegyedek szellős építkezésével pedig még több lesz. A parkok részei a városnak. Fái. növényei frissítik a levegót. Egyben az a környezet, melybe belépve magunk mögött hagyhatjuk a város zaját, nyüzsgő tömegét. Azaz. ezt sokszor csak szeretnénk tenni. Mert sajnos erre nem minden parkunk alkalmas. Legtöbbje ugyanis — és ez ellen aligha tehetünk — kicsi. És az új lakónegyedek belső tereit is meglehetősen kicsinyre méretezték. Ezt is meg lehet érteni, hiszen a közművesített terület eléggé drága dolog ahhoz, hogy rajta inkább lakóházakat építsünk. De a parkokat is lehet „bútorozni". Vasbeton térelválasztókkal, kis facsoportokkal és más elemekkel megosztani. Felmérések, tapasztalatok igazolják, hogy így a kis terület is sokkal több ember „eláttására" képes. Ezeket az elemeket többnyire valamilven okból megtakarítjuk. Sokszor a pénzhiány az oka. és legalább ugyanannyiszor az, hogy nics aki a tervezői elkéozeléseket. megvalósítsa. Magyarországon egyedül a Fővárosi Kertészeti Vállalat foglalkozik ilvesmlvel. De örülnek ha önmagukat képesek ellátni Vagvis Budappstci Nálunk — és az ország más városaiban is — az a bav hogv nehezen akad fcjvbel^ő egv-e«v csobogóra Ivókúfra tératemre TízmituAs beruházásoknál az , építtető gyakran éooen a tízezret érő ivókutat, térelemet húzza ki. Pedig a beruházás egészéhez viszonyítva letentéktóten költség teremtené meg annak a leheA kőállatok lágy vonalai kiválóan el len pontozzák a vasszerkezetek és a fák merevebb világát. Ugyanakkor az állatok vízszintes irányú, a fák és a fémjátékok függőleges szerkesztése még tágasabbá teszi az amúgy is nagy teret, a Petőfi-híd pesti hídfőjénél levő játszótéren. És még egy érdekesség: ez Magyarország első parkja, amelyért szanáltak, vállalatot költöztettek ej. Kép egy svédországi játszótérről. Csak néhány szikla van körberakva. Hangulatos, remek ülő- és játszóhely a gyerekeknek. A középső kis körben még esti tábortüzet is lehet gyújtani. tőségét, hogy különbözzünk, tégla és a vasbeton, az üveg Hogy Tarián ne hasonlítson és fém konstrukciója. És a Miskolc, Pécs új negyedei- szögletes szerkezetben egy re. hogy az egyes tarjáni ovális kő a földön Mint egy belsők ne egymást mintáz- víz csiszolta hatalmas kazak sorra. Reméljük, egyszer vics. Egy folt. amely jól erre is telni fog. ellenpontozza a szerkezet Vagy ott vannak például szögletességét. Remek építéa Szegedi Tervező Vállalat szeti megoldás az egész épüépítészelnek rajzai. Hirdetőoszlopok. szemétgyűjtők térelemek. padok, ivókutak — vasbetonbóL Még szinte mindegyik csak elképzelés. let. értékét csak fokozza hangulatos belső kertje. „Csak" egy kő. melyet a Tömörkény művészeti szakPedig a város hirdetőoszlo- középiskola tanulói készítetPai regesreg elavultak. A szemétgyűjtők csúnyák és tek. Mindössze egy olcsó kő kevés van belőlük. Ha most teszi hangulatosan meleggé nem is, később jó lenne terveik alapján elkészíttetni a szükséges elemeket, tárgyakat. A város esztétikája. Nem éppen olcsó mulatság, de mind°nkénnen megéri a ráfordítást Hiszen egy-egy facsoport. eev kő egy vasbeton és fém terma téretem ivókút, hirdetöoszlop ezer és tízezer forint közti értéikével hangulatot ad. Remek példaként kívánkozik ide az újszegedi Korondi utcai ú.i orvosi rendelő. Belső kertjét mindenütt lezárják az épület négyszögletes elemei, a a konstrukció kemény, szögletes világát. Szávay István Városaink barátsága C

songrád megyének sajátos településszerkezete van, öt városával a megyék között a legvárosiasabb megye, ahol városokban él a lakosság 58 százaléka. Ráadásul a városok területi elhelyezkedése is olyan szerencsés, hogy sajátos vonzáskörzetükkel tulajdonképpen a megye valamennyi községét hatókörükbe vonzzák. Megyepolitikánkban városaink fejlesztése mindig fontos helyet foglalt el. Tervszerűen törekedtünk arra, hogy városaink fejlettségi szintje mindinkább kiegyenlítődjék, ezt mindenek előtt iparosítási politikánk szolgálta. Az 1966-os megyei pártértekezlet határozata alapján például meggyorsult Csongrád és Makó ipari fejlődése, miközben másik három városunk iparosodottsága is tovább folytatódott. A szükségleteknek megfelelően — és természetesen a rendelkezésre álló anyagi erő által meghatározottan — minden vonatkozásban jelentős városaink fejlődése a most befejeződött harmadik ötéves tervben. A fejlődés tendenciájára a dinamizmus jellemző, sőt az alapközművesítés — hallatlanul nagy anyagi befektetést igénylő feladatának megoldása után — egyre látványosabb a városfejlesztés, hiszen — Szeged kivételével — más'k négy városunkban radikálj,s városközpont-rekonstrukció kezdődött. A fejlődés a következő ötéves tervben sem lesz kisebb, noha jól tudjuk, hogy be kell érnünk szerényebb előrehaladnssal, mint ami indokolt lenne. Azonban jól tudjuk, hogy a városfejlesztésnek — a múltban, s különösen a felszabadulás előtt — elhanyagolt feladatai megoldása nem néhány év témája. Mégis úgy véljük — elsősorban szubjektív okok miatt —. az elmúlt évtizedekben nem nyertek annyit városaink, amennyit nyerhettek volna, ha őszintébb bvát.ság és együttműködés lelt Volna közöttük. Van helye az önbirálatnak ebben a vonat. kozákban egyrészt Szeged, másrészt Csongrád megye között. S ezen most a ielenleg még közigazgatásilag egymás alá nem rendelt és egymás mellett egyen iogú tanácsi egységként működő Szeged megyei jogú város, valamint Csongrád megye értendő. A jobb együttműködést az a körülmény is indokolta volna hogy Szeged — gazdasági, politikai, kulturális stb. — vonzása az egész megjére. sót a többi megyére is kiterjed, s így városunk mint regionális központnak, saiát lakóin k'Vül az egész megyén?} szemben vannak kötelességei. Másrészt viszont — s éppen az előbb említett körülményből fakadóan — Szeged nemcsak saját lakói, hantin egyben — mivel megyeszékhely is lévén — valóban egész Csongrád megye érdekeit szolgálja. Ezt ezúttal csupán tényként állapítjuk meg, hiszen igazságtalan volna múltbeli mulasztások miatt bárkit és megbántani Ez a helyzet sok vonatkozásban gazdaságirányításunk régi metódusából fakadt. Kár lenne azonban elhallgatni, hogy sok esetben szűklátókörűségböl, vagy helyi érdekek nem helyes képviseletéből is. Felhánytorgatni azonban a múltat, nem sok értelme lenne, de tanulságait érdemes megszívlelni. És hogy a témával lapunk is foglalkozik, annak két körülmény az oka. Egyrészt a városi tanácsok egyre nagyobb önállósága, amely olyan "ügyekben is — például a városfejlesztes — a helyi szervek kezébe adja a döntést, s az ezzel járó felelősséget is. ami régebben — vagy még ma is — megyei szervnek volt joga. De miközben a megye lejjebb adja a hatásköröket, sok olyan jogkört kap majd a megye is. ami eddig a minisztériumok, a kormányzat hatásköre volt. A másik apropót Sipos Géza elvtársnak, a szegedi városi pártbizottság első titkárának a megyei pártértekezleten elmondott felszólalása adja. Ennek lényege: Szeged teljes szívvel kész egész Csongrád megye rendelkezésére bocsátani tapasztalatait, szellemi kapacitásat, és a jövőben maga is jobban figyel a megye más városainak hasznosítható tapasztalataira. Tehát ez a felszólalás — képletesen szólva — újabb kézszorítással adta hajlandóságát, hogy a régi baráti kapcsolatokat megújítsák és magasabb szintre emeljék. Hiszen megyénk 5 városa csaknem azonos gondokkal küzd, legfeljebb a méretek mások. Egy-egy feladat megoldásához, egy kérdés jó eldöntéséhez más város tapasztalata, módszere (vagy elkövetett hibájának tanulságai!) segítséget adhatnak. Csak közelebb kell hozni .egymáshoz a megye városait. Elképzelhető — ez az önállóság talaján most már lehetséges —. hogy bizonyos anyagi erőt is koncentrálhatnak. Amihez egy város ereje kevés, öté és a megyéé bizonyára elegendő lenne. Kezdeti lépés ebben a vonatkozásban a Csongrád megyei tanács anyagi segítségével Szegeden építendő 300 fös középiskolai kollégium. A döntés abból a reális felismerésből fakadt, hogy Szeged középiskoláiban 1400 „megyei" gyerek tanul jelenleg is! Megyénk városainak sok a szükségléte De ha még közelebb kerülne egymáshoz az öt város, talán az egészségtelen rivalizálás is csökkenne, jobban megteremtődhetne annak feltétele, hogy bizonyos megyei fejlesztési koncepciók a reális szükségletnek és a feltételeknek megfelelően valósulhassanak meg. Elképzelhető, hogy — a szükségletnek megfelelő — bizonyos sorrendiséget is könnyebben el tudnánk fogadtatni. Ebben a vonatkozásban a megyében is ma.id megalakuló tervgazdálkodási tanács működése számára teremtődhetnének jobb feltételek. A

mikor városaink szorosabb barátságáról beszélünk, nemcsak a vezető testületekre gondolunk, hanem a városok lakosságára is. Egy szomorú körülmény — az árvíz miatt Makó lakosságának Vásárhelyre és részben Szentesre tortént kitelepítése — elindított egv nagyszerű folyamatot: olyan családok kötöttek tartós barátságot. akik azelőtt egymásról mit se tudtak Hiszen sokszor többet tudnak az emberek eev külföldi orszagrol. mint a szomszéd városról. A leétóbb embernek néni akad dolga arrafelé, így nagyon felületes az ismeretség. Sokan 'óbb járnak Prágában, Moszkvában vagv Bécsben. mint a szomszéd városban Szervezetten. közös szerződésbe, foglalva nagyobb tömegek mozgatásával, szép programokkal a tavaszi-nyári hónapokban meg kellene kísérelni a „tömeges szomszédolást". A Szegedi Szabadtéri Játékuk hatalmas nézőtere, színpada 11 hónapig kihasználatlan. Ez is lehetőségeket kínál. Még a játékok Csongrád megyei nézőinek számára is valószínű hatással lenne. A nagyszerű Maros-part Makón, a csongrádi vadregényes Körös-torok. a szép szentesi liget, vagy a vásárhelyi légkör bizonyára megkapna sok szomszédot. Ez a megyén belüli ..idegenforgalomra" is kedvező hatással lenmy Így az egvébként is meglevő politikai és társadalmi, a munkaerő-. gazdasági, kulturális, közlekedési, mezőgazdasági, vagy kereskedelmi kapcsolatok mellett a lakosság szélesebb köreire kiterjedő barátság fejleszthető ki. Bizonyára gyümölcsözne a városok barátsága. RÁCZ LAJOS lány !akss - hány lakás? Az 1970. január 1-i népszámlálás folyamatban levő részletes adatfeldolgozási kiadványaiból megtudhatjuk, hogy országunknak a fenti időpontban 10 millió 315 597 lakosa volt. Ez a több mint tízmillió hazánkfia 3 156 817 lakásban lakott. Tíz évvel Borkősavüzem Elkészült a Kunfehértói Állami Gazdaság borkősavüzeme. Az új létesítmény gépi berendezését Olaszországból vásárolták, s azt a gyártó cég szakemberei szerelték fel. A próbagyártás után január utolsó felében helyezik teljes üzembe a gépeket. Kétezerötszáz vagon törköly, illetve borseprő feldolgozására alkalmas üzemben évente 4430 mázsa borkősavat gyártanak. A melléktermék 13 000 hektoliter pálinka, valamint 50 000 mázsa takarmányliszt lesz. (MTI) előtte, az 1960-as népszámlálás időpont jában 2 757 725 lakásban élt az ország 9 961644 főnyi lakossága. A fentiekből megállapítható, hogy a tíz év alatti 354 553 főnyi létszámnövekedésre 399 092 új lakás jutott. Más szóval és goromba számítással 35 újszülöttre negyven új lakás esne elméletben. Tehát minden nyolcadik új honpolgárra két új lakás is jutna. Pillanatnyilag sem kétséges, hogy ez csak elméletben van így, mert a gyakorlatban a szaporulattal egy időben, ha nem is azonos számban, de mégsem elhanyagolható tényezőként, sok lakás használhatatlanná válik, más szóval szanálásra k'erül. Másfelől sok az olyan lakásigénylő, aki eddig társbérletben vagy albérletben lakott és most jutott öriálló lakáshoz. Sokan költöznek az eddiginél nagyobb lakásba és átadják eddigi lakásukat olyanoknak. akiknek eddig nem volt saját lakásuk. Sz'val a látszólag fölösl »V<m '"" lt 44 539 lakás e san ure nem mara Az elmúlt évtized al >11 nemcsak a lakások szama növekedett, hanem a lakásállomány minőségi összetétele is lényegesen , megjavult (MTI) Í