Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

a KEDD. 1971. J/VNUAK 25. Fiatalkorú dolgozók szabadsága Biliárdasztal és röntgengép A MEH-nél közös a sorsuk F. K„ 18 éves fiatalkorú dolgozó arról kér tájékoztatási. hogy szabadságát a vállalatnak mikor kell kiadnia: a tárgy-évben, vagy később. amikor azt a dolgom többször reklamálja? Másik kérdése: a ledolgozott napi munkaidő titán köteles-e a riatalknrú dolgozó túlmunkái végezni? A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a fizetett szabadságot esedékességének évében kell kiadni, munkatorlódás, betegség vagy más akadály esetén később, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, A kiadás időpontját a vállalat csak n dojigozóval történd megállapodás alapján, vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg. A vállalati kollektív szerződés eltérő haláridőt Is előírhat. Természetesen, ha a munkaviszony év kOeben kezdődött, a szabadság arányos része jár, s annak kiadását csak a munkaviszony első hat hónapjának elteltével lehet a dolgozónak Igényelni, A szabadság kiadásának Időpontját a vállalat határozza meg. Ennél a dolgozók kívánságát, a • lehetőségekhez képest, a Vállalatnak figyelembe kell venhi. A szabadság kiadásának időpontját egy hónappal előbb kell közölni, s az kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, de ilyen esetben Is egybefüggően kell biztosítani hat munkanap szabadságot. Ezek szerint kell a fiatalknrű dolgozók részére 1B a fizetett szabadságot esedékességének évében az elkészített szabadságolási terv szerint kiadni. A dolgozó kérelmére azonban engedélyezni lehet, hogy a szabadságot más időben Vegye kl. Olvasónk másik kérdésével kapcsolatban közöljük szabályozva van, hogy fiatalkorú dolgozót milyen munkára nem szabad igény be venni. Ezek szerint fiatalkorú dolgozót éjszakai munkára, a 18 életéven aluli fiatalkorút pedig túlmunkára és készenlétre igénybe venni általában nem szabad. Az éjszakai munka este 22 órától reggel 6 óráig, a mezőgazdaságban pedig este 21 órától reggel 5 óráig terjedő Időszak. Naponta három nyolcórás műszaki esetén a harmadik mflszákbah végzett munka minősül éjszakai munkának. Túlmunkának a dolgozó napi munkaidejét, meghaladó munkát nevezzük. A munkaszüneti napon végzett munka nem számít túlmunkának. Olvasónk a ledolgozott munkaidő után — ha a vállalat vezetése szükségesnek tartja — a túlmunkán köteles részt venni, azt nent tagadhatja meg. Dr. V. M. I. KERÜLET HáutssAg: Dr. Tornyai Lajos Szabolcs Cs Baroti Kóma Mái la, Tege Antal és BoicsUi Rozália Uona, Körösi Jcnö cs Kitéritek Hona. Csáki Mlklöa és Tombárz Etelka, llyés Jörser és Dúuzl Etelka házasságot kötöttek. Születési Dr. Mnrlonosl Istvánnak és Uozsö Olga Máriának István, Császár Imrének ée Békési aizellánnk Ildikó Terézia, Fabok Ferencnek és Megyeri Ilonának Ferenc, Molnár Istvánnak és Nyárt Anna Máriának Ildikó. Király István .táltosnak és Szabii Évának Szilvia Eva, Uugannvlch Imrének és Buday Márta Lolliénak F.va Márta. KlsMolnár Józsefnek és GUUch Évának Ágnes Eva, Itadócz. Zoltánnak és Neuvert Eva Teréziának Tamás István, Papp Györgynek és Karaglanova Jelenának Viktória, Szekeres Tibor Vincének és Maráczl Ilonának Eva, Flllöp Józsefnek és Kutat Jolánnak Jóléti, Pernek! Istvánnak és szebenyi Arankának Ferenc Tibor. Kátaj Lászlónak és Bozsó Hozállának Gabriella. Széosl Gézának és Rzécsl Annának Ildikó, Orbán Dénesnek Cs Dékány Eva F.rzsébetnek Ágnes. Török Józsefnek és Krlzsnik Rozáliának Benlla Melinda. Kliyénfalvl BéláffSk és Perjés Judit Máriának Bélá. Oyórffv Imre tjolosnak és tstvnnffv Gabriellának Gabriella Mária. Magvar Józsefnek és Pósa Juliannának József. Csuknnvl Gyula Fernnenek és Fedpr Klárának Gyula. Kónya Istvánnak és Gera Fdlt Etelkának László. Takács Oyózó Jenőnek és Dobó Klárának tldlkó Beáta, t.rngyel Tamásnak és Tegzes Mnrgttnak Gábor, Tóth Lászlónak és Perkas-Csamangó Máriának Hálnalka Msrian. RáAnyakönyvi hírek só Jánosnak éa ÜUei-Kovács Margitnak János Zsolt. I«sz.ntk Ferenc Istvánnak és Bódt Zsuzsannának Ferenc. Gajdács Gábor Imrének és Arvat Máriának Gabriella. Kiss Bélának és Erdei Judit Lídiának Szabolcs Béla. Boroczky Bélának és Vlskl Eva Zsuzsannának Béla Gábor, Madarász Péternek és Kovács Magdolnának Atilla Árpád, Péter Sándornak és Turl Rozáliának Zsuzsanna. Kllment Mihálynak és Török Ilonániak Zsoll, Tóvizl Györgynek és tvanesó Máriának Róbert. Farkas Józsefnek és Juhász. Erzsébetnek Erika, dr. BlHczkl Ferencnek és Oaá! Piroska Juliannának Péler András, Bondor Vilmos Pálnak és Martlftkovics Ri zsánnk Vilmos. Vési László Károlynak és Invka-Tóth Erzsébet Piroskának Holka. Bulik András Péternek és Vihar Mária Magdolnának Péter Csaba, Budai Jánosnak és Juhász Emília Máriának Attila, Potoozkl Lipót Józsefnek és Furák Eva Mártának Eve Martan. Téglás Péter Pálnak és Prágai Rozália Katalinnak Péter Ajttla nevtl gyermekük született. Halálozás! Tóth KIUOH Benkr Zoltánné Mngasházi Marsit. Bzurgent Sánriorné Hatngl Anna. Szálteleki György, Slsált Andrea Judit, Szabó Antalné Nagv Mária. Zirkel Henrikné Katona Rozália, dr. Tömörkényi László István. Varga Antálne Molnár Mária, Fekete István, ocnneczi JVuiiaiyne rogas jviuria, lutb Peter, üaiug Lajosné somoai Erzseoet, dr. Magyart istvanne v.esztenyi Grzeua, Molnaa Jozselne csejtei Maria meghalt. II. KERÜLET Házasság: Titíhy László Alírea es rajnai Erzsébet, Himmeisbacn Jozset György es faeres Hona iiazassagot aotütiek. • HaiaioZás: Szélpál Mihály. Tóth Pal, Kakuszt Pálhé Csanyl Anna, Laczkú Jozselne Bozo PircsKa, itabóczi Ferenc Árpad meghalt. III. KERÜLET Házasság: Itacz ubor és Porpaczy Ibolya házasságot kötöttek. sztiletés: Donkó Józsefnek és Dobos iionanak József, GránitVincének és Zsigmond (jóimnak Mirko, Gcsko Ansainak és tíomdhics Zsuzsannának Judit, Lovászi Gézának és QaUba Irénnek Íren Maria. Varga-Petö Ferencnek és Török Máriának Ferenc Attila, zsíros Józsefnek és Gordos Magdolna LuJZéhak Szilvia Magdolna, Bozslcs Mártonnak és szalui 'Teresnek Sándor, Kapás Nándornak és Fekete Zsuzsannának Attila Sándor, Kovács Péter Pálnak és Simon Juliannának Julianna. Bogár Jánosnak és Szabó Juliannának Nándor Árpád, Mohácsi József Jánosnak és Farkas Erzsébetnek Ildikó nevű gyermekük született. Halálozás: Tóth János, Csavan.\ 6k Andrásné Agóds Emerenela, Seress Istvánnc Fodor Róza Várhelyi Fercncné Pap Rózába, Kocsis Istvánné Rácz Hona, Zsolnai Arpádné Oytft-ts Gizella. Sánta János István. Virág István. Mlchel József, Laczl Istvánné Kovács Ilona, Kucska Józsefné Tassy Mártii meghalt. Hefyek a ''(ztoronv tövében — rozsdás vasból, tarka rongyokból, nyomtatott és kézzel teleírt papírokból. Girbe-gurba szögeken, drótokon, hajdan-csodélt, mély dekoltdzsú. szőke szépséget ábrázoló magazinlapon, elkoptatott reszel ön. valaha szép kendő darabján tapos az. ott böngésző. A MÉH Szent István téri telepén egész nap tárva a két kapu... Szegeden tavaly 5Í0 vagon ócskavasat, 200 vagon papírhulladékot. .78 rnpoH stmetfémtt, 1H vagon texulhulladékot szállítottak he fiatalok, öregek, üzemek és vállalatok. Az ipar ezek nagy részét újból hasznosl* tani tudja. A kérdésre: hogyan élnek tovább ezek a látszólag értéktelen anyagok, Kiss Sándor, a telep vezetője Válaszolt. — Évente 10—11 vagon mennyiségű használható vasat válogatunk ki: csöveket, idomvasakat, gépeket és gépalkatrészeket. Ezeket el ls tudjuk adni kisiparosoknak. barkácsolóknak. Ugyanígy a behozott papírok közül is sokat — főleg zsákokat — értékesíthetünk. A textilhulladékból másfélkét vagon alkalmas géptisztító rongynak. Gyárak. Üzemek állandó vásárlóink is. Szükségük van a rongyokra. Épp ezért a behozott tiszta, mosott háztartási rongyért, ha pamut alapanyagú és színes, kilónként B forintot, fehér színűért 15 forintot adunk. — Az úttörőkön, vállalatokon kívül vannak-e áltandó „Üzletembereik"f — A felnőttek közül kevesen jönnek. Vannak ugyan állandó ismeiőseink, néhány „guberáló", aki összeszedi hazakból a használhatatlan holmikat és behozza. Megkeresik a napi 80—100 forintot is. — Hogy mi minden kerül a MEH-telepre? Igen bizonytalanul áll négy lábán a sárba süppedve egy biliárdasztal. Helyenként még zöld a posztója. Mellette, a tóm-lomok tetején kéklik a KÖJÁL Szeged feliratú — már igen huzatos — autókarosszériója — Van ifi minden; satutól a rönlgenalkatrészeklg. Ezermesterek. amatőr rádiósok mikrofont, ellenállást keresnek itt gyakran — sikerrel. A kertészkedők locsolásra alkalmas kendertömlőt szokták vásárolni, melyeik a tűzoltóságtól kerülnek ide... Ezeken kívül látok kócot, műszőrmehulladékot, műanyag- és habszivacs darabokat is. — Akinek állatfigurák varrása a hobbija, megkeres bennünket. A babakészítők textil-, műszőrmehulladékot vesznek tőlünk. — Mit keresnek még az emberek itt, akik venni és nem eladni jönnek? Állattenyésztés a homokon Kihasználva a közgazdasági lehetőségeket, az. állami támogatást, a homokon működő közös gazdaságok is több állattenyésztési telep építéséhez kezdtek. Igaz, a munkákat, az építkezést jelentősen gátolta tavaly az árvízveszély, illetve ezt követően az anyaghiány. Tíz szarvasmarha- és két sertéstenyésztő-szaktelep részleges benépesítésével az idén már számolni kell. A munkák meggyorsításával év végéig a legtöbb modem, korszerű telep átadható lesz. Mindez már érezteti hálását az állattenyésztésben. 1 Hiszen 1969 márciusában 9278 volt az állatállomány, tavaly viszont március végén 10 211. A homoki állattenyésztés fellendítésére nagy szükség Van, mert alapja a növénytermesztésnek is. a termésátlagok fokozásának. Nagy lehetőségéket kínéi a szegedi járás közös gazdaságainak a feltárt gázenergia- és a termál Vízhasznosítás. Elkészültek már a távlati tervek, melyek szerint az állattenyésztő-telepekén felhasználják a föld kincsét. Leginkább öt termelőszövetkezet érdekelt ebben. Ormos üerö xromGosűH PARADICSOM cú: a jj, 6 Hosszadalmas csatangolás után talált is egy magasan fekvő, nagyoh regényes tisztást, kitűnő kilátás nyílt innen a végtelenbe vesző tengerre. Egy meredek szikla aljában barlangnyílást fedezett föl, s örömmel állapította meg, hogy a környéken dús terméssel megrakodott datolyák, nagy lombú narancsfák állnak. Ez les* R barlangom, örvendezett, de nem mert egészen a sötét nyílás közelébe menni, arra gondolt, hogy valami fenevad tartózkodhat odabent, nem ártana valamiképpen tájékozódni, nem fenyegeti-e veszedelem a barlangfoglalásnál. Biztonsága érdekében eszébe Jutott, hogy minden megerőltetés nélkül igénvbe veheti az ember első védekező, támadó eszközét, a követ és botot, s azon nyomban keresgélni kezdett. Talált Is egy másfél kilós, jó hegyes kődarabot, aztán bolot tört egy sűrű bokorból, s megközelítette a barlang nyílását. Itt megint arra gondolt, hogy jó lenne valamiképpen hangokkal megzavarnia az esetleges barlanglakét, hat füttyentett néhányat, majd Ütögetni kezdte a sziklát a kővel és a bottal, íme, mire Jó az ember gondolkozóképessége e paradicsomi világban! — dicsérgette magét, s örült, hogy teljes a csend semmiféle állat nem jött elő n barlangból Csak távolról hallott Ijedt madárrlkácsolást, áRlörést. A társaim — állapította meg. Betette a lábát az ember a természetbe Aztán meggörnyedt, s a bottal és kővel a kezében belépett a barlangba. Az első pillanatokban Jóformán semmit se látott, csípős bűz Ütötte meg az orrát, a talajon puha, nflvös homokot érzett. Aztán megszokta szeme a homályt. Szeszélyes alapzatú. elég tágas barlangban állt, az üreg felső kőzete tele volt pókhálóval, amelyen ebben a pillanatban is seréhyen tevékenykedett egy nagy világos színű pók. Semmiség — állapította meg, ezeket majd kiűzöm innen. Egyébként nagyszerű otthont létesítek itt — fűzte tovább a gondolatait. Leveszem ezeket a pókhálókat a botommal, aztán füvet szedek. fekvőhelyet csinálok magamnak, behozok egy csomó élelmet és lefekszem pihenni. A pókok riadtan futottak szét, a töméntelen pókhálót leszedte a botja, s akkor vette csak észre, hogy a barlang egyik sarkában állati fekhely van. Meglehetősen kisméretű testformára lemélyedt a homok, s valamivel távolabb állati csontdarabokon fekete bogarak mászkáltak. A Miniszter előbb csak a botjával piszkált oda, aztán lehajolt, fölszedte a csontokat, kidobálta a barlang elé, s elsimította lábával a fekvőhelyet. Így! — nyugodott meg, aztán R bottal a kezében kiment a szabadba, Pagvot nyújtózkodott, nekifogott füvet, puha szálú növényzetet keresni, s amint odaért az első narancsfához. nagy melegség öntötte el, nevetgélni kezdett magában: Íme milyen torz formában éled fel most itt a hajdani paradicsomi mese: Adám felnyúl a fához es letépi az első gyümölcsöt. A fiatalabbak kevésbé megfontoltan bonyolították le a barlangfoglalást. Amikor a Miniszter a tengerpart vonalén eltávolodott tőlük, ők egyenesen a hegy meredekjének vágtak neki, s nem is külön-külön, hanem jó darabig együtt. Csak a hatalmas fák alatt javasolta Tom, hogy most már lépjenek egyéni útra, s azzal elindult egy kicsit délnyugatnak a vastag törzsek, s helyenként sűrűn burjánzó aljnövényzet között. — Oké! —- mondta Cain és pontosan ellentétes irányba lépkedett. Erősen figyelte eddig minden lépésüket, különös formájú fatörzseket igyekezett megjegyezni magában, hogy visszataláljon maid a késhez. — Ezek itten lt'tó módon csípik az ember testét! — kezdett nyafogni Pill. amint beértek a sürűBégbe, de Tat odsszóll neki nyersen. — Meg kell szokni. Pill. Megcserződik majd a bőröd. Ely már a bozót elején letöri egy agat, azzal igyekezett utat nyitni, sohase látta magát ilyen hosszú ideig ruhátlanul, elhessegette testéről a legyeket, s arra gondolt, milyen csodálatos temploma ez az erdő a természetnek. Ket egészen elől, jóval a férfiak vonala előtt törtetett fölfelé. Ha égreccsenést hallott, megtorpant egy pillanatra, figyelte a sötét lombozatokat, az alsó bozótokat, eszébe jutott, hogy olyan helyeken, ahol ember nem fordult még meg, nem félnek, nem menekülnek elóle az ál latok — szeretett volna most szembekerülni valamiféle vaddal, belenézni a szemébe, megsimogatni a szőrét, s közölni vele, hogy sokkal jobb itt, mint a pocsék emberek között. Zso egy darabig megpróbált Cain közelében maradni, letépett már egy fáról néhány narancsot, rágcsálta az ízes gerezdeket, de a fiú eltávolodott tőle, hát feltámadt tudatában az elhatározása, hogy szakit a hagyományos emberi létformával, s arra gondolt ezekben a percekben, hogy oké, menjen mindenki, amerre akar, ő most egyedül marad, majd csak lesz valahogyan. És ő is letört egy leveles ágat, legyezgelte szép testét. Maud egészen hatul kullogott. Nemcsak azért, mert nehezebben bírta a fiatalok iramát, hanem főként azért, mert higgadtabban készült új életére. Ha Itt vége is szakadt a hagyományos érintkezési szokásoknak, ha vissza ls tértek az ős! életformához, abban reménykedett, hogy a férfiak valamilyen módon, ösztönösen segítik őt a boldogulásban. Végül aztán mégis ő talált a nők közül elsőnek megfelelő barlangot. Akkor már a férfiak mind fedél alatt Voltak. Tat nem sokat válogatott, befészkelte niHgát az első útjába akadt barlangba, leült H nyílásához, narancsut szopogatott és bámulta a csodálatosan tiszta eget, hallgatta a madarak riadt füttyentéseit. Tom megfontoltan keresett barlangot. Talált is, eltakarította bejáratától a magas füvet, bozótot, s az volt az első dolga, hogy fekvőhelyet készített egy sarokban. Abel legalább tíz különböző méretű barlangot nézett még. Végill kikötött egynél, amely magasba nyüló szikla repedezett falából nyílt a kőzet belsejébe. Nem vott könnyű megközelíteni, de talált egy természetes, szeszélyes lépcsőzetet, s megfelelőnek találta a barlang belsejét is. (Folytaljuk.) — Főleg szinesfémeKet. Zárt ajtó mögött tart iák — a legértékesebb hulladékokat. A sarokban régi divatú, súlyos Vörösréz csillárokon törik meg a fény. (A vörösréz felvásárlási ára váLlalatoktól 47—60 forint, a lakosság 6 forintért adhatja el.) Késő délután csak néhány erttber van a szabadban. Autóra rakják a hatalmas papírbálákat, s útjukra bocsátják az ország különböző papírgyáraiba. A .rozsdalialom közepén szinte elvesz a munkálkodó ember. A Vakító fény, a sistergés Vonja magára a figyelmet. A szabványméretűre vágott öntvények ls innen indulnak útra. hogy a kohókban újjászülessenek. Cliikán Ágnes NAPI KISLEXIKON a pezsgőről Nemcsak a szilveszteri, a farsangi mulatság sem maradhat ina már pezsgő nélkül. Ami hajdanában kiváltságosak itala volt, újabban felsorakozott szinte nemzeti italaink küzé. # Feltalálója? A legismertebb történet szerint — hiszen a pezsgő feltalálásáról sokféle monda, legenda ls van _ egy benedekrendi szerzetes, Don Perignon készített először pezsgőt Franciaország | Champugne tartományának egy klR falujában. Aftnyi bizonyos, hogy 1670 körül született meg a pezsgő, amelynek neve — Champagne — arra a tájra utal, ahol készítésével foglalatoskodni kezdtek. A XVI11. században terjedt aztán el, s futott be szép karriert szerte a Világon. A hagyomány hatalmát mutatja. hogy ma, a nagyüzemi feldolgozás kor szakában ÍS a francia pezsgő a leghíresebb. # Pezsgőgyáraink? Az első pezsgökészítő üzem nálunk Pozsonyban jött létre, majd Budafokon a múlt század elején a nagy Törtey-gyár, később a Francois. A másik pezsgriváros Pécs lett: a Littkegyár révén. A három elnevezés közül egyedül a Törley mal'adt meg, a másik budafoki gyár már Hungária, a pécsi pedig Panrtóhia néven vált ismertté, A felszabadulás előtt a négy magyarországi gyár — Tatán az Eszterházy családnak is volt egy üzeme — évente egymillió palackot készített. Ennek több mint háromszorosa fogy el ha Kálikban ma már. # Titka? A pezsgőt alacsony szeszfokú, de magas savtartalmú borokból készítik. A több termelőhelyről összeválogatott alapborhoz cukrot és élesztőt adnak, majd — ez a palackos erjesztési módszer — a palackot lezárják. Mintegy félév múlva az élesztő klerjesztl a cukrot, aztán i következik az érlelés Időszaka, ainel.v 1—9 év lehet. A készítés a már tökéletessé érlelt Pezsgőben maradt üledék } eltávolításával végződik. A hagyományos palackos módszert már sok helyen felváltotta a tankeljérás. A magyar pezsgőgyárak 4 milliós évi termelésének egynegyedo export.