Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

\ CSÜTÖRTÖK, IflU. JANUÁR 21­Áz utak síkossága zavarokat okozott a közlekedésben Szerda reggelre szinte az hócs között megállt mint­egész országban jég boritot- egy 12 kilométer hosszú jég­ta az utakat, az autóbuszok páncélt, több méter vastag ió esetben is egy-másfélórás jeget kell feltörni, így Küldöttségünk Kairóban Rendhagyó pály késésekkel indultak, sok já­rat azonban még a kora délelőtti órákban is az in­dulási hely közelében veszte­gelt. A szerda reggeli síkos­ság az idei tél legnagyobb zavarait okozta a közleke­désben. A Meteorológiai Intézettől kapott tájékoztatás szerint a nem mindennapos helyzetet enyhe nyugati légtömegek : beáramlása idézte elő. A Volán-járatok elindultak a fővárosból, egy részük azonban röviddel az indulás trtán egy-másfél órára le- , ölt. Vidékről a buszoknak ; körülbelül a fele nem érke- j aett be reggel fél 7 és fél 9 i között a budapesti buszpá­lyaudvarokra. Minden eddigi méreteket felülmúl a szegedi X. AKÖV | gépkocsijainak hibarekordja: az autóbuszokat nem számit- í va. naponta 200 különböző i teherkocsi megy tönkre a j jeges, csúszós, hóakadályok­kal gödró"kkel borított uta- j kon. A központi javítómű- | hely három műszakban tel-j jes erőfeszítéssel dolgozik — de a sokasodó javításokat nem győzi. A hibarekord miatt ezekben a napokban akadozik a teherforgalom. A Duna alsó szakaszán szerdán négy jégtörő hajó rohamozta a Raja és Mo­csak nagyon lassan haladnak előre. Kiss Károlynak, a SZOT alelnökének vezetésévelszer­dán, tegnap küldöttség utazott Kairóba, az összafrikai Szakszerve­zeti Szövetség kongresszusá­ra. (MTI) u REPÜLÖK KÉSZÜLŐDÉSÉ. Január közepére befejező­dött a Repülőgépes Növényvédő Állomás gépeinek elő­készítése. Így a brigádok a repülőgépeikkel — ameny­nyiben az időjárás is engedi — januárban megkezdik a kivonulást. Tavaly a pilóták 14 500 órát repültek, és közel egymillió 600 ezer hold területet müveitek meg a leve­gőből. Az idén negyvenkilenc gazdaságban kezdik el a munkát. A további fejlesztés eredményeként pedig az 1971-es esztendőben a tavalyi eredményüket is felülmúlják Építők számvetése A Délmagyarországi Építő Vállalatnál a SZÍ tanácsot 'Á TTélmagyarorszagj ÉpifŐ megjelöl. Á DÉLÉP a ne­\fellalat szervezett dolgozói gyedik ötéves terv időszaka tegnap. szerdán tartották meg vezetőségválasztó kül­döttértekezletüket Szegeden. A vállalat szakszervezeti bizottsága az elmúlt eszten­dőkben végzett munkáról szóló beszámolót részletesen es előre eljuttatta minden küldöttnek. A beszámolóból kitűnt, hogy a DÉLÉP négy­ezer munkása az elmúlt evekben szép eredményeket ert el. Tavaly például 10 százalékkal növelték terme­lésük értékét, amely im­ban majdnem megkétszerezi termelésének értékét és ele­get kíván tenni mindazok­nak az igényeknek, amelye­ket elvárnak az építőipartól. Jó volt hallani a tanácsko­záson, hogy csupán lakásból a negyedik ötéves tervben 9 ezer darabot kívánnak fel­építeni, amely több mint kétszerese a harmadik öt­éves terv idején felépített lakásoknak. A vállalat ön­magát is fejleszti a közel­jövőben, .s 1975 végére ter­már meghaladja a 700 mii- melési eszközeik értéke el­lió forintot. Kitűnt a beszá- éri a 700 millió forintot. amelynek segítségével 1,3 milliárd forint értékű mun­kát tudnak elvégezni kör­nyezetünkben. Az is dicsé­retes, hogy a termelékeny­ség növekedésével emelik a termelést, létszámuk csak csekély mértékben növek­szik, s az ötéves terv vé­gére sem haladja meg a mólóból az is. hogy az épí­tőmunkások jól kivették ré­szüket a szocialista munka­versenyből, s 152 brigádjuk, 1800 fővel vesz részt a versenymozgalomban. Kö­zülük 45 kollektíva már el­nyerte a szocialista címet. A múlt esztendő az építő­ipari dolgozók számára is nehezebb volt az átlagnál, 4600 főt. hiszen a tiszai árvízveszély Gondot fordítanak szak­megzavarta normális mun- munkások utánpótlására is. kamenetüket. A szocialista Kiderül ez abból a szám­brigádok ott voltak a meg- adatból, hogy jelenleg 600 áradt folyó gátjain, később ipari tanulót képeznek 15 pedig komoly segítséget szakmában, s 8 szakmában nyújtottak a károk helyre- önálló tanműhelyük is van. állításában, az újjáépítésben. Említést érdemel, hogy az Lelkiismeretes és becsüle- építőmunkások között jó tes munkájuknak köszönhe- hagyományai vannak az újí­tó. hogy tavaly 14 társuk- tómozgalomnak, amelyet nak építették fel összedőlt ékesen bizonyít, hogy az el­otthonukat. múlt két esztendőben 75 újí­A DÉLÉP jövendő fejlő- tást nyújtottak be a válla­munkaruhéval való ellátás­ra. Több mint 1300 építőipa­ri dolgozó veszi igénybe a vállalat korszerű munkás­szállóit. A szakszervezeti bizottság beszámolója felett élénk és igen hasznos vita alakult ki. Utána a résztvevők meg­választották a vállalat szakszervezeti tanácsának tagjait, a számvizsgáló bi­zottságot és képviselőiket szakszervezetük megyei ér­tekezletére. Végül az új szakszervezeti tanács ülést tartott és megválasztotta tisztségviselőit, Titkárnak újból Simon Sándort, el­nöknek pedig Lakatos An­talt választották. G. I. gyan honnan cipeljük bizonyosan a beosztottak te­kiállhatatlan gögün- hetnek róla, mert nem nyit­ket! Az emberpiacok- ják ki a szájukat, amikor ról? A kubikosgödrökböl? kell. Ezekre a dörgedelmek­Nevetséges. Kiss János va- re azután higgadt válaszo­szakszervezeti lamikor rendes bandagazda kat kaptunk, miszerint tá­volt, friss eszét mindig roiv volról sokkal könnyebb ba­gyos társai érdekében for- torsagra biztatni masokat, a gatta, de mióta állami tiszt- helyben dolgozóknak azon­viselő lett belőle, észre se ban százszor is muszáj meg­veszi a régi cimborákat, rágniok minden kritikus ész­Nagy Péter elnyomott ifjú revételt. Nem attól tartanak korában állandóan arra biz- ma mar — hangsúlyozták —, tatta szaktársait, hogy ha hogy belejük rekesztik a nem hallgatják meg őket áz szót, (ilyen darabos módsze­irodám, akkor oda kell ver- reket mar csak a tanulni ni az asztalra, most viszont képtelen főnökök szoktak akár a lábát taposná az a alkalmazni), hanem a lat­beosztottja, aki kifogásol hatatlan, a megfoghatatlan valamit bosszút akarják elkerülni. I Ilyenek volnánk' mi? És Példákat sorakoztattak Aligha. Száz közül legalább P?»=v magatartasuk igazo­kilencvenen nem felejtettek » hibakat meglátok i el, hogv honnan indultak, s rendrekinwadnak a jutta­I huszonöt évi ..funkciózás" tasokbol, elolepteteskor igen­után kimerült idegrendszer csak megfeledkeznek róluk, az összes szerzeményük. Rá- P3™1 holnapra tömeges hí­juk csak felnézni lehet, s bat vesznek eszre munka­levett kalappal köszönni ne- iukban' ^egul pedig kibír­tak. De akadnak rendhagyó hatatlan helyzetet leremte­pályatársak is. Több vezető nek iramukra. Se vedekez­posztra állított „népi káder" nl- se P,aaaszt, ten,m nem a párt vezető szerepét a «»««» ^het ilyenkor, mert szocialista rendszert látja a -torlesztes annyira fino­veszélyeztetve, mihelyt sa- apnyira veletlenul tor­ját személyét, vagy intézke- te"lk- hogy a vedelem utan déseit kritizálják. S mivel rohangáló szenvedő alanyt az ilyenek azt is tudják, vegul kinevetik, kepzelodik, hogy tisztességes emberek UMOKSI mániában szenved, soha nem akarják bántóni sze malomharcot folytat. Ne­a kommunista pártot, soha ™*}yik uzflbe,n annyira eszük ágában sincs kikez- a munkaerő, mint a deni önnön hatalmukat, a cuk°r',, csabito igenetekkel szocializmus-ellenesséÍ? vád- fkodnak uj embereket jávai elég nagy csendet tud- felvenni, de aki rnindunta­nak teremteni maguk körül, lan belebeszél a dolgokba, Ideológusok, lélekmérnö- aki időnként felzavarja a kök, politikusok kutatták vállalati élet állóvizét, az már az okát ennek a meta- olykor nem kívánatos sze­morfózisnak, mégse sikerült mélynek minősül, lehet akár maradéktalanul elűzni a tízesztendős tagja is a kol­pártot és a néphatalmat ki- lektivának. sajátító istenségeket. Az in- . , „ ,, ..... .. , , B%edig a hallgatas sen­ditekok utan keresgelve be- kinek se kivéve szélünk érzékenységről, a hatalmaskodni sze­szubjektivizmusról, tekin- rető, a magukat csalííatat­télyféltésről, heves vérmér- lannak képzelő vezetőket, sékletről, pozícióhoz való Azaz még ők is tudják, mi­ragaszkodásról — mindezek lyen sok egeszséges elgondo­azonban korántsem magya- lás, milyen hatalmas alkotó rázzák meg, miért válik a energia rejlik a jobbra tö­mélységből felvergödöttek- rekvő munkások termesze ­nek egy vékony rétege úr- tes aktivitásában, mégis na­hatnám polgárrá. Megártott gyobbra becsülik ennél a neki a magaslati levegő — megszokott kényelmet. Né­mondják az élettől elszakadt ha egyenesen érthetetlen, személyre azok, akik koráb- miért tadt ki oly heves el­bán is ismerték. S mivel lenállást akár a legjobb ilyen anakronisztikus figu- szándékú indítvány is. Az rákkal még ma is találkoz- egyik iskolaigazgatónak pél­hatunk, önkéntelenül felve- dául olyasmit mondott a be­tődik a kérdés: hát csak- osztottja, hogy a korsze­ugyan igaza lenne annak a rübb módszerek alkalmazá­francia bölcséikedőnek, aki sa végett (ismertette, mire szerint „a hatalom elveszti gondolt), az eddigi gyakor­varázsát, mihelyt nem lehet latot meg kellene szüntet­visszaélni vele?" ni. Nem is gyanította, mek­Évékkel ezelőtt azt pró- kora méltatlankodást vált báltuk besúlykolni a köztu- ki ezzel. Mintha kutya ha­daiba, hogy ahol meghált a rapott volna a különben bírálat és az önbírálat, ott tiszteletre méltó igazgatóba, lat. vezetőségéhez, amelynek a haszna közel 8 millió fo­rint volt. A DÉLÉP dolgo­zóinak élet- és munkakörül­ménye tovább javult az el­pontos adatokat múlt esztendőkben, tavaly a vita során Si- például az egy munkásra dése azonban sokkal na­gyobb lesz, mint az elmúlt évtizedek során volt. A szakszervezeti bizottság be­számolója is érintette, de a küldöttek kaphattak pos Mihály igazgatótól, jutó évi átlagbér meghalad­hogy mit kell megvalósíta- ta a 26 ezer forintot, s 8 niuk a negyedik ötéves százalékkal volt magasabb, terv időszakában. Hangsú­lyozták, erejükhöz mérten hozzá kívánnak járulni ah­hoz. hogy megvalósuljon pártunk X. kongresszusának határozata és mindaz a tennivaló, amelyet a megyei mint 1968-ban. Tavaly ve­zették be a 44 órás munka­hetet is, s jelentősen javí­tották a munkások szociális helyzetét. Külön gondot fordítanak a megfelelő üze- (. mi étkeztetésre, a munkások A Megbüntetik a minőségvédelmi rendelkezések megszegői! A minőségvédelem helyze- resze még nem a vásárlók téről, problémáiról tárgyalt által elvárt, az előírt, illet­— több országos szerv vizs- ve a kereskedelem és az gálatai alapján — a Belke- ipar megállapodásaiban ki­reskedelmi Minisztérium kötött minőségben kerül íor­kollógiuma. Leszögezte galomba. Egyes termékcso­egyebek között, hogy a mi- portok, cikkek minőségének nöségvédelem jelenlegi időszakos romlását is ta­rendszere megfelelő. Az elő- pasztalták az ellenőrző szer­írt minőségre elsősorban vek. A hiba a rendelkezések szabály rendelkezéseinek közgazdasági szabályozók, végrehajtásában, a minőség- megfelelő elintézést, illetve azok hatásaként az védelmi rendszer hiányos árukínálat növekedése, s a alkalmazásában van. A vál­vállalatok versenye ösztö- lalatok nem elnek megfele­lően a számukra nyújtott lehetőségekkel, jogokkai. A kollégium irányelveiben felhívta a vállalatok figyel­mét, hogy az áru beszerzé­sénél — a megrendeléskor, minőség javítására, illetve a szerződéskötéskor —, a az előirt minőség érvénye­mennyiségen és a választé- sítésére hozott intézkedése­delkezést, jogszabályt adott kon kívül rögzítsék a minő- ket. A minőségvédelmi ren­ki. Ezek azonban még „nem séS' követelményeket is. delkezések megszegőit, ki­futottak át" az apparátuson. , Akollégium megállapítot- játszóit gazdasági bírsággal rendelkezések ellenére ** ?lmult ,ldoszak- büntetik. szabálysértési renaeiaezeseK euenei e ban örvendetesen nöz, bár szűkebb körben fennmaradt az állam köz­ponti minőségszabályozó szerepe is. A fogyasztók ér­dekeinek következetesebb érvényesítésére a belkeres­kedelmi miniszter az elmúlt időszakban egész sor ren­de hangsúlyozta, a kereske­delem felelősségét; azt, hogy a vásárlói panaszok elsősor-' ban a kereskedelmi vállala­tokra, a boltokra tartoznak. A vállalatok, illetve a dol­gozók kötelessége a vásárlói kifogások gyors, a vevő kí­vánságának, illetve a jog­Határoztak arról is, hogy a jövőben az ellenőrző, á hatósági szervek fokozottab­ban figyelik a vállalatok minőségvédelmi tevékenysé­gét. s a vállalatok, a ve­zetők munkájának értékelé­sekor külön vizsgálják a ja\-ult a vagy büntető eljárást indi­pártbizottség határozata szalhtásara, eliielseaeaere es-i-ugyania a -termékek jelentós minőségi kifogások mtezeae, tanak ellenük. rögtön így reágált: „Hogy merészel... !?" S1 a fiatal, ambiciózus tanár ettől úgy elhallgatott, hogy azóta se jött meg a hangja. Alig bír­ta kinyögni azt, ami elké­pesztette: miért nem fogad­ják szívesen a jobbat aka­rást, miért fordítanak hátat az alkotó szándéknak? Ha egy kellő tisztelettel elő­adott szerény javaslat eny­nyire felingerel egy főnököt vajon milyen távlatai nyíí­nak körülötte a szabad vé­leménynyilvánításnak? Régi gondunk nagyon a demokratizmus zavartalan működtetése. Alapjában vé­ve a párt elveinek megfele­lően alakul nálunk a köz­élet, az emberek általában jól érzik benne magukat csak éppen minduntalan fel­vetődik — ismerve, milyen gyenge oldala némelyeknek a közvélemény áMandó szemmeltartása — mennyi­,ve többre juthatnánk presz­tizsféltés és pöffeszkedés nélkül. Vajon miért dekáz­zák még manapság is sokan a szükséges bírálatot? Mi­ért latolgatja gyakran még a saját nyugalmára fittyet hányó állampolgár is, hogy mit mondjon meg és mit ne? Kétségtelenül vannak olya­nok, akik a fizikai munkától viszolyogva tesznek lakatot a szájukra, mert hiába, a hivatalban elszoktak már ettől. Mások a különben megfelelő munkahelyet, a mozgalmas, kultúrált várost sajnálják elhagyni, inkább többet tűrnek és nyelnek. Régi tapasztalat, hogy leg­bátrabban a kétkezi mun­kás szokott fellépni a visz­szás jelenségek ellen (az ő helyére vajmi kevesen pá­lyáznak) jól lehet gyakran ő is meggondolja a felmon­dást, mérlegeli, érdemes-e munkahelyet vátoztatni. indjuk meg úgy, ahogy van, az anya­gi függőség sem vá­lik a demokratizmus egesz­ségere. A mi rendszerünk­ben bérből és fizetésből él a lakosság túlnyomó része, és bátran mondhatjuk, hogy egyre biztatóbb körülmények között. Közhely már, hogy nem látni csikkszedőket, toprongyos csavargókat; énekes koldúsokat, ínség­konyhán toporgó éhezőket. Dolgozhat aki akar, s ezért több-kevesebb anyagi járan­dóságot vihet haza, köny­nyebben, vagy nehezebben megél belőle. De csak ad­dig, ameddig dolgozik, mert teli torokból kiáltottuk és kiáltjuk ma is közös óhaj­tásként: aki nem dolgozik, ne is egyék! Akit menesz­tenek munkahelyéről, mert odamondogatott felettesének, az mit csináljon? Az ilyen nem vonulhat vissza a bir­tokára, mint az egykori dzsentrik, hanem késedelem nélkül új kereset után kell néznie. Ez pedig külön gon­dot sok utánajárást, plusz­idegeskedést jelent,- ezért legtöbben aligha .vállalják szívesen. Inkább jobban meghúzzák magukat ott, ahol vannak. Törjük, romboljuk lanka­datlanul mindazt, ami rossz, ami fékezi építő kedvünket. Nyugtalankodunk, mérgelő­dünk a bajok miatt, s ez a nyugtalanság nemcsak jo­gunk. hanem kötelességünk is. E szakadatlan javítani akarásnak köszönhetjük a többi között, hogy az utób­bi tizenöt évben kihevertük szocialista rendünk gyer­mekbetegségeit. Ha szépen óhajtunk boldo"u'm 5n ls, akkor a pártra figytíve­hallgatva kell következete­sen útját állni a kispolgári magatartás terjedésének. E. NAGY ISTVÁN I

Next

/
Thumbnails
Contents