Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

io PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. Tanácskozások Kalandozások kora Finnek között Ur(|070l1 tudtam a va­nUíUbli lóságban is . 1 elképzelni azt a jelenetet, Jarring Jeruzsálembe utazott - Meir hamis nézetei ^^ cprzio Maiaparte írt le a Kaputt-ban, a maga Riad Párizsban 0 New York (AFP, Rcu- El-Zajjat, egyiptomi födele- lálkozójukat a közel-keleti ter. UI'I) gátus, hozzátéve, hogy 6 válság rendezésének módo­Az Egyesült Nemzetek maga — ha tanácsadója vol- zatairól tárgyaló amerikai, Szervezetének központjában na az ENSZ-főtitkár megbí- brit, francia és szovjet hivatalosan bejelentették, zottjának — nem javasolná ENSZ-nagykövetek. Kifeje­hogy Gunnar Jarring, az az utazást. „Jarringnak azon- zésre juttatták azt a remé­ENSZ közel-keleti megbí- ban megvannak a maga ta- nyüket, hogy Jarring gyors zottja elfogadta az izraeli nácsadói" — mondotta vé- előrehaladást ér majd el a kormány meghívását. Jur- gül. közvetett tárgyalásokon. A ring pénteken reggel érke- El-Zajjat már korábban is következő tanácskozás idő­zik meg Jeruzsálembe és a kifejtette azt a véleményét, pontját január 18-ra tűz­tervek szerint vasárnap tér hogy: Jarring meghívása a ték ki. vissza New Yorkba. New York-i tárgyalások ha­Hasonló meghívást Jarring logatásán kívül nem szolgál ® Tel Avlv <AP) sem Egyiptomtól, sem Jor- egyebet. A Tel Aviv-i lapok szerint dániától nem kapott. „Kairó Szerdán egyébként New izraui mar a Jarring-féle en vagyok" — jelentette ki Yorkban megtartották 51. tn- tárgyaiésok első szakaszában •MMaHMBBMMHMaMWMMBBUB sürgős kérdésként napirend­re kivánja tűzni a paleszti­nai menekültkérdést, amely nézete szerint — érzelmi okoknál fogva — a legjob­ban akadályozza a közel­keleti válság rendezését. Golda Meir Izraeli minisz­terelnök egy beszédében az izraeli területszerzések jo­gosságát próbálta bizonygat­ni. A tények tökéletes meg­hamisításával Izrael és arab szomszédainak konfliktusát a lengyel—német viszonnyal vonta párhuzamba. Szerinte Németország a II. világhá­borúban támadott, a hábo­rút elveszítette, területeinek egy része Lengyelországhoz Két plénum között S zemmel láthatóan gyors ütemben heveri ki Lengyel­ország a decemberi események okozta megrázkód­tatást. A „szemmel láthatóan." kifejezés ezúttal szó szerint értendő: hiszen a megújult pártvezetés új munka­stílusának éppen az az egyik fontos alkotóeleme, hogy mind hazai, mind a nemzetközi közvélemény szeme lát­tára, nyíltan és minél szélesebb rétegek bevonásával látott hozzá a feladatok megoldásához. A hetedik plénum jelentette a kezdetet és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának rövidesen sorra kerülő nyolcadik plénuma hivatott az eddiginél reá­lisabb, szilárdabb és a felemelkedéshez biztosabban vezető gazdasági irányelveket és módszereket kidolgozni, miköz­ben persze átfogó értékelést is ad a decemberi esemé­nyekről és a most zárult ötéves terv eredményeiről. „A LEMP Központi Bizottsága az eddigitől eltérő mó­don készíti elő a soron következő plénumot. Megelőzik azt a vajdasági pártbizottságok aktfvaértekezletei, s a párt­vezetés tagjaival sorra kerülő találkozók ... A plénum ha­tározatai a pártakt ivókkal és a dolgozókkal folytatott szé­les körű eszmecsere, közvetlen kantaktus közvetlen gyü­mölcsei", — emeli ki a Glos Pracy című lap vezércikke és aláhúzza, hogy mindez szervesen hozzátartozik a párt új munkás tílusához. Igen jelentősnek ígérkezik, a Varsóban 500 küldött részvételével tegnap megkezdődött tanácskozás: a lengyel közgazdászok 3 napos országos kongresszusa. A lengyel közvélemény nagy várakozással tekint a kongresszusra. E fórumnak a szabad, alkotó és konkrét vita légkörében választ kell keresnie és adnia az ország legfontosabb gazdasági és társadalmi problémái megoldá­sának útjára-módjára. Ez n tanácskozás az ország gazda­ságpolitikájáról és helyzetéről folytatandó országos vita kezdetét jelenti. Anyagúit egy különbizottság fogja fel­dolgozni, s a LEMP vezetősége és a közvélemény elé ter­jeszteni. Miként belpolitikájában is eredményesen folyik a párt és a társadalom közötti bizalom helyreállítása, úgy külpo­litikai téren is folytatódnak Lengvelország sikerei. Az NSZK-val decemlxtrben aláírt, történelmi jelentőségű egyezmény után januárban — immár az új lengyel veze­tés — baráti, látogatást tett Moszkvában, s a szovjet ve­zetőkkel folytatott tárgyalások után kiadott kommüniké a két fél teljes nézetazonosságáról tanúskodott. Ezt követően jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban tartózko­dik egy lengyel küldöttség Stefan Jedryehowsld külügy­miniszter vezetésével. Miként az eddigi jelentésekből ki­tűnik. Jedrychowskinak Ottó Winzerrel, az NDK külügy­miniszerével és tegnap Walter Ulbrlchttal, az NSZEP első titkárával, az NDK Államtanácsa elnökével folytatott tár­gyalásai is a két ország nézetazonosságának jegyében zaj­lanak, s a beilini látogatás tovább szilárdítja Lengyelor­szág szerepét, és helyzetét nemcsak a szocialista országok táborában, de egész Európában is. érzelmes-szecessziós mód­ján; sebesült jávorszarvas vergődik a helsinki elnöki palota oldalánál, éjjel 1 órakor. S némi előzmény után kisváltatva maga a köztársasági elnök veszi ma­gának a fáradságot, hogy se­gítségére siessen. Egy kis ország a nagyság meg nem létét csak emberi gesztusokkal kompenzálhat­ja. Például a közvetlenség­gel. Erre akkor jöttem rá, amikor a finn parlament épületében bevezettek ben­nünket abba a szobába, ahol az ország honvédelmének legfőbb ügyeit intézik. Ha jól emlékszem — nem teg­nap történt az eset —, Finn­ország térképén kívül egy magy Mannerheim-fénykép díszítette a főfalat. A tár­gyalóasztalra nvir oda vol­tak készítve a dossziék, az aznapi ülés — bizonyára tit­kos és szigorúan bizalmas — anyagávaL Nem féltették tő­lünk. Engedték, sőt elősegí­tették, hogy jól körülnéz­zünk, megismerkedhessünk a helyiség minden részleté­vel. Ezek után már hittem Malaparte-nak: a köztársa­sági elnök tényleg a sebe­sült jávorszarvas segítségére siethetett azon az éjszakán. Humorukról sem volt tu­domásom. Északi náció. — került, s most az NSZK el- hideg> ndeg. Ez a Wisé jár_ ismerte a lengyel szuvereni­tást e területek fölött. 1967­ben az arab fél volt a tá­madó ... és így tovább. 0 Párizs (Reuter) Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter csütörtökön Párizsban megkezdte tárgya­lásait Maurice Schumann francia külügyminiszterrel a közel-keleti helyzet legutób­bi fejleményeiről. Riad új­ságírók előtt tárgyalásainak első szakaszát rendkívül konstruktívnak és eredmé­nyesnek minősítette. ja évtizedek óta. A finnek­hez ugyan századunkban közelebb sodort bennünket az újra fölfedezett kamaság: becsületességükre, vendég­szeretetükre fölfigyeltünk, de humorukat eleddig nem érzékeltük, noha van nekik. Még az a képesség sem hi­ányzik belőlük, amelyet mi, magyarok is szeretnénk oly­kor — kiegyensúlyozottabb pillanatainkban — birtokol­ni: az öniróniára való haj­lam. Qnjfo} tréfálkoznak a OUndl parlament elnöki emelvénye mögött található szimbolikus szoborfigurákon. Felróják a szobrásznak, hogy a szellemi munkát megteste­sítő figura izomzata jóval erőteljesebb, mint a fizikai serénykedést jelképező tár­sáé. — Satnyább testalkatú embertársaink ezek szerint szellemileg visszamaradottaik lennének? — kérdezik vé­gül, igen ártatlan képpel. E szobrok egyike ruhátlan nő­alak. A jövőt szimbolizálja, eközben dúsabb fele farkas­szemet néz — mar persze a maga egyszerű módján — a T. Házzal. Az északi hon­atyák eltűnődhetnek, Ilyen rejtélyes, ugyanakkor ilyen kézzel fogható volna a jövő? Továbbra is a szobroknál maradva: Lahti városházá­nak előterét egy munkás szobra díszíti. A helybéliek mondják, elkészítésére egy­kor a legnagyobb bútorgyár tulajdonosa adott megbízást. Azt akarta, legyen valami, ami mindig emlékezetébe idézi, hogv munkássorból küzdötte fel magát gyáros­sá. A szobor azóta mereven bámulja a helyi törvényho­zás sötétvörös épülettömb­jét. A Inhti rossznyelvek azt állítják, várja a fél ti­zenkettőt. mert a váras első embere ajckor szokott bebal­lagni a hivatalába. Más párt­állású rossznyelvek szerint azt lesi, mikor lesz végre fél négy, mert akkor telik le a munkaidő. Tampere szobrai közül is áldozatul esett néhány a finn humornak. Két tavat köt össze az a csatorna, amelyet egy nevezetes híd ível át. Szobrok ékesítik. Szám szerint négy. Funk­ciójuk szerint az egykori ős­lakók hasonlóan régi foglal­kozásait kell képszerúen megjelenftenlWk. A vadász a vadászt, az adószedő — az adószedőt. Hanem a harma­dik, a kereskedő! Meztelen férfialak, aki valamit tart a kezében. Bizonyára az árut, amit egy képzeletbeli vevőnek szeretne eladni — mondhatnánk. Nem így a tampereiek. ök azt híresz­telik, hogy ez egy tönkre­ment tőzsér, aki helyzetének RÁDIÖTELEX Kairó horeben britellenes tünteté­Az előzetes konzultációk Rek robbantak ki. A felvo­eredményeként junuár 20-án ""lók, akik szerdán felgyúj­Kalróbnn tartják az EAK. tolták a lahorel brit konzu­Líbia. Szudán és Szíria ál- Wtust, rendkívüli modon sé­lamfőinek, a négyes arab ál- relmeznek egy könyvet, lamszüvétség egyesített ve- amely Anglláhan jelent meg. se tőségének elsó csúcsérte- Címe: „Szerelem törők morj­kezletét. ra" — s állítólag sértő kité­v»Miri.»4M. teleket tartalmaz Mohamed vnre.J , , ,„.«,, prófétával kapcsolatban. A . y^fuu T lZiJlX Pakisztáni rendőrség rend­hangra talált a Vatikunnak £ blztonsáRi mtézkedé­az a bejelentése, hogy csat- . . „ fi . . szerződéshez 8t0™PÓ- n szerzöcltísnez. előestéjén. Manila A Szovjetunió és a Fülőp­szlgetek közötti diplomáciai kapcsolatok létrehozása már csuk idő kérdése, jelentette ki Murcos Fülöp-szigeti el­nök. Bnngkog Melvln Lalrd amerikai hadügyminiszter csütörtökön Párizsból Bangkokba érke­zett. A hadügyminiszter 23 órát tölt Thaiföld fővárosá­ban, majd innen Saigonba utazik. Ruwalpindl Pakisztán két nagyváro­sában, Rawalpindiben és La­Misztifikáció Nyugat­Attól kezdve, hogy az el- Rainer Barzel, a Keresz­múlt év közepén a szovjet ténydemokrata Unió „kettes —nyugatnémet tárgyalások számú" vezetője, e hét ele­egyezmény aláírásával feje- jén már elindult ezen az ződtek be, szinte naponta úton, amennyiben egy nyi­esett, illetve esik szó Nyu- latkozatában azt állította, gat-Berlinröl. Már amoszk- hogy Nyugat-Berlin helyze­vai aláirási aktust követő- tének elfogadható rendezé­en elhangzott, hogy a szov- sétől nemcsak a szovjet­jét—nyugatnémet megálla- nyugatnémet, sőt a lengyel podás ratifikálása Nyugat- —nyugatnémet megállapodás Berlin helyzetének „kielégí- ratifikálása, hanem a két tő rendezésétől" függ. Ezt német állam viszonyának ismétli Willy Brandt. nyu- alakulása is „döntő mér­gatnémet kancellár újra és tékben függ". Az Egyesült újra elhangzó nyilatkozatai- Államok külügyminisztériu­ban. Lehetséges, hogy a kan- ma pedig még ezt is meg­cellúr csupán a jobboldali toldotta, amennyiben állás­ellenzék megnyugtatására foglalásaiban nem keveseb­hozta összefüggésbe Nyugat- bet hangsúlyozott, mint azt, Berlin helyzete rendezésé- hogy Nyugat-Berlin helyze­nek szükségeségét a Moszk- tének rendezésétől nem csu­vában nyélbeütött szerződés pán, Eur°Pa békéje, de az ... . , « „ , európai biztonság megvalo­ratifikalásaval, s feltehető, fiulása sőt a nemzetközi hogy őszinte pillanataiban, helyzet kedvező, vagy ked­legszűkebb baráti körben ezt vezötlen alakulása is függ. be is vallja. A nyugatné- . n>'en körülmények között , ,, ,, „,. ' januar első napjaiban mél­met ellenzék, sot az Egye- t(in keltett érdekl«dést Ko­sült Államok kormánya is szigin szovjet kormányfő és „vette a lapot", s hozzálá- Pompidou francia köztársa­tott a téma „megkeverésé- , el,nök állásfoglalása 2 „ , " , Mindenekelőtt azért, mert hez', pontosabban Nyugat- nyilatkozataikban - ame­Berltn helyzetének és jelen- lyek a sajtó képviselői előtt tőségének misztifikálásához, hangzottak el — érintették Cionista kampány # Moszkva (TAS/SZ) egyéni akcióiról van szó, hanem egv pontosan kidnl­Hosszú hónapok óta nem g(,zott. rendkívül haturozott csitul el a/ Egyesült Álla- célokat követő összehangolt mokban u minden rendű és kampányról, amely Was­rangú cionista söpredék hingtonban egyeseknek tel­szovjetellenes őrjöngése — jes mértékben megfelel. A írja Borisz Szvetlov az Iz- cikk szerzője ugyanakkor vesztyijában. A cikk szer- rámutat a huligánkodó cio­zóje megállapítja: távolról nistálc és az izraeli szélsősé­gem fékvesztett suhancok gesek szoros kapcsolatára is. Nyugat-Berlin kérdését is.— ..Készek vagyunk arra — mondotta ezzel kapcsolatban Koszigin —, hogy a Nyugat­Berlinnel kapcsolatos négy­hatalmi tárgyalások kereté­ben megtegyük a megálla­podás felé vezető úton a magunk részét." Pompidou egy Újságíró kérdésére vá­laszolva tagadta, hogy a nyugat-berlini helyzet ked­vezőbb alakulása feltétele volna az európai biztonsági értekezlet rendezésének, majd hozzátette: „Berlinnek túl nagy jelentőséget tulaj­donítanak". Valóban, erről van szó. Ha ugyanis úgy vetődik fel a kérdés, hogy a Nyugat­Berlinnel kapcsolatban 1945­ben kötött négyhatalmi megállupodást a változott vi­szonyok tükrében a győz­tes nagyhatalmaknak cél­szerű lenne áttekinteniük, senki sem szólhatna ellene. Azóta ugyanis két német ál­lam is keletkezett és nem­csak ezek kapcsolata, illet­ve „hozzúllúsa" Nyugat­Berlinhez, hanem a volt né­met főváros nyugati szek­torának gazdasági fejlődése, két és fél millió lakosságú­nak státusza, állampolgár­ságának eldöntése lehet tár­gyalásaik Igen fontos és mindenképpen időszerű té­mája. Mindenekelőtt azon­ban azzal kapcsolatban kel­lene szót érteniük, hogy az adott nemzetközi viszonyok kőzött nagyhatalmi felelős­ségük a béke fenntartásáért és megerősítéséért együtt­működésük olyan szintű ki­alakítását teszi szükségessé, amelyet Nyugat-Berlinnel kapcsolatos, indokolt, vagy indokolatlan félreértések sem akadályozhatnak, és za­varhatnak. Sok jel mutat arra, hogy a jelenlegi, e té­máról nagyköveti szinten folytatott tárgyalásaik eb­ben a szellemben „zajla­nak". Mindent egybevéve tehát: Nyugat-Berlin a négyhatal­mi vonatkozások legtöbbjé­ben számít csupán fontos té­nyezőnek. Más kérdésekkel való összekapcsolása min­denképpen abszurd. Ez azok érdeke, akik félnek az eny­hült európai légkör állandó­sulásától. Az események alakulása azonban tartósan nincs tekintettel a haladás­sal ellentétes érdekekre. Perényi István bizonyságaként utolsó alsó­nadragjat szorongatja a ke­zében. A negyedik díszszo­bor: nőalak. Hogy tulajdon­képpen mit akart segítségé­vel jelképezni a szobrász, az mindmáig az ö titka maradt. Ám a tamperiek nem jön­nek egykönnyen zavarba. — Valamikor bizonyára fog­lalkozás volt még nőnek lenni — magyarázzák nagy buzgalommal és komoly kép­pel minden odavetődő ide­gennek. ftamrcfilr legenda, va­ftGliiWílll lóság a fim józanság. Errefelé nem is­merik, nem is gyakorolják a kvaterkázás örömeit. így nem is kerülhetnek abba a kellemes állapotba, amibe fél liter bor vagy két korsó söir elfogyasztása ringatja az embert. A társadalom ma­ga is határozottan antialko­holista beállitottságú. Az ital drága, és ezerfajta, rafi­náltan kiagyalt tilalom gá­tolja folyamatos és zavarta­lan fogyasztásút. Ellenben itt is, ott is tejet szürcsölő embertársakba ütközni. Kételkedem benne, hogy az emberiségnek akárcsak a finn nevezetű részlege is pusztán a józan ész és belá­tás parancsának engedel­meskedve jutott volna el az alkohol önkéntes megtaga­dásának állapotába. Fajunk történelme azt látszik iga­zolni, hogy az emberiség ki­sebb vagy nagyobb mérték­ben mindig megingott az al­kohollal vívott párviadalok során. Mentől nagyobb volt a megingás, annál erőtelje­sebb ital ellen ességgel pró­bálta kompenzálni helyzetét a macskajajos másnapokon. Egv finnek nem sok pohár­ral kell lehajtania ahhoz, hogy elboruljon előtte a világ, és minden eléje ke­rülő élő és élettelen tárgy­ban ellenséget lásson, ősei reflexeit követi csupán, ami ­kor ilyen helyzetben már a következő pillanatban kése után nyúl. Talán tudják, miért lett világmárka a finn kés? Mert valóban a kések kése. Medvét is lehet ölni vele. Az ember viszont gyön­gébb a medvénél. Marad — utolsó mentsvárul — az an­tiaLkoholizmus szigora és a belőle szétburjánzó óvintéz­kedéseit. A szesz itteni kedvelői: zugivók. Akik egy pszicho­lógus alaposságával ismerik volt és eljövendő részegsége­ik természetét. Ök azok. akik a nehezen megszerzett szeszkvantummal kibailag­nak egy elhagyatott erdőbe — van ilyen pár ezer erre­felé. Elfogyasztják a beüte­mezett mennyiséget, majd leheverednek egy nagy tör­zsű fa tövébe, és a sztoiku­sok nyugalmával várják a végkifejletet. Amikor az al­kohol gőze elborítja a finn agyút, föltápászkodik, elő­rántja kését, és viaskodni kezd az itt föllelhető ellen­ségekkel: fákkal, dombolda­lakkal, szikladarabokkal. Majd legyőzve mindent, megnyugodva, abbahagyja a küzdelmet, ledől egv szél­védett helyen, hogv jól ki­aludja mámorát. Fölébredve elballag a legközelebbi szau­nába, hogy testéből kiizzasz­sza, nyírfavesszővel kiver­hesse a megmaradt rossza­ságot. Végül megmártózik egy tó jéghideg vizében, az­tán rendes, szorgalmas, be­csületes állampolgárként te­vékenykedik több hónapon át. Egészén addig, míg eszé­be nem Jut, hogy de jó is lenne meginni egy pohár­kával ... II társadalmi £2: ben különben magok a meg­testesült udvariasság. Tar­tózkodásuk őszinte érzelme­ket és félszegséget takar. A nők egyszerű, finom ízléssel öltözködnek és minduntalan elpirulnak, amikor a velük beszélővel összeakad a pil­lantásuk. Hh.juk gondosan fésült, kedvelik a világos zárt blúzokat. Mozdulataik nyugodtak és kecsesek. Hi­ányzik belőlük az a szerte­lenség. ami az önnön szen­vedélyeiknek kiszolgáltatott nők saiátja. Vajon vannak egyáltalán szenvedélyeik? Papp Zoltán Következik: FEHÉR ÉJSZAKÁK <

Next

/
Thumbnails
Contents