Délmagyarország, 1970. december (60. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

4 SZOMÜAT, 1070. OFCEMNER 19. DE i IH iSZEGED Vádirat, „ügyeskedők" elten 14 Pick-szalámi világmárka A azogedi szalámi márka víztartalommal kerüljön fel­idehaza és 'külföldön. Im- dolgozásra. A csurgató.* utón már egy évszázada. Hogyan újból 24 órás hűtési fólya­kezdódölt? Olaszországban inat következett, majd sor mar u 19. század elején ké- került az elöfúszerezésre: szítettek szalámit. A recep- 100 kilogramm húshóz 3 ki­let u téli idényben, tehát logramm sót ós 4 delta ­éppen a sertésvágási fősze- • gramm salétromsót adtak, zonban rendszeresen ideér- majd az anyagot nagy táb­kező olasz gesztenyesütók Iákra terítették, hogy így hoztak hazunkba, akik fel- biztosítsak a felesleges víz figyeltek a téli húsfeleslegre elfolyósát Ezután 30 százá­én kunalatru. Szegeden elsó- lékos kemény szalonnát ke­ndi; Rolaiuló Péter olasz vertek az anyagba. A meg­elnköntő állított eló szalu- szikkudt éa előfűszerezett, mit meg az 1840-es évek- kevert húst ezután vágták ben. Pick Márk cseh szár- az úgynevezett ringókéssel mnzúsu kereskedő 1869-ben mar bélbe tölthető szemcse­alapi lotta meg terményüzle- nagyságra. Vágás közben lét Szegeden ós kisebb té- öntötték az anyagra az elő­tétben szalámit is gyártott, re elkészített sóból, salét­Komolv előrelépést jelentett romsóból, fehórborsból, fok­a cég működésében, hogy hagymából álló fűszerkeve­1800-ban a szalámigyárat réket. Az elkészített anyagot áthelyezték a Felső-Tisza- óriási fakádakbam gyúrták, partra, a Zsótér és Maros döngölték, ügyelve arra, utca kozottl részre. A Piek- hogy a massza teljesen tö­szalámi terjedő hírnevére mör, levegő- és légmentes jellemző, hogy 1888-ban már legyen. A teknőszobában a aren"érmet kaoott a pécsi húspaszta 5—6 napig érett, kiállításon, később az ara- ez Idő alatt a hús egységes di kiállításon nyertek érmet masszává sűrűsödött, s út­és oklevelet, s 1898-ban a járta a fűszerkeverék Illata, milleneumi kiállításon ls Egy hét muiva kivágták a megjutalmazták a Pick-sza- masszát a kádakból és töl­lumit. Legnagyobb ellsme- töttdk, majd bekötözték a rést az 1935. évi Brüsszeli szalámtrudakat. 20—30 pár Világkiállításon kapott, szalámit tettek egy-egy nagydíjjal Jutalmazták. atangüfára, mujd követke­x ka tjv,8tt *tt a füstölő, ahol bakokra rakták a szalámifüzéreket, a szalámlrorár termelésének A Ul ^ s termekben W szaftokat külföldön ér- bükkfuból ÚJlott lűzbn kö. tőkésítették. A Pick-szalámi rülbelül k£ Jhétlg füstöl6. naovobb mennyisegben kel dött a szal;imi 20-25 fokos el a hatarokon kívül, mint h6mérséklet mellett. A pi­f\ Ygyt T®^- SZal3?:: rosra füstölt szalámit az fe esegek. A £ar piaca érlelő totx>nyt)a állították, földrajzilag ls egyre lntobb Az ^^ a hőmérséklet M . IKS nem emelkedhetett 20 falc haboru előtt és a 20-as fölé Hamarosan kifejlődött években meg dominált a raJta ^ ^ t ké. hagyományos osztrák-eseh s6bb le^téltek. Az érett t^^ntóira S2ulámit csomagolták ós le­terméké már a tengerentúlra hetett saU1(tani..> W eljutott A korabeli ada- A 8aegedl szalómi külföl. tok sprint Anglia Egy P- d, piacon ^ ls pjck-szala­tom, Palesztina, Sriria Cip- mi néven kerdl forgalomba. rus Gibraltár. Dél-Afrika Jelenleg háromszáz vagon­es Kuba vasárolt említésre ^ wbb szalómit kés*(te_ méltó mennyiséget a szala mi ból. Pick­nek Szegeden évente ás a Pl ok-szalámi világhírneye A szegedi szalámigyár ma is fényesen csillog * a száz éve című kiadványban nemzetközi piacon, így írják le a szalámigyár- • A vádiratban három név szerepel. Az augusztus 3. óta előzetes letartóztatásban levő Karsai Ödön raktáros, az augusztus 5-én letartóz­tatott Kovács Ferenc építés­vezető és a szabadlábon le­vő Nagy Kardos Sándor téesztag neve. A vád Kar­sai és Kovács — mint társ­tettesek — ellen: folytató­lagosan elkövetett társadal­mi tulajdont károsító sik­kasztás, Nagy Kardos Sán­dor ellen: nyolcrendbeli maganokirat-hamisítás. A siófoki kőolajvezeték vállalat algyői építésvezető­ségén dolgoztak. Kovács Fe­renc, mint építésvezető, Kar­sai Ödön raktárosként. Nagy Kardos Sándor segédraktá­ros volt. Az építésvezetőség sok géppel dolgozott. Az üzemanyagokat a raktár ad­ta, melyeknek átvételét a felhasználó az anyagkivéte­lezést jegy aláírásával Iga­zolta. A jegyek kiállítása a raktáros, tehát Karsai fel­adata volt. Kovács Ferenc, az építés­vezető, először 1969 tava­szán kérte arra Karsait, hogy részére üzemanyag­Jegyet adjon, és azt ter­helje ki valamelyik gépko­csivezetőre. Ezt követően Karsai rendszeresen adottét benzin-, gázolaj- és motor­olajjegyeket Kovácsnak, mindig Kovács, a „főnök" kérésére. Erről fiktív anyag­klvételezési jegyeket állított ki. Utoljára 1970. júliusában. 1970. márciusában Karsai távollétében sem tudta meg­állni Kovács, hogy ingyen­üzemanyaghoz ne jusson. Ekkor a raktáros helyette­sét, Nagy Kardost vonta be az „üzletbe", aki az anyag­kivételezési jegyekre átve­vők nevét hamisította ró. Hármasban összesen több mint 46 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulaj­donban. A kár 46 ezer forint. Mert emberek a társadalom, a kö­zösség vagyonát Csáky szal­májaként kezelték. A „fő­nöknek" ingyen üzemanyag­ra volt szüksége. És mi sem természetesebb, hogy a rak­táros ehhez hozzásegítette. Mert ugye a „főnök" szava az első. A közösség tulajdo­na? Na és. Kit érdekel. Nem az én zsebemre megy! Vall­hatta magában Karsai, a raktáros. Egy ügy a sok közül. Ami­kor emberek nem érik fel ésszel, hogy a közösségnek okozott kór az ő káruk ls. Hát hiába a meggyőzés? Az. hogy az eltelt 25 év alatt mindenki a saját szemével is láthatta, hogy a közösség pénzéből lakások, utak, hi­dak, gyárak és kórházak, is­kolák épülnek. Es mégis vannak, sajnos nem is ke­vesen, akiknek mindez nem számít. Akik csak a saját hasznukat keresik. És azt hiszem, végre tudomásul ve­hetnénk azt, hogy az Ilyen eseteket nem a pillanatnyi „megtévedés" szüli. Azt, hogy az ilyen és ehhez ha­sonló, a társadalom vagyo­nában kárt okozó sikkasztá­sok, saját zsebre dolgozás, a legszigorúbb büntetést is megérdemli. Akit az eltelt negyedszázad nem változta­tott meg, nem győzött meg, azt aligha fogja az enyhe büntetés jó útra téríteni. Ilyen esetekben a törvény teljes szigorára szükség van. Hiszen a „főnök" nefri gyerek, aki romantikus haj­lamából következően vugy más okból betört Valahova, ö felnőtt ember, aki mód­szeres tudatossággal nézte a közösség, vagyonát u magúé­nak és szedett ki majdnem 50 ezer forintot a mi zse­bünkből is. És ha nem lep­lezik le, folytatta volna to­vább a legnagyobb lelki nyu­galommal. Egy eset, nem az egyetlen. A közösség kárán u maszek haszonra áhitozókat, a slk­kasztókat és társaikat, a törvény szigorú büntetésével „győzik meg" arról, hogy a törvénytelen haszon semmi­képpen sem kifizetődő. Igaz, 46 ezer forint még nem is olyan nagy összeg. De u tett társadalmi veszélyessége szinte felmérhetetlen. Szávay István Kígyó mentette meg egy kisfiú életét A Pajgam című bengáliaí lap jelenti, hogy Kelet-Pu­klsztán egyik tengermellé­ki körzetében egy kisfiú a közelmúltbeli ciklon elő­idézte áradás elől menekül­ve felmászott egy fára. Ha­sonló okból ugyancsak azon a fán keresett menedéket egy nagy mérgeskígyó is. öt nap múlva, amikor apadt a víz, a parasztok ész­revették u „kígyó megszáll­ta" fán a kisfiút és beletö­rődtek, hogy már halott. Ki­derült azonban, hogy a fiű él, csak elvesztette az esz­méletét a félelemtől és az éhségtől. Csak a kígyónak köszönhette, hogy életben maradt, mert az állat tes­tével odaszorította egy faág­hoz, s így magatehetetlenül sem esett le a földre. A lap szerint a kígyó felhasználta a kisfiú testének melegét, s ezért nem bocsátotta mér­ges fúlánkját a gyermekbe, (MTI) Figyelmeztetés tas technológiáját: „Első fo­lyamat a pihentetés volt, a hasított sertéseket 3—4 na­pig tárolták, amíg a hús megszikkadt. Ezután került a nyersanyag u csontozoba. A feldarabolt húsok a hű­tőkbe kerültek, ahol 30 cen­timéter vastagságban terí­tették szét a színhúst A húst ezután a csurgatóbu szállították, ahol 12-14 órá­ig ferdén fektetett lyukacsos priccsekre terítve még to­vább szikkadt. A csurgatás célja az volt hogy az alap­anyag minél csekélyebb >1 Eleven" feljegyzés Szicíliai hulaszok 1937 ta- „Toto névre hallgató tek­vuszán egy óriási teknősbe- nősbékármit 1922. április el­kát fogtak a tengerből. A sején engedtem szabadon, pompás zsákmány csaknem Súlya ekkor 52 kilogramm, 100 kilogramm volt. A ha- hosszúságú pedig 90 centi­lászokut azonban nem any- méter volt. Nagyon szereti nylra a teknősbéka lmpo- a szardíniát. — Makszim .,.,,„„ , „;„, Gorkij." Amint Ismeretes, náló súlya lepte meg mint Gorkij gyógykezelés céljó_ Inkább a páncéljára karcolt bdi hosszabb időt töltött felirat amely így szólt: Olaszországban. — Gondolja meg. mielőtt végleg elutasít! Horosz­kópom azonos Onusszlszéval. Sólyom József, Ili IV' * • mmM jrá 4 HADVISELES Kémek a bú vár ha jón ML A zömök japán férfi, miután belépett u kü­lönös stúdióba, néhány felvételt készített, aztán jól szemügyre vette a tulajdonost... — Mi már találkoztunk valahol — mondta angolul, némi amerikai akcentussal. — Nem hiszem... — valuszolta Bluke. — Én nem emlékszem önre. Bar. ha meg nem sér­tődik. az en szememben a jellegzetes Japán vo­nások elmossák az egyéniséget... A tulajdonos észrevette, hogy az ötyen év körüli férfi arca egy pillanatra összerándult, ezért üjra és újra bocsánatot kért tőle, hang­súlyozva, hogy nem volt sértő a szándeka. — De azt nem tudom, honnan ismer... Oh, talán az egyik filmbeli szerepemből emlékezik rám — csapott a homlokára Blake. — Igen, valószínű... Chaplin egyik filmjében léptem fel, még 1017-ben.'., — Ugye, mondom, hogy találkoztunk vala­hol!... Meg ls vun: én voltam Charlie Chaplin komornyikja... Nem a filmen, a valosagban. Torzitchi Kono vagyok — mutatkozott be a zö­mök kis japán Blake-nek.. A két férfi néhány percig ezután a közös em­lékekről beszélgetett, majd Kono. már távozó­ban. még visszaszólt a tulajdonosnak: — Hogyhogy már nem szolgál a flottánál, Mister Blake? Mintha egyszer ott szolgált vol­na. .. Nem? — De — dadogta Blake, s fogalma sem volt, honnan tudja ezt a japán. De meg sem kérdez­hette, mert Kono így folytatta: — Sok pénzt kereshetne, ha most a flottánál lenne... — s eltűnt a forgatagban. Ezerkilencszáznegyvenet írtaik; a háborús pszichózis már az Egyesült Államokba is elju­tott, s talán ez az oka, hogy Blake kicsit furcsá­nak találta Kono megjegyzéseit. Sőt, ahogy el­gondolkodott a japán szavain, gyanússá vált előtte a dolog. Még aznap megpróbált utánanéz­ni barátai, ismerősei körében, vajon nem tud­ják-e véletlenül, ki ez a jupún és merre lakik, de semmit sem sikerült róla megtudnia. Pedig még a japán konzulátuson is érdeklődött, aztán utánanézett a telefonkönyvben, eredménytelenül. Felhagyott az egyébként céltalan kereséssel, s lassún el is feledkezett róla, de 1941 márciusá­ban, Hollywoodban összetalálkozott Konóval. Blake néhány hete költözött a Los Angeles mel­letti filmvárosba, amikor az utcán összefutott a kis ferdeszemü emberrel. A japán úgy tett, mintha különös örömet okozott volna neki a találkozás. Javasolta is, hogy sétáljanak egyet. Blake kapott az alkalmon, mert eszébe jutot­tak Kono San Franciscó-t szavai. Elindultak az emberektől nyüzsgő sétányon. Eleinte közömbös dolgokról beszélgettek, majd az amerikai így szólt: — Azon gondolkodom, hogy visszamegyek a flottához... Előbb-utóbb ml ls belépünk a hábo­rúba, s aikkor elkelnek a tapasztalt tengeré­szek ... Blaike úgy tett, mintha mindez csak úgy, vé­letlenül jutott volnu az eszébe, s rá sem pillan­tott a japánra. Pedig, ha most látja az arcát, észreveszi, milyen örömet szerzett a zömök kis embernek. — Igen, azt hiszem általánossá lesz a hábo­ra .. . — felelte Kono. — De ml nem ukarunk az Egyesült Államokkal hadba kerülni... A mi érdekeink Távol-Kelethez fűződnek... Ügy gondolja, hogy vissza tud kerülni a flottához? Én azt hiszem, oda fiatalemberek kellenek... — Attól függ, kinek ki a barátja... — ment bele a játékba a „robotemberek egykori kirá­lya". — Hát igen ... Mert ilyesmit egy kisember nem tud elintézni... Ahogy látom, jól benne van már a korban . . . Hiába, múlik fölöttünk az idő... — Sajnos... De azért az öregebb korosztály­nak is vannak előnyei. Háború esetén a tapasz­talat sokszor többet ér, mint a fizikai erő ... Különösen a flottánál.. , Különben, van egy jó barátom a Pennsylvanián. Tudja, a zászlós ha­jónkon ... Nem is kis ember ... Oda szeretnék visszakerülni... A zászlós hajóra.,.. — Hogyan? Ügy tudom, a Pennsylvania ktnt hajózik a nyílt tengeren. A levelezés sokáig tart. .. — Ah, a Pennsylvania most Hawai szigetek­nél horgonyoz... Így beszélgetett a két sétáló, mindketten íz­lelgetve, próbálgatva a másikat... Kono meg­hívta BLake-et, vacsorázzék vele Bonson Street-i lakásán. (FolylaljukJ NfiPI KISLEXIKON az adóról Az adó kötelező pénz­beli szolgáltatás, melyet törvény alapján rend­szeresen, meghatározott mértékben és időben az áLlami vagy helyi ál­lamháztartás, illetve költségvetés javára kell befizetni. Közgazdasági nyelven szólva: a nem­zeti jövedelem újraeU osztásának fontos for­mája. 0 Formál? Lehet egyenes adó, amellyel egyének vagy vállalatok jövedelmét terhelik meg, lehet köz­vetett, amellyel az áruk árát, vagy a szolgálta­tások díját adóztatják. Az egyenes adók lehet­nek arányosak — vagy­is összegük csak az adó alapját képező jövede­lemmel arányosan vál­tozik — és progresszí­vak, umikor is a maga­sabb Jövedelemből na­gyobb százalékot von­nak el, mint a kisebb jövedelemből. Névleges adók? A szocialista táraada­lomban az udóbevételek döntő része uz állam! vállalatoktól származik Az állami vállalatok egyes befizetései nevük­ben ugyan adók (példá­ul a forgalmi adó), lé­nyegüket tekintve azon­ban nem azok, mert az állam a saját tulajdo­nában levő vállalatok bevételeinek egy előre meghatározott részét vonja el. 0 Adópolitika? A lakossúg és a szö­vetkezetek a rájuk ki­vetett adók befizetésé­vel részt vesznek az egész társadalom érde­két szolgáló kiadások fedezésében. A szocia­lista állam adópolitiká­ját azjonban az jellem­zi, hogy szociálpolitikai és termelés szabályzó meggondolások alapján szabályozza a lakosság különböző rétegeinek jövedelmét. 0 Adónemek? Jogi szempontból ná­lunk a főbb adónemek: általános jövedelemadó, u mezőgazdasági lakos­ság általános jövedelmi udó.ja. kisipari szövet­kezetek jövedelemadó­ja, téeszadó. házadó. közsésfej leszi ésl hozzá­járulás. telekadó. 0 Adóhatóság? Szegeden a lakosság­adók a tanácsi költség­vetésben m'nte«y to százalékos fedezetet te­lent«nek. Az adóztatás feladatait — az adók kivetít, nyilvántartá­sát. és beszedését — a tanácsok nén/llgvl osz­tályának hatósági Jog­körrel rendelkező adó­csoportja Játja el.

Next

/
Thumbnails
Contents