Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

1 FENTEK* MA DECEMBER SA. 3 | egyénkben a párttagság és a pártonkívüliek túlnyomó többsége is egyetért abban, hogy a X. pártkongresszus hatarozatának megfelelően folytassuk az eddig jól bevált, kiegyensúlyozott politikát és gyakorlatot. Az elkövetkező négy évben pártunk és népünk nagy társadalmi programja, a szocializmus teljes felépítésének magasabb szintű folytatása legyen. Megoldandó feladataink ennek keretében másképp, új módon, magasabb színvonalon jelentkeznek, mint korábban. Ha például az elmúlt évtized feladataira és gondjaira visszatekintünk. Csongrád megyében — a párt általános politikája valóra váltása közepette — két égető társadalmi problémát kellett megoldanunk abban az időben: enyhíteni az öröklött foglalkoztatottsági gondunkon — mindenáron ipart teremteni a megyében —, és megszilárdítani a termelőszövetkezeteket. Azóta a Párt és a kormány megértő támogatása, a vidéki ipartelepítési politika és helyi erőfeszítéseink eredményeként a munkanélküliség nálunk is végleg a múlté. Napjainkra megyénk fejlett mezőgazdasággal és fejlett iparral rendelkező területek sorába lépett. Különösen számottevő fejlődést értünk el a IX. kongresszus óta eltelt években. Ebben az időszakban alakult ki és fejlődött országos jelentőségűvé — sok milliárd forintos állami beruházással — a szénhidrogén-programunk. Az iparosodás, a termelőerők fejlődése, gyors tempóban megy végbe. A dinamikus gazdasági fejlődés, az ezzel párhuzamos társadalmi mozgás következtében erősödik a városiasodás tendenciája, ami Csongrád megyében néhány ok miatt talán erőteljesebben rajzolódik ki. Megyénk lakosságának 58 százaléka városokban él, ezáltal a legvárosiasabb megye Csongrád, öt városi szintű településünk közül Szeged regionális központként is kiemelkedő szerepet játszik. Erőteljes városba áramlás megy végbe. Szeged lélekszáma tíz év alatt pl. 20 ezerrel nőtt. Hódmezővásárhely. Szentes. Makó és Csongrád urbanizálódásának olyan speciális folyamata is megfigyelhető, hogy a külterületi lakosság a városok belterületére költözik. Megyénkben tíz év alatt harmincezer fővel csökkent a tanyai népesség száma. Az iparosodás megyénk minden városának arculatára új vonásokat rajzoL Szeged már nemcsak a könnyű- és élelmiszeripar bázisa, az olaj és a gáz megjelenésével a nehézipar is mind jobban kibontakozik. Makóra nemcsak a hagymatermesztés, hanem a mezőgazdasági gépgyártás. Szentesre nemcsak a zöldségtermesztés. hanem az élelmiszer-feldolgogás és a műszaki alkatrészgyártás is jellemző. Csongrád városban a bútoripar fejlődött szépen, Hódmezővásárhely ipara pedig a porcelán, a majolika, a mérleg és a kötöttáru gyártásával az ország határain túl is nevezetessé vált. Ugyanakkor városaink természetesen agrárvárosok is. A termelőszövetkezetek 33 százaléka, és az állami gazdaságok jelentős része továbbra is a városok határában van. Szegeden kívül az utóbbi években a többi város is kilépett a „mezővárosi" kategóriából. és egyre korszerűbb városképet ölt. Ebből a szempontból is döntő tényeiő a lakásépítkezés. Bár nagyon sok még a jogos igény, a fejlődést mutatja, hogy tíz év alatt Szegeden 27. a többi városokban 5—17 százalékkal növekedett a lakásállomány. A megyében a harmadik ötéves tervben megépült 13 ezer új lakás kétharmada a városokban, egyharmada a községekben készült el. Fz összhangban van településfejlesztési céljainkkal és a lakosság mozgási irányával. V

árosaink a közművesítés szempontjából is elmaradottak voltak. Központi támogatással és társadalmi összefogással elértük, hogy a III. ötéves terv végére megyénk minden városában megépült az alapközmű-hálózat: kiépült az ivóvízellátást biztosító gerinchálózat, felépültek a víztornyok; korszerű szennyvízáteresztő berendezések készültek. és megtörtént a városok belső kerületeinek csatornázása. Makó kivételével minden városba eljutott a vezetékes földgáz, de hamarosan már Makón is ezt használják. Az eddig megteremtett alapokon már elindulhatnak városaink a fejlődés egy magasabb fokára. Az urbanizációs fejlődés természetesen nem korlátozódik csak a városokra. A községekben és a falvakban is nagy az előrelépés, a falu és a város közötti fejlődésbeli különbségek csökkenő tendenciát mutatnak. Ez nemcsak abban jut kifejezésre. hogy a parasztság jövedelmi színvonala elérj a munkások és alkalmazottak jövedelmi színvonalát, de egy sor más dologban is. A lakások 66 százaléka villannyal. 51 százaléka vízzel ellátott: 62 község közül 25 rendelkezik vezetékes vízhálózattal. Nagy dolog ez, ha arra gondolunk, hogy a felszabadulás előtt a falusi lakosság több mint 85 százaléka fertőzött kútvizet fogyasztott. Féja Géza: Viharsarok című könyvében Magyarcsanád községről ezt írja: „A gyerekek uborkán, dinnyén és tökön élnek, és hozzá még egyetlen egészséges vizű kút sincs a faluban. A bélhurut tehát általános, soha nem szűnő betegség". Ez a község a makói járásban van ahol ma mind a 16 községben vízvezeték biztosítja a lakosság vízellátását. fjettön nő a gázzal eflátott városi és falusi kakasok iam&. Vezetékes gát a kaII városiasodás és a pártmunka Irta s Gyűri Imre kasok fl százalékában van — 16 ezer lakásban használnak palackos gázt. Mind több a fürdőszobás falusi lakóház. De a sok kulturális, egészségügyi, szociális és szórakozási létesítmény is megváltoztatta a falu életét. A mezőgazdasági munka már sok helyen iparszerűvé vált. diplomás szakemberek irányításával. A községeknek ezen a korszerű fejlődésén is jól mérhető pártunk agrárpolitikájának eredményes megvalósulása. A szép eredmények mellett az előrehaladás egyenetlen. A szegedi járás a rossz talajadottsagok miatt még messze elmarad az országos és megyei színvonaltól, mind a termelési kultúra, mind az dredményesség és a jövedelem tekintetében. Ez persze fékezi az urbanizációs folyamatot is. A MÉM a helyi szervekkel együtt éppen a napokban vizsgálta meg a továbblépés lehetőségeit. Megyénkben a tanyarendszer stabilabb, mint korábban gondoltuk, fennmaradásával és problémáival még hosszú távon számolnunk kell. Megyénkben még a lakossság 21 százaléka, több mint 90 ezer ember él tanyán, többségük a városi életviszonyoktól lényegesen rosszabb körülmények között. Ma még 150 ezer ember a petróleumlámpa fényével kénytelen megelégedni. Gondot okoz. hogy a felépült lakások egyötöd része a megszűnt lakások pótlását szolgálja, sót az árvízkárok miatt a mostani ötéves tervben az új lakások közel 40 százaléka a kiesettek pótlását jelenti. Szegeden a lakosság lélekszáma gyorsabban növekszik, mint a lakásépítés üteme. S

zépen fejlődő városainkban más gondok is vannak: az üzlethálózat szűk. a városi közlekedés és más szolgáltatás színvonala nem kielégítő. Kevés a jó minőségű úthálózat és járda. Városaink nappal viszonylag zsúfoltak. A járulékos beruházások, általában az infrastrukturális fejlesztés elmarad a megyénkben is a termelési beruházásodtól, aránytalanság keletkezett közöttük. Csupán jeleztem gondjainkat, jól lehet, ezekből az is létható: mennyire más gondok ezek. mint .amilyen gondjaink egy évtizeddel, vagy csak öt évvel ezelőtt is voltak. Ezek a fejlődéssel együtt járnák, s megoldásuk a holnap tennivalója. Az új tennivalók új követelményeket támasztanak az állami, társadalmi és gazdasági munka iránt, ugyanakkor természetesen új. hosszabb időszakra szóló feladatokat állítanak a területi pártszervék és az alapszervezetek elé is. Pártbizottságunk és az állami szervek a gazdaság dinamikus továbbfejlesztése. a hatékonyabb gazdálkodás elősegítése mellett, — amelytől elsősorban függ az életszínvonal alakulása — nagyobb súllyal kötelesek foglalkozni a jelzett sokféle urbanizációs feladattal. Ha tovább nőne az infrastrukturális elmaradás. ez a termelőerők további fejlődését is akadályozná, ez okvetlenül visszahatna a termelésre, csökkentené a gazdálkodás hatékonyságát. Látnunk kell. hogy e kérdés része az életszínvonal-politikának. A létbizonytalanság már régen a múlté. Napjainkban az életkörülmények részeként — a keresetek mellett — mind hatékonyabban jelentkezik a kulturált lakóhely, a színvonalas szolgáltatás, a pihenés, művelődés, szórakozás jobb feltételeinek igénye. A

gazdaságirányítás reformja, a tanácsok továbbfejlesztésének. a Központi Bizottság által jóváhagyott koncepciója, az új lakáspolitikai elvek, általában társadalmi életünk demokratizmusának továbbfejlesztése jobb politikai és anyagi lehetőséget teremtenek az urbanizációs tendenciák kibontakozásához, és ezáltal szükségessé is teszik, hogy c kérdéssel mind alaposabban foglalkozzunk. Ha az említett jobb feltételek nögton nem is eredményeznek hatalmas változást, potenciálisan azonban a gyorsabb fejlődés lehetőségeit rejtik magukban. Ha eredményeket akarunk elérni, pártszerveinknek jelentős politikai és szemléletformáló munkát kell kifejteniük. Tűrhetetlen például, hógy egyes elvtársaink hovatovább természetesnek tartják ;még olyan egészségügyi, kommuniális. oktatási, kulturális létesítmények megvalósiUsanak elhúzódását is, amelyekre a terv. illetve a költségvetés anyagi feltételeket biztosított. Amikor ennek okát megkeressük; a ténylegesen objektíven jelentkező gátló tényezők mellett nem lényegtelen az a nézet, amely szerint ezek a létesítmények másodrendűek. Nagyon fontos annak a szemléletnek a leküzdése is, amely a gondok megoldásánál csak a központi segítséget várja, nem törekszik a helyileg fellelhető forrásokat, társadalmi erőket maximálisan csatasorba állítani. Sok példát lehetne felsorolni arra. hogy azonos feltételek és adottságok mellett, egy vagy másik város vezetőinek jó vagy rossz hozzáállása mit jelent ebből a szempontból. Bár a városba áramlás a jövőben sem szűnik meg. valószínűleg korántsem lesz olyan arányú, mint az elmúlt tíz évbén. így ma az urbanizáció követelményeit döntően az infrastrukturális problémák hordozzák, vagyis a lakás, a szociális, a kulturális, az egészségügyi ellátás, a szolgáltatások színvonala, a kommunális ellátás igényei. Ebből kiindulva az urbanizációval kapcsolatos politikai feladatainkat .abban látjuk hogy egyrészt javítsuk a városok infrastruktúráját, másrészt erősítsük azt a tendenciát, amely előbbre viszi a falu általános felemelkedését. Az infrastruktúra keretében a legfontosabb feladat a lakáskérdés megoldása, amely szociális. kulturális és egészségügyi probléma is egyszerre. A párt Központi Bizottságának a lakáskérdésekkel kapcsolatos határozatát megvalósítva is elősegítjük az urbanizációs folyamat további kibontakozását. A

munka termeszeiénél fogva a pártszervezeteknek a helyi tanácsokkal szoros együttműködésre kell törekedniük. A,közös munka sok jó módszere és formája alakult ki már eddig is. Például a legtöbb helyen a nagy fontosságú várospolitikai, községpolitikai és fejlesztési kérdéseket közős párt- és tanács-vb . üléseken vitatják meg. A helyi tanácsok jelentősége az elkövetkezendő időszakban az önkormányzati jelleg következtében megnő. Á közelgő tanácsválasztásokat arra is felhasználjuk, hogy olyan tanácsok létrehozását segítsük, amelyek képesek a megnövekedett feladatokat végrehajtani. A sok irányú feladatok megvalósításáért a pártszerveknek ösztönözniök és mozgósitaniok kell a vállalatokat, intézményeket. hogy az eddiginél nagyobb anyagi eszközökkel járuljanak hozzá a A fcyji"^ 16 taHiFpfiri*" íska-la. Tervező; Szegedi Buzsáki Ferenc felvétele Tervező VaUalat, Batkó Sáaáat településfejlesztéshez, az üzem dolgozod lakásproblémájának megoldásához. az üzemi étkeztetés, a gyermekintézmények hálózatanak bővítéséhez, a vidéki munkások kulturált szállításának megoldásához, a munkásszállók, leányszállások számának növeléséhez. Az erők és eszközök összpontosítsának sok szép példáját lehet megemlíteni. Szegeden a kendergyár és a városi tanács közösen hoztak létre területi óvodát. Szentesen széles körű. országos, megyei és helyi összefogással, mintegy 30 milliós értékben művelődési központ épül a városcentrumban. A vidéki gyermekek hátrányos helyzetének kiküszöbölése érdekében a megyei tanács, a Szeged városi tanács és a József Attila Tudományegyetem foglalkozik egy közös középiskolai kollégium létrehozásával Szegeden, az egyetem mellett. Vannak azonban az együttműködés területén még kihasználatlan lehetőségeink. amit mindenekelőtt nekünk kell megoldani. A

jövőben jobban előtérbe kerül a területfejlesztés és ezzel összefüggésben a településstruktúra optimális kialakításának feladata. Jó alapot adnak a munkához, hogy mindenütt elkészültek a városok és községek fejlesztési tervei, vagy annak keretei,, kikristályosodtak a koncepciók, összehangoltuk az ágazati elképzeléseket. és ami nagyon fontos, a lakosság jelentős részének véleményét is kikértük és- felhasználtuk a terv elkészítésénél. Ez fontos politikai feltétele a tervek lépésről lépésre való megvalósításának is. Külön említésre méltó a nagyközségek fejlesztésének problémája, ezen belül az iparfejlesztés kérdése. Téves nézetnek tartjuk, hogy egy község jövője kizárólag a helyi iparfejlesztés függvénye, hiszen a modern és hatékony szocialista mezőgazdaság is egy-egy terület fellendülésének alapja lehet. Ezt bátran mondhatjuk — de ennek hitelét a jövőben megfelelő szabályozókkal is erősíteni szükséges. Megyénkben egyébként a legtöbb községben van lehetőség — és szükséges is — bizonyos fajta ipari tevékenység kialakítására: a mezőgazdaságban a melléküzemágakban. a ktsz-ekben vagy esetleg a tanácsi szolgáltatás területén. Ezzel sokat tehetünk a helyi foglalkoztatási tartalékok kiaknázására. Az urbanizáció megyei folyamatával összefüggésben a lakosság nagy elismeréssel értékeli a kormány azon törekvését, hogy az egészségtelenül túlnépesedett főváros mellett vidéki ellenpólusok alakuljanak ki. Ennek eredményeit látjuk az ipartelepítésben, de látjuk a tudomány, a kultúra területén egyaránt. Örömünkre a magyar biológiai kutatás központja az Akadémia keretében Szegeden bontakozik ki. Ügy gondoljuk, hogy megyénk gazdasági feltételei, a meglevő magas szintű szellemi kapacitás a tudomány területén jó alapot ad további hasonló elhatározá-r sokhoz. Az urbanizáció a termelőerők fejlődése alapján objektív tendencia, de előrehaladása megyénkben nem spontán feladat. Ennek ütemét pártunk irányítja, kibontakozását a gazdaság fejlesztésével segíti elő. Ezért is tartjuk fontos feladatnak az urbanizáció folyamatának társadalmi, politikai összefüggéseinek kutatását, és igényeljük a megalapozottabb elvj útmutatást. A Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatásai keretében megyénkben megindult e téma kutatása. Ezt a munkát a magunk részéről tudománypolitikánk szellemében támogatjuk és a tudományos elemzéseket hasznosítani fogjuk feladataink eredményes megvalósításában. Nagy társadalmi célunk, a szocializmus teljes felépítésének is fontos része az urbanizáció. Ennek megfelelően a munkásosztály hatalma erősítésének; a munkásparaszt szövetségre épülő népi-nemzeti egység kibontakozásának, a tudományosműszaki forradalom lehetőségei optimális hasznosításának is eszköze. Az urbanizáció elősegítette, hogy megyénkben gyorsan emelkedjen a városi munkásság száma, sőt a falvakban is megjelentek a munkások. Feladatunk, hogy mindennapi munkánkban mind hatékonyabban építsünk e létszámában. politikai erejében, tudatosságában megnőtt, koncentráltabb munkásságra. Arra törekszünk, hogy tovább erősödjék a gazüaságilag egységes és tudatában is szocialistává váló dolgozó parasztság eekülcsi-politikai egysége. Az elmondottak jelentékeny helyet foglalnak el pártmunkánkban a következő években. Mi az ügy politikai súlyának megfelelően igyekszünk napirenden tartani e kérdéseket. Ez a nemzeti egység erősítésének. a lakosság összefogásának, a szövetségi politika megvalósításának, pártunk és kormányunk életszínvonal-politikája realizálásának, a népfronttevékenység tartalmi gazdagításának egyarán* fontos emelője. H

a pártszervezeteink helyesen érzékelik, jól látják a fejlődés most kibontakozó folyamatát, és helyes választ adnak a sok-sok felvetődő kérdésre, akkor tovább erősödik az a bizakodó légkör és tettrekészség, amely a nyomasztó gondok és megoldásra váró feladatok közepette is jellemző most megyénk társadalmi közérzetére. Egyének és kollektívák, városok és községek most bátran terveznek, sok jó kezdeményezéssel élnek, és mind .felelősebben cselekednek politikánk stabilitásának bázisán Ezt megőrizni, ébren tartani és tovább fejleszteni pártmunkánk legfőbb teiadaU. v