Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

E-EJHJ, 13AL JAN U AH 26. 3 Magyarszovjet árucsere Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. Szemicsev, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterének helyettese aláirta az 1971. évi magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere-megállapodás jegyzökönyvét. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István belkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv erre az év- J re 20 millió rubel értékű árucserét irányoz elő, a múlt évinél mintegy 25 százalékkal többet. Megállapodtak egyúttal közvetlen árucserében az Ukrán, a Lett, és az Észt Szovjet Köztársaságokkal is. A szerződés szerint ebben az évben az aláíró felektől mintegy 600 millió forint értékű árut importálunk; többek között 230 000 köbméter építő- és gömbfát, 300 000 tonna cementet, egymillió pár kapronharisnyát, 81.000 kerékpárt, 5000 Riga —4 mopedet, ezer tonna fagyasztott halat, továbbá halkonzerveket, karórákat, foto- és optikai cikkeket, tranzisztoros rádiókat és egyéb, számunkra fontos cikkeket. Ellentételként közszükségleti cikkeket, konfekcióárukat, bőrdíszműárukat, hálózsákokat, kereskedelmi berendezéseket; italárukat stb. szállítunk. Sz. Szemicsev miniszterSemogjfl Károlyné felvétele KÉSZÜL A BEFŐTT. A Szegedi Konzervgyár gyümölcs üzemében télen is akad munka: a nyáron eltett félkész termékekből — szilvából, őszibarackból, almából — naponta 45—50 ezer üveg vegyesbefőttet készítenek, csomagolnak a gépsorokon. Á kábelgyár sikere Új vásárlók: Dublin és Koppenhága — Gazdasági kooperáció jugoszlávokkal A Szegedi Kábelgyár termékei elsősorban a hazai piacon kelnek el, s nagyobb részüket a híradáshelyettest, K. Todeszon észt ] technikai és az elektromos téség azonban közvetlenül is eladásra kerül külföldön. Például a közismert spirál telefonzsinorokat csak a szegedi gyárban állítják elő, s a és V. Erauede lett kereskedelmi minisztert hétfőn fogadta Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. ipar használja fel. Külföld- zsinórokból jelentős menyre is általában csak közvetve jutnak a kábelgyár vezetékei, mint valamilyen berendezés nélkülözhetetlen •vezetéke. Néhány termékfényiséget vásárolnak a szovjet partnerek. Ez a fajta telefonzsinór kibírja a legnagyobb höingadozást is. Újdonságnak számit az Mérhető energia n Tiszaszigeten úrrá lettek a természeten S Tiszántűi Iegbelvizesebb területe a tiszaszigeti hátér. Azaz csak volt esztendőkkel ezelőtt. Tény viszont, hogy 1970-ben bármikor jártunk a faluban, sohasem volt hurrá hangulat. Most sincs. Pedig a készüld zárszámadási mérlegből már mutatják magukat a számok és szépen, tisztességgel mutatják. Jól gazdálkodtak tavaly fs » gazdaközösségben. Még sohasem Járt olyan esztendő a közös életében, mint a hetvenes, de még a falu életében sem. Kezdődött a téli belvízzel, a ta • vaszi belvízzel, a nyári belvízzel, a kétszeri jégveréssel és a kora öszi fagyokkal. Nem szólva az árvízveszély miatti kitelepítés nehéz napjairól, a 48 ezer munkanap „kiesésről". Évszázadokon át hadakozott, küzdött a földdel és a természet erőivel, belvizekkel. árvizekkel a falu népe. Legtöbbször győztesként került ki a csatákból. Tavaly is. Nehéz volt, nagyon nehéz. Akadt olyan 800 hold, amin tavaly nem termett semmi. A növénytermesztésben 7 millió forint volt az összes kiesés. Jobban mondva lett volna, ha hagyják a tíszaszigetiek. De az a mérhetetlen energia, amit a gazdálkodásra, a földbe „fektettek", meghálálta magát. Év végéig három és fél millióra csökkentették ezt az összeget. Ismét megmutatkozott. hogy a belvízrendezésre fordított minden forint aranyat ér. Hiszen a közös gazdaságban a biztonságos termőterület — ahol megr történt már a belvízrendezés — 10 százalékról 30 százalékra nőtt, s ezeken a nagyüzemi táblákon maximális terméseredményt értek el. Búzából 13 mázsát, takarmánygabonából 16 mázsát, kukoricából 40,3 mázsát — májusi morzsolt — takarítottak be holdanként. Ez nagyon szép eredmény 1970-re. Tömegtakarnányuk annyi termett, amennyit nem is reméltek. Igaz, 500 holdon díszlett a másod- és tarlóvetés a kipusztult földeken. Silókukorica, zöldkukoriea, szépen lett, jutott bőven takarmányozásra. Így aztán a második fő ágazat is kitett magáért, az állattenyésztés. Hagyományos már ez évek óta Tiszaszigeten, hogy a tervezetten felül fizet az állatállomány. A 9 és fél millió forint helyett lű,4 milliót számoltak a nagykasszába. Élnek a törvény adta lehetőséggel és igen jelentős az alaptevékenységen kívüli bevétel, A traktormunka, a szántás, bérfuvarozás, a lakatos üzemág, az építőbrigád, sok forinttal járult hozzá az éves terv teljesítéséhez. Ezekből annyi bevételhez jut a közösség, mint a termelésből, a ket fő ágazatból. Az elmúlt év eredményeként így alakulnak a mutatok; a közös vagyon 39 százalékkal, a forgó vagyon 3, a tiszta vagyon 23, az állóeszközök bruttó értéke 22, és az állóeszközök nettó értéke 39 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Amig az árbevétel 1969-ben 25 milMó 705 ezer forintvolt, addig tavaly 62 millió 134 ezer forint. Beruházások: építkezési terv 41 millió 480 ezer forint, tény 29 millió 55 ezer forint. Belvízrendezési terv 5 millió 715 ezer forint tény 3 millió 846 ezer forint. Ebből is kiderül, hogy az építkezéseket, az anyaghiány nagyban akadályozta. A személyi jövedelem a következőképpen alakult; a tervezett 18 millió 907 ezer forint helyett csak 14 millió 331 ezer forintot osztanak ki év végére. De mert 48 ezer munkanap „esett ki", így a tízórás munkanapra tervezett 102 forint 10 fillér jövedelem 102 forint 15 fillér lett. Ismét egy vizes esztendő tapasztalataival gazdagodtak a faluban. De a legfontosabb tapasztalat: bármilyen évben az energia, a szorgalmas munka, örömöket hoz, kifizeti magát év végén a zárszámadásban. Sz. Lukács Imre úgynevezett Schwits-kábel, amely igen vékony szigetelt vezeték. Ebből szívesen vásárolnak bárhol a világon. Legúbban dublini és koppenhágai híradástechnikai vállalatok rendeltek Szegedről ilyen vékony vezetéket. A Magyar Kábelművek központi gyára ebben az esztendőben „leadja" a szegedieknek néhány speciális müanyagszigetelésü vezetéknek a gyártási monopóliumát. Ezekből a termékekből nagyobb mennyiséget rendeltek a svédek. A Szegedi Kábelgyár vezetői nemrégiben tárgyalásokat kezdtek jugoszláv kábelgyárak vezetőivel árucserére és műszaki kooperációra. Az újvidéki kábelgyár és a zágrábi ELKA-művek szeretnék, ha a szegedi gyár kisegítené őket olyan termékcsoportok gyártásában, ahol nekik szűkös a kapacitásuk. s fordítva, a Szegedi Kábelgyár is segítséget kapna a jugoszláv vállalatoktól. Szolgálatkészség és szolgáltatás A

bosszúságok csak nem akarnak elfogyni. Fogyatkozni is csak úgy. hogy újabbat engednek a maguk helyébe. Megértem azt az embert, aki megkönnyebbülten sóhajt föl reggel: ma jó napom lesz. nincs semmi elintéznivalóm, csak a munkámat kell elvégezni. Ilyen bevezető után akárki kitalálhatja: a szolgaitatásokról, javításokról van szó. Pontosabban a velük járó herce-hurcáról, mindennapos bosszúságokról. Arról, hogy a hivatás alázatát sugárzó kifejezés, a „szolgáltatás", időnként egyet jelent a kiszolgáltatottsággal. S persze nem az üzemek, hanem a javítást váró vonatkozásában. A háztartási gépekre, különféle szerkezetekre, berendezési cikkekre nagy szükségünk van, hiszen a jólétet, a kényelmet szolgáljak. Abból is kitűnik ez a szükség, hogy amikor egyiknek, másiknak baja esik, alig győzi a gazdája kivárni a megjavítást. Söt, az idővel felgyűlő tapasztalatok hatására már előre tart attól a pillanattól, mikor szerelőt kell hívnia. Rossz híre van a szolgáltatóiparnak. S nem ok nélkül. Hisz az embereknek gyakran okoz bosszúságot. Megkockáztatnám, hogy nem is akármilyen hatásút. Munkahelyeken lehet látni, az „elintézés" lázától hevülőket, ugyanakkor, mikor a munka lendületétől kellene inkább kimelegedni. Ugyancsak iő a fejük, hogy megoldást találjanak, no nem a muhka problémáira, inkább a tornyosuló otthoni gondok megoldására. „Csúsztatok" vár. ják odahaza a szakember csengetését, mert még mindig ütközőpont, hogy a szolgáltatóiparban dolgozók munkaideje — szinte teljesen — egybeesik a nagy többség munkaidejével. Telefonok csengenek, összeköttetések vadászata kezdődik s „mondd, nem tudsz egy jó maszekot?"-féle kérdések hangzanak el. ha úgy látszik, sehogy se megy a dolog. És akkor A. megsúgja B.-nek: tud. Igaz, hogy az illető vállal&ti dolgozó valahol, de mit tesz az. Állami anyagoól. a gyár fizette munkaidőben fogja megcsinálni. A summa? Kát igen. valóban soknak tűnhet, úgymond, de ha már a munkaidejét áldozza rá valaki...' Az állami vagy szövetkezeti szolgáltatóipar eme „álmaszekjai" (nehéz erre megtalálni a pontos kifejezést) szépen keresnek. Saját zsebre, vagy általánosabb fogalmazással: tisztességtelen haszonszerzésre is dolgozgatnak S nem nagyon erőltetik meg magukat sem az egyik, sem .•a másik tevékenységben. Kár, hogy nincs statisztikánk róla, mennyi anyag, alkatrész, vagy egyéb szerkezet „épült be" már ilyen módon lakásokba, különféle gépekbe, szerkezetekbe. Ez azonban csak azt jelenti: konkrét tudomásunk nincs róla. Honnan is lehetne? Mert, hogy. hogy nem. valamiképpen mindig mindenki elszámolja az elvámoltakat is. Ellenőrzési hézagok? Minden bizonnyal bőven akadnak. S higgyék el, nemcsak a munka természete nehezíti az ellenőrzést, a vezetők kényelmes — sok esetben szemet hunyó — természete legalabb ilyen tontos tényező. Üjra meg újra el kell mondani, hogy a szolgáltatás kérdése nem csupán egy-egy ktsz vagy üzem ügye. Egészében véye fontos politikai kérdésről van szó. Az emberek közérzetének egyik pilléréről. A bosszúságok, a megoldatlan. nemegyszer megoldhatatlannak tűnő problémák ott feszülnek a fogyasztók hangulataban akkor is. amikor dolgozóként kril helytállniuk. V

alahogy úgy áll most a dolog — s ezen kellene változtatni hathatósan —, hogy a technika áldásai túl gyakran váltanak ki mérgelődést. szitkozódást. A „fentről jött" kezdeményezések, ösztönző módszerek igyekeznek pedig mind jobban mozgásba hozni a szolgáltafások bonyolult gépezetét, nagyobb anyagi fedezetet is teremtettek. Nagy akadály azonban az is. hogy a vezetők nemegyszer csak mellékesként, söt nyűgként értékelik a vállalati szolgáltató tevékenységet. „Jó, ilyen is van. csinálni kell, de a pénzesebb munkákat soroljuk előbbre" — vélekedik egyik-másik. Az egyéni érdek mellett tehát a csoportérdek is gyakran előzi a társadalmi érdeket. A lakosság viszont joggal varja, hogy ne igy legyen: a szolgáltatóipar végre szolgáljon rá a nagyobb bizalomra. Simái Mihály Olvadás után belvízgondok Harmadfokú készültség Hódmezővásárhelyen Csongrád megyében a gyors hóolvadás után több lakott helyen is felgyülemlettek a belvizek, amelyek Hódmezővásárhelyen okoznak legnagyobb gondot a vá,ros mély fekvésű kerületei'ben. A megyében egyedül Vásárhelyen rendeltek el harmadfokú készültséget. Öt vályog-, illetve vert falú magánház megrongálódott, lakhatatlanná vált és a családokat ki kellett költöztet' ni. Maroslele községben elsőfokú védekezéssel közerőt vettek igénybe és sikeresen vették fel a küzdelmet az elemi csapás pusztításai ellen. Vasárnap még súlyos volt a helyzet, ez azonban hétfő délutánra sokat javult. Szegeden a tavalyinál sokkal kisebb mértékben jelentkeztek belvizek, ami annak is köszönhető, hogy előre felkészültek a veszély elhárítására, rendbehozták, kitisztították a csatornahálóJószolgálati küldöttségünk Adenben Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, aki jószolgálati küldöttség élén érkezett Adenbe, interjút adott az adeni rádiónak — jelenti az ADN. A többi között hangsúlyozta, a két baráti ország, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság szoros kapcsolatainak alapja a teljes nézetazonosság a nemzetközi politika fö kérdéseiben. Az ANA adeni hírügynökség a magyar küldöttség látogatása alkalmából azt írta, a küldöttség teljes megértést tanúsít ama súlyos körülmények iránt, amelyek között az ország nemzeti demokratikus átalakulását végrehajtja. A hírügynökség bejelentette, hogy a magyar küldöttség gazdasági, technikai és kulturális megállapodásokat köt a Jemeni Népi Demokratikus Köztarsasaggal. (MTI) zatot. Az elmúlt egy hónap alatt körülbelül ötven milliméter csapadék hullott, nagyobbrészt hó alakjában. Amint az olvadás megkezdődött, működésbe helyezték a szivattyúberendezéseket. A tavalyi tapasztalatok figyelembevételével új levezetőárkokat nyitottak. Eddig helyenként keletkeztek csak kisebb elöntések. Rókuson és Petőfi telepen egy-két régi építésű és egyébként is rossz állapotban levő magánház íalai átnedvesedtek és ezekből három családot kiköltöztettek. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a békéssámson—apátfalvi és a Tisza—Maros zugi térségben a földeken is felszaporodtak a talajvizek és hétfőn első fokú készültséget léptettek életbe. A két nagy kiterjedésű térségben minden szivattyútelep és hordozható szivattyúberendezés üzemel. Egyelőre a folyók viszonylag alacsony vízállása lehetővé teszi a gravitációs elvezetést is. X. B.