Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

s Hallgasd meg. szerintem újságba való... Hogv az öregasszony meghalt, Durikné kapta meg a komfortos lakást. Nem tudom, hova tették a szemüket, akik a kiutalást aláírták, mindenesetre se kutyája, se macs­kája, csak egy apró gyereket látok körülötte, egyébként, még elég jó karban levő asszonyszemély. leg­alábbis úgy ránéztére. Na. de hál nem ez az érdekes. hanem az. amiket művel a lakók botránkoz­tatására. Mert hipp-hopp, mindjárt kiadta a szobát albérletbe. egy vánnyadt muksó ugrott be neki. se­gédmunkás, itt melózik valahol. A pénzt előre zsebre vágta, mint ki­derült, de már a harmadik este ki­zarta az illetőt, nem akarta be­ereszteni: ..Mi az istent akar. minek lármázik, hogy jön maga ahhoz, hogy csak úgy rámzörgesse az aj­tót, mint valami k ... ra. Sipirc, azonnal pucoljon innen, mert hí­vom a rendőröket, maga disznó szoknyapecér, maga ... Miféle pénzt? Adott ám maga pénzt a kedves dajkájának, annak a jó öregasszonynak. de nem nekem, még egyszer mondom, hordja el az irháját, amíg ki nem tör belőlem a tanyai műveltség." Ezt hallom, hallgatom vagv jó ne­gyedórája. nem bírom tovább, ki­csoszogok a beteg lábammal, hogy hagyjak abba végre. De már többen is mozgolódnak a lépcsőházban, va­laki biztatja a kis ürgét, ne hagyja magát, ha igaza van. vegye vissza *4 nagyszájú a pénzét, mert az ilyesmi közön­séges csalás, nem szabad belenyu­godni. Mások is eregetik ám elég vastagon a véleményüket, mire Du­rikné hirtelen berántja az ajtót, ki­hajit a kövezetre egy marék papír­pénzt. aztán bezárkózik megint es elkezd átkozódni. Mit képzelnek, ki­csoda ő, majd megmutatja ő azok nak, akik nem hagyják élni. Csak hülédezünk. Kovácsné mintha fo­hászkodna, égre emeli a szemét és mutatja, hogy szegény asszony alig­hanem süsüs egy cseppet, rá kell hagyni. A kizárt albérlő eloldalog, mi is szétszéledünk, elcsendesedne a ház, ha Durikné hangja nem csat­togna fáradhatatlanul. Később hallom, hogy új albérlők jönnek Dunknéhoz. Nyilván kíván­csi voltam, mi le0:: ebből, kinézek, lálom, két jóvágású fiatalember a következő áldozat. Lihegve nyoma­kodnak fel bőröndjeikkel a lépcsőn, az árvák nem ls sejtik, mj vár itt rájuk, pedig előre kifizetik a kért összegei. Eltelik néhány nap. eseget az eső. a fiúk vidáman elhúzzák reggel a csíkot, csak estefelé jön­nek meg. Már messziről hallják a ricsajt, s főleg azt látják, hogy Du­rikné rámoija-dobálja kifelé cók­mókjukat az ablakon, bele a sárba. Összenéznek, s egyikük már szalad is telefonálni, s csakhamar rend­őrrel érkeznek a „csata" színhelyé­re. A rendőr szigorú, határozottan lép Durikné ajtajának küszöbére, de ott az asszony akkora hanggal tá­mad rá. hogy kicsit meglepődve visszahőköl. Mondja ám Durikné, hogy ő ennek meg annak a helyi nagyságnak az ismerőse, csak egy szavába kerül és elintézi az effajta rendőröket. Jól számít, mert a rend derék biztosának erre a fenyegetés­re szemlátomást megereszkedik a tartása, honnan is tudhatná, hogy halandzsa az egész. Vitatkozik, ér­vel, magyaráz még egy darabig, hogy egyetlen fóbérlőnek sincs joga szó nélkül utcára hajigálni albér­lőinek ruháit, de meg-megál] köz­ben, s nyúlt arccal nézi a hisztiző asszonyt, akiből gátlástalanul ömlik a szitok, s esküdözik, hogy ő egy redves garast sem kapott, azért volt kénytelen ehhez a módszerhez fo­lyamodni. A fiúk eközben összesze­dik holmijukat, sajnálkozva nézik Duriknét. és kijelentik, hogy ők nem tartanak igényt a pénz vissza­fizetésére. máris indulnak, nem kö­telesek hallgatni ezt a cirkuszt, A rendőr irogat valamit a noteszába, hogy aztán ő is szalutáljon, békes­ségre intvén a ház felbolydult né­pét. S most arra lennék kíváncsi, mi lesz ebből, folytatódik-e az ügy, s egyáltalán. Duriknét lepisszenti-e valaki. A fene egve meg. hát a nagyszájúak azt csínálnak. amit akarnak? F. N. I. Foglalkozási ártalom íffe'í .. ej' My I — Egy pillanatra sem tudod elfelejteni, hogy a tenge­részeknél szolgáltál? A kések tudósa JO SZOLGAI,ATI KÜLDÖTTSÉGÜNK ŰTJA Púja Frigyesnek, a kül­ügyminiszter első helyettesé­nek vezetésével elutazott az a jó szolgálati küldöttség, amely látogatást tesz a Líbiai Arab Köztársaságban, az Egyesült Arab Köztársaság­ban, a Libanoni Köztársa­ságban, az Iraki Köztársa­ságban, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztársa­ságban. A BRIGÁD „GYERMEKE" Az algyői olajmezőn dol­gozó Vad János Állami-dí­jas főfúrómester 34 tagú szo­cialista brigádja másfél eve szeretettel veszi körül Ba­logh Dezső 10 éves kisfiút, az egvik szegedi gyermek­otthon árva lakóját. A kis­gyerek az év nagyobb ün­nepnapjain a brigádtagok családjánál vendégeskedik. Bíróságon — Kérem, mondja el, mit mondott mdgának ez az ember, amikor az autójukkal összeütköz­tek? — Biró úr, kihagy­hatom a trágár kifeje­zéseket? — Természetesert. — Hát akkor tulaj­donképpen nem mon­dott semmit! HORGÁSZOK VILAGBAJNOKSAGA A Magyarországon ez év­ben sorra kerülő Vadászati és Halászati Világkiállítás ú j, érdekes programmal bővült: hazánkban rendezik a hor­gászok 1971. évi cél- és táv­dobó világbajnokságát. Szep­temberben Pécsett tartják a világbajnokságot, amelyre máris 22 európai ország je­lentette be részvételét. GARÁZDÁLKODÓ FARKAS Néhány napja farkasnyom­n bukkantak a zempléni he­l ékben, a Kemencepatak és a Háromhuta környéki er­dőségekben. Az ordas eddig két szarvastehenet és egy muflont tépett szét. Az er­dészeknek még nem sikerült becserkészniük a veszedel­mes ragadozót. ELŐADÓI EST Kedden este a Szegedi Nyom­da klubhelyiségében Nagy Attila Jászai-díjas színmű­vész, a Szegedi Nemzeti Szín­ház tagja önálló előadói es­tet tartott, ahol József At­tila és Radnóti Miklós ver­sei mellett a mai fiatal ma­gyar költök alkotásaiból adott elő — nagy sikerrel. AZ IDÉN: TÜBB LAKÁSTEXTIL A Lakástextil Vállalat minden eddiginél több. 10 és negyedmillió négyzetmé­ter különböző lakástextíliát gyárt az idén. Ennek érde­kében 338 millió forint érté­kű rekonstrukciót hajt vég­re. Fontos szerep jut a re­konstrukcióban a bűtorszö­vetgyártásnak. E' termékből 52 százalékkal növelik a ter­melést, s az eddiginél jóval több szintetikus szálat hasz­nálnak fel. NADARATAS A hortobágyi halastavak befagyott víztükrén meg­kezdték a nád betakarítását. Az előzetes számítás szerint az idei télen mintegy másfél millió kéve nádat kötnek a pusztán. A puszta történeté­ben első ízben korszerű, nagy teljesítményű, dán gyártmá­nyú nádarató gépek is dol­goznak a tavakon. A Horto­bágyon termett nádat ipari termékké dolgozzák fel. FOLYTATTA, AHOL ABBAHAGYTA Tiltott visszatérés miatt indult előzetes letartóztatás mellett büntetőeljárás Dé­kány Anna 24 éves foglalko­zás nélküli, büntetett elő­életű balástvai (Galygonya 174.) lakos ellen. Dékány An­nát a szegedi megyei bíró­ság 1970. május 29-én két évre kitiltotta Szeged terü­letéről és tartózkodási he­lyéül Balástyát jelölte meg. Ennek ellenére júniusban visszatért Szegedre, amiért a szegedi járásbíróság négy­hónapi szabadságvesztésre ítélte. Szabadulása után sem tért vissza lakására, hanem Szegeden csavargott, szóra­kozóhelyeket keresett fel, ahol férfiakkal kötött alkal­mi ismeretsegeket. SZEGEDIEK A TRAKIÁBAN Szeged bolgár testvérváro­sának, Plovdivnak irodalmi folyóirata, a Trákia nem­rég megjelent novemberi— decemberi kettős számában jelentős terjedelemben közli a szegedi Tiszatáj költőinek, íróinak, művészeinek alkotá­sait. A Tiszatáj címlapját is közlő összeállításban Papp Lajos, Veress Miklós és Rat­kó József versei, valamint Péter László, Sz. Simon Ist­ván és Mocsár Gábor prózai munkái olvashatók Gencso Hrisztozov fordításában. Mü­mellékletként közli a folyó­irat Veres Mihály, Zombori László, Pintér József és Dér István festményeinek repro­dukcióit. KILÉPÉSEK A KATOLIKUS EGYHÁZBÓL Az Osztrák Központi Sta­tisztikai Hivatal szerdán köz­zétett adatai szerint 1958-tól 1968-ig 116 080 személy hagy­ta el a római katolikus egy­házat. mégpedig évről évre nagyobb számban. Az 1958­as 8360 fővel szemben 1968­ban 16 110-en léptek ki a ka­tolikus egyházból. LETARTÓZTATTAK A GARAZDALKODÖT Előzetes letartóztatás mel­lett indult büntetőeljárás ga­rázdaság miatt Kollár Pál 28 éves rokkant nyugdíjas, büntetett előéletű gyálaréti (Kossuth u. 14.) lakos ellen. Kollár 1970. december 25-én a késő esti órákban ittasan jelent meg a Szeged Étte­remben, ahol nem szolgálták ki. Ekkor a felszolgálót és a fizető pincért bántalmazta. Miután eltávolították az ét­teremből. a bejárati ajtó üvegét betörte. Garázda ma­gatartása folytatásában a helyszínre érkező rendőrjár­őr akadályozta meg. SZERDAI PIACI ARAK A tojás darabja 1.60—1,80 volt. A burgonya kilója 3,50 —4, a sárgarépa 6—8, a gyö­kér 7—8, a fejes káposzta 3, a kelkáposzta 4, a karfiol 10—12, a karalábé 3—4 fo­rintba került. A vöröshagy­ma kilóját 5—6, a fokhagy­máét 14—16 forintért árul­ták. A jonatánalmát 5—7, egyéb almát 4—7, a szőlőt 12 forintért adták. A dió ki­lója 16, a szárazbab 16 fo­rint volt. Közlemény A Bartók Béla Művelődési Központ folyólratolvasofa 1971. Január 12-en nyilik. új nyitva­tartási rend szerint. Kedden, szerdán, pénteken délután 17 órától 21 órai? és szomba'on 18 or&tói 20 óráig van nyitva. KORSZERŰSÍTÉS HERENDEN A világhírű Herendi Por­celángyárban ebben az év­ben már korszerűsített tech­nológiával égetik a termé­keket.. Az eddigi fatüzelést felváltotta a propán-bután gáz, amely nemcsak a mi­nőséget javítja, hanem a ter­melékenységet is 10—15 szá­zalékkal emeli. FÖLDREGÉS JAPÁNBAN A Richter-skála szerint kettes erősségű földrengést észleltek Japán egyik szige­tén, Honshun. A földlökés epicentruma Honshu partjai­tól mintegy negyven kilo­méterre a Csendes-óceánban volt. KÉMET ÍTÉLTEK EL BELGRÁDBAN Egy belgrádi katonai bí­róság szerdán kémkedésért 6 évi börtönre ítélte Hans Pe­ter Rullmannt, a Spiegel cí­mű nyugatnémet hetilap belgrádi tudósítóját. Két ju­goszláv segítőtársát egyen­ként 5 év hathónapi szabad­ságvesztésre ítélték. A tu­dósítót 1970 márciusában tartóztatták le. ügyének zárt tárgyalása szeptember 2-án kezdődött. Az ítélet szerint Rullmann katonai és állam­titkokat adott át két külföldi állampolgárnak. Megoldás A toledólak titka sok-sok emberéletet követelt már. Egy ritka, egzotikus növény nedveért áldozták életüket sok százan, egykori fegyver­kovácsok megbízottai: a kö­zépkor műszaki kémei. De a fegyverkovácsok és utódaik titoktartók. Máig sem árul­ták el a világnak, hogy az ébenfában kovácsolt kard­és késpengéiket milyen nö­vény levelében edzik — utánozhatatlanul rugalmas acéllá ... — Sajnos a titkot én sem tudom — mondja mosolyog­va Puhesz Ferenc, a kés­készítés híres hazai meste­re, akivel budai műhelyé­ben beszélgettünk a kések titkairól. Valóságos késbirodalom­ban él. A műhelyben félkész kések, zsebkések, török, va­dászkések serege. A „bicskarészlegben" egy­és kétpengéjű, kisebb és na­gyobb műanyag- és csont­nyelü kések sorakoznak az asztalon. Akad itt vőlegény és menyasszony bicska, asz­szonymaskara. de az úgyne­vezett kacorkés, a szegedi halas meg a bugyii se hi­ányzik. — Mi a különbség a bics­ka és a zsebkés között? — Bicskának csak az olyan összecsukható késfé­léket nevezzük, amelyeknek csupán egy pengéjük, egy rugójuk van — magyarázza a kések tudósa. — Nyelük szarvasagancsból, nemes szaruféleségből készül. Egye­dül a magyar különlegesség: a bugyii készül fanyéllel és rugó nélkül. A nemes bics­ka magán viseli egy-egy táj népművészeti jellegét. A zsebkés viszont két nyitha­tó pengéből áll. Nyelét rend­szerint műanyagból vagy fá­ból készítik. A köszörűgéphez lép, hosszú pengéjű, kecses vo­nalú bicskát élesít. — Ez bácskai szalonnázó — mondja —, ki lehet pró­bálni. Olyan, mint a borot­va. Vékony, hegyes pengé­jével könnyen fel lehet tűz­ni a szalonnát. A késbirodalom egyik zu­gában, egy kis szekrény al­jából őzlábnyelű, kecses vo­nalú, széles pengéjű fegyve­rek kerülnek elö. — Valóban, a tőr már fegyver — mondja. — Leg­alább három milliméter vas­tag, öt-hat centiméter széles pengéjét a hegye felé eny­hén íveltre köszörülik. Ét­kezésre, fafaragásra, varibőr­nyúzására kiválóan alkal­mas. — Hogyan kezeljük a tört odahaza, kirándulásokon? — Mindenekelőtt a víztől kell óvni. Verni, dobni nem szabad. Ha mégis kicsorbul­na az éle, homokkővel lehet elesre fenni. Közben egy széles bár­dot vesz a kezébe. A hente­sek használnak ilyet. Há­rom-négy kiló lehet a sú­lya. — A bárd, ha jól ková­csolják, még a szöget is el­vágja. A satura ujjnyi vastag kampósszöget fektet. Lesújt a bárd, a szög két darab­ban a földre esik. — Még ennél is jobb pen­gék a toledóiak? — Tévedés, hogy a tole­dói vagy a damaszkuszi pen­ge a legjobb a világon. A szolingenivei egyik sem versenyezhet... Vevő érkezik, egy idős vadász. Bozótkést rendel a mesternél, amolyan elnyű­hetetlent, ami a többujjnyi vastag gallyat is elvágja! A késdzsungelben ilyen is akadt... Dolgozik az új fényforrásgyár Nagykanizsa külső képét, s a város fejlődését lénye­gesen meghatározó és egy­úttal az új ötéves tervidő­szak legnagyobb zalai be­ruházása a nagykanizsai fényforrás. Az Egyesült Iz­zó másfél milliárd forintos költséggel Nagykanizsára le­lepiti többek között az izzó­lámpagyártást. Az 1970-es évvel lezárult a gyárépítés első szakasza. Jelenleg már több mint ezren dolgoznak a kész munkacsarnokokban működő korszerű automata gépsorokon. Az épülő gyár a terv sze­rint 1974 végére készül el. Termelésbe állítása megold­Halálos végű tréfa Megtréfálom a férjemet— — Nem akartam semmi gondolta Alosy Drzewicki rosszat, csak látni akartam walesi háziasszony és a kö- őt, mert előtte veszeked­vetkező lakonikus rövidsé- tünk — zokogta a feleség, gü táviratot küldte férjé- az öt kihallgató rendörök nek: „Jöjjön haza, felesé- elótt. ge halott." ^ A férj elkéredzkedett munkahelyéről, kocsiba vág­ta magát és nyaktörő sebes­séggel hazafelé indult. Út­közben kocsija megcsúszott, áttörte az egyik híd korlát­ját és szakadékba zuhant. A férj azonnal meghalt. ja a város munkaerő­gondját, mert 1S7-1 ^ végére 4000 fölé emelkedik *a mun­káslétszáma. ATOMENERGIÁVAL MÜKÜDÖ ERŐMÜVEK Románia 1971—75-ben hoz­zákezd atomenergiával mű­ködő első villamos erőmű­veinek építéséhez. A prog­ram szerint a villamos erő­müvek kapacitása 1930-ra 1800—2400 megawatt lesz. ÁRVÍZI ÁLDOZATOK A Malaysiai Államszövet­ség nyolc államát érintő ha­talmas árvizek 29 ember éle­tét követelték. Jelentések szerint a Klang folyó foko­zatosan visszatér medrébe, így a további veszély elhá­rul. Kuala Lumpurban las­sanként visszatér az élet a normális kerékvágásba. Hi­ányzik azonban az ivóvíz és az áramszolgáltatás. DELMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged várost bizottságának napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10.. telefon: 13-333. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László, — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged, Bajísy-Zsilinszkv u. £1. u. (Indexi £8 083). — Előfizette! díj egy hónapra £0 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents