Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

14 SZOMBAT, 1970. NOVEMBER 14. „SZÉP ANNUSnál sok a rejtek" .4 JÁRDA KÖZEPÉN Milyen volt a szegedi betyárcsárda? Száz esztendővel ezelőtt, gosan és figyelmesen meg- tálas közegek? Egy pillanat­ig8!2;* ,, tórtoU az al- Vizsgált. kép az arcokról bizony na­íoldi betyarvuag íelszámolá- az aiKutatás után a föld gyon érdekes lenne. Meg kell sa, a hírhedt Ráday-korszak. feiett a szooaoan, hálókoan azonban elégednünk azzal, Ezen belül pontosan száz és paatásokon nem találta- ami van: esztendővel ezelőtt 1870. no- tott semmi különös. „Előttük étel dús marad­vemberében került „rendőr- A söntésben azonban ta- ványai és üvegekben bor ál­kézre" a híres szegedi BUKI láttatott egy elrejtett ajtó a lott. csárda, Rózsa Sándor egyik tábzsámoiy alatt, amely fel- A rejtekben talált elcsi­nyittatván, mögötte a követ- gázott zsandárok kihallgatá­kezok találtattak: sok során magukat szolgálati Először egy tttkos kamra, könyveikkel igazolták, hogy ablakok nélkül falak közé egy megejtett járöri szemle beépítve. aücalmával tőrbe csalattak E kamrában asztalok szé- és erőszakkal a rejtekbe zá­kek tailátattak. De találtatott rattak, hogy elpusztittassa­a sublót mögött egy falba nak." főhadiszállása Rózsa Sándor az 1867. évi kiegyezés és koronázással kapcsolatos általános am­nesztiával került másodszor szabadlábra, és bár akkor már túl volt első fiatalságán — haja és duzzadt bajusza erő­nóta elmond mindent. szegedi Buki csárda Éjjel nappal sarkig tárva S/.ép asszony a csaplárnéja Ki ls tekint néha néha Por veri fel ott az utat Betyár legény lovát rúgtat Utána megy kilenc/ zsandár De kilencz ls hiába Jár SZÉP ANNUSnál SOK A REJTEK Oda hiába mén Kentek Zsandár urakt — biz hlábat Nem lel Kentek ott betyárra — Ott csfttlik meg lovak lába Öleld kar két szem várja Akár zsandár akár betyár — Éjjel nappal — kl arra Jár san őszbecsavarodott —, ere- vájt 22 colnyt széles ugyan- Rádayt kls híján megütöt­je, megfontoltsága és fő- olyan magas ajtócska is, te a guta, mikor a jegyző­ként szervezési készsége ak- amely a tagas körtőbe veze- könyvet elolvasta, ö persze kor érte el tetőpontját. tett, onnan meg a padlásra." azonnal tudta, hogy a két Ma, a krimikkel agyontűz- Ez volt tehát a rögtöni me- zsandár, a maga „elcsigázott­delt világban szinte kézen- nekülés utja. A kürtőn át a ságában" nem lehetett más. fekvő, hogy elsősorban jól padlástérbe lehetet jutni, mint két betyár, rejtett, biztonságos búvóhely ahol a hálókamrák felett a Az eddig szótlan SZÉP kell minden betyártevékeny- menekülő a fészerig jutha- ANNUSból most már köny­séghez. 100 évvel ezelőtt tott el. A lovak nyergelve, nyű volt kivenni a két be­azanban Ráday Gedeon, a kantározva ide voltak be- tyár nevét. Rózsa Sándor tár­betyárvilág felszámolója sem kötve. A padlásról pontosan sai: Tandari Jóska és Réti látta át ebben a vonatkozás- úgy lehetett egyetlen ugrás- Miska játszotta a két elbú­ban Rózsa Sándor „ügyessé- sal „nyeregbe szállni", mint sult zsandárt, gét". ahogy a mai tévé-filmek mu- A BUKI-csárda, minthogy A BUKI-csárda csapláros- tatják. Így gazdátlanná és üressé néjáról, SZÉP ANNUS-ról a Ue nézzük tovább a Jegy- vált, ezután „rendőrhatósági zőkönyvet, az egyetlen hiva- ellenőrzés alá vonatott", talos dokumentet. amely a majd november elején — 10ű betyár búvóhelyet szinte esztendeje Ráday „egyik bé­mérnöki pontossággal leírja: tyárhajtó kommisszáriusára „Az előbbi emiitett kamrá- bízatott", ban az asztal alatt, elfüggö- Persze az ÜJ VEZETÉS nyözve pedig két darab vas- nem hozott szerencsét a kazetta találtatott, az egyik kocsmára. üresen. Ezen a m. kir. posta Nem virágzott fel később címzete állott. A másik egy- sem, amikor Ráday működé­szerű fekete festett vasláda sét egy királyi parancs hir­volt, minden jelzés és név telen, máról holnapra meg­nélkül7 Benne azonban szüntette. 30 000 pengő forint értékű SZÉP ANNUS, miután két A nóta olyan pontos mint arany és ezüst pénzek talál- évet töltött a szegedi vár­egy bűnügyi jegyzőkönyv, tattajc ban. visszatért a BUKI-csár­Minden szava jelzője, száz- Találtatott ezen kivül ama da söntesébe. százalékos TÉNYÁLLÁS. kamrában egyik sarokban Amikor kiszabadult — így A versben is megénekelt egy lapos szekrény, amelyben mesélték —, habtestén meg­SZÉP ANNUST 1870 nyarán négy zsandár puska, annyi látszott a csípők és vasak hozatta be a szegedi várba tollas kalap és négy zsandár- ölelése, de bizony egy szót Ráday anélkül, hogy sejtet- zubbony. sem szólt arról, mi történt te volna a BUKI-csárda rej- Továbi szorgos kutatások vele a kazamatákban, telmeit A százszor híres gró- után jobb oldali falban egy fi policájnak ez volt egyik valaha idegen tulajdont ké­legnagyobb felsülése. pezhetett, avult rámájú Laucsiknak, Ráday min- piszdcos nagy kép, háta me­denható „vizsgáló bírójának" oett egy újabb keskeny aito a volt nagybecskereki találtatott, csak olyan szeles, . speczerájosnak" (kis fűsze- amelyen egy ember megha­resnek) Jutott eszébe, hogy a jolva kényelmesen befért. helyszíni szemle talán szó- Ez az ajtó is felnyittatváii lásra bírja SZÉP Annust. a bizottság legnagyobb ál­A százesztendős jegyző- mélkodására és nem várt könyv, mindennél érdeke- menlepptésére. eav ujabb, az sebb és szinte tapintható előbbinél kisebb kamra talál­realizmussal írja le a külön- tátott és találtatott a kamrá­leges rejtekhely minden zu- ban asztal mellett székeken gát hangulatát és ugyanak- ülve miertvafénvntl bóbisko­kor az ott történteket is. ló - két zsandár." „A Buki-csárda 1870. au- Örök hiánya a hivatalos gusztus havában, annak S-ik jegyzökönyveknek, hogy a napián megszállatván. a ki- nagyszerű pillanatokat nem szállott vizsgálóbiztos épü- tudja rögzíteni. Mit szóltak letet, pallóst és pincét szor- a zsandárok és mit a hiva­Dr. Magyarka Ferenc Utcai „kiállítás" a zöldség- és gyümölcscsarnok előtt Az úttest a járműveké, a járda a gyalogosoké, kivéve, ha fel nem bontják, le nem zárják őket felében, egé­szében valamilyen építkezés miatt. Ezekre annyi példa van Szegeden, hogy nem is érdemes idézni belőlük. Ügy tűnik, ahogy sokasodnak a járművek, mégis egyre több hely jut nekik: várakozó­kat szabnak kl számukra a terekből, parkokból, járdák­ból, sőt újabban Budapes­ten engedélyezték egyes utcákban, hogy a járdára is felállhatnak autók két vagy négy kerékkel. Szegeden ugyan nem született még ilyen hatósági intézkedés, de azért szintén előfordul már, lásd a városháza tövében, a „sóhajok hídja" alatti kis utcácskát: négy kocsi közül legalább három félig a jár­dán áll. Állítólag azonban nemcsak a járművek száma növeke­dik, hanem a lakosságé is. A statisztika szerint Szege- kezetesen a járta közepére den tíz év alatt pontosan állítják. Nyilván azért, húszezerrel. A lakosság na- hogy meglegyen az „űrszel­gyobbik része egyelőre még legfőképpen gyalog jár. Va­jon a járdák, gyalogutak szélessége is nőtt úgy az igénybevétel szerint, mint az úttesteké? Szóbeli válasz he­lyett tessék rápillantani a fényképre! A Horváth Mi­hály utcában készült, ahol kivételesen éppen az úttest­ből vettek el a járda ja­vára. De mi haszna, ha el­barikádozzák? Teljesen mindegy, hogy közterület­vény" a járművek számára, szélükkel el ne sodorják őket, kárt ne tegyenek ben­nük és magukban. Persze az sem ártana ép­pen, ha a gyalogjárók nyu­galmára és testi épségére is legalább akkora gondot for­dítanánk, mint az autósaké­ra. Mert ahogy az úttest a járműveké, a járda legalább annyira a gyalogosoké, s nem a reklámé, az almáé, a vil­lanykaróé. S mert elsősor­foglalási engedéllyel történt ban az emberélet a fontos. vagy anélkül: a tény akkor is tény. S nem ez az egyet­len mesterségesen és minden elfogadható ok nélküli jár­datarlasz a városban. Látja, tudja azt is mindenki, hogy az utóbbi időben minden villamosvezeték-tartó oszlo­pot, villanyoszlopot, közle­kedési táblát szinte követ­mondjuk kl bátran: ennek is, annak is azt kell szolgál­nia. F. K. Autóstop Lengyelországban már 15. éve működik az Autóstop Társadalmi Bizottság. Kiszá­mították, hogy a legutóbbi 12 évben csaknem félmillió ember vette Igénybe az au­ellen. A Lengyel Egyetemis­ták Szövetsége és az isko­lák turistaházaiban az iga­zolvány felmutatója kedvez­ményes áron kaphat szállást. Az igazolványok után befo­A Krasznij Viborzsec ne­vű leningrádi gyár egyik üzemében emlékoszlopot ál­lítanak fel azon a helyen, ahol aláírták a szocialista munkaversenyről szóló el­ső szerződést. Ez a szerző­dés, amelyet 1929. március 15-én kilenc élmunkás írt alá, vetette meg a szocialis­ta munkaverseny lenini esz­megvalósításában a nyok tulajdonosai biztosítva sító gépkocsivezetők jutal- I legnagyobb tömegeket átfo­vannak közlekedési baleset mazására fordítják. ' gó munkamozgalom alapját. tóstopot. Az idén 35 ezer lyó pénzeszközök egy részét autóstopigazolványt adtak a korábbi gyakorlat szerint kl. Az előző évekhez hason- az autóstopmozgalomban lóan az autó6top-lgazolvá- legnagyobb akitvitást tanú­Emlékoszlop WmSSmWíí Saabó U$*ló - "TITT1/ Sólyom József; • * • «VV/3 % Wé<I HADVISELES Ciceró j^leritkfezik 10. 1943 októberében Rlbbentrop náci külügymi­niszter barátságosan megveregette egyik leg­főbb bizalmi emberének. Wagner követségi ta­nácsosnak a vállát, aztán kiengedte irodájának ajtajárt. Wagner útja egyenesen a hitlerista kémszervezet, a Slcherheitsdienst főnökéhez, Schellenberghez vezetett. Az SD vezetője már várta a követségi tanácsost. Wagner szabad utat kapott nemcsak a kapuban, hanem az eme­leteken is, ahol civjl ruhás, zsebre dugott kezű nácik sétáltak föl és alá. hogy útját állják minden hívatlan látogatónak. Schellenberg harmadik emeleti Irodájának ajtaja egy gomb­nyomásra megnyílt Wagner előtt, amikor az aj­tóban álló őr egy mikrofonba bemondta az ér­kező nevét. Schellenberg Wagner elé jött, és szokatlan előzékenységgel vezette be szobájába. Wagner, úgy látszik, tudatában volt fontosságának, mert amint leült, minden bevezető nélkül elmondta jövetele célját. — A külügyminiszter úrtól azt a megbízást kaptam, hogy részletesen táiékoztassam önt ar­ról az ajánlatról, amelyet Törökországban kap­tunk. A külügyminiszter úr úgy véli, hogy az ügy feltétlenül a Slcherheitsdienst hatáskörébe ls tartozik.. Az „is" szócskát külön megnyomta, ezzel je­lezve, hogy Ribbentrop nem szándékozik telje­sen átengedni az ügyet... Wagner a továbbiak­ban elmondta, hogy von Papén, a német biro­dalom ankarai nagykövete rejtjelezett táviratot küldött a külügyminiszternek, amelyben közöl­te: az ankarai angol nagykövet. Sir Knatshbull Hughessen inasa felajánlkozott a német nagy­követség egyik attaséjánál, s közölte, hajlandó a német hírszerzés részére dolgozni... Schellenberg mosolygott magában, s egy szót sem szólt arról, hogy von Papén rejtjelezett távirata néhány órával Berlinbe érkezése után már ott feküdt az ő íróasztalán is. Természete­sen most sem volt szándékában elárulni, hogy a Sicherheitsdienst ugyanúgy megfejti a kül­ügyminisztériumi táviratokat, mint Ribbentrop emberei, sőt olykor talán még gyorsabban, s előbb kerülnek elemzésre, mint odaát, a né­hány epülettel arrább levő Aussenministeri­umban. E kémszervezet ugyanis nemcsak szerte a világon építette ki hatalmas és jól pén­zelt apparátusát, hanem benn. a harmadik biro­dalomban is. így aztán nem volt nehéz hozzá­jutni a külügyminisztérium! códokhoz, ame­lyekkel az összes külföldi német követségről ér­kező rejtjelezett táviratokat, jelentéseket meg­fejthették. Schellenberg tehát tudta, hogy miről akar vele beszélni Wagner, s milyen üzenetet hozott Ribbentroptól. de nem szólt semmit. Ügy tett, mint aki figyelmesen hallgatja a követségi ta­nácsost. — A távirat szerint az inas fantasztikus ösz­szegért hajlandó az angol nagykövet páncél­szekrényéből megszerezni és átadni számunkra különböző nagy jelentőségű okmányokat. Azt állítja, hogy már eddig is több okmány fotó­másolata van a birtokában, s ezekért 20 ezer fontot kér. Minden további filmtekercsért 15 ezer fontot várna tőlünk ... — Ez valóban érdekes — szólalt meg Schel­lenberg, s szürke szemét az ablakra függesztette, minthH erősen gondolkodna. — Ün mit gon­dol, megéri ez nekünk? — Én nem tudom eldönteni, mindenesetre a külügyminiszter úr rendkívül érdekesnek tart­ja az ajánlatot, de annak elfogadását az ön vé­leményétől teszi függővé. Egyben szoros együtt­működést kér az ügy további bonyolításában. — önnél van a távirat szövege? — Igen. természetesen... — felelte Wagner készségesen, és gondosan lezárt aktatáskájából elővette a megfejtett távirati szöveget. — Tessék — nyújtotta át Schellenbergnek. — Igen... Igen... — mormolta az SD fő­nöke, mint akinek naponta kerül a kezébe va­lami hasonló, s már semmi sem tudja felcsi­gázni az érdeklődését. — Kérem, közölje a külügyminiszter úrral, akivel majd magam is beszélni fogok, hogy szakértőimmel megtanácskozom, elfogadjuk-e az ajánlatot. Elsietni nem szabad, de arra is vigyázni kell. nehogy lekéssünk... Schellenberg felállt jelezve, hogy a maga ré­széről befejezettnek tekinti a megbeszélést. Wagner a szokásos Hitler-köszöntésre lendí­tette karját, s eltávozott. Néhány perc múlva már négyen ültek Schel­lenberg szobájában: egyikőjük a török ügyek szakértője, a másik az angol vonal referense, a harmadik Schellenberg egyik közvetlen tanács­adója. — Gondolkodtam tegnap óta... — mondta az SD nagy hatalmú főnöke, amikor valameny­nyien helyet foglaltak a tanácskozóasztalnél. — Van egv érzésem, amely azt súgja, hogy vala­mi nem stimmel az ajánlatban... Túlságosan kézenfekvő, hogy pénzért akarná eladni a megszerzett iratokat- ez az inas ... — Én ls többször végigolvastam a távirat szövegét, s jó néhány zavaró körülményre let­tem ficvplmes. továbbá egv sor logikus kérdés merült fel bennem — szólalt meg a török ügyek referense, miután engedélyt kért véleményének kifeitésére. — Bennem a következők merültek fel: ki ez az inas; őszinte lehet-e a felajánlko­zása; nincs-e mögötte valamelyik titkosszolgá­lat? Különösen az angol:.. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a köztériéiről Jövünk, megyünk az utcán, a téren, a park­ban. s teljesen termé­szetes számnukra. hogy ami a városban a háza­kon kerítéseken kívül van. az mind közterület. • Mi Is az? Az annak átadott vagy át nem adott, de telek­könvvileg ekként nyil­vántartott közterület, te­hát az utca. a tér. a jár­da. a park. a rakpart stb. Közterületet ren­deltetésétől eltérő célok­ra használni, épülettel. hirdetőberendezéssel, egyéb tárggyal elfoglal­ni csak hatósági enge­déllyel szabay. akkor is általában megfelelő dí­jazás ellenében. • Engedéllyel? Állandó közterület­foglalási engedélyt ad­nak ki például az üz­lethomlokzatokra. Ipar­vágányokra árusítónavl­lonokra. közlekedési táb­lákra, ideiglenest a ven­déglátó üzletek utcai te­raszaira. rakodással kap­csolatos iárdafoglalásra. utcai árusításhoz, s épí­tés miatt szükséges út­elzáráshoz. Szabálysér­tést követ el. aki közte­rületet engedélv nélkül használ, vagv az enge­délv feltételeit nem tart­ja be az építés, bontás törmelékeit 48 órán be­lül nem szállítja el. aki 15 napon belül nem ál­líttatja helyre szaksze­rűen és kifogástalanul a közterületben, útburko. lathsn stb. okozott kárt. • Változás? A közterületek hasz­nálatáról az építésügyi miniszter 1961-ben. s a városi tanács 1963-ban kiadott rendelete gon­doskodik. s ez ma is ér­vényes. Az új Országos Építésügyi Szabályzat már megjelent első köte­te ugvanis ezzel a kér­déssel nem foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents