Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

t io PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. OTEVES TERV A nagyvállalat nem öncélú beruházást valósít meg, amint mondják, „nyűgös kötelességüknek" tesznek eleget. A régi szövődé 70—80 évvel ezelőtt épült, s a födémszerkezete fából van. A gerendák tavaly már megrokkantak és egyhelyütt lezuhant a mennyezet Csak a véletlen szerencsének köszönhetik, hogy nem történt komolyabb baj, tragédia. Akkor megerősítették a födém korhadó gerendáit, de a szakértők szerint az épület sokáig nem használható. A most készülő épület hosszú évtizedekre biztosítja majd a zavartalan termelőmunkát. A kenderfeldolgozó Ipar szövőgépeinek mindöszsze egyharmada korszerű és automatikus, a többi elavult. Az új üzemben az alapterület felét a szövődéi előkészítés, a másik felét pedig a szövőgépek foglalják el. összesen 340 modern, automatikus szövőgép kerül a csarnokba. Ebből százharminc belga gyártmányú PICANOL-géppel már rendelkeznek, s hamarosan beszereznek száz darab csehszlovák gyártmányú automatikus szövőgépet. Űgy tervezik, hogy az új szövőüzemben kétféle típusúgépet használnak majd, a nehezebb szövetek gyártására kitűnően bevált belga gépeket és a könynyebb szöveteket is jó teljesítménnyel előállító csehszlovák gépeket. A szövést előkészítő géppark felvető és vetülékcsévélő berendezésekből áll. Az utóbbi gépeket a Szovjetunióból és az NSZK-ból vásárolták. Az új szövőüzemhez korszerű férfi és női öltözőket, fürdőket is építenek, ezer ember számára. A beruházás a tervek szerint 1972 júliusára készül el. Tervezik a második hidat A város éltalános rendezési tervében, melyet a forradalmi munkás-paraszt kormány jóváhagyott, szerepel a második tiszai közúti híd megépítésének szükségessége. Erről kértünk rövid nyilatkozatot dr. Varga Dezsőtől, az MSZMP Szeged városi bizottsága titkárától. A város szerkezeti adottsága, melyet a körgyűrűs-sugaras útrendszer és a várost kettészelő Tisza alkot, sok előnyt ad a város további fejlesztéséhez, a szép városkép kialakításához. A jó tagoltság mellett — a folyón való átkelési lehetőség korlátozott volta —, azonban hosszú évtizedeken át a balparti városrész megfelelő ütemű fejlesztésének gátat vetett. A Nagykörút sem az északi, sem a déli találkozási pontokon nem vezet át a folyón. A város további egyenletes fejlődése, a városon áthaladó közúti forgalom jó kiszolgálása érdekében kerül sor az új Tisza-híd megépítésére. A híd megépítése a negyedik ötéves tervben a konkrét megvalósulás szakaszába érkezik. A várost szerető emberek örömmel üdvözlik ezt még akkor is. ha tudják, hogy használatba vételéig még hoszszú évek telnek el, és teljes felépülése átnyúlik az ötödik ötéves terv első éveibe. Összehangolt és felelősségteljes munkát kíván ez a tervezőktől és majd a kivitelezőktől egyaránt. Nagy pénzügyi eszközök biztosítását kívánja meg a városi tanácstól, hiszen előreláthatólag a beruházás végösszege 230—260 millió forint lesz. Ismerve mindazok véleményét, akik a híd megvalósításán dolgoznak, az a cél. hogy a megépülő új híd — amellett, hogy szolgálja a két városrész közötti összeköttetést — szép, modern, kecses vonalú legyen. Olyan híd készüljön itt el, mely éke lesz a Tiszának és városunknak egyaránt Uj szalámigyár a vágóJiíd mellett A szegedi szalámi gyártásnak több mint százesztendős múltja és sajátos tradíciója van. A következő ötéves tervciklusban azonban többet fejlődik, mint alapításától a mai időkig. A Gazdasági Bizottság határozata alapján, fejlesztési kölcsönnel támogatott vállalati nagyberuházás kezdődik el új ötéves tervünk idején. A jóváhagyott beruházási összeg meghaladja a félmiliárd forintot. Mivel a Felső Tisza-parti és a Maros -utca területen — ahol a szalámigyár immár száz esztendeje működik — nincs szabad terület, az újabb bővítést és rekonstrukciót a vágóhíd mellett valósítják meg. A terep rendezéséhez, néhány létesítmény alapozásához már hozzá kezdtek, de az érdemleges építkezés 1971 tavaszán kezdődik el, amelynek gazdája a Délmagyarországi Építő Vállalat lesz. A rendelkezésre álló 519 millió forintból lényegében újjáépítik a vágóhidat, és modern, korszerű hentesüzemet létesítenek. A Maros utcai hentesüzem már régen nem felel meg a követelményeknek. A vágóhídon olyan hentesüzemet építenek, amely 8 óra alatt 20 tonna árut termelhet. Ez kielégíti a helyi szegedi és a Csongrád megyei igényeket, piaci keresletet. A leendő váeócsamokban 8 óra alatt 1600 sertést és 120 szarvasmarhát vághatnak le. A rekonstrukció során az egyik csarnokba olyan „zsírgyártó" beredzést helyeznek el, amelynek a teljesítménye óránként 45 mázsa. A feldolgozó üzemet is korszerűen szerelik fel: a vágóból magas pályán továbbítják a ketté hasított állatokat, s hidraulikus berendezésekkel emelik vagy süllyesztik a munkahelyeken. Az új szalámigyár a legjelentősebb bővítés. A jóváhagyott tervek szerint a vágóhíd területén évi 320 vagonos kapacitású gyár létesül. Két olyan nagyságú szalámiérlelő toronyházat' építenek, mint amilyenből egy a Maros utcában látható. A klimatikus érlelőlornyokat valószínűleg csúszózsaluzással építik a DÉLÉP munkásai. Az új szalámigyárat hazai és külföldi gépekkel szerelik fel, s a gyártelepen dolgozó emberek részére megfelelő szociális létesítményeket építenek: üzemi konyhát és étkezdét, fürdőket és öltözőket. Ha megvalósul a szegedi új szalámigyár, akkor a jelenlegi ötszáz vagon helyett 820 vagon „Pick-szalámi" juthat a hazai és a külföldi üzletekbe. „Sertésgyárat" épit a Felszabadulás Tsz A következő öt évben nagy beruházások készülnek el a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Köztudott, hogy a város reprezentatív gazdasága profilváltoztatásra kényszerül, hiszen évről évre, hónapról hónapra szorítja a régi területről a szövetkezeti gazdákat az olajipar. A párt agrárpolitikájának és a mezőgazdaság fejlesztésének megfelelően állattenyésztő gazdasággá alakul ez az üzem. Erről kérdeztük Árendás Györgyöt, a városi párt vb tagját, a termelőszövetkezet elnökét. Az idén már megkezdődtek a munkák. Igaz, csak a földterületet egyengették el. Hatalmas sertéstelep épül, 1973-ban már üzemel. 30 ezer férőhelyes lesz. A teljesen szakosított iparszerű „gyárban" 1500 anyakocát lehet tartani. Az országos sertéstenyésztő vállalkozás keretében, nyugati licensz alapján épül meg a modern sertéskombinát, előregyártott, műanyagelemekből. összesen 37 épületből áll, 20 silótorony is kiegészíti a telepet, összesen 145 millióba kerül. Alapját képezi ez Szeged élelmiszer-ellátásának. Nem zárkóznak el a társulásoktól, a kooperációtól. Ügy is fogalmazhatunk, hogy minden negyedik szegedi lakosnak itt hizlalják meg disznaját. Emellett a régi telep is működik, ahonnan esztendőről esztendőre 3500 hízót értékesítenek. Megkezdték már a holland terményszárító és feldolgozó üzem építését is. Ez 20 millióba kerül, az állattenyésztési telepet szolgálja majd ki. Elsősorban lucernalisztet készít Ugyanakkor a szarvasmarha-állományt is fejlesztik. 1972—74 között elkészül 392 férőhelyes telep és a 216 férőhelyes hízómarhatelep. Erre 20 millió forintot szánnak. A lehetőségekhez képest korszerűsítik a gépparkot, hasznosítják a termál- és a gázenergiát, 3 millióért készülnek a gázvezetékek. Az összes beruházás tehát a következő években 200 millióra rúg. Nagy összeg, s nagy lehetőség. Évek múlva mindannyiunk örömére szolgál. Postapalota a sugárút sarkán Előreláthatólag 1974-ben adják át az új postapalotát Lenin körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán. Az előkészületek már 1967. óta tartanak, akkor hatalmazta fel a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a Szegedi Postaigazgatóságot — mondotta el Fodor István vezérigazgató —, a beruházás lebonyolítására. Az épület kivitelezését a DÉLÉP vállalata a Szegedi Tervező Vállalat tervei alapján. A generáltervező és a műszaki tervek készítője a Postai Tervező Intézet. Idén szeptember l-re elvégezték a Kossuth Lajos sugárút, Lenin körút és a Püspök utca által határolt területen a kijelölt épületek szanálását. Milyen lesz az új postapalota? A Püspök utcai tömbben hatszintes műszaki épület, a Kossuth Lajos sugárút, valamint a Lenin körút egy részén korszerű hétszintes irodaház emelkedik majd. Külső megjelenésével, alumínium szerkezetű függönyfalával, a színes üvegbetétekkel reprezentatív csomópontja lesz a városképnek. Az épületben négy programvezérlésű személylift és egy teherlift fog működni. A földszinten postahivatal kap helyet, azután ezer fős konyha és étterem, orvosi rendelők és szociális helyiségek. Üj postahivatal és telefonközpont épül a negyedik ötéves terv folyamán Újszegeden és Tarjánban is. A három központra átadáskor összesen 11 ezer 800 állomást kapcsolnak rá, ebből 10 ezret a postapalotában működőre. Ennek a több központos rendszernek az állomáskapacitása 33 ezer, tehát az igényeknek megfelelő ütemben növelhető még a hálózatba bekapcsolt telefonok száma. Az új géptípusok lehetővé teszik a táwálasztást is. azaz szegedi előfizető közvetlenül hívhat debreceni előfizetőt — és viszont Add'g azonban még sok részlettervnek kell megvalósulnia. 1971 első félévére tervezték a kivitelezés megkezdésiét. A különleges munkát igénylő résfalas alapozásra azonban határidőre már nem sikerült alvállalkozót találnia a BÉLÉP-nek. Ha a tárgyalások továbbra is eredménytelennek bizonyulnak, akkor az egész tervezési üzemben eltolódásra kell számítanunk. A szegedi olajmező pb-gázüzcmének tartályai Az újszegcdi gyár makettje. Jobb oldalon az új szövődé A második szegedi közúti híd Ilyen két szalámiérlelő torony épül tervezett helye fel a vágóhídon A Felszabadulás Tsz modern sertéstelepet állít üzembe A postapalota makettje, itt lesz az űj telefonközpont