Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

SZOMBAT, 1971. JANX'AR 9. 3 Elektrotechnikai rendszerek az orvosi vizsgálatokhoz A KGST-országok műszeripari együttműködésében a kővetkező öt évben az egyik fő irány a betegségek megállapítására szolgáló automatizált rendszerek kidolgozása lesz. Erre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz az a jegyzőkönyv, amelyet csütörtökön írtak alá Moszkvában Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, . a Szovjetunió és Csehszlovákia tudósai. Elhatározták, hogy elektrotechnikai rendszereket dolgoznak ki a lakosság orvosi vizsgálatához. Számitógépeket alkalmaznak majd a szív- és érrendszeri megbetegedések diagnózisához, a biokémiai kutatásokhoz és a vesefunkció-vizsgólatokhoz. (MTI) Vasbeton' szerelés • A visontai Gagarin Hőerőmű óriás hűtőtornyai mellett magasépítések folynak a tulajdonképpeni hőerőműben is. Toronydarukkal rakják össze az újabb 200 megawattos egység hatalmas acélszerkezeteit. A korábban elkészült két 100-as és az ugyancsak már meglevő első 200-as egység után ezzel 600 megawattossá egészül ki a hőerőmű. A következő, harmadik 200-as egység — amelynek még csak az alapozása folyik — adja meg a létesítmény végső, 800 megawattos teljesítményét. » Pillanatképek a házgyárból Féllábszárig ér a hó a gyártelep körül. A budapesti műút szélén egy kiszuperált tákolmány, alighanem autóbusz volt valamikor. Füstcső áll ki a tetejéből, és szórja a kormot. Bent hangosan beszélgetnek. Kopogok az ajtón és megnyitom. Rámszólnak, hogy csukjam be, mert behordja a szél a havat. — Hogyan lehet bejutni a házgyárba? — kérdem tőlük. Egymásra néz a három ember. és intenek a mellettem levőnek, hogy mutassa meg. A másik kettő szalonnát süt egy öntöttvas lábosban. Csípi az ember szemét az égett zsír szaga és füstje. A villanyoszlop mellett gödröt ástak, még a havazás előtt. A gödrön túl látszik valami kis csapás. — Itt mentek be reggel a házgyáriak is — mutatja a kucsmás ember. • A leendő szegedi házgyár nagycsarnoka készen van. Belül gépeket és különféle berendezéseket szerelnek. A csarnok alapterülete tizennyolcezer négyzetméter, könnyen elférne benne egy futballpálya, lelátókkal együtt. Körülbelül kétszáz ember tartózkodik az óriási helyiségben, s hozzávetőleg minden második ember dolgozik. Fölöttem, a csarnok első hajójában a darupályán szerelők hegesztenek. Lent egy kék színű pufajkás szigetelőanyagot válogat. A satupad mellett két fiatalember újságpapírból csipegeti az elemózsiát, és fázósan behúzzák a nyakukat a kabát alá. Két nő egymásba karolva sétál a másik hajó felé. Távolabb hárman a söprúre támaszkodva beszélgetnek és összeveregetik a bokájukat. Huzatos és hideg a terem. Nem működnek a hőlégfúvók. Egyiket ugyan bekapcsolták mellettem, de ott kellett hagynom még a tájékát is, hiszen hideget eregetett nagy hanggal. Lesz az még jó is. Sőt... Egy prospektusban olvasom, hogy „A Szegedi Házgyár a már ismert és hazánkban korábban üzembe helyezett házgyárak tapasztalatait felhasználva korszerűbb lesz, mint elődjei." Úgy legyen. S a munkásgárda? A harmadik hajóban beszélgetek egy „jambósapkás" fiatalemberrel, Szabó Imrével. Olyan nyugodt, csöndes típusú férfi — mondanák róla. Szűkszavú. — Hogyan Került a hazgyarba-? — Azelőtt is házgyárban dolgoztam. — Hol? — A budapesti kettes számú házgyárban, amely dán technológia szerint dolgozik. Ez szovjet technológia alapján készül. — Mi a különbség a kettő között? —r A homlokzati elemek gyártása fordított sorrendben történik. — Egy kicsit részletesebben. — A dán típusú házgyárban előbb a kőporos zúzalékot — amely az épületek külső vakolását jelenti — öntik, rázzák a formába, s csak azután simítják rá a betonanyagot. A szovjet technológiánál ez fordított sorrendben történik. Különbség még az is, hogy a dán típusnál az ablakok közötti részeknél fából készült díszítést alkalmaznak, itt pedig az egész kőzúzalék. — Milyen beosztásban dolgozott a pesti házgyárban? — A kettes hajóban dolgoztam, az ablakos elemek gyártásánál. — Budapesti lakos? — Nem, ózdi vagyok. — Hogy került ide? — Katonaidőmet töltöttem Szegeden és megismerkedtem egy kislánnyal, akit feleségül veszek. Szeretnék véglegesen letelepedni Szegeden. — Milyen beosztást vár a szegedi házgyárban? — Valószínű a kettes gyártósoron dolgozok majd, bár szeretnék gépkezelői tanfolyamot végezni. • A házgyár leendő szakmunkásait, betanított munkásait egy-egy hónapra elküldték a III-as számú budapesti házgyárba, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek. Hárman állnak körülöttem azok közül, akik már megjárták a pesti üzemet. Balogh Irén, Seller Ilona és Tass Attila. Vajon honnan jöttek? Balogh Irén alacsony termetű kislány, halk beszédű, pirulós típus. Tiszakécskéről került Szegedre. A .nagynénjénél lakik, s az ajánlotta a házgyárat is. Darukezelőnek jelentkezett, de mivel még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, nem engedték fel a gépre. — Mit csinált a pesti házgyárban? — A betonüzem vezérlőpultjánál dolgoztam. Azt tanultuk, hogy adagolják a nyersanyagot. De továbbra is azt szeretnem, ha darus lehetnék. A napokban betöltöm a tizennyolcadik évem, igy már az se akadály. Seller Ilona Sövényházán lakik szüleivel. Újsághirdetésre jelentkezett a házgyárban. A hirdetés jó munkaés kereseti lehetőséget ajánlott. Együtt voltak Balogh Irénnel budapesti gyakorlaton. — Mit vár az új munkahelyétől? — Egyelőre tetszik. Én nem költözöm be a városba, a vállalati autó minden reggel behoz bennünket, munka után pedig indul haza. Tass Attila Pusztaszerről költözött Szegedre, és édesapja ajánlására jelentkezett a házgyárba. Panaszolja, hogy Óbudán, ahol egy munkásszállóban laktak, nem volt meleg víz, nem tudtak rendesen tisztálkodni. Alig várta, hogy visszakerüljön Szegedre. — Milyen beosztást remél? — A hármas hajóban szeretnék dolgozni, mint hegesztő. • A hír gyorsan terjed. Újságíró „jár a kertek alatt". Tizen, tizenöten körülvesznek. Fiatalemberek. Néhánynak söprű van a kezében. Láthatóan röstellik a dolgot. Egyik megszólal: — Nem igy képzeltük. Azt mondták, hogy gépkezelői tanfolyam lesz. Most meg héttízért söprögetjük a csarnokot. Ennyi pénz nem elég a megélhetéshez — emeli fel egyikük a kopott söprűt. Társa humorizál, hogy hallgasson, a söprű is a gépek családjába tartozik, csak a legegyszerűbb masinák csoportjába, s igy a söprögető is gépkezelő valójában. Fő a jókedv. Gondolom, ha készen lesz a házgyár, akkor ezekre a fiatalemberekre szép és komoly munka, beosztás vár, s minden bizonnyal jobb kereset is. Akad azonban olyan panasz is, amelyre nehezebb magyarázatot találni. Legtöbben a Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóban laknak, de nem ritka, hogy gyalog kell kibandukolniuk a házgyárba, mert a dorozsmai busz tömve van, meg sem áll a szálló előtt. Pedig vagy százan járnak minden reggel. ' — Ma is gyalogoltunk — mondják egyszerre legalább tizen. Nem tudok vigasztafó szavakat mondani. a Polski FIATok Magyarországon 1969-ig 29 ezer lengyel gyártmányú gépjármű közlekedik, számuk tavaly 45 ezerre emelkedett, és ebben az évben további, mintegy 10 ezer kocsi érkezik. A MOGÜRT, az Autóker- és a Mercur-vállalatok megbízásából mintegy 14 millió rubel értékben kötötte meg az importszerződést a Pot-Mot exportigazgatójával. A MOGÚRT ebben az évben négyezer Polski-FIAT személygépkocsit ad át a Mercurnak. Ki viseli a kalapol? N

em is olyan egyszerű ez a nőikérdés. Ha most az a jó, hát kimondjuk bátran, legyen több nő a vezetésben. De jó-e ez nekünk? Azt azért józan esszel mi is belátjuk, annyival szaporítani a vezetők számát badarság lenne, hogy ezzel álljon helyre az egyensúly, mert annyi vezetőre mégsincs szükségünk. Arról van tehát szó, hogy annyival több vezető férfinak kell átadnia a helyét, amennyit a józan ész megkövetel. Villamoson, helyi járatú autóbuszon még csak megy ez a helyátadás. Távolsági járatokon inkább körül nézünk előbb, hátha megelőzne valaki bennünket. Gondolom, igy lehet a vezetői körökben is. Várunk, hátha mások javítanak egy kicsit a statisztikán. Elvi oldalai is vannak a dolognak. Ha ma az a haladó ember, aki több nőt szeretne látni felelős vezetői állásban, akkor maradi, aki ezt nem szeretné látni. Ki nem szeretné látni? Hát a férfiak, akik a széket féltik. A teremtés hajdani koronáiból így lettünk tehát a társadalom maradi koronájává. Kérem, jpndoljuk csak meg még egyszer! Azt is gondoljuk meg, hogy ezt is érdemes egyszerkétszer megnézni a túlsó oldalról. Kiszorítják a nőket a vezetésből? Dehogy szorítják. Egyik környékbeli termelőszövetkezetünk vezetőségében volt két nő. Azért volt két nő, mert a szövetkezet tagjainak a többsége nő. Ha a szövetkezet tagjainak a többsége nő, akkor előfordulhat, hogy a szövetkezet javainak a többségét nők termelik meg. Legyen hát belőlük kettő a vezetésben! Egyszer aztán ez a két vezetőségi asszony azzal a kéréssel állt elő. hogy ne éjszakába nyúló estéken legyen a vezetőségi ülés, mert a család is este kéri a vacsorát, fürdetni is, lefektetni is este kell a gyereket, álmosító, szép mesét is este kell neki mondani — legyen inkább délutón az értekezlet. Hát ez meg már micsoda kívánság? — mondták a vezetőség férfi tagjai. Vezetőségi ülést nem este tartani? Ahogy a teadélután nem lehet délelőtt, úgy a vezetőségi üléseket se lehet délután. Ha nem lehet, nem lehet. Kiléptek az asszonyok. Kiszorították őket a vezetésből? Kiléptek. Valljuk be férfiasan, tudunk ám mi magyarázni. Bevallhatjuk azt is, hogy a mentegetődző magyarázataink vagy körforgalomba, vagy zsákutcába jutnak. Láttam én már kapáló asszonyesapatot jókarban levő férfiú felügyelete mellett. A férfi nem kapált, csak felügyelt, szükség esetén szervezett és átcsoportosított. Fontos beosztása volt, azon a területen ő vezetett. Ne higgyük, hogy a kapálásnál állunk csak igy. Röszkén szellemi munkakörben 70 nő dolgozik, vezető közöttük mindössze öt, Mórahalmon 93-ból 11, Zákányszéken 34 nő közül összesen 1. Szűkmarkúak vagyunk. M

it lehetne tenni? Nyissuk ki a markunkat, hajtsuk bele fejünket a tenyerünkbe és gondolkozzunk. Ha két keze munkájával egy sereg asszony eldöntheti például egy termelőszövetkezet jövőjét, akkor szavával, bölcs észrevételeivel, irányító tevékenységével közülük legalább egy-egy nem szolgálhatná ugyanazt? Mégis csak furcsa cikk-cakk. hogy a szövetkezet jövője a nőktől függ, a nők meg kizárólag a férfiaktól. Tegyük föl a kérdést, mint a családban: Ki viselje a kalapot? A válasz is az lehet, ami a családban van: olyan ez a- kalap, amit meg lehet osztani. Ha másképpen nem meg?', akkor mindenképpen az viselje, akinek a fejére jobban illik. Horváth Dezső Politikai tanfolyamok - kétmillió hallgatónak Az MSZMP X. kongresszusának anyaga a pártoktatásban Gazdagb István A párt tömegpolitikai munkájának középpontjában az elkövetkező időszakban a X. pártkongresszus anyagának tanulmányozása, a tanácskozás határozataiból adódó feladatok megbeszélése, az MSZMP politikájának széles körű ismertetése áll — közölték az illetékesek. A kongresszusi dokumentumok feldolgozása a pártoktatósban különösen jelentős: a következő négy-öt hónapban a pártoktalás különböző formáiban, továbbá a szakszervezeti politikai oktatás keretében és a KISZ tanfolyamain összesen mintegy kétmillió felnőtt és ifjú dolgozó — párttag és pártonkívüli — részére válik lehetővé akongresszusi beszámolók, a vita és a határozatok alapos tanulmányozása. A társadalmunk minden rétegére kiterjedő, nagy fontosságú tömegpolitikai feladat végrehajtásához a pártbizottságok, az MSZMPszervezetek már hozzáfogtak. A terjedelmes kongresszusi anyag feldolgozásának megkönnyítésére a párt Központi Bizottságának agitációs- és propagandaosztálya útmutatót készített, amely témakörök szerint csoportosítja a tananyagot. A fontosabb kérdéscsoportok vezércimei: társadalmunk szocialista fejlődése; a párt vezető szerepe; gazdasági (épitömunkánk eredményei feladatai: a párt ideoló•gwi munkaja e& múvelóősfrpolitikája; szocialista építésünk nemzetközi feltételei. A felsorolt témák mindegyikéből külön központi tanfolyam indul az MSZMP Pártfőiskoláján. A kongresszus anyagainak feldolgozásóval kapcsolatban különböző ágazati agitációs konferenciákra is sor kerül. Ezek elsősorban a népgazdaság kiemelt iparágaiban — például a közlekedésben, az energiagazdálkodásban stb. — tevékenykedő pártaktivisták felkészítését szolgálják. A tömegpolitikai munkával egyidejűleg a kongresszushoz kapcsolódó másik nagyszabású munka is kezdetet vette: az MSZMPalapszervezetek tanácskozásain, a pártertekezleteken, valamint a kongresszuson elhangzott — vagy írásban benyújtott — észrevételek, javaslatok feldolgozása. Ezzel a feladattal a párt Központi Bizottságának apparátusa foglalkozik, amely gondosan tanulmányoz minden javaslatot. Emelkedő létszám a dolgozók középiskoláiban A Művelődésügyi Minisztériumban most készült el a dolgozók középiskoláira vonatkozó statisztikai összesítés. Az adatok szerint a tavalyihoz képest emelkedett a hallgatók létszáma. Az 1970—1971-es oktatási évben 113 874 „felnőtt diák" tanul a középiskolák esti, illetve levelező tagozatain. Ez az előző tanévinél 7550-nel (7,1 százalék) több. Figyelemre méltó, hogy az összes hallgatók 58,5 százaléka fizikai dolgozó, s a teljes létezám 43.3 százaléka — foglalkozását tekintve — •szakman kas. Az első évfolyamokban ebben az oktatási évben 44 442-en kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, érettségi vizsgára pedig 19 049 dolgozó készül. Az iskolatípusonkénti megoszlás a következőképpen alakult: szakközépiskolában tanulnak 26 234-en (23 százalék), gimnáziumban 45 220an (39,7 százalék), technikumban 42 420-an (37,3 százalék). Az adatok szerint a gimnáziumba járók aránya a tavalyival csaknem azonos, a szakközépiskolákban tanulóké jelentősen emelkedett, a technikumi hallgatóké uiszcmt csókkent.