Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

2 SZOMBAT, 1971. JANUÁR 14, Tiszaszederkényi metamorfózis 2. Ütőkártyák Már nem lehet kideríteni, kik voltak azok a nagyoko­sok, akik a gyár helyét ki­tűző mérnököknek Ilyesmi­ket mondtak: — Nem műtrágyát kell itt gyártani, hanem kaszát, ka­pát! Bizonyára ezek az embe­rek is mosolyognának már magukon, éppúgy, mint Szé­nást János bácsi, u szente­st Termál Tsz brigádvezető­je, aki valamikor — egyéni gazda koréban — nem haj­totta a maga lovait a téesz loval közelébe, nehogy át­menjen az övéibe a „baf. Ámbár érthető ls a tisza­szederkényiek kezdeti ide­genkedése a gyártól. Külö­nösen, ha meggondoljuk, hogy itt, ezen a tájon, időt­len idók óta csak földmű­velésből, s az Istenbe vetett hitből éltek az emberek. Nem valami fényesen. Ellenségesen fogadták az Ideérkező mérnököket? „Nadrágos" emberek mind ez ideig nem sok jót hoztak erre a tájra. A tiszaszeder­kényiek Nyéklédházára jár­tak a vonathoz. Oyalog, ba­tyuval a hátukon tették meg a tizennyolc kilométeres tá­volságot, hogy bevlhessék portékájukat a miskolci pi­acra. Horthy Miklós kor­mányzó országlása idején ígérték nekik, hogy vasút­állomást kapnak. De csak ígérték. Az elmaradott, me­zőgazdasági vidék jellegből nem tudtak kitörni. Azt se hitte, bátyám... Amikor az ötvenes évek elején megkezdték a Tiszai Erőmű építését, nem hittek ők abban, hogy valaha is megváltozik itt valami. Sok ember meg volt győződve arról, hogy az erőmű épí­tését a „közeplnél abbahagy­gyák..." De az erőmű megépült. Meghozta a falunak a rég­óta vágyott vasutat is. Így a téeszszervezés Idején már volt egy ütőkártya az agitá­torok kezében: — Azt se hitte, bátyám, hogy erőmű lesz, mégis van! Téesz is lett, mégpedig olyan, amelyik kezdettől fog­va jól működik, s jó ke­nyeret ad a tagságnak. Mű­trágyagyár is lett. Megépült a Tiszai Vegyi Kombinát. Itt termel az ország első polieti­lén gyára. A falutól másfél kilométerre tízezres város magasodik. Három éve még a faluban sem tudták bein­dítani a hitoktatást, mert nincs ki a minimális tíz fő jelentkező. „Legendák" nélkül Azok a milliárdok, me­lyek 1966-ban az ország 66. városává emelték Tiszasze­derkényt, fiatalok munkája nyomán váltak lakásokká, gyáróriassa. Leninváros la­Kossagunuk átlagéletkora 26,7 ev. Az ország több mint 200 helységéből jöttek ide dolgozni. Itt joggal kíván­csiskodhatunk, milyen az If­júság. Sokszor elmarasztal­ják ugyanis, hogy csak tán­colni szeret. Érdekes, hogy a megkérdezettek csupán 10 százaléka az, aki tánccal töl­ti legszívesebben az idejét. Wlrtz Lászlóval, a váro­si tanács művelődési és pro­pugandaosztályának vezető­jével beszélgetvén, kicsúszott a számon ez a kérdés: — És hogy tudták megza­bolázni ezt n sokfelől Jött és sokféle Hutait? A kérdést nem a fiatalok iránti rossz vélemény szülte, hanem az a sok-sok „le­genda", ijesztő, olykor vé­res történet, amely az épü­lő Dunaújváros és Kazinc­barcika ' egykori rossz köz­biztonságáról szól- A párnu­zam (új város egyenlő új varossal) önként adódolt. 3ó úion a kazánjavító Erősebb műszaki vezetés szükséges Részlet a kombinát munkaterméből — Itt nincs Texas, vere­kedés meg őnkényeskedes — mosolygott Wirtz elvtárs. — Nem ls volt. Még a park rózsái is bántatlanul virul­nak nyaranta... Aztán arról az egészsé­ges lokálpatriotizmusról be­szélt, mely rövid idő alatt kifejlődött az itt lakókban, s amely a legcsattanósabb válasz azoknak, akik azt mondják: nem tudnának magukénak érezni egy vá­rost, amelynek nincs törté­nelme. Visszaadják a földet Leninvárosnak egyébként máris van történelme, illet­ve története. S gondos ke­zek jegyzik is. Kobza Jó­zsef, a 2-es számú általános Iskola Igazgatója és Tóth Imréné pedagógus feldolgoz­ták Tiszaszederkény, vagyis Leninváros mai történetét. Ami ma Leninvárosban történik, mindaz történelem. Es az lesz. ami ezután való­sul meg. Szorosan hozzátar­tozik majd a szocialista Ma­gyarország történetéhez. A maiak már a Jövőt tervezik: a 40 000 embernek otthont nyújtó Leninvárost, amely­nek a mostani csupán egyik városrésze lesz. Ma már ezen a környé­ken sem idegenkednek a nagy gépektől. Azok pedig, akik egykor salnálták a földjüket, amelyre a kombi­nátot építették, most azt mondják: — Visszaadják nekünk a földet, műtrágyában 1 Ez való igaz. A gazda­gabb termés területet pó­tol. De ennél ls Jobban esik hallgatni azt, amit Kiss Sándor, az „óváros" művelő­dési házának igazgatója mondott — Régebben gyűlésezni Jártak az emberek. Tudni akarták, mi lesz, hogy lesz. Ma ilyen ügyben alig lehet összecsalogatni őket. Nyu­godtak, biztosak a holnap­jukban. Oulay István Jó egy esztendeje annak, i hogy a Szegedi Kazánjavító ' Ktsz néhány vezetőjének megengedhetetlen dolguira fény derült és a dolgozók új elnököt, vezetőséget válasz­tottak A mintegy kétszáz emberrel tevékenykedő szö­vetkezet egy év alatt lénye­gében rendbe lette szénáját. Az 1970-es esztendőt 20 millió forint értékű terme­léssel és mintegy 2 millió forintos nyereséggel zarta. Az új elnök — Hossó Mi­hály — szavaival: „Minden­ki megnyugodott, rendbe mennek a dolgok". És az első pillanatra va­lóbun ezt is árulják el a gazdasági eredmények. A ter­melés, a nyereség önmagáért beszél, meg az is. hogy a ktsz számot vetett képessé­gével Ugyancsak az elnök említette, hogy ezentúl nem forgácsolják el erőiket, ke­resett termékeket készítenek. Pontosabban- hat-hét millió forint értékben kazánátala­kítási munkát végeznek, 10— 13 millió forinttal 20 olaj­gáz tüzelésű kazánt gyárta­nak. Rendezték a tagok fi­zetéset is, a viszonylag ma­gas nyereség mellett átlago­san 13 százalékkal emelke­dett a munkások átlagkere­sete. A kazánjavító szövetkezet kétségtelenül megindult azon I az úton, amely a gazdasági megszilárdulásig, a kiegyen­súlyozott működéshez vezet. A kép azonban mégsem ennyire problémamentes. Látogatásom alkalmával ugyanis hiába kerestem azt a műszaki irányító gárdát, amely nélkül ma már alig­ha élhet meg az olyan szak­mát folytató üzem, mint amilyen a kazánjavító szö­vetkezet. A nehéz Időkben, az elnökválasztások idősza­kában a ktsz-hez kerül jól képzett fiatal műszaki veze­tővel valamilyen oknál fog­va ellentétbe került az új vezetőság, s ezért leváltották eredeti posztjáról. Azok a fiatal műszakiak — akiket pedig éppen a magasabb színvonalú termelés megszer­vezése és műszaki irányítás miatt vett fel a ktsz — „el­kerültek" a kazán javítóból. Helyettük e tisztségeket a szövetkezet régi dolgozói töltik be Köztük olyanok ts visszakerültek irányítói mun­kakörbe — például beosztott technikusként —. akik ezen a helyen lettek „bűntett elő­életűek". Az elnök meg­nyugtatott: különös gonddal vigyáznak rájuk, nem adnak lehetőséget arra. hogy újból kísértésbe essenek. Akik gazdasugl életünket ismerik, jól tudják, hogy a ktsz-ek trányftásR. vezetői­nek munkája bonyolultabb az állami Ipar hasonló be­osztású vezetőinél. Nehéz megkövetelni a fegyelmet és ugyanakkor megőrizni min­den ktsz-tag Jóindulatát, szavazatát... Sokszor bi­zony még az is gondot okoz az elnöknek, hogy a helyes — de átmenetileg terhekkel járó — intézkedéseket meg­tegye. A napi feladatok elvégzé­sén túl ezért is felelősséggel tartozik tagságának u szö­vetkezet üj vezetősége. A Kazánjavító Ktsz nemcsak a bajokkal kívánt leszámolni tavaly, hanem hosszú időre biztosítani akarta fejlődését. Az alapvető, első lépést megtette, megszilárdította a munkafegyelmet. De ahhoz, hogy valóban minden rend­be legyen, szakmailag is gondoskodni kell a szövet­kezet Jövőjéről. Nem mond­hatnak le a megfelelő szin­tű műszaki irányításról, mű­szaki szakemberekről s en­nek előfeltételeit biztosítani kell Ha szükséges, még a tagság előtti átmeneti „nép­szerűtlenség" ódiumát is vállalni kell a jövő érdeké­ben. Matkó István Munkások a nézők között Az elmúlt színházi évad­ban végzett kérdőíves vizs­gálatunk eredményei azt mutatják, hogy a Szegedi Nemzeti Színház nézőinek 20 százaléka a munkás fog­lalkozási kategóriába sorol­ható. Ez ném túlságosan kedvező, de nem is kedve­zőtlen arány. Igaz, hogy a munkás nézők százalékará­nya nem éri el Szeged la­kosságán belül képviselt arányukat, viszont • külföldi adatokkal, például a megkö­zelítőleg azonos társadalmi összetételt mutató Krakkó adataival összehasonlítva kedvezőbb (ott a színházné­zők csupán 9 százaléka munkás. Törzsközönség A munkások közül csak minden negyedik néző ren­delkezik bérlettel,; inkább alkalmanként vásárolnak színházjegyet. Ez az arány kisebb, mint amit az összes megkérdezett néző átlagánál tapasztalhatunk, de azzal Nemzeti parkot létesítenek a Krímben magyarázható, hogy u több műszakba dolgozók szamára nem gazdaságos a bérlet megvásárlása. Vizsgálatunk szerint a munkásnézőknek mi.-tégy fele a színház törzs­közönségéhez tartozik: ré­szint, mert bérlettulajdonos, részint, mert egy évadban az alkalmi jegyvasárlók is több darabot megtekintenek. A munkásnők többet jár­nak színházba, mint a fér­fiak. Az életkort tekintve pedig a 25 évnél fiutalubb korosztály jelentősebb szám­ban képviselteti magét, mint az Idősebbek. A munkásné­zők 23 százaléka érettségi­zett A fenti műveltségi és élet­kori adatokat figyelembevé­ve hangsúlyoznunk kell a munkás kategóriába sorolt nézők művészi ízlésének ki­alakulatlanságát, es főként a fiataloknál az ízlés for­málhatóságát, valamint az információ, és az esztéti­kum, illetve a szórakozás iránti igényeiket. A színhá­zi produkcióval szemben ta­núsított elvárásainknak ez I a hármas tagozódása, va­lamint uz a tény, hogy gyakran nem ls tudjak meg­fogutmaznl igényeiket, lia­tározza meg színházlátoga­tást szokásaikat.. Ezek 1»­1 meretében találhatunk ma­i gyalázatot szinhazbujara­1 súnk motívumaira. Ukrajnában nemzeti par­kot létesítenek, illetve újjá­szervezik a krimi állami vé­dett terülétet, amely 1400 méter magasan, 30 000 hek­táron terül el a hegyekben. A nemzeti park területén Sok emlék őrzi a rég letűnt korok és a középkor kultú­ráját, közülük igen neveze­tesek azok a sztalaktit bar­langok, amelyekben ősem­ber-maradványokat találtak, valamint a szkíták ősi fővá­rosának romjai és a híres Tufutkale barlang. A Krím hegyi erdeiben több mint 200 állat- és ma­éáifajta él. amelyek közül sok ritkaság. Így például a krími nemes szarvas, az európai őz, u boleny. Ezen­kívül 23 (M) növényfajtában gyönyörködhet majd a láto­gató. A nemzeti parkban külön szakaszt jelölnek ki turiszti­kai létesítmények, kempin­gek. éttermek és motelek elhelyezésére. Drótkötélpá­lya köti majd össze Jalta fekete-tengeri fürdőhelyét ezzel a múzeummal Tudo­mányos munkák elősegítése céljából tudományos labora­tóriumokat, égi megfigyelő­állomásokat, múzeumokat és madárházakat is építenek a krími állami védett terüle­ten. (MTI) Minők a kedvéért? Vizsgálatunk bebizonyí­totta, hogy az elmúlt szín­házi évadban a nézők első­sorban egy-egy műfaj ked­véért jártak színházba, bár ez a munkasoknál kevésbé élesen mutatkozik meg, mint az atlugnál. A második legfontosabb indok a színé­szek kedvelése. Ha a mosta­ni évad végén újabb vizs­gálatot végpznénk, felte­hetően ez a motívum még nagyobb százalékban szere­pelne. Jelentős eltérést találunk azok kőzött, akik a szer­zők kedvelését jelölték meg a színhézbajárásuk motívu­maként. Ennek oka minden bizonnyal r kozatlanság. nem ismerik a szerzőkéi tehát a plakáton közölt szer­ző neve nem jelent vonz­erőt számukra. Ezért rend­kívül nagy jelentősége van a színházi tájékoztató fü­zetnek. amely bemutathat­ja a szerzőt, Ismereteket közölhet. A munkások tájékozódá­sát a megtekinthető darab­ról elsősorban a plakátok szolgálják, de nagyon nagy szerepe van a munkatársi, vagy baráti körben hallott véleményeknek is. Minden negvedlk néző barátai, Is­merősei tanácsára vásárol bérletet vagy színházjegyet. Nékány javaslat Amennyiben a rendelke­zések nem tiltják, a főpró­bára meg lehetne hívni az üzemekben dolgozó szerve­zőket. Az a ténv. hogy a színház vendégeként a fő­próbán metflelenhettek. munkatársaik körében kul­turális presztízsüket ls nö­velné. Feltehetően egy-egy főpróba megtekintése után nemcsak anyagilag lesznek érdekeltek a jesvek eladásá­ban. hanem sokan közü'ük véleményformálóként is fel­lépnek. Az egyetemen megrende­zett néző-rendező-színész találkozókhoz hasonlóan az üzemekben ls hasonló jel­ierű rendezvények a véle ménvfo-mrílók felkutatását szolgálnák. . A fenti módszerek mellett szól az ls. hogy a munkások leenagvobb része szervezés útién Jut el a színházba: tehát a szervezés tartalom­mal megtöltése csak növel­hetné a színházlátogatók számát A színházba táró muraká sok ftervohb töhhsAge nzok közül korfii kl. ,-iktk a rádió és televízió közvetítései mellett ls Igénylik az élő színházzal való rendszeres kapcsolatot Szentirmai László KISLEXIKON a népi ellenőrzésről Gyakorta hallani a népi ellenőrök, a népi ellenőrzés munkájáról. Önkéntes munkatársai és hivatalos szervei jó néhány visszásságot de­rítenek fel és szüntet­nek meg évente. 0 Feladatai? A népi ellenőrzésről az 1966. évi V. törvény intézkedik. Leírja fel­adatát, hatáskörét és szervezetét. A feladatok közt szerepel, hogy el­lenőrizze az ország gaz­dasági, szociális, egész­ségügyi és kulturális célkitűzéseinek a meg­valósítását. Ellenőriznie kell a lakosság életkö­rülményeit közvetlenül érintő feladatok végre­hajtását. Segítséget kell nyújtania az állami és az állampolgári fegye­lem megszilárdításában, a társadalmi tulujdon védelmében és fejleszté­sében, a munka szerve­zettebbé, gazdaságosab­bá tételében. Küzdenie kell u korrupció, a fele­lőtlen ós lélektelen ügy­intézés ellen, a pazar­lás, a visszaélések lelep­lezéséért és a hivatali beosztásukkal visszaélők felelősségre vonásaért. 4 Szervezete? A népi ellenőrzés ál­talános hatáskörű köz­ponti állami ellenőrző szerv. Feladatait úgy oldja meg, hogy mun­kájába a más területen dolgozókat is bevonja. Közvetlenül a Minisz­tertanács irányítása alatt dolgozik a Köz­| ponti Népi Ellenőrzési Bizottság (a KNEB), , amely központilag irá­nyítja az egész szerve­zetet. Vagyis a fővárosi és a megyei bizottságo­kat. A bizottságok veze­tőit és tagjait az ország­gyűlési, Illetve a tanácsi választásokkal egy Idő­ben választják az Elnö­ki Tanács, es uz illeté­kes tanácsok. 0 Munkája? A népi ellenőrzés bi­zottságai az ellenőrzési feladatokkal népi ellen­őröket bíznak meg. Munkájuk támogatására szakértőket és más el­lenőrző szerveket ls be­vonhatnak. A népi el­lenőröket a bizottságok meghatározott felada­t.okkul. vagy meghatá­rozott időre bízzák meg. A területi bizottságok teljes jogkörrel ellenőr­zik a területükön levő állami, társadalmi és szövetkezeti szerveket, valamint a magánosok ipari, kereskedelmi munkáját. Ha a vizsgá­latok bűncselekményre derítenek fényt, a bi­zottság ezt közli az il­letékes jtayészséggel, vagy a rendőrséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents