Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

a PÉNTEK, 1970. DECEMBER 25. MPaneer gumibői Régi gond a cementipar­ban az őrlőmalmok élettar­tamának meghosszabbítása. A forgódob, a nagy igény­bevétel miatt rendszerint 10 000 munkaóra után tönk­remegy. A tatabányai ce­mentgyárban ezért labora­tóriumi méretekben el is készítettek egy gumi, „pán­céllal" bélelt forgódobot, amit sikerrel kipróbáltak. Kísérleteik közben kezükbe került egy külföldi szaklap, amely az acélnál jóval erő­sebb gumibélés leírását köz­li. A különleges gumit svéd cég gyártja és 20 000 órai élettartamot garantál. A ta­tabányaiak szerződést kötöt­tek az anyag megvásárlásá­ra a svéd céggel, s rövide­sen beszerelik a sokat ígérő gumipáncélt két őrlőmalom­ba. Bővülő melléküzemágak a közös gazdaságokban Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bi-. zottsága. Az 1970-es eszten­dő utolsó végrehajtóbizott­sági ülésén a szegedi járás településhálózatának fej­lesztési problémáit és fel­adatait vitatták meg a tes­tület tagjai, valamint a ter­melőszövetkezetek és szak­szövetkezetek segéd- és mel­léküziemági tevékenységét értékelték. A szegedi járás mezőgaz­dasági nagyüzemeiben is bővülnek a melléküzemágak, erre a rendelkezések lehe­tőséget adnak. Igen nagy se­gítséget jelentenek egy-egy gazdaközösség boldogulásá­ban az alaptevékenységen kívüli bevételek, amelyek a különböző segéd- és mellék­üzemágak kapcsán gyara­pítják a közös kasszát. Igaz, találkozhatunk kedvezőtlen jelenségekkel is. felületes el­lenőrzés stb. Tény azonban, hogy a járás közös gazda­ságaiban továbbra is nagy elentősége, szerepe van a melléküzemági tevékenysé­geknek, ha a rendeleteknek megfelelően, ésszerűen és tisztességgel használják ki a lehetőségeket a nagyüze­mek. A negyedik ötéves terv « Dorozsma ipari rangja Ipari „falu". Furcsa, de így van, ez a jelző is ráil­lik Dorozsmára. Mindjárt itt van a város tőszomszéd­ságában, valte napjainkban már szinte összeépült. Szok­tuk előváros névvel is titu-v lálni. Mégis a falusias jel­zőt is viselheti, hiszen ut­cái, elhanyagolt útjai „meg­követelik" ezt. Ezerkilencszázötven júni­usáig, amikor is Üllés,. Bor­dány. Forráskút és Zsombó leszakadt tőle, 32 ezer 350 holdas' területként betöltötte a járási székhely funkcióját Ma az összes terület 6300 hold. A lakossága szaporo­dik. 1965-ben 9347 lélek boldogult itt, s az idei nép­számlálásnál; 10 ezer 250-et számlálták. A szegedi járás egyik legjobban fejlődő köz­sége a lélekszámot tekintve, igen sok a bevándorló. Jön­nev ide a messzebbi homok­vidékiről, de feketeföldekről is. A lakosság 94,3 százaléka él a belterületen. Igen nagy a népsűrűség, négyzetkiló­méterenként mintegy 300 fő. A fejlődés ütemét tekint­ve 1960-tól 1970-ig 26,7 szá­zalékos létszámnövekedés ta­pasztalható. A kedvező munkalehető­ségek. , iparban való elhe­lyezkeaes vonzza a külterü­letről beköltözőket. Napja­inkban a munkaképes lakos­ság 49,2 százaléka az ipar­ban és az építőiparban tevé­kenykedik, 27,3 százaléka a mezőgazdaságban, 4,6 száza­léka a közlekedésben és 3,3 százaléka a kereskedelem­ben. A többi a népgazdaság különböző ágazataiban he­lyezkedik el. Ez a nagyköz­ség tehát ipari jellegű tele­pülés. Ami az iparát tekinti, igen sokat jelent "a Csongrád megyei Gépjavító Vállalat, hiszen közvetlen az elmúlt években nagymérvű profil­változás következtében kom­juktura elé néz ez a fejlődő üzem. Számos új gép kísér­leti gyártásává! foglalkozik és ma már egyre többét szállít exportra is. Több községben, városban van ki­helyezett részlege. A szegedi textilművek do­rozsmai gyáregysége legin­kább női munkaerőt foglal­koztat. Ez az üzem és a gépjavító vállalát az elmúlt évtizedekben összesen 66 millió forintot fordított fejlesztésre. S a két üzem csaknem 800 embert foglal­koztat, 800 embernek ad tisztességes munkát és meg­élhetést. Természeteken kisebb üze­mek, ktsz-ek, vállalatok is sok embert foglalkoztatnak. Elég megemlíteni a Szegedi Háziipari Szövetkezetet, ugyanis 111-en dolgoznak bedolgozói rendszerben. Az évi termelési érték megha­ladja a 2 és fél millió forin­tot Annál inikább jelentős üzem ez, mivel köztudott, hogy főként nőket és csök­kent munkaképességűeket foglalkoztat. A bedolgozók havi átlagkeresete 600 forint körül alakuL A különböző ktsz-ek, asz­talos és kárpitos, fodrász, elektromos, cipő és papucs­készítő stb. — méltóképpen egészítik ki Dorozsma „ipa­ri jellegét". Megfelelő a kis­iparosok szártia :'is," hiszen 103-at .találunk belőlük Do­razsonán. Ebből következik, hogy mind az ipari, mind a kereskedelmi szolgáltatás helyzete jó. Probléma vi­szont, hogy a kereskedelmi hálózat régi, elhasznált épü­letekben található. Sz. L. I. (Folytatás az 1. oldalról.) mind pedig pénzügyi szem­pontból megvalósulj on. A városi élet nél­külözhetetlen eleme a szolgáltatások fejlesz­tése és a kereskedel­mi hálózat kiépítése. Remélhető-e, hogy az új ötéves tervben az új lakónegyedben a lakóházakkal egyidő­ben épülnek meg a boltok, szolgáltatóhá­zak, iskolák, óvodák? — A szolgáltatások és a kereskedelmi hálózat fej­lesztésének együtt kellene járnia a város fejlődésével. A negyedik ötéves terv ele­jén olyan alapról indulunk, hogy a lakosság ellátása nincs kielégítve az igények­nek megfelelően, különösen a külvárosi részekben és nagy a lemaradás az új la­kónegyedekben. — Terveink biztosítják a pénzügyi lehetőséget, hogy a kereskedelmi és szolgálta­tási ellátáshoz szükséges lé­tesítmények az új lakóne­gyedekben a lakóházakkal egyidőben megépüljenek. Nem tudtuk elérni azonban az előző tervidőszakban sem, hogy a kapcsolódó beruhá­zásokat a lakóházak haszná­latba vételével időarányosan üzembe helyezzék. Az eddi­gi lemaradások egy részé­nek pótlása érdekében ideig­lenes létesítményeket kell megépítenünk (pl. Tarján­ban 2 darab száz férőhe­lyes óvodát, két élelmiszer­üzletet stb.), hogy az ellá­tottság gondjait némileg enyhíteni tudjuk. ' — A kapcsolódó beruhá­zások megvalósítása érdeké­ben korábban is hoztunk ál­dozatokat. A negyedik ötéves terv időszakában olyan együttműködési megállapo­dást kívánunk a Dél-ma­gyarországi Építő • Vállalattal kötni, mely biztosítja a kap­csolódó beruházásoknak á la­kások üzembe helyezésével időarányos megépítését. Nagy hiba volt, hogy korábban az építőipari vállalatok premi­zálása csak a lakásszám tel­jesítésére vonatkozott. Arra is hajlandók vagyunk, hogy külföldről behozott előre­gyártott elemekből hozza lét­re a kivitelező ezeket a lé­tesítményeket abban az eset­ben, ha hagyományos mód­szerrel esetleg' nem vállal­kozna azok,megépítésére. Re­méljük, hogy a kivitelezők hajlandóságot mutatnak ar­ra, hogy a következő terv­időszakban az ellátottsági szintet az egész város te­rületén — de különösen a lakónegyedekben — emelni tudjuk. — Tárgyalásokat folyta­tunk olyan szervekkel, ame­lyek kapacitást tudnak biz­tosítani annak érdekében, hogy a kereskedelmi ellá­tottságot lehetőségeinken túl­menően még tovább emel­jük. Nagyobb engedmények­re is hajlandók vagyunk, amennyiben ez a szállodai férőhelyek növelését, a ke­reskedelmi ellátottság jobbá­tételét vagy az iskolai ellá­tottságot magasabb szinten biztosítja. — Számolunk — különö­sen a gyermekellátási intéz­mények vonatkozásában — a város területén működő vál­lalatok pénzügyi támogatá­sára saját forrásukból, de ugyanakkor a saját építőipa­ri részlegek rendelkezésre bocsátása is elképzelhető megfelelő szervezéssel. — A lakosság számára végzett javítószolgáltatás fej­lesztéséhez 31 milliós külön alappal rendelkezünk, mely­ből azokat áz állami, taná­csi vállalatokat és kisipari szövetkezeteket fogjuk tá­mogatni, melyek az általunk meghatározott területen az ellátottság javítása érdeké­ben szolgáltatóegységeket hoznak létre. A tanácsi önálló­ság miként érvénye­sül a város negye­dik ötéves tervének kidolgozásában és végrehajtásában? Szeged jövendő új státusza — megyei város — befolyásol­ja-e gazdálkodásának önállóságát? — A negyedik ötéves terv kidolgozását megelőzően minden megyei szintű tanács A kikötő elpusztul: 7.55-kor 41. De nézzük, mi történt közben Blake-kel? Sé­tált az utcán, sarkában a két némettel, s azon törte a fejét, hogyan teremtsen kapcsolatot Stanleyvel, s hogyan adja tudtára: neki holnap­után repülővel Ciscóba, onnan pedig a Matsonia nevű tengerjáróval Honululuba kell elutaznia. De semmi okos nem jutott az eszébe. Másnap délelőtt elment bevásárolni, hogy felkészüljön az útra. Most két japán volt a követője. Biake be­lépett az egyik fehérnemű üzletbe, hogy ingeket vásároljon magának. A japánok kint maradtak. Egy pillanattal később egy idegen férfi lépett be az üzlet ajtaján, majd Blake mellé állt, mintha válogatna az áruban. Az „Izomember" a japá­nokra fordította minden figyelmét, hogy egy al­kalmas pillanatban elillanjon előlük, s eközben ászre sem vette azt á nyurga fiatalembert, aki az üzletbe utána jött. Csák akkor csodálkozott el kissé, amikor a nyurga férfi — a kirakott áru között válogatva — halkan megszólította Blake­et: — Mindenről tudunk, a Matsonián már nem lesz hely. s azt követően, egy hét múlva indul csak hajó Honoluluba — suttogta az idegen. Rá­dióval lehallgattuk az autóbeli beszélgetést. Blake azonnal megkönnyebbült. Milyen ügye­sen dolgozik ,az ONI... Még szeretett volna kérdezni egy s mást az idegentől, de sziszegő hangú utasítást kapott, hogy gyorsan menjen ki az üzletből és a japánok által megjelölt időpont­ban induljon San Franciscóba. Blake eleget tett a parancsnak: repülőgépre ült és San Franciscóba utazott. A csendes-óceán-parti hatalmas városban tar­tózkodva hogy is gondolt volna arra, hogy e metropolis falai között két hatalom kémei bir­kóznak, s a tét: az USA-t berántani ,a vllághá-­borúba, ezzel lekötni és meggyengíteni, hogy a Távol-Kelet fölött a japán imperializmus lehes­sen az úr... Blake, mihelyt megérkezett, nyomban bement a hajózási irodába. S minden úgy történt, ahogy a fehérneműüzletben mondták neki: a Matso­nián már nem volt hely, és a következő hajó egy hét múlva indul csak Honoluluba. Blake boldog volt, de az öröme gyorsan lelo­hadt, ugyanis amikor kilépett az irodából, egy japán került mellé ós azt suttogta: — Kövessen. Egy étterembe vezette az amerikait. Itt nagy titokban átadott neki egy borítékot' amelyben egy utazási jegy volt, mégpedig a President Garfield nevű hajóra, honolului végcéllal: más­napi indulással. Blake megrémült. Most már nem csupán azért, mert az ONI terveit esetleg keresztülhúz­ták, hanem az életét is félteni kezdte. Elvégre, ha ezek így meg tudják szervezni dolgaikat, ak­kor nem ütközik különösebb nehézségbe az sem, hogy adott esetben el tegyék őt. Blake-et láb alól... S ha megtudják, hogy becsapja őket. . biztosan ez a sor vár rá... A .„robotember" nem is sejthette, amit az ONI tudott, hogy Kono — két nappal Blake indulása előtt regénybe illő körülmények között — ismét találkozott Yamamotóval egy férfikalapbolíban, s míg a kalapokat próbálták, a tükör előtt állva suttogva beszélgettek egymással. A suttogó be­szélgetésből néhány mondatot sikerült rádión keresztül Stanleyéknek lehallgatniuk, s bár túl sokat ugyan nem, annyit mégis megtudtak, hogy a japánok a President Garfieldre szereztek je­gyet, s BLake-nék ezzel a hajóval kell utaznia, nem pedig a Matsoniával, amely csaik félreveze­tésül szolgált egy esetleges elhárító akcióhoz. Az amerikai tengerészeti elhárítok Yamamoto nyo­mába vetették magukat. A szokásosnál is fer­débb szemű japán ismét a Los Angeles-i „Vörös Malom" lányaihoz hajtatott. Blake nagyon aggódott. Stanley megígérte neki. hogy mindig időben értesítik, mit kell tennie... S íme. más hajóval megy. s közele­dik az indulás ideje is. tudnia kellene, mit te­gyen. ha Honoluluba érkezik. Különben is. mi­ről fogja felismerni az állítólagos Campbell. Azt is tapasztalta, hogy a japánok, rendkívül erős megfigyelés alatt tartják, ami a személyes érintkezést lassan már teljesen lehetetlenné te­szi az ONI embereivel... Eltelt az idő — és semmi értesítés. Blake-nek el kellett Indulnia a President Gar­fieldre Két óra múltán a hajó már nyüt tenge­ren járt. Blake persze gvorsan észrevette hogy akár ül, akár sétál: vagv két japán, vaev a két német mindig a közelében tartózkodik. Nem tu­dott úgv mozdulni, hogy követő árnyékként ne ragadnának rá. Még ha a kabinjába ment be. akkor is biztos lehetett abban, hogy figyelői ott sétálnak az ajtó előtt, a folyosón. Elhatározta hát. hogy nem gondol a felada­tára. Törődjenek vele Stanlevék. (Folytatjuk.) számítást végzett egészség­ügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátottsá : szintjének megállapítására Í : 1970. december 31-i állapo nak megfelelően. Az orsz gos szervek tel^pülésfajtán ként ellátási szintnívót h; tároztak meg, melynek elért. • séhez alakították ki az álla­mi támogatás nagyságrend­jét, figyelembe véve a sa­ját szolgáltatást. A kormar" csak a felépítendő állami < szövetkezeti lakások nag; ságrendjét határozta meg a tanácsok számára, valamin' a kórházi ágyfejlesztést, a szakközépiskolai hálózat, va­lamint a középiskolai kollé­gium fejlesztését. A bevéte­li forrásoknak megfelelően . minden tanács saját mag­határozza meg a fejlesztés elgondolásokat. — Mi legfontosabb célki­tűzéseinket az alábbiakban összegezhetjük: • — a lakásállomány le­hető legnagyobbmérvű nö­velése ; — a közmű fejlesztése a lakásépítéssel összhang­ban; — a tanácsi építőipari kapacitás fejlesztése mind a magas-, mind pedig a mélyépítésben az ötéves terv első két évében, an­nak érdekében, hogy intéz­ményi és szolgáltatási há­lózatunkat fejleszteni tud­juk és az időszaki felújí­tásokat — főleg az állami kezelésben levő lakások­nál — meg tudjuk oldani: — a művelődési, egész­ségügyi intézmények fej­lesztése, különös figyelem­mel a tervidőszak máso­dik felében. — A termelőtevékenységet folytató tanácsi vállalatok fejlesztése döntően saját erő­forrásból, illetve saját erő­forrás mellé hitelfelvételből fog megvalósulni, figyelembe véve az élet által támasz­tott igényeket és a gazdasá­gosságot. — Szeged új státusza — megyei város — figyelembe­vételével fdlytak az Orszá­gos Tervhivatalban és a Pénzügyminisztériumban t a negyedik ötéves terv végle­gesítését megelőző tárgyalá­sok. Ez vonatkozik a költ­ségvetésre és a fejlesztésre egyaránt. Az országgyűlés, illetve a kormány e tárgya­lásokra alapozva hagyja jó­vá a megyék számára a fej­lesztési alap költségvetési szabályozóit és az állami hozzájárulás nagyságrendjét, valamint a célcsoportba tar­tozó beruházások mennyisé­gi mutatóit. A megyei vá­rosokra vonatkozó előíráso­kat a megyei számokból ki­emelten, külön sorban hagy­ják jóvá. A december 6-án megjelent 1049,1970-es kor­mányhatározat is hasonló­képpen rendelkezik. A vég­leges tervet nekünk és a megyei városoknak meg kell küldenünk az illetékes me­gyei tanácsnak, hogy azt be­építhessék a megye egységes tervébe. Az új státusz tehát teljes gazdasági önállóságot jelent, mivel a tervelőkészí­tő tárgyalásokon részt ve­szünk. és a szabályozókat az országgyűlés. Illetve a kor­mány külön hágyja jóvá szá­munkra. Kellemes karácsonyi ünnepekel és boldog új esztendői kíván vásárlóinak az ÉLIKER

Next

/
Thumbnails
Contents