Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

SZOMBAT, 1971. JANUAR 16. Kény$zer$zerelé$ Azok a panaszok, melye­ket lapunkban megírunk, nem egyszer késztetik le­vélírásra olvasóinkat. így történt a Gázkonvektor és (h)idegrázás című cikkünk­kel kapcsolatban ls. Vass József Szeged, Oskola ut­ca 8. szám alatt lakó olva­sónk Írja. hogy ő ls hasz­talan hívogatja telefonon a Szegedi Építő Ktsz gáz­szerelő részlegét képtelen volt ilyen módon kihívni a szerelőt. Végül egy este. 18 óra 45 perckor harmadmagával — felesé­gével. s két és fél éves kis­fiával — elmentek a Lech­ner téri részlegbe. „Sze­rencsénkre még ott talál­tuk az inspekciős elvtárs­nőt — írja —. aki előjegyezte panaszunkat, hogy hideg az egyetlen kis társbérleti szobánk kisfiunk fázik, félünk, hogy betegség lesz a vége." Azután? Hiába volt az ígéret, végül csak nem vált valóra a nagyon is szerény álom: hogy szakember gyógyítsa a beteg gázké­szüléket. „Bíztam, remél tem. vártam!, még a mai napig se jött ki!l!" A fel­kiáltójelek mellé olvasón!: Is a cikkünkben használt kifejezést írta. piros tintá­val aláhúzva: ABSZUR­DUM! Végül is levélírónk maga szedte szét laikus létére a eázkor, vektort. És: ..gyu­fával meggyújtottam a gázt. kitéve magamat és családomat a robbanás ve­szélyének". Ezt a veszélvt megúszta a család. R a to­vábbi fagvoskodást is. De, hogv ilyen tortúrákra a későbbiekben ne kerülhes­sen sor a szegedi lakások­ban. m'előbb cselekedni kell. Meggvőződé*ünk- jó lenne a gázkészülék-javí­tásban előforduló anomáli­ákat, ezek okait tüzeteseb­ben megvizsgálni az ellen­őrző szerveknek is. S. M. Csehsz'Qvák műszaki hét Az MTESZ és a Csehszlo­vák Műszaki Tudományos Egyesületek, valamint a ma­gyar ós a csehszlovák Ke­reskedelmi Kamara pénte­ken a Technika Házában sajtótájékoztatót tartott, amelyen Frantisek Hála, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa és munka­társai bejelentették, hogy ja nuár 18-tól 22-ig kerül sor Budapesten a II. csehszlovák műszaki hét megrendezésére. Az ötnapos program lebo­nyolításában Csehszlovákia öt országos intézménye, hat külkereskedelmi vállalata. 19 gyára és gazdasági egy­sége, valamint 9 kutatóinté­zete vesz részt. Gyermekvédelem az iskolákban Kiemelt ártámogatás „elhanyagolt" növények gépeihez A pedagógusoknak fi gye- csökkent az idei tanévben a lemmel kell kísérniük tanít- veszélyeztetett gyermekek v ányaik életét, a családot is száma. Az idén a 32 szege ­meg kell ismerniük ahhoz, dl általános iskolában a hogv pontosan tudják, mi- !)9«9 kisdiák tanul, s közű , , u . lük 191 él nem megnvug­lyen teljesítményt várhat- ^ körUlménvek között. A nak tanítványaiktól, milyen gyerekek egészséges fejlődé­körülmények befolyásolják a „ét, nyugodt tanulását, et­gyerekeket a tanulásban és kölcsi magatartásuk formá­miként lehetne nekik segí- lódésát leggyakrabban a tenl. Azokat a gyerekeket. család rendezetlen élete, akiknek családi körűimé- iszákosság. rossz lakáskörül­nyei nem rendezettek, kü- mények veszélyeztetik, dc a lönösen figyelni kell, s ezt gyerekek egy részénél gond az iskolákban a gyermek- $JZ is, hogy egyszerűen nem védelmi felelős pedagógus törődnek velük a szülők. S végzi. ez nemcsak anyagi gondok­Szalka Lajostól, a városi kai küszködő családoknál tanács gyermekvédelmi fő- VHn így, bár kétségkívül a előadójától megtudtuk, a nehéz körülmények között tanulólétszámmal arányosan élő szülő gyermekeivel van­nak elsősorban problémák. A Zalka Máté iskolában egy családból öt gyerek, a tar­ján! iskolában pedig egy családból hat gyerek szere­pel a veszélyeztetett gyere­kek listáján, az ok össze­tett: kicsi lakás, szűkös munkahelyen is ismert em­berek családja mit szenved az alkoholista apa vagy anya miatt. A ves/.élj ezte­tett gyermekek mellé pat fo­gót neveznek ki, de minden­képpen az lenne a célrave­zetőbb. ha jobban Igyekez­nénk az okokat megszüntet­ni. Az iskolák közül különö­sen gondos a gyermekvé­delmi felelős pedagógus a tanárképző főiskola 2. sz. gyakorló iskolájában, a Zal­ka Máté iskolában, a róku­si, o Móricz Zsigmond és a Gagarln Iskolában. Meglepő, hogy a középiskolák kevés veszélyeztetett tanulót tar­tanak nyilván, hasonlókép­pen a szakmunkásképző In­tézetek, ami önmagában nem volna baj, de mintha nem tükrözné a valóságot. A pedagógusmunka egyik nehéz, de szép és minden megbecsülést megérdemlő területe a gyermekvédelem, Pelikán vágfa a nádul Kiemelt ártámogatást kap- A burgonya- és a komló- , u , gondolatot kel­nak január 1-től a mezőgaz-* termelés gépei — ezek sem ! u e/ azr a Sonaoiatot, Kei dasági üzemek az „elhanya- használhatók más célokra — !lően tájékozottak-e a válla­anyagi körülmények. Felve- amelynek módszere az- hogy egyénileg foglalkoznak a Összevonták • a Nagy-Al­föld nádgazdaságait A fél országot átfogó Tisza Nád­gazdaság Csongrádról Irá­nyítja a kilenc megye nád­termelését. A kezelésükben levő 3100 holdas vízi náda­sokban megkezdődött az aratás. Az összefüggő terü­leteken gépesítették a mun­kát, a szórvány nádasokban pedig kézzel vágják a vízi­növényt. A Tisza, a Körös es a Maros menti nádasok­ban a vastag hótakaró ne­hezíti a munkát, s a zúzma­ra töri a szárakat. Ennek él­és jobb minőségű termésre számítanak. Várhatóan egy­millió kévét kötnek, a gyak­ran két méter magasra nőtt növényből. A hagyományos nádvágó gépek mellett a mórahalmi nádasban Peli­kán arat. A madár nevű gép vágja, kévébe köti a vízi növényt. Rövidesen újabb Pelikán munkába ál­lításával gyorsítják a beta­karítást. A levágott nád a gazdaság 11 feldolgozó üze­mébe kerül, ahol osztályoz­zák, kötegelik és szövik a szálakat. Külföldön az al­lenére nz előző évinél több földi nád a legkeresettebb. ! golt" növények termesztésé­re szolgáló gépekhez. Az utóbbi években ugyanis megcsappant a mezőgazda­sági üzemek érdeklődése egyebek között például a cukorrépa-termesztés Iránt, s ennek következménye, hogy az ország cukorbeho­zatalra szorul. A MÉM in­tézkedésére most a mezőgaz­dasági termelők nagy ár­kedvezménnyel vásárolhat- | ják meg a cukorrépa­termelés speciális gépeit, egyebek között a magvetőt. ' az úgynevezett kiszedőgépet | és a felszedő-rakodó beren­dezést. használhatók más célokra szintén kiemelt ártámoga- I latok, a szülők munkáltatói. tásban részesülnék, 57 szá­zalékos ártámogatással le­het hozzájutni ezekhez a berendezésekhez. Az Agrotröszt tárgyaláso­kat kezdett a külföldi és a hazai gépgyárakkal, keres­kedelmi vállalatokkal, hogy a varhatóan növekvő Igényt kielégítse. hogy milyen körülmények között élnek a többgyerme­kesek, nagycsaládosok, na­gyerekekkel és családokkal. Szegeden is bővítik a párt­fogók hálózatát, megszerve­zik azokat az önként jelent­kező áldozatkész embereket, pl gondjaikon hogyan lehot- aklk vállalják, hogy támo­ne segíteni. És a másik, hogy gondol-e arra a szak­szervezet, a nőblzottság, hogy az Italozásokról a gatják, jó úton tartják az életbe hátránnyal induló gyerekeket. P. Sz. M. Termálés, feldolgozás, értékesítés li, közös vállalkozás — Beruházások Rács mögül az irodalomba ui, Tegnap, pénteken délelőtt értékesítését részben a Pln- hiszen már a korábbi esz­Szegeoen a Tisza Szálló tű- cegazdaság, részben a MÉK tendőkben is hosszútávú kortermében uj vallalkozas, végzi a közös vallalat ne- y,, . , ...... . . új vállalat alapokmanyátír- vében, bérmunkaként. Ez szerzödést krttottek- a szö" ték alá a balotaszállási az új vállalat ls megváló- 16t> a gyümölcsöt ők vasú­Aranyhomok Tsz, a Pince- sítja a mezőgazdasági ter- roltuk fel- Me3érl tehat a gazdaság és a Csongrád me- melést és a termékek nagyobb beruházást. így egy gyei MÉK vezetői. A terme- együttes értékesítését, és az . 28 ezer mázsás feldolgozót, lés éíj értékesítés egységé- így képződő nyereségben a es eSy 30 ezer hektoliteres nek jegyében jött létre ez az közös anyagi érdekeltséget tárolópincét építepek. új, követendő vállalkozás, él- Miért jó ez a vállalatok- A reményekre jogosító, a nak? A termelőszövetkeze- mezőgazdasági termelesben tek, hasonlóan sok Szeged életképesnek ígérkező vállnl­környékl gazdasághoz, gyen- kozás szép példáját követ­ge termőhelyű és gyakran hetik a Szeged környéki gaz­ve a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. 19. szá­mú törvényerejű rendeleté­vel, s ez év január 1-től e három „vállalat" mintegy 1100 holdnyi területen — „pénzügyi problémákkal" bajlódik. Két erős partnerra daságok is. Sllvano Ceccherini neve a Nagyvilág hasábjairól került a magyar olvasó elé. Az olasz olvasó elé pedig a du­tyiból. Mikor 1963 január­iában megjelent a Rabszál­j Után című regénye, már két ! évtizedet guggolt a rács mö­gött. Az irodalom parkoló­pályáira rajtoltak már re­mekművek a börtönből, po­litikai foglyok (Jullus Fucik vagy Alíonso Sastre) remek­művei — de bűnözőé még nem. Ceccherini vajmi ke­véssé számíthatott a közvé­lemény rokonszenvére. Be­csatangolta Itáliát, meg­szökött n haditengerészettől és az idegenlégiótól, első börtönéből a szövetségesek szabadították kl (innen az Ál-katonák Ihlete), amerikai raktárakat fosztogatott, két­szer szökött, mikor harmad­szorra elkapták, s 22 évet knoott. A hosszú kényszer­pihenő kemény aszkézlssel érlelte íróvá, évente ezer ol­dalakat írt. s küldözgetett is­mert olasz kiadókhoz. Si­kerrel. Az élet száműzetéseit átvirrasztó tehetsége betört az irodalornba, díjakat ka­pott. sajtófogadásokat tar­tott a börtönben. Szabadu­lása után — ez is hozzátar­tozik életének kathurzlsához — súlyos lelki konfliktusai­ból sikertelen öngyilkosság­gal ukart menekülni. Ezt is, mint hányatott életének ko­rábbi álolmósait, könyvek­ben írta meg. A csütörtök esti képernyőn látott Al-kalonúkat olvas­mányélményként kaptuk elő. ször a Nagyvilágból. A no­vella azonban nehezen invi­tálható képekre, jóllehet Szántó Erika dramaturgiai gondozása és Dömölky János rendezése mindent elkövet az írás hangulatának feltá­masztásáért. Ami viszont vizuálisan le nem fordítható, az író tömör, sallungmentes. tiszta stílusa, melyet a kri­tikák úgy jellemeztek: „hú­zása van. mint a jó motor­nak", A jellemek egyénítésé­vel. surkf fásával sikerrel bir­kóztak meg a színészek: Dégi István. Koltay János. Szilágyi Tibor. Tor dg Géza és Pécsi Ildikó N. I. Zoltánfi István a Tv Galériájában megoszlása «50 hold szőlő, tamaszkodva viszont nem­300 hold gyümölcsös, 150 csak a pénzügyl gondjai ol­hold egyéb terület - mező- dódnak meg> hanem keve­gazdasági termelést, a ter­més feldolgozását és értéke­sítését végzi. Az ipari feldolgozás egy részét a Pincegazdaság sző­sebbet kell törődnie az ér­tékesítés, árusítás apró-csep­rő problémáival, fokozottab­ban koncentrálhatnak a termelésre, a gazdálkodásra. regi palackozójában bo- A két vállalatnak pedig oiz­nyolitják le, s a termelt áru tos területe marad ez a rész, Netryven év múltén szabaifulf az elmegyógyintézetből Egy Stefan Wisocki nevű dett, többször öngyilkosságot 66 esztendős varsói lakos 40 kísérelt meg. év múltán most szabadult A most 66 éves „páciens" az elmegyógyintézetből, állapota az utóbbi időben 1930-ban meggyilkolta ap- hirtelen megváltozott, meg­ját s akkor a bírósági or- javult. Az orvosi szakbizott­vosszakértők elmebajosnak ság megállapította, hogy tel­nyilvánították. Ezt követő- jesen beszámítható és kien­en megjárta Lengyelország gedhető a zárt intézetből, szinte mindegyik zárt In- Wisockinak azonban egyet­? "SST Oho°gy S SÖKS' hogy £ leletekből kitűnik, hogy vábbra is i>régi munkahe­mindenütt baj volt vele. jyén" marad, de ezúttal sa­Tombolt örökösen vereke- gédmunkási minőségben. Bénszki Tamás halálára Tisza-parti városunk idő­sebb festői közül. 79 éves korában, a napokban hunyt el Bánszki Tamás. A földeaki születésű művész a gimná­ziumot Szegeden végezte. 1912-ben a Képzőművészeti Főiskola növendéke lett ahol Révész Imre és Bosz­nai István voltak a meste­rei. Tanulmányait az. első világháború félbeszakította, ezért csak 1918-ban tudta — a Móra Ferenc Múzeum őriz. 1949-ig a debreceni tár­latokon kívül Budapesten, a Műcsarnokban, sőt olykor külföldi grafikai kiállításo­kon is szerepelt. Szegedre 1952-ben tért vissza, s itt 1955-ig, a gép­ipari technikumban tanított. Az utóbbi két évtized sorún a szegedi művészek tárla­tain rendszeresen részt vett. Főleg ví/.festmények ben megszerezni rajztanári okié- megjelenítő alföldi témájú veiét. Pályáját 1920-ban Tar- képei önálló tárlatokon (1961. pán kezdte, s nevével 1965) ls bemutatta a sz.ege­ugyanez évben találkozunk a di és makói múzeumokban, szegedi újságokban először. A végtelenül szerényen és amikor is Góth Imre és De- magányosan élt idős művészt vich Sándor festőtársaival mindenki tisztelte, szerette. együtt Itt kiállítást rende­zett. 1922-ben a debreceni gimnáziumhoz került. ahol több mint negyedszázadig rajztanár volt. Az ottani grafikusok hatására fogott a rézkarcok és fametszetek ké­szítéséhez, melyekből többet körünkből. — a művész ajándékaként „Tamás bácsi" úgy szórta szét közöttünk finom lírálú UvarsUlatt. mint egy le­veleit hullató öreg fa, mely épp oly észrevétlen távozik a természetből mint aho­gyan Ő .elment" most a mi Szelesi Zoltán Miért, miért nem — új helyre költözött a televízió népszerű képzőművészeti műsora, a Tv Galériája. Míg eddig a nagykörúti Derko­vits-teremből sugározták a havonta ismétlődő műsoro­kat, addig ezentúl egy Bem rakparti művelődési otthon lesz a Galéria közve­títésének színhelye. Hogy az új otthon Jó ott­hon lesz-e, azt nem tud­juk; azt viszont bátran állít­hatjuk, hogy első alkalom­mal kellemes vitafórumnak bizonyult. Különösen a sze­gedi nézők figyelhették nagy kedvteléssel az új év | első Galéria-közvetítését, hi­szen egy körünkbői való, fia­tal művész állt a kissé ügyetlenül mozgó kamerák előtt: Zoltánfi István, a fia­tal festő, aki nemcsak, hogy Itt nőtt fel, nemcsak, hogy itt szerzett diplomát a tanárképző főiskolán, de Itt is tanít, a Tömörkény mű­vészeti szakközépiskola mű­vésztanáraként. Zoltánfi István reneszánsz ihletésű, de témáival na­gyon is mához kötődő mű­vészetét ű. Fehir Zsuzsa, a hasonlóképp szegedi szár­mazású művészettörténész, Végvári Lajos professzor, valamint az „innen" feluta­zott Szalag Ferenc Munká­csy-díjas festőművész és Varga József művészeti fő­előadó magyarázta, Ma­gyarázta? Inkább ábrázolás­módjának nagyon mély gyökereit kereste, amely gyökerek — hlűba u messze tűnt századok — ma ls na­gyon elevenek, életképessé­güket — hangsúlyozták — a művész életközelsége, élet­szeretete magyarázza; az. a képesség, amellyel meglátja és kevesebb színnel, több vonallal megőrzi a számára izgalmas jelenvalóságot. Azt persze, hogy amit Zol­tánfi csinál mennyire rea­lizmus, és mennyire szür­realizmus, a vita résztvevői nem döntötték el. Kár! Ez a polémia még Izgalmasab­bá tette volna a különben is izgalmas tegnapi adást... A. U

Next

/
Thumbnails
Contents