Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

VASARNAP, 1970. DECEMBER Népi demokráciánk létrejöttének történetéről A felszabadulás kibontakozott magyarországi nyo- resszusán (1935) elfogadott radalom éveiben alapvetően mun tó irányvonal kimunkálását helyes volt. Természetesen zági és annak a KMP tevékeny- nem jelenti ez azonban azt, nép, demokratikus forrada- segében való érvényesülését, hogy a párt már ekkor, kü­iom történetéről egészen a Csak ez az alapos, sokoldalú lönösen 1947--48-ban egy-két közelmúltig egymásnak el- elemzés teszi lehetővé, hogy kérdésben ne követett volna lentmondó, nem egy esetben reális képet kapjunk arról a el mulasztást. Kétségtelen, szélsőséges nézetek láttak nagyon fontos kérdésről, ilyen mulasztás volt az el­napvilugot. Ez többek kö- hogy a párt politikai irány- méleti munka elhanyagolása, zött összefüggött azzal is, vonala a fasizmus és a há- Ez a mulasztás pedig rövid hogy 1944—1948 történeté- ború elleni harcban, a fórra- idő alatt éreztette kedvezői­nek feldolgozását sokáig el- dalomért vívott küzdelemben len hatását. Kifejeződött ez hanyagoltuk. örvendetes elméletileg mennyire meg- a proletárdiktatúra dogmati­hogy különösen az alapozott volt. kus értelmezésében, és ennek a " u„i ,„ egyéb következményeiben. A SZerZO a?ag Ez a helytelen felfogás kész­— " 9LQlL° elemzése alap- ^ a árt akkori vezetöu változásokat Ja" számos ma »s fontos, a h munkáshatalom forradalmáról ^kakat foglalkoztató és ér- békés úton való létrejöttét azonban utóbbi évtizedben nagyrészt megszüntettük a mulasztást; legújabbkori történelmünk legnagyobb eredményező sorra jelentek meg a népi deklő kérdésekre keres és ugyancsak dogmatikusan ér­demokratikus átalakulás fon- többségében ad is választ. tei"mezzék fel Igy választ kapunk a koráb- Ennek • doRmatikus ér. ba" sokft, vitatott a pórt telmezésnek volt a követ­• . .. Hl • programjaival összefüggő kezménve a népfront el­Bálint: Népi demokrácia és kérdésekre is Megtudjuk, sorvasztása is, és a későb­torradalomelmélet című mo- bo(hgy az 1944 őszén a part biekben a szövetségi politika nográfiája. amely felszaba- ke' kozP°n(tl, bizottsaga al- ^ megsértése dulasunk 25 évében jelent tal e8ymástol tuggetlenul el­készített programok között II iióvlofncan jelzett nincs lényeges különbség, s H VdilulUodlI néhány •L JP0MI hogy ez így volt, ennek je- problémából is kitűnik, hogy Szabó Bálint" munkája nem lentősebb okait is tartál- a szerző nem kerül meg az szokványos egv a sok törté- nlazza a munka. Arnyait és úgynevezett kényes kérdé­" meggyőző elemzését kapjuk seket. Művében igyekszik a annak is. hogy a többi pár- témával összefüggő leglé­tok miért fogadták el az nyegesebb kérdésekre vá­MKP programját és hogyan laszt keresni és adni. Segíti jött létre, milyen célokkal a ebben a szerzőt az a hatal­szont kitűnik, hogy a szerző demokratikus nemzeti össze- mas anyag, amelyet műve helyesen nem elégedett meg fogás. Ugyanakkor a koalí- készítése során feldolgozott. „ • - ^ - ción beelüli ellentéteket sem Nem elégedett meg ez ed­hagyja figyelmen kívül, dig, többek között általa és nem festve ezáltal idillikus mások által feldolgozott igen képet a nemzeti összefogás- nagy mennyiségű anyaggal, ról. Rendkívül érdekes és hanem újabb, eddig feltá­tanulságos. ahogyan Szabó ratlan, nem egy esetben ez Bálint a népi demokrácia ideig figyelmen kívül ha­fogalmának kialakulását és gvott anyagokat is feldol­főleg értelmezését tekinti át. gozott. A munka szerkezeti Ezzel kapcsolatban nem felépítése is a lényeges kér­, elégszik meg csupán a hazai dések kiemelését " szolgálja, nepi demokratikus megnyilatkozások elemzésé- Stílusa úgy olvasmányos forradalmak. bármennyire vei, áttekinti a testvérpár- közérthető, hogy az egyben között tok — különösen a bolgár — a legszigorúbb tudományos bontakoztak ls ki nem vol- felfogását is. Az a tény, igényeket is kielégíti. Szabó lak ellentétben Lenin fórra- hogy a ™nka, a magyar né- Öalint könyVd °lyan sfinié~ Pi demokratikus átalakulást Zlset adja népi demokráci­ánk létrejöttének, amely losabb részkérdéseit is fel­dolgozó munkák. Ezek kö­zül ls kiemelkedik Szabó meg. ^m Már a mű címéből követ­keztetni lehet arra. hogy neti mű közül. A munka belső címéből (A marxista forradalomelmélet fejlődésé­nek néhány kérdése Ma­gyarországon 1935—1949) vi­caak a forradalom éveinek vizsgálatával, a fő kérdések­kel. összefüggésben az előz­ményekre is nagy figyelmet fordított. Csak ez tette le­hetővé a marxista forrada­lomelmélct magyarországi megvalósulásának nyomon­követését. De ezáltal vált le­hetővé annak kimutatása is, hogy a forrac sajátos viszonyok dalomelméletével, sőt abból egyenesen következtek. Eb­„„,„ „„ a nemzetközi összefüggések­ben az összefüggésben küld- be beágyazva tárgyalja, le- méltán tarthal számot nem­csak hazai, de nemzetközi nősen találó, a ..Szovjethata­lomért!", és a „Népi demok­ráciáért!" fogalommá vált ós eltérő vonásainak feltá­hetővé teszi a népi demok ratikus forradalmak közös érdek^désre is. Munkásosz­rását. ismert jelszavak egybeveté­se. Ugyanakkor ezért helye­selhető az is. hogy a szerző Szabó Bálint könyvéből megkülönböztetett figyelem­mel vizsgálta a Kommunis tályunk és pártunk forra­dalmi múltját tanulmányo­A~ valóságnak megfelelően zók propaga,ók "agv ha" is szonnal forgathatják ezt az értékes művet. (Kossuth Könyvkiadó, 1970.) egyértelműen kitűnik, hogy a forradalmi átalakulást ve­Á véradástól az alkoholizmusig Gyakorta olvashatunk hír- szervezése. Idei tervüket nek, ha kell elsősegély nyúj­adásokat a napilapokban vö- máris sikerült telj esi teniök. tásaval vagy eppen gyógy­röskeresztes rendezvények- Ma már a vállalatok is egy- szerrel. Nagy munka volt az rőL Az árvízvédelem idősza- re inkább támogatják ezt a árvízkárosultak megsegítésé­kában sokat hallottunk ak- mozgalmat A véradókat re indított gyűjtőakció is. A tivistáik helytállásáról, kivá- rendkívüli szabadsággal és munkatársak házról házra ló munkájáról. De a kép tő- más módon is jutalmazzák jarva 320 ezer forintot gyüj­redezett, csali nehezen áll sok helyen. A tapasztalatok tóttek össze 5—10 forinton­össze egységgé. szexint a véradás áltálában ként az otthon élő nyugdíja­Pedig a Vöröskereszt mun- ott sikerül jól, ahol a mun- soktól a bajbajutottak sza­kája átgondolt, szerves egv- kahely vezetői is látják je- mára. Sokrétű munkát végez te­hát a Vöröskereszt. Ez derült séget alkot. Egyik fontos fel- len tőségét és személyesen is adatuk az egészségügyi lel- példát világosítás. A városi vörös- A szervezet munkájában ki Kenéz Antalné városi kereszt szervezetben ezzel a fontos helyet kap az öregek titkár beszámolójából, mc­-'elvilágosító munkacsoport védelme is. Az egyedül élók lyet a Vöröskereszt váro­foglnlkozik dr. Boda Dómon- támogatása, a szociális ott- si szervezetének vezetőségi kos professzor vezetésével, honok és az öregek napkö- ülésén tartott. A beszámoló Egészségügyi felvilágosító zl otthonainak patronálása. után a résztvevők az év vé­előadásokat tartanak az ál- Az alkoholizmus elleni küz- géig még hátralevő feladato­talános és középiskolákban, delemben sajnos még nem kat beszélték meg. Hegedűs A művelődési otthonok éves tartanak ott, ahol szeretnék. Jenőnének. Fazekas Mihály­programjának immár szer- Egyre növekvő gondot jelent nak, dr. Gergely Menyhért­ves részét képezik az egész- a fiatalkorúak alkoholfo- nek és Mátók Istvánnak pe ségügyi előadások. Egyre gyasztása is. Ennek megaka- dig átnyújtották a több üzemben sikerült tán- dályozása a szervezet legne­folyamokat szervezni. Az hezebb feladatai közé tar- mányozott idén már több mint 100 elő- tozik. Annál is inkább, mert met. | adást tartottak a városban, később az alkoholistákon és ezek egyre több látogatót már nehezen lehet segíteni, vonzanak. Az egészségügyi Figyelmük így egyre inkább szakiskola és az orvostudo- a megelőzés felé fordul. Ezt mányi egyetem hallgatói pp- a célt szolgálhatja a propa­dig az iskolai tanfolyamok- ganda és az isikolai felvilá­ban segítenek. A tanulókat gosító munka ls. megismertetik a betegápolás, A polgári védelem aktivls­a csecsemőgondozás és az tái idén a gyakorlatban vizs­elsősegélynyújtás tudnivalói- gáztak. Méghozzá kitűnőre, val. A huszonöt általános is- Az árvízvédelem időszaká­kola közül 23-ban mind a ban hat héten át váltották afXn egymást 12 órás műszakok­A Vöröskereszt egyik leg- ban a gátakon. Mindenütt fontosabb feladata a véradás ott voltak, hogy segíthesse­Dégcn Imre államtitkár által ado­árvízvédelmi ér­NAPI KISLEXIKON a diák' színpadokról Domaszéki asszonyok Élénkül a nőmozgalom — sze, hogy lehetőleg mindenki mondhatnánk sommássan. megtalálja azt, ami legjob­Az MSZMP Központi Bízott- ban érdekli. Egészségügyi sága idei, februári határoza- felvilágosítások, politikai tá a falvakban most, az őszi tájékoztatók, szabás-varrás, munkák végeztével kezd te- sütés-főzés és szellemi ve­vékeny valósággá szerveződ- télkedő egyaránt szerepel a ni. Egymás után halljuk híreket, hogy itt is, ott a szervezett klubfoglalkozások is közö.tt, de kedves szórako­szerveznek téli programokat zást, hasznos időtöltést az asszonyok, és ami a leg- ígérnek a kötetlen klubestek fontosabb. ezek a műsorok is. Tanulnak vagy feleleve­Jól átgondolt, szerves egysé- nítenek népdalokat, szép get képeznek, legtöbbször verseket, január közepén pe­hetenkénti összejövetelt je- dig egész estét betöltő kul­lentenek, sok helyen nők túrműsort rendeznek. Vál­lalták a hagyományok ápo­lását is, összegyűjtik a mon­dákat és a még fellelhető babonákat. Egyik fotos cél­klubja alakult. A domaszéki asszonyok a Hazafias Népfront nöbizott­sága hívására péntek estén­ként gyűlnek össze a községi kitűzésük az iskola és a ta Internacionálé VII. kong- zetó MKP politikája a for­tanács nagytermében, klu­bot tartani. Gazdag, változa­család közötti kapcsolat erő­sítése, a szülői munkaközös­Rácz János tos programot állítottak ösz- ségek tevékeny támogatása. • Kémek a búvárhajón 27. Dasch több ízben is nyaralt. Igy azután az U— 202-es az utolsó nap délutánján ismét a víz alá merült, s csökkentett sebességgel úszott a part­raszállás helyéül kijelölt pont felé. Ezalatt az ügynökök néhány sort írták a hajó emlékköny­vébe, sót az egyikük még illusztrálta is a szöve­get: Uncle Sam jellegzetes figuráját rajzolta a lapra, hátában egy tőrrel, alatta a következő szöveggel: „Pontosan a szívébe!" Linder kapi­tány mosolyogva vette vissza az emlékkönyvet, s elégedetten bólintott: igen, ezek megadják majd a jenjeiknek ... — Most pedig aludni! — szólt hozzájuk a ha­júparancsnok, mert tudta, hogy az ügynökök­nek ébren kell tölteniük az egész éjszakát- S miközben ök lepihentek, a búvái-naszád perisz­kópmélységben, óvatosan suhant a part felé. Egy ellenséges ország felségvizein jártak, ahol különösen sok volt a part mentén cirkáló hajó. Halkan zümmögtek a motorok. Besötétedett. Linder számításai szerint mindössze 800 mé­ternyire lehettek a kijelölt partrésztől. Éjjel 11 óra volt. amikor felkeltették az öt ügynököt, s közölték velük, hogy két óra múl­va partra szállnak. Valamennyien felöltöztek, •megvacsoráztak, majd koccintottak a kapitány­nyal, aztán éjfél után készülődni kezdtek. Elő: hozták a tengeralattjáró raktárából a robbanó­anyagokkal teli bőröndöket, a matrózzsákokat, bennük a civil ruhákkal, és egy nagy gumicsó­nakot készítettek elő. Néhány perccel hajnali 1 óra előtt a ten­geralattjáró óvatosan kidugta periszkópját a víz fölé. De akkora volt a köd, hogy jóformán semmit sem lehetett látni. — Ez csak jó — nyugtatta meg Linder az egyre izgatottab németeket. — Vízre bocsátani a gumicsónakot! Egy percet sem szabad most már veszíteni — hangzott a parancs. S amíg a matrózok vízre tették a csónakot, s berakták a holmikat, az ügynökök gyorsan elbú­csúztak Lindertől. — Ha valami baj történik, egy piros színű rákétát lőjenek fel — mondta, majd megnyug­tatta őket: — Ha bajba kerülnek, ágyúimmal fedezem a visszajutásukat. Ha pedig minden jól megy, a mielőbbi viszontlátásra! Siessenek, nincs kedvem ilyen veszedelmes környéken so­kat időzni! A gumicsónak már elindult, amikor a fregatt kapitánya a matrózok után kiáltott: — Álljatok meg! Eszébe jutott ugyanis, hogy olyan sűrű a köd, hogy valósággal elnyeli a tengeralattjárót, s a csónakban ülő matrózok nem fognak visszata­lálni. Gyorsan egy hosszú kötelet hozatott, majd ledobatta a matrózoknak, akik ezt gombolyítva indultak a part felé... A sötétségben semmit sem láttak, de a parti hullámtörés zaja egyre erősebben jelezte, hogy közelednek a szárazföld felé. Rövidesen csendes vízen úszott a csónak. Dasch ugrott ki először a derékig érő vízbe, aztán patra vonszolta a csó­nakot. — Gyorsan kiszállni! — vette át most már a parancsnokságot. — S ne feledjétek: e perctől kezdve egy szót se németül! A holmikat kiszállították a partra, aztán gyorsan öltözködni kezdtek. Szinte tépték ma­gukról a német tengerész-egyenruhákat, és ma­gukra rángatták a civil öltözéket. Az egyenru­hák egy kupacba kerültek, hogy a tengerészek visszavigyék a búvárnaszádra. Daschnak nem kellett átöltöznie, ő már a hajón felvette ócs­ka nadrágját és bőrzakóját. Miközben a töb­biek öltöztek-vetkőztek, a parancsnok megin­dult a közeli homokhalom felé. De alig ért a domb tetejére, a ködben megpillantott egy fény­sugarat. Néhány pillanat múlva egy fiatalember toppant eléje, egyik kezében fáklyával, a má­sikban revolverrel. Dasch azonnal felismerte a férfi sötét egyenruháját, fehér sisakját: a part­védő szolgálat embere! — Kicsoda maga? Honnan jön? — kérdezte az egyenruhás fiatalember, kissé bizonytalan hangon. — Ne törődjön velünk! — felelte Dasch rend­kívül határozottan srnte tiszteletet parancso­lóan. — De hát kicsodák maguk? Eltévedt halá­szok? — faggatta tovább a náci ügynököt a fia­tal őr. — Igen. De ismételten kérem, hagyjon ben­nünket békén. Ne törődjön velünk, hamarosan hallani fog rólunk, mégpedig Washingtonból. — Hát akkor legyen úgy, uram — szólt az őr bizonytalanul és engedékenyen, aztán leeresz­tette a revolverét. Dasch határozott fellépése válthatta ki belő­le ezt a bizonytalanságot, s amikor Washingtont emlegette, nyilván arra gondolt, hogy ő, a kis közkatona, most valamilyen rendkívül titkos do­logba . ütötte az orrát, olyanba, amelyről egy egyszerű őrnek tudomást sem szabad vennie. — Tisztában vagyok a helyzetével, ne nyug­talankodjék. Na, fogja ezt! — mondta Dasch, aztán egy százdollárost nyomott az őr zubbonyá­nak zsebébe. — S most nézzen meg jól, azt szeretném, ha később egészen pontosan rám is­merne. — Rendben van. uram — felelte az őr, akit Daschnak ez a felszólítása még inkább meg­nyugtatott. Szabályosan tisztelgett, majd eltűnt a ködben. (Folytatjuk.) Sokat beszélnek ma­napság a színház válsá­gáról, arról, hogy míg a hivatásos színházak iránti érdeklődés csök­kent, reneszánszukat élik a pinceszínházak, a diákszínpadok. 0 Történetük? Az iskolai színjátszás a 16—18. században a közép- és kelet-európai országokban különleges helyzetben volt. Hivata­los színház nem lévén, ezekben bontakozott ki a nemzeti drámairoda­lom: a latin nyelvűek mellett gyorsan megje­lentek a nemzeti nyel­ven írott vallásos és hitvitázó iskoladrámák, előbb a protestáns, majd a katolikus intéz­ményekben. Az iskolai színjátszás célja peda­gógiai volt: szép moz­gás- és beszédkultúrá­hoz szoktatta a tanítvá­nyokat. # ÚJ sikerek? A hivatalos színját­szás majd két évszázad­ra háttérbe szorította az amatőröket. Az utóbbi évtizedekben fordult a kocka: ismét divatosak a diákszínpadok. Elő­nyük az, hogy olyan da­rabokat ls bemutathat­nak, amelyek a nagy­színpadon elvesznének, s hogy szinte kedvükre válogathatnak a modern drámairodalomban, mert nem kell megszerezniük a szerzői jogokat. 0 Szeged szerepe? A franciaországi Nan­cyban minden évben megrendezett nemzetkö­zi diákszínjátszó fesz­tiválra a budapesti EL­TE Universitas együtte­se mellett eddig Ma­gyarországról csak a szegedi tudományegye­tem egyetemi színpa­dát vették számításba. Bár városunkban szin­te minden oktatási in­tézménynek van irodal­mi színpada, igazi — drámajátszó — diák­színpad csak az egye­temi, amely az utóbbi öt évben sajátos stílust alakított ki. A színját­szók foglalkozása szem­pontjából ide kell so­rolni még a Minerva­színpadot is, amely idén bérletet is hirdetett már. A szegediek tekin­télyét még az is bizo­nyítja. jiogy idén is ná­lunk rendezték meg a felsőoktatási intézmé­nyek egyetemi és iro­dalmi színpadainak or­szágos seregszemléjét.

Next

/
Thumbnails
Contents