Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

SZOMBAT, 1979. DECEMBER 1®. TANÁCSKOZOTT ÁZ ORSZÁGOT ÜL SS (Folytatás az 1. oldalrol.) menyekre vezethetők visz­sza. amelyek fékezték a nö­vekedést. Az 1971. évi népgazdasagi terv a gazdasági növekedés ütemének fokozódását irá­nyozza elő. A nemzeti jö­vedelem 7 százalékkal, az 1970. évinél többel gyarap­szik. Az ipar termelése H százalékkal, a nemzeti jö­vedelemhez való hozzájáru­lása pedig 7 százalékkal nő. A mezőgazdaságban — az ez évi visszaesés után — megvannak a termelés gyor­sabb növelésének feltételei, a termelés értéke az 1969. évi magasabb színvonalat is 2—3 százalékkal meghalad­hatja. A külkereskedelmi forgalom az 1970. évinél va­lószínűleg mérsékeltebben, de ugyanakkor kiegyensú­lyozottabban fejlődik majd, külkereskedelmi mérlegünk tehát kedvezőbb lesz az ez évinél. A 'belföldi felhasz­nálás ezért. 1971-ben lasúbb ütemben nőhet, mint a nem­zeti jövedelem. A belföldi felhasználáson belül a fo­gyasztás részaránya 75 szá­zalék. a felhalmozásé pedig 25 százalék, tehát a megelő­ző évihez képest nem válto­zik. Az 1970. évi jelentős ered­mények után 1971-ben to­vább javul a fogyasztói piac helyzete. Erre változatlanul megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ehhez szükség van arra. hogy az árualapok növelésével összhangban szabályozzuk a jövedelem kiáramlását. A fizetőképes kereslet továbbra is gyor­san. bár az előző évinél va­lamivel mérsékeltebben nő. A lakosság összes pénzbevé­telei 8—9 százalékkal emel­kednek. A szocialista szek­torban — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — a foglalkoztatottság mint­egv 2 százalékkal bővül, a nominál átlagkeresetek pe­dig 4 százalékkal lesznek nagyobbak. Az előadó ezután részle­tesen szólt a kiskereskedel­mi ellátás javulásáról, majd kitért arra, hogy a fogyasz­tói árszínvonal 1971-ben is valamelyest növekszik. En­nek egy része azonban a lakbéremelés hatása, az emelést a lakosság számára lakbérhozzájárulás formájá­ban teljes egészében megté­rítjük. A lakbéremelés ter­heit az aktív keresőknek a későbbi jövedelemnöveke­déssel arányosan, azzal ösz­szekapcsolva kell majd fo­kozatosan magukra vállal­niok 1972-től kezdődően, ugv, hogy jó néhány évig még az állam tehervállalá­sa lesz túlsúlyban. Az árváltozások megítélé­sénél figyelembe kell ven­ni. hogy a lakosság minden aktív kereső rétegénél a jövedelmek gyorsabban nő­nek mint az arak, vagyis a reáljövedelem és a reálbér is emelkedik. A jövő évben a lakosság egy főre jutó re­áljövedelme 5,5 százalékkal, valóságos fogyasztása pedig 6 százalékkal lesz maga­sabb. mint 1970-ben, a munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó reál­bére 2.5—3 szazalékkal nő. A nyugdíjak folyamatosan és automatikusan évente 2 százalékkal nőnek, ami vá­sárlóértékük megóvását szolgálja. A belföldi fogyasztók ellá­tása azt igényli, hogy a jö­vő évben a termékforgal­mat szabályozó intézkedések köre átmenetileg szélesedjen. A IV. ötéves tervidőszak egészében viszont a kötött­ségek fokozatos feloldására törekszünk. Ezután rátért a pénzügy­miniszter a beruházások kérdésére. A szocialista szektor be­ruházásainak összege jövő­re mintegy 90 milliárd fo­rint, 5—6 százalékkal több lehet ez az évinél, ennyire van anyagi-műszaki fedezet. Az állami és vállalati for­rásokból rendelkezésre álló beruházási kereslet viszont ennél valamivel nagyobb, ezért az igényeket nem le­het maradéktalanul kielégí­teni. A tervezettet meghala­dó. a kínálatot nagymérték­ben túllépő fizetőképes ke­reslet kielégítésére még­ínkább szétaprózná megle­vő anyagi lehetőségeinket es tovább növelné az amúgy is számottevő befejezetlen be­ruházási állományt, ezért be­ruházási hitelt is csak az előirányzott mértékben nyújthatunk. A beruházások összetétele alig változik. A beruházások rendeltetésében azonban szerkezeti átalakulás megy végbe. Az átlagosnál gyor­sabban nőnek az építő­anyag-ipar, a könnyűipar, az építőipar fejlesztését szolgáló beruházások és a lakásépítés. A szerkezeti változás elsősorban a lakos­ság életkörülményeinek javí­tása szempontjából nagy je­lentőségű. A beruházási nehézségek enyhítése végett több intéz­kedést teszünk. Nagyobb anyagi erőkkel támogatjuk az építőipar és az építő­anyag-ipar fejlesztését, ösz­tönözzük a beruházási javak kínálatának bővítését. Mó­dosítottuk a beruházási vá­sárlóerő szabályozását is. Mindez mérsékli a beruhá­zási árszínvonal emelkedé­sének az elmúlt években ta­pasztalt irányzatát is. A beruházási tevékenység folytán tovább gyarapszik a nemzeti vagyon. A jövő év­ben 71 200 új lakás épül. eb­ből 27 200 állami erőből. Több nagy beruházás fejező­dik be; működésbe lép a Borsodi Vegyi Kombinát PVC 2. Üzeme, elkészül az évi 2500 lakás kapacitású debreceni házépítő kombi­nát. Az élelmiszeripar tá­rolási gondjait enyhíti a dunakeszi és békéscsabai hűtőház üzembelépése. Az előadó elemezte a de­ficites állami költségvetés okait, majd hangsúlyoz­ta, hogy a költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell terem­tenünk. Ebbe az irányba kívánunk lépni a szabályozó rendszer január elsején élet­belépő módosításával is. A társadalmi tiszta jövedelem­ből a költségvetés az eddi­ginél átlagosan 2—3 száza­lékponttal többet von el. A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek. Szükségesnek tart­juk, hogy az adóügyi szer­vek pontosabban állapítsák meg a magánkisiparosok, kiskereskedők és a szabad­foglalkozásuk adóköteles jö­vedelmét, és következete­sebben adóztassák a nagyobb személyi jövedelemmel ren­delkezőket. Az állami be­vételeken belül nem jelen­tős ugván a lakossági adó­befizetés, viszont fontos társadalmi kérdés, hogy a személyi jövedelmek a végzett munkával, annak társadalmi hasznosságával összhangban legyenek. A kiugróan magas jövedelme­ket ugyanis — ha kiemelke­dően jó munka nélkül ke­letkeztek — a mi társadal­munk nem ismeri el. Azon­ban az adópolitika csak egyik eszköze a személyi jövedelmek befolyásolásá­nak és alapvető törekvésein­ket változatlanul a jövede­lempolitika útján valósítjuk meg. Az 1971. évi állami költ­ségvetés új vonása a taná­csok részére átengedett be­vételek körének bővítése és az állami támogatás öt évre történő meghatározása, ami összhangban van a szocialis­ta államrendszer fejlesztésé­re irányuló szándékainkkal. 1971-től a tanácsok bevé­telét képezi valamennyi vállalat illetményadója, és a vállalatok eszközlekötési járulékának meghatározott hányada is. Üj bevételi for­rás a városi és községi hoz­zájárulás, amely a leggyor­sabban növekvő bevételi elem lesz. A gazdasági feladatok si­keres megvalósítását. a munka hatékonyságának növelését és a műszaki fej­lődést az állam messzeme­nően segíti. A bérszabályozás rendsze­rében kifejezésre jut. hogy a bérszínvonal növelése alapjában csak a termelé­kenység emelesével, a jöve­delmezőség javításával való­sitható meg. Az élőmunka > vállalati terheinek növeke- I dése az eddiginél takaréko­sabb létszámgazdálkodásig ösztönöz. Ebben az évben maga az országgyűlés, de az ország közvéleménye is több alka­lommal és behatóan foglal­kozhatott a gazdaságpolitikai kérdésekkel, részben az öt­éves tervről szóló törvény előkészítése alkalmából, részben a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt kongresszusa nagy jelentőségű határozatai tükrében. Ezért ezúttal rö­viden szólhattunk a jövő ev gyakorlati feladatairól és a költségvetés vitája is kon­centráltabb lehet. Befejezésül a pénzügy­miniszter azt hangsúlyozta, hogy gazdasági céljaink megvalósulása és a népgaz­daság pénzügyi helyzete fő­ként attól függ, hogy már a 4. ötéves terv első évében mennyire tudjuk növelni a munka eredményességét. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági tevékenységben az eddiginél előrelátóbb. a társadalom érdekeit minden döntésben mérlegelő szemlé­let érvényesüljön. Koncent­ráltabban keli felhasznál­nunk anyagi és szellemi erőinket javítanunk kell a gazdasági és a pénzügyi munka szervezettségét. Az 1971. évi költségvetés hiánnyal számol, ami első­sorban annak következmé­nye. hogy a jogos és elis­merhető igények minél jobb kielégítésére törekszünk. Szeretném azonban megje­gyezni. hogy a tervezett nagyságú hiánv nem szük­ségszerű. Kisebb lehet, ha a társadalmi-gazdasági ha­tékonyság fokozásában je­lentős előrehaladást érünk el. A népgazdaság minden ágában, a termelés és a forgalom valamennyi ténye­zőjénél ehhez számottevőek tartalékaink — mondotta befejezésül. Üzemavatás előtt • * f wJ > t % 11,. . WB* . A nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár új danamid­selyem-üzemében megkezdték a gépegységenkénti hideg­próbákat. A tervek szerint még az idén sor kerül az új létesítmény üzembehelyezésére. A Magyar Viscosa danu­lonselyemszál-termelése évi ezer tonnáról háromezer ton­nára emelkedik. A feldolgozó részlegben már az iden megkezdték a lánchurkolt danulonselyem gyártását. Eb­' bői készült a „Nylprint" néven forgalomba került ruha­anyag. mely igen keresett az üzletekben. Az idén 120 ton­na. jövőre már 150 tonna lánchurkolt anyag készül a gyárban. Képünkön: üzemben a lánchurkoló gépek a danamidselyem-üzem textilcsarnokában. Dr. Timár Mátyás beszéde Aigyő jelene Egymillió tonna olaj, WO millió köbméter föidgá* A következő hetekben si­keresen fejeződik be har­madik ötéves tervünk. Az eltelt öt évijén a nemzeti jövedelem növekedése mint­egy 40 százalék, ami nem­zetközi összehasonlításban is figyelemre méltó eredmény azért is, mert e fejlődést az egyensúly javulása kí­sérte. Gazdasági stabilitásun­kat nem ingatta meg az olyan jelentős elemi csapás sem, mint az ez évi ár- és bel­víz, ami közel 8 milliárdos kárt okozott az országnak és befolyásolta a költségve­tés egyenlegét is. Idejében elkészült negyedik ötéves tervünk, amelyet a parla­ment is megerősített, elké­szült az 1971-es terv és most a kormány nevében pénzügyminiszterünk be­nyújtotta a jövő évi költ­ségvetést. A költségvetés tételei ar­ról tanúskodnak, hogy az ország gazdasága töretlen vonalban fejlődik tovább. A következőkben a nép­gazdasági terv pénzügyi mér­legei mögött álló egyes problémákkal foglalkozott, amelyek alapvető jelentősé­gűek előrehaladásunk szem­pontjából. Az első ezek kö­zött a vállalati gazdálkodás, hiszen az állami vállalata­ink adják a költségvetés be­vételeinek legjelentősebb ré­szét, 83 százalékát. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy az üzemszer­vezés tudománya és az üzemvezetés gyakorlata ha­zánkban még messze van az élen járó színvonaltól. Ke­vés az olyan vállalat, amely üzemszervezés szempontjá­ból az európai élvonalban van. holott a munka racio­nális megszervezése jelentős új forrásokat szabadithat fel. Az e téren kívanatos fej­lődést mozdítja elő a kor­mány által jóváhagyott szá­mítástechnikai alkalmazási program, amely a következő ötéves terv során jelentős összeget, különböző forrá­sokból mintegy 7 milliárd forintot irányoz elő számitó­gépek vásárlására es alkal­mazasara. A költségvetés említett problémái mellett szólt a lakosság összesített háztar­tási mérlegéről, bevételeiről és kiadásairól is. A lakos­ság legjelentősebb bevétele­it a bérek alkotják, ez 1971­ben több mint 100 milliárd forintot tesz ki. Bérpoliti­kánkban sok a probléma. Elsősorban a mainál jobban kell biztosítani a bérezés megfelelő differenciáltságát a munkateljesítménynek megfelelően. Ellene vagyunk minden egyenlösdinek! A fe­lelősséggel végzett jó mun­kát jól kell megfizetni, a rossz munkát nem szabad megtűrni. A jövedelmekkel kapcso­latos probléma az is. hogy egyes családokon belül az egy főre jutó jövedelmek közti eltéréseket csökkente­ni kell. Ennek legfontosabb eszköze a családi pótlék és a nyugdijjuttatás, valamint egyes alacsony keresetű ré­tegek bérének emelése. Az elmúlt öt év során itt szá­mos intézkedés történt. Ezek hatására a családi pótlékban részesülő családok száma 92 000-rel, a nyugellátás­ban részesülők száma 224 000 fővel, a családi pótlék ösz­szege 1,3 milliárddal, a nyugdijak összege pedig 3,5 milliárddal nőtt. Ezen be­lül jelentősen nőtt a ter­melőszövetkezeti családoknál is a nyugdíj és járadék ösz­szege. Intézkedéseink között fontos szerepet játszott a gyermekgondozási segély be­vezetése, ennek összege 1969­ben 870 millió forint volt. Részletesen szólt az élet­színvonal tényezőiről, majd így folytatta: Gyakori jelenség, hogy a lakosság az életszínvonal és az áruellátás alakulását is kritikával illeti. Tény, hogy elsősorban az alacsony jö­vedelmű rétegeknél e bírálat jórészt jogos és a lehetőséghez képest min­dent el kell követnünk az orvoslásra. A közvélemény megnyilvánufesai kapcsán azonban nem szabad megfe­ledkeaji arról sem, hog>02 igények gyorsabban nőnek, mint a szükségletek kielégí­tésének reális lehetőségei. Az egyre szélesedő külföldi uta­zások. az üzletek bővülő vá­lasztéka, a háztartások gé­pesítése, az autó és sok más tényező mind szerepet ját­szanak az igények növekedé­sében. Természetesen gyorsabban fejlődni, gyorsabban gyara­podni lehet — és kell is. Ehhez azonban az szükséges — és ennek minden em­berben tudatossá kell vál­nia —, hogy az egyéni'és a közös munka jobb, szerve­zettebb, céltudatosabb le­gyen. Gazdaságunk szoros kap­csolatban van az európai és a világgazdasággal. Legje­lentősebb partnereink a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Velük bonyolítjuk külkereskedel­münk kétharmadát. Ez a magyar gazdaság stabilitásá­ban jelentős tényező. Előse­gíti. hogy hosszú távra, terv­szerűen gazdálkodhatunk. Ugyanakkor jelentős a for­galmunk a tőkés és a fej­lődő országokkal is. A vi­lágpiaci hatások közvetle­nebbül és erőteljesebben ér­nek bennünket, mint azelőtt. Ezt mi egészséges folyamat­nak tartjuk, olyannak, amely rugalmasabbá, versenyké­pesebbé teszi a magyar gaz­daságot. A tőkés világpiac kedvezőtlen hatásait azon­ban nem engedjük spontán érvényesülni. Befejezésül ezeket mon­dotta: Az 1971-es- év negyedik öt­éves tervünk induló éve. In­dulási pozicionk jónak mondható. Ezt summázta a X. pártkongresszus nemrég lezajlott tanácskozása is. Problémánk, gondunk, tarta­lékunk, lehetőségünk van, bőven. Rajtunk áll, hogy ezekből mit és milyen gyor­san oldunk meg, illetve használunk ki; hogy milyen ütemben tudjuk fejleszteni gazdasagunkat, nepunk elet­szin vonalat. A hazánk legnagyobb szénhidrogén vagyonát rej­tő algyői medence feltárásá­ra. az olaj és gáztermelést elősegítő beruházásokra ed­dig kétmilliárd forintot for­dítottak. Ezzel megváltozott az egész táj arculata. Fúró­tornyok erdeje, tankállomá­sok, tartályok, üzemcsarno­kok, s egész olajfalu tele­pült az egykori kukoricaföl­dekre. A 70 négyzetkilomé­ternyi területen már több mint 300 olajkutat fúrtak, s .ezekből csak az idén 80-at fogtak termelésre. A kutak termését, összegyűjtő tankál­iomások építkezése lénye­gében befejeződött. A 10 tankállomásról a víztől kü­lönválasztott olaj a közpon­ti gyűjtőállomásra kerül. ahonnan az olajat — mint jelentettük — az új. százha­lombattai távvezetékbe, a földgázt pedig az országos távvezetékhálózatba nyo­matiák. A mező idei olaj­termelése megközelíti az egymillió tonnát, földgázból pedig 160 millió köbmétert hoznak felszínre. A kutakból az olajjal együtt feltörő úgynevezett kísérögázok egy részét hely­ben dolgozzak fel. a befeje­zés előtt álló gázüzemben. A 280 millió forintos beru­házással készülő üzem fran­cia gyártmányú berendezései ez év végétől naponta egy­millió köbméter gázt tisztí­tanak. hoznak felhasználás­ra kész állapotba. (MTI) Karácsonyra: Sok bor, pezsgő A Magyar Állami Pince­gazdaság tájékoztatója sze­rint minden eddiginél gaz­dagabb az idei karácsonyi bor- és pezsgőkinálat. Ezekben a napokban több­nyire a tavalyi termesü bo­rokat hozzák forgalomba. Leealább 40—50-féle bort kínálnak a vásárlóknak; bő­ven lesz badacsonyi, egri, tokaji, pécsi és alföldi bor. Csak Budapesten december­ben 5 millió palackot hoz­tak, illetve hoznak forga­lomba, viatKen is csaknem ennyi várja a vásárlókat. A boripar újdonságokat is készíteti az év végere. A budafoki üzem új vermutot, az egri pincészrt újfajta debröi különlegességet ho­zott forgalomba, a mecseki vállalat is gazdagította kí­nálatát. A „pezsgőfrontról" kedvező hirek érkeztek: a negyedik negyedévben pon­tosan annyi pezsgőt hoztak forgalomba, mint 1967-ben — egész évben. Az ünnepi szezonban félmillió palack eladására számít a kereske­i delem és a pincegazdaság, j Tizenhatféle — fehér, vörös, vedes, szaraz — pezsgőből le­het valogatni. A nagyobb körzeti központokat már jó előre feltöltötték, s a rak­tárakból a szükségletnek megfelelően gyorsan — szin­te órák alatt — teljesíthetik az üzletek pótmegrendelése­it. (MTI) Tüzéralakulat kitüntetése Ünnepséget rendeztek penteken az egyik vidéki tü­zeralakulatnal abból az al­kalomból, hogy a politikai és szakmai képzésben elért példás eredményért elnyer­te a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának vörös vándorzász­laját. A vándorzászlót Illisz László, a KISZ KB titkára adta át a kitüntetett egység KISZ-bizottságának. Az ünnepség kereteben avatták fel az egyseg új KISZ-klubját-

Next

/
Thumbnails
Contents