Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

IlETFÖ, 1971. JANUAR 4. HABÉ ni SSE feéöfv Százezer női táska Felnőtt korát éli a Szegedi Bőrdíszmű Szövetkezet: 1971 novemberében már a huszdik életévét tölti be. A sok asszonyt, lányt foglalkoztató ktsz különösen az utóbbi esztendőkben fejlődött nagyot. Az export azonban már több mint másfél évtizedes hagyomány náluk. Női táskákat készítenek. 1954-ben exportáltak először termékeikből: bevásárlötáskákat szállítottak u Szovjetunióba. Ezekben az első években még csak 1—2 ezer tételes darabok keltek útra, de a ktsz teljes termelése is jóval kevesebb volt a mainál. Az azótu bekövetkezett változást jól érzékelteti egy adat, ha a múltat, a kezdeti időszakot a jövővel vetjük össze. 1971-re ugyanis már több mint 80 ezer női táskára kaptak rendelést külföldiektől, a még várható szerződéseket hozzászámítva jövőre előreláthatólag százezer táskára emelkedik a kivitel. Az imponáló százezres számig nem volt könnyű a szövetkezetiek útja. Először is ki kellett keresni a szakmán belül a számukra legmegfelelőbb területet. A női táskák gyártására specializálták a termelést. Tények mutatják, hogy jól választottak, s terveiket eredményesen valósították ' meg. Noha az ilyen, divathoz kötött szakmákban nehéz helyet találni, illetve megtartani a világpiacon — különösen a tőkés piacokon — a szegediek minőségi munkája és az Igényekhez való rugalmas alkalmazkodás révén évről évre nőtt az export mennyisége. A Bőripari Tudományos Egyesület évente megrendezi azt a szakmai kiállítást, ahol a hazai bőripari üzemek bemutathatják legújabb divatos modelljeiket. Az utóbbi években a külkereskedelem meghívja erre a találkozóra a vállalatok külföldi partnereit is. Ezeken a rendezvényeken több esetben jutalmazták első díjjal a szegediek szép táskafnodelljeit. A sikeres szereplés nemcsak a hazai, de a külföldről érkezett szakemberek figyelmét is felhívta ezekre a termékekre. Másutt is ló visszhangot keltettek a bemutatók. Moszkvában is. Több ízben vett részt a szövetkezet a szovjet fővárosban rendezett könnyűipari és ruházati kiállításokon. Oklevelek őrzik az itt kapott elismerést, de a bemutató eredményessége lemérhető a vásárlói érdeklődésen is. 1969-ben 22 millió 200 ezer forint értékben 181 ezer női és bakfistáska készült a ktszben. Ennek fele export. Az arány idén is változatlan maradt. A 24 millió forintos termelés felét a kivitel jelenti. A Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Belgiumba, Jugoszláviába, Franciaországba, Svédországba és Norvégiába már tavaly is szállítottak táskákat. Idén tovább bővült vevőik köre. Angliába és Ausztriába is exportáltak. A szigetországba 6 ezer táskát adtak el. ezek egy része — 1500 darab — bérmunkában készült, az angol vevő adta a hozzávaló anyagot. Szintén újkeletű a bécsi vevőkapcsolat: ide 3 ezer divatos női táskát exportáltak az idén. A termékek iránt jelentős az igény, ezt a szövetkezet fejlesztésével igyekeznek kielégíteni. Mindszenten új telepet építettek, a 240 dolgozóból 70-en — jórészt asszonyok — itt munkálkodnak. A negyedik ötéves terv során — 2 millió forintos beruházással — tovább bővítik a mindszenti szövetkezeti részleget. Szegeden, ahol jelenleg öt telephelyen szétszórva, s változatlanul igen szűkösen — munkálkodnak, egyelőre megfelelő helyiségek hiányában nem kerülhet sor fejlesztésre. A bőrdíszmű-szövetkezet vezetői igyekeznek állandóan lépést tartani a divattal, külföldi kiállításokon, szaklapokban tanulmányozzák a különböző irányzatokat. Ennek a tájékozódásnak ls köszönhető, hogy termékeik versenyképesek. Ugyanakkor igyekeznek eleget tenni a vevők különféle kívánságaiA ktsz a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal áll kapcsolatban, ez a vállalat bonyolítja le egyre gazdagodó, s a továbbiakban is jó eredményeket ígérő exportjukat. Őrködés a határnál Határőrök és civilek együttműködése Tiszaszigeten Kiss András tanácselnök: szeretjük a határőrökéi Amikor Tiszasziget 1967 októberében határőrközség lett, Kiss András, a helyi tanács vb-elnöke. megállapította: „Tiszasziget lakói nagyra becsülik a határőröket ..." S most, három év után, arról is beszél a tanács vb-elnöke, hogy a község lakói miért szeretik és becsülik az őrs katonáit. — Mindenekelőtt azért, mert a lakosság politikai nevelésében nagyon sokat segítenek. Így volt ez egy évtizeddel ezelőtt is, és most is így van. A szocialista mezőgazdaság megszervezésében Tiszaszigeten komoly tevékenységet végeztek a határőrök. — Emlékszem — folytatja Kiss András —. a Rákóczi Tsz alakuló gyűlése 1959-ben az őrs kultúrtermében zajlott le. Ugyanis az volt a legtöbb embert befogadó terem. Most kap a község kultúrházat, amelynek az alapozását a dolgozók és a katonák együtt csinálják. Ez természetes dolog hiszen a színháztermet, a klubot és a könyvtárat a határőrök is használni fogják, miután elkészül. — A fiúk — mármint a határőrök — az árvízveszély idején a védgátak erősítésében. a veszély után pedig a homokzsákok kiürítésében is sokat segítettek. De a határőrök mindenütt ott vannak, ahol baj van. Tavaly például a nagy hó Kocsis bácsi Ábrahám Mihály: szívesen segítek! házának tetőszerkezetét öszszetörte. s azt is a fiúk bontották le. A község dolgozói pedig hazafias kötelességüknek tartják a határőrizet segítését. Tiszaszigeten a határőrzésről minden jelentősebb rendezvényen szó esik. A tanács vb-ülésén évente kétszer önálló napirendként vitatják o lakosság és a határőrség kapcsolatát, a határőrközség cím követelményeinek teljesítését. A dolgozók arról is tudni akarnak, hogy ermek hogyan tesznek eleget. Ezért a tanácstagok a választópolgárokat nemcsak a község helyzetéről. hanem az őrssel közösen véczett munkáról is tájékoztatják. Több mint negyven tartalékos határőr él a községben. Ez a szám határőrizeti szempontból önmagában is nagv erőt képvisel. A volt határőrök évenként szervezett találkozói nagyon hasznosak. Ábrahám Mihály buszkalauz 1962-ben szerelt le a határőrség állományából Amíg katona volt. minden határsértő ..elkerülte" ellenben amióta kalauz. már több határsértőt csípett fülön. Molnár Mihálv buszkalauz 12 éve dolgozik a szeged— tisMsriget.i járaton. Evek ni a Ábrahám Mihály a váltótársa. — Nekünk még nem volt „elcsúszásunk" — említi joMolnár Mihály: hazafias kötelesség a határőrizet gos büszkeséggel Molnár Mihály —, pedig sok tekergővel találkoztunk már, de valamennyi lebukott. Volt például olyan köztük, aki egyedül utazott, de két Jegyet kért. Aztán volt olyan is, aki arra kérte a kalauzt, hogy szóljon a végállomáson. És gyakori az ilyen jómadaraknál. hogy szállás, meg olyan személy után érdeklődnek, aki soha nem lakott a faluban. — Mj viszont — mondják a kalauzok — tiszaszigetiek vagyunk, jól ismerjük a községet is, meg a lakóit is, nehéz bennünket „átejteni". A viselkedésükről is felismerjük azokat, kik rossz úton járnak, mert nem úgy mozognak a buszon, mint a többiek. — Persze a községben mások is felfigyelnek az idegenre — hangsúlyozza Molnár Mihály —. és sokszor megelőznek bennünket a jelzésben. jelentik az esetet Bandi bácsinak, a tanácselnöknek Bandj bácsi személyesen is elfogott már vagy féltucat, bűnözőt. Talán a legjobban ő ismeri a falut. 1950 óta a községi tanács vb elnöke. A Munka Érdemrend ezüst és bronz fokozatának, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatának is a tulajdonosa. Kiváló munkásőrparancsnok. s megkapta a Kiváló Határőr jelvényt is. Gazsó Bcla Energiarendszer irányítása A szlovákiai villamosenergia-rendszer irányításának: gépesítését nagymértékben előmozdítja az új központi mérőállomás felállítása. E mérőközpontot, amelynek építése körülbelül 9 millió koronába kerül, a szlovákiai energiaelosztóban, Zsolna városában (Szlovákia északnyugati részén) fogják elhelyezni. A központi mérőállomás lehetővé teszi, hogy automatikusan ellenőrizzék a villamosenergia-termelését és -elosztását, továbbá jelentős mértékben növeli az energiarendszer operatív irányításának ütemét nemcsak Szlovákiában, hanem az egész Csehszlovák Köztársaságban. Az új mérőközpont jelentős mértékben megrövidíti az üzemzavarok elhárításához szükséges időt, és módot nyújt Európa több szocialista országát egyesítő energiarendszer tökéletesebb irányítására. (MTI) elpusztul: 7.55-kor . • 1 ..... 46. Csapdának sejtették, mert különben hogyan nyílt volna ki magától? Mindhárman megmarkolták a pisztolyukat. Vártak néhány niusodpércig, de csend volt. Honnan is tudhatták volna, hogy a zárak specialistája véletlenül nekitámaszkodott a falburkolat ama részének, ahol a rejtett páncélszekrény nyitó gombját helyezték el? Stanley gyorsan feltalálta magát, bevilágított a kis páncélszekrénybe, majd kirántotta az ott levő dossziét. Japán szövegű iratok ... Egyikük sem tudott japánul, igv nem is fejthették meg annak titkát. De gyorsan előkerült a különleges fényképezőgép, s a gyér fény mellett egymásután rögzítette a dosszié tartalmát. Amikor készen voltak, visszahelyezték az anyagot a kazettába majd megpróbálták az ajtaját bezárni, de sikertelenül. Hiába babrált vele jó néhány percig u „lakatos", kísérletei eredménytelenek maradtak. A műszerész közben sok mindent megállapított a gépről. Megtudta, hogy aznap milyen jelkulcsot használtak, s hogy a gép 27 jelkulcsrendszerre állítható, amelynek variációi az írógép billentyűihez hasonló ábécé keveréséből adódnak. Feljegyezte a variációs lehetőségeket, aztán, mivel már több mint egy órát töltöttek r konzulátus épületében, szépen kisompolyogtuk. Bezárták a sifregép szobájának az ajtaját, majd a konzulátus kapuját is, s már éppen futásnak eredtek volna, hogy minél távolabb legyenek a tiltott területtől, amikor négy markos alak ugrott ki az úttest szélén parkírozó gépkocsiból, s rajuk vetette magát. Stanley a pisztolyához kapott. Kiütötték a kezéből. Mindhármukat megkötözték, és betuszkolták a nagy . Chevrolet-kocsiba. Az ONI-tiszteknek fogalmuk sem volt róla, kiknek a kezébe kerültek. Robogott velük a kocsi. végig a városon. Stanley arra gondolt, hogy talán a japánokkal együttműködő nénietek biztosítottak a konzulátust, felfedezték a titkos jövevényeket, s most oly^n helyre viszik őket. ahol megpróbálják szóra bírni... Le kellene őket tartóztatni — gondolta a hadnagy ... De aztán elhessegette a badar gondolatot. hiszen még arra sincs módja, hogy kivegye a zsebében lapuló igazolványát. A kis fényképezőgép egyelőre ott lapult a zsebében, s bár nem tudta, mit tartalmaznak a filmkockák, de ösztöne megsúgta, hogy nagyon nagy fogást csinált... A négy lamadó szótlanul ült a kocsiban, s szótlanok voltak az amerikai tengerészet elhárító tisztjei is. utóbbiak szótlanságát sok minden egyéb mellett azzal is lehet magyarázni, hogy attól tartottak: nasy botrányba keverik a haditengerészetet, ha kiderül, amit csináltak. Az alig egy évvel előbb született védelmi törvény ugyanis csak megerősítette azokat a korábbi rendelkezéseket, miszerint a különböző fegyvernemek — így a haditengerészet is — hírszerző és elhárító szerveinek szigorúan i'los amerikai földön „tevékenykedniük"... Csak kivételes esetben tehették ezt meg akkor is az FBI-tól kellett engedélyt kérniük minden egyes akcióhoz. Viszont az ONI — de épp így a légierők, vagy a szárazföldi haderők hírszerzése és elhárítása is — jobban szeretett a saját szakállára dolgozni, hiszen lehetetlen kívánságnak tűnt minden lépésükről számot adni az FBInak. A rivalizálás már egy évtizede tartott, s nem hagyott alább a második világháború kitörésekor sem ... (Sőt. még akkor sem. amikor már az Egyesült Államok is belépett a háborúba.) Egy nagy, háromemeletes, szürke épülettömb előtt állt meg a fekete Chevrolet. Stanley megrökönyödve látta, hogy az FBI Los Angeles-i kirendeltségére hozták őket... — Hát az FBI köpött a levesbe? — mondta most már hangosan. De még mindig nem árulta el, hogy tulajdonképpen ki ő, bár most már sejtette, hogy az FBI emberei nagyon is pontosan tudják, kiket „csomagoltak be" a japán konzulátus előtt. Odabent gyorsan túlestek a formaságokon s az FBI emberei nem is titkolták örömüket a jó kis fricska miatt, amit ezúttal az ONI kapott. Mert miközben átkutatták Stanley zsebeit — elkobozták tőlük a kis fényképezőgépet, a sifregép jelszámrendszeréről szóló feljegyzéseket, sőt még igazolványaikat is —, már javában folyt a telefonbeszélgetés a Los Angeles-i kirendeltség vezetője és Edgár Hoower, az FBI nagyhatalmú szövetségi főnöke között. A jelentés lényege ez volt: az ONI, amerikai érdekeket veszélyeztetve, magánakciót kezdeményezett, s nemcsak a diplomáciai státust sértette meg, hanem keresz'"zte az FBI terveit is. Hogy mik voltak ezek a tervek. Stanleyék persze nem tudhatták, legalábbis akkor ném, csak 1945 után ... (Semmiképpen sem megsérteni Japánt, sürögjenek-forogjanak az USA-ban, ahogy tudnak, nem az a fontos, hogy mit tudnak meg az amerikai flottáról. vagy a katonai erőkről, hanem az. hogy Cordell Hull, akkori külügyminiszter rábírja a tokiói kormányt: nekik a Szovjetuniót kell megtámadniuk Távol-Keleten, az USA és Japán semmiképpen sem háborúskodhatnak egymással, mert ez fontos érdekeiket sértené.) Nos, miközben Washington és Los Angeles között jó fél órán át folyt a telefonbeszélgetés a különleges vonalon, Stanley hadnagy és két társa tapasztalhatta, hogyan alázza meg őket az FBI. nemcsak mint amerikai tiszteket, hanem mint embereket is. Mindhármukat anyaszült meztelenre vetkőztették, s valamennyi testrészüket áttapogatták, átkutatták, .jiprn rejtettek-e el valami olyasmit, amit az FBI elől el akarnak titkolni". (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a társadalom• biztosításról A családi pótléktól a nyugdíjig — szinte naponta kapcsolatba kerül az ember és családja a társadalombiztosításnak valamilyen formájával. S nem is igen gondol arra, hogy az a megszervezett biztonság, amellyel a szocialista társadalom próbálja életét könnyebbé tenni, mindössze húsz éves. 0 Százalékok? A felszabadulás előtt a társadalombiztosítás csak a dolgozók egyes kategóriáira terjedt ki: 1938-ban mindössze a lakosság 31 százaléka volt biztosítva. Ma csaknem az egesz lakosságra kiterjed a társadalombiztosítás. A csaknem 97 százalékot jelent. A társadalombiztosítás korszerűsítésének kezdetét a Magyar Dolgozók Pártjának 1948-ban megbatározott szociálpolitikai programjától számíthatjuk, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét követően a szakszervezetek kezébe került a társadalombiztosítás igazgatása. # Szociális juttatás? A társadalombiztosítás költségvetése ma már az állami költségvetés szerves része. Bevételei a munkáltatók és biztosítottak járulékából — progresszív nyugdíjjárulék — valamint az állam hozzájárulásából származnak. A társadalombiztosítás a szociális juttatások rangjára emelkedett, egyre nagyobb rész esik a nemzeti jövedelemből a szociális gondok enyhítésére: az összes szociális költségek mintegy 75 százaléka a társadalombiztosításnak jut. # Kiadások? A társadalombiztosítási kiadások 41,3 százalékát a nyugdíjak teszik ki, az orvosi, kórházi, rendelőintézeti ellátásra majdnem húsz százalék jut. De ebbe a fogalomkörbe tartozik a családi pótlék, a táppénz, a gyógyszer. a gyermekágyi és gyermekgondozási segély. S az „egyéb" rovatban: temetési segély, üdültetés. csecsemőkelengve, gyógyfürdői ellátás szerepel még. Vagyis: végigkíséri egész életünket. /