Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

VASÁRNAP, 1970. DECEMBER 6. 5 Termékeink külföldön A Hungexpónál összesítést készítettek a magyar kiállítók idei külföldi szerepléséről. A magyar külkereskedelmi vásár- és propagandairoda 1970-ben harminchat vásáron, illetve kiállításon rendezte meg a hazai vállalatok együttes bemutatkozását. A magyar árukat a szocialista országok tíz nagyszabású vásárán láthatták az érdeklődők, ezenkívül az európai tőkésországok 16 kiállítására küldtek ipari és mezőgazdasági termékeket a magyar vállalatok. A tengerentúli országokban a korábbi évekhez képest több helyen, összesen tíz vásáron vettek részt kiállítóink, akik először jutottak el a kenyai Nairobiba és az ecuadori Quitóba. A Hui gexpo 26 helyen árukiállítast rendezett, s három vásáron nyitottak információs irodát, ahol felvilágosítást adtak a magyarországi üzletkötési lehetőségekről. 1970-ben három országban magyar kereskedelmi napokat, illetve magyar hetet rendeztek Ugyancsak három helyen volt önálló magyar kiállítás. a legnagyobb a moszkvai. A szabad Magyarország 25 éve című jubileumi kiállítás. amely a látogatók számát tekintve is rekordot hozott: egymillióan keresték fel a bemutatót. Tanácstagok beszámolói December 7-én, délután 5 órakor Berzsenyi Lajos városi, Oláh Károly és Nagy József II. kerületi tanácstag a tarjáni új iskolában; Hódi lstvánné városi, Kecskés János és Kovács Antal III. kerületi tanácstag a ruhagyár művelődési termében; Elek György városi, Faragó János és Felhő József III. kerületi tanácstag a MÁV fiúnevelő intézetben (Április 4. útja); Mári Sándorné városi, Berta József és Szécsi Imre III. kerületi tanácstag a Göngyölegellátó Vállalat művelődési termében; délután fél 6 órakor Kántor Gabriella városi, Hörömpő József és Ótott Béla I. kerületi tanácstag az újszegedi pártházban (Rózsa Ferenc sgt. 9.); délután 6 órakor Farkas István városi, Hődör 'István és Beck Sándor I. kerületi tanácstag a Dugonics utcai leányiskolában (Osztrovszki u. 1.). Á Cigányprímás bemutatója Fejlődőképesek az új nagyközségek Településhálózatunk fejlesztésére tavaly a községek körében igen élénk érdeklődést kiváltó kormányhatározat született. A nagyközségek megteremtésével az volt a cél, hogy újszerű, a városihoz közelítő hatáskörrel rendelkező igazgatási egységet teremtsenek, amely elősegíti a jelentősebb lélekszámú helységek gyorsabb fejlődését, korszerűbbé, egyszerűbbé és magasabb színvonalúvá tegye a tanácsi munkát. Megyénkben a kormányhatározat alapján a megyei tanács kilenc nagyközséget alakított ki a múlt év végén. A szegedi járásban hét — Algyő, Kiskundorozsma, Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva, Szőreg és Tápé —, a szentesi járásban két — Mindszent és Szegvár — község emelkedett nagyközségi rangra. A kilenc nagyközségben ünnepi tanácsülésen adták át a nagyközséggé nyilvánításról szóló okiratot. Az átalakulás természetesen érintette az új nagyközségek tanácsi munkáját, sőt az illetékes járási tanácsok tevékenységét. S bár — ahogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén szóba került — a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak a nagyközségeket irányító testületi tevékenysége még nem kiforrott, a lakosság megnyugodva tapasztalhatja, hogy magukban a nagyközségi tanácsokban gyorsabbá vált az ügyintézés — kivéve Kisteleket. Nehézségeket okoz az új tanácsi apparátusok kialakításában, hogy a megnövekedett béralap és a minden nagyközségnek megadott önálló bérgazdálkodási jogkör sem hozta még meg a kívánt eredményt, azt, hogy minőségileg magasabb színvonalú tanácsi apparátust hozzanak létre. Sokkal pozitívabb képet mutat a vezetés megerősítése: a kilenc nagyközség közül három kapott új vb-titkárt, egy pedig új elnököt. A küszöbönálló tanácsi átszervezések valószínűleg még több községet ösztökélnek arra, hogy tanácsi munkáját ésszerűbbé, korszerűbbé tegye. Mint arról nemrégiben hírt adtunk, a makói járásban három, illetve két község kérte, hogy közös tanácsot hozhasson létre Kiszombor, illetve Földeák székhellyel. A közigazgatásilag összeolvadó községek előbb-utóbb olyan egységgé lesznek, amely várományosa lehet a nagyközségi rang elérésének. Hasonló törekvések pedig más járásban is megfigyelhetők. Rernaai uszKar felvétele A mennybemenetel kezdete: Sárika (Krasznói Klára) és az öreg cigányprímás (Mentes József) Krasznói Klári mennybe- következetesen kerülte a menetelét láttuk tegnap este melodrámát, továbbá Szabaa színházban. A mennybe- dy József, Szabadíts Judit, menetel Kálmán Imre Ci- Miklós Klára, Katona Andgányprímásának premierjén rás, Kovács Gyula, Zádori történt, viharos taps, a kő- István, valamint a Samoss Juzönség lelkesedése közben, dit szellemes táncait bemuA színház új szubrettje az tató balettkar és a színház izgalmas Luxemburg grófja kiszenekara Csala Benedek után ismét bebizonyította, vezetésével, hogy temperamentumos tán- A dekoratív díszleteket cosnő, remek színész és jó Sándor Lajos, az elegáns ruénekesnő, hogy életet, ele- hákat Gombár Judit tervezvenséget varázsol a szín- te. Az előadást Bor József padra. állította színpadra. Nem keA mennybemenetelben vesebb leleménnyel, mint a részt vett Janka Béla — ki- Luxemburg grófját. Arról derült, kitűnő humora van n-em g tehet, hogy ez az ope—, Király Levente, aki most .. . rosszabb is mulatságos volt. Mentes reU S0KKdl rosszaüDJózsef, a címszereplő, aki ö. L. Vevők, kirakatok, áruk A legtöbben szebbnek látjuk a kirakatban a gyümölcsöt, tetszetősebbnek a ruhadarabot, mint az üzletben. Véletlen? A kirakatrendezők ezen mosolyognak — éppen ezt akarták. Nem ez a vevő megtévesztése. A becsapás az, ha nincs meg az üzletben, ami a kirakatban hivalkodik. Alapvető szabály Lám: az alapvető szabály, hogy amiből készlet van, csak az kerüljön ki. (OlyanyNémeth László és Mezőszilas Italban rövid a divat Hz „alkoholranglistán" hazánk a kilencedik helyen áll Magyarország ismét előbbre került az italfogyasztás nemzetközi ranglistáján: a legutóbbi adatok szerint már a kilencedik helyet foglalja el. A szomorú adat nyomán a Magyar Vöröskereszt alkoholizmus elleni országos bizottsága átfogó felmérést készített az alkoholfogyasztás növekedését befolyásoló tényezőkről, s „feltérképezte" az italozás gazdasági és társadalmi következméhyeit is. Mint a bizottság illetékesei elmondták: hazánkban az alkoholok fogyasztása az elmúlt két évben 24 százalékkal növekedett. Tavaly már 8,6 liter szeszesital-fogyasztás jutott egy főre, s mindinkább tért hódítanak a töményitalok. A vendéglátóiparban 5 év alatt 30 százalékkal nőtt a szeszErről a péntek éjjeli egy — s micsoda „tény"! —, óráról még sokat fognak ír- hogy Németh Lászlót ifjú ni és beszélni; Németh Lász- lelkének szülőfaluja, Mezőlónak. erről a film- meg szilas bemutatására bírták hangszalagra vett falujárá- rá a televíziósok és a 70. sáról még sokáig olvashat- évéhez közeledő, a nyilvájuk, hallhatjuk, hogy „emlé- nosság előtt mind ritkábban, kezetes", „feledhetetlen" s mind több unszolásra muvolt, s hogy „ezúttal tény- tatkozó író ott szemlélődött, leg emberi szemmel láttatva faggatódzott, minősített, érés köztünk járó emberként veit és összefoglalt a forgamegjelenve mutatta be szü- tás bizonyára több napon át lőföldjét az író..." tartó, fáradságos munkája Hogy történt, mint történt, alatt, nem tudhatjuk. Tény viszont Szavakat, amelyek megjelenésének szomorkás szikárságát, a testében beteg, lelkét mind nehezebben megnyitó ember „képi" jelenlétét hitelesen közvetítené, sokáig kellene keresni. S épp így hosszú időbe telne, míg elősorolnánk mindazt, amit a hajdani népiesek vezető írójának, ideológusának a mai falu mai termelőszövetkezetében tett látogatása — a „hát ez van?", „hát ilyen falusi rend, gazdaság is lehet?" meg-megújuló rácsodálkozása — a nézőben asszociált. Furcsa dramaturgiája volt ennek a dokumentumfilmnek; furcsa és megható. fogyasztás, ugyanakkor az ételforgalom csupán 22 százalékkal emelkedett. A tapasztalatok szerint a túlzott alkoholfogyasztás okozta népgazdasági kár évente körülbelül egymilliárd forint kiesést jelentenek gz italozók igazolatlan mulasztásai. A munkafegyelemben, a munka intenzitásában okozott károk számszerűen nem is mérhetők. (Elgondolkodtató tény, hogy a horribilis összeg az alkoholt forgalmazók hasznának több mint a fele.) Az elmúlt évben a közúti balesetek 17 százalékát okozták a saját és mások testi épségét veszélyeztető italozók. A munkahelyeken a halálos balesetek 40 százalékának volt oka e káros szenvedély. Különösen szomorú a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a balesetek igen nagy százalékában játszik szerepet az alkohol. Fokozatosan nő az italozás hatása alatt elkövetett bűncselekmények aránya: a bűnesetek csaknem egyharmadának tettesei ittas .emberek. Németh László — miként annak idején a Makót bemutató Erdei Ferencet — tulajdonképpen „riporterként" kérték fel, s próbálták „foglalkoztatni" a televíziósok. Az újabb évek új emberei — Berki Sándor, a nagyhírű tsz-elnök, Varga Béla brigádvezető, meg a többiek — azonban hamarosan maguk lettek a riporterek: gyermekes sutasággal, tiszteletreméltó bátortalansággal ők tudakolták a nagy írótól, hogy miként is tetszik neki az ő Mezőszilasuk megújult, kicserélődött világa. így a kérdező és kérdezett ösztönös szerepváltásával, e szerepváltás során felvonuló — valljuk meg: tényleg imponáló — valóságképpel, s e valóságkép írói megérzésével. -értésével lett igazán nagy műsorrá Németh László mezőszilasi falujárása. Olyanná, amelyről még sokat fognak írni és beszélni... A szerkesztő Major Sándor, a rendező B. Megyeri Gabriella volt. A. L. nyira alapvető szabály ez, hogy a rendeletek szerint, ha a vevő megkívánja a kirakatban levő portékát, s abból nincs már a pulton se, meg a pult alatt se, ki kell venni a kirakatbelit. Ha nem azonnal, hát kirakatrendezéskor — s kötelesek eltenni az igénylőnek!) Hogyan készül a kirakat? Nem technikailag — mert bár szép foglalkozás lehet a kirakatrendezés is, most mégse arra vagyunk kíváncsiak, hány gombostűt kell a tapétás falra verni, vagy hány lámpával világítják a vitrineket. Az egy kicsit szakmai titok, de érdekes, hogyan osztoznak a kirakatokon például a Centrum Áruház osztályai, amelyek nemcsak elszámolás szempontjából, de méreteik miatt is akár egy-egy külön szaküzletnek is tekinthetők. És több az „üzlet", mint a kirakat a Centrumban — itt már megfigyelhető, hogyan befolyásolja az üzletpolitika a kirakatok rendezését. Nem önmagáért való A Centrumban ütemterv szerint rendezik a kirakatokat — talán soroljuk fel, hogy összesen négy nagy kirakat van és nyolc vitrin. Nyilvánvaló, hogy az évszakonként változó szezon szerint van a naptárforduló a kirakatokban is, sőt: évszakot megelőzve. A napfény még meleg volt kora ősszel, de a bundák és az újvonalú bőrkabátok már hetek óta számítgatásra késztették, csábították a vevőket a kirakatokban. Milyen is hát a jó kirakat? — faggatom a Centrum Áruház igazgatóját, a dekorációs osztály vezetőjét és a propagandistát. Abban megegyeznek, hogy vásárlásra csábító, figyelemkeltő legyen. Elég-e? Bizony nem. A kirakat nem él önálló életet, PIAC Kisebb felhozatal Hideg ellen forralt bor A befagyott tócsák, zúzmarás ágak közt kezüket dörzsölgető árusok és vásárlók közül többen keresték a „feloldódást" a Szegedi Állami Gazdaság kínálta jó meleg forralt bort. A múlt hetinél kisebb piacon 2 ezer csirke várt új gazdára. Áruk 21—24 forint közt ingadozott, a tojás 10— 20 fillérrel olcsóbb lett, darabját 1,60—1,70-ért árulták. A téli ételek ára viszont emelkedett, a szárazbab 1 forinttal, a mák 2 forinttal lett drágább. Növekedett az üvegházi áruk mennyisége. Lehetett látni hegyespaprikát, retket, salátát. A paradicsom kilóját nálunk 32 forintért kínálták, a pesti 34—35 forinttal szemben. Aru Ara (—tói —ig) burgonya, kg sárgarépa, kg gyökér, kg vöröshagyma, kg fokhagyma, kg fejeskáposzta, kg 2,50— 3.50 3,00— 3,50 4,00— 4,50 2,50— 3,00 13,00—14,00 50-= 3,00 kelkáposzta, kg saláta, db karaláb. kg karfiol, kg zöldpaprika, kg főzőtök. kg paraj, kg sóska, kg jonatánalma. kg más alma, kg körte, kg szőlő, kg dió, kg szárazbab, kg sav. káposzta, kg mák, 1 3.00— 3,50 1.00— 1,20 2,00— 2,50 7,00— 8.00 5,00— 7,00 2,50— 3,0.) 6.00— 7,00 7,00— 4,00— 7.00 4,00— 7.00 3.00— 5,00 5,00—10,00 12.00—15,00 16.00—18,00 7,00— 30,00—31,00 nagyon is része az üzlet egészének. Az az ideális, ha nemcsak propagálója a munka egészének, hiszen ha nincs mögötte árufedezet, még haszna se sok van. Ezzel szemben... Az elcsábított vásárló Ezzel szemben legyen ez az élő példa — itt volt legutóbb a függönyvásár-akció. Elkészült a hatalmas homlokzati kirakat — erről különben mint városképformáló tényezőről külön is beszélhetnénk —, nos, szebbnél szebb függönyök, a három magyar függönygyár legszebb termékei ékeskedtek a kiállításon. Ezek az áruk máskor is és másutt is, legalábbis nagyrészük, megvásárolhatók. A Centrum egy ötlettel megtoldotta: a függönyvásár idején díjtalanul megvarrjuk a vevők függönyét — hirdették. Milyen volt a siker? Az első nap egy varrónő dolgozott, másnap már kettő tüsténtkedett, harmadnap segítség kellett nekik is ... A kiállítás idejét meg kellett hosszabbítani és azokban a napokban 223 vég új függöny került a szegedi ablakokra. Megérte a vevőnek? Világos, mint az ablak nylonfüggönnyel. Megérte a Centrumnak? Igen, hiszen kisöpörhették a raktárokat is. Elsőnek lenni, elsőként kínálni az árut és becsalni a vevőt — ez a célja az üzleteknek. Kellemes még gondolatnak is, hogy mennyire törődnek a vásárlóval, de ez a vásárló-csábítás, ha ügyesek," olykor túlzott is. Jó reklám végeredményeként olyat ls hajlamos megvenni az ember, amit addig esze ágában sem volt. A kereskedelem jól dolgozott, a vásárló viszont szidja magát. Erkölcstelen-e az ilyen üzleti fogás? Ahány kereskedőtől kérdezem, először mosolyog, aztán zavarban van. Olyasmit felelnek, hogy „könnyű Katát táncba vinni... ." Hát igen, ebben igazat is lehet adni nekik. Hiszen a kirakattal nem csapják be az „elcsábított" vevőt, ha ízléses, jó minőségű árukat kínálnak, amelyeket ráadásul nem tüntetnek fel jobb színben (szó szerint értve), mint amilyenek azok a valóságban, azaz az üzlet belsejében láthatók. P. Szőke Mária