Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

Bernáth Aurél köszSntése Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, Aczél György, a KB titkára. Ilku Pál. a Politikai Bizottság póttagja. művelődésügyi miniszter szívélyesen köszöntötte Bernáth Aurél Kossuth-díjas kiváló művészt 75. születésnapja alkalmából. Mezőgazdasági szakemberek konferenciái Harminckét időszerű témából szervez szakmai konferenciasorozatot. az agrártudományi egyesület megyei szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával, és a TIT-tel együttműködve. November 17-én a vadászat és vadgazdálkodás helyzetét vitatják meg Vásárhelyen a felsőfokú mezőgazdasági technikumban Fekete Gyulának, az intézet igazgatójának összeállítása alapján. A vita vezetésére dr. Koller Mihályt, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkárát kérték meg. Csütörtökön, november 19én tájunkat különösen érdeklő témát tűznek napirendre Csongrádon. Marsi Mihálynak, az ültetvénvtervező vállalat igazgatójának vitaindítója alapján: a szőlőgyümölcstermesztés és a rekontsrukció problémáit vitatják meg dr. Tompa Béla MÉM-osztályvezető közreműködésével. A marhahústermelés jelene ós a fejlesztés lehetőségei szerepel a november 20-án Vásárhelyen — szintén a mezőgazdasági technikumban — tartandó konferencia programján. A téma szákértőjeként dr. Mikó József tanszékvezető tanár ad tájékoztatást. Bartók-napok Kiállítások, ankét, koncertek, operabemutató A szegedi Bartók-rendez- délben nyílik kiállítás a Horvények november második váth Mihály utcai képcsarfelében sűrűsödnek. Mintegy nokban. ahol megnyitó be17 alkalommal tartanak szédet Papp Gyula, az m. j. programokat, kiállításokat, városi tanács vb elnökhemódszertani tanácskozást, lyettese mond. Este 7 óraankétot, irodalmi esteket és kor, a Szegedi Zeneművészetermészetesen hangversenye- ti Főiskola kórusának és ket, zenei bemutatókat. művésztanárainak BartókMa, szombaton délután 4 koncertje lesz a Lenin körórakor kezdődik a Liszt Fe- úti hangversenyteremben, renc zeneiskola területi Bar- A Mikrokozmosz tanításátók-versenyének döntője, nak pedagógiai problémáiról ahol Bács-Kiskun, Békés és rendez módszertani tanácsCsongrád megye negyedikes, kozást november 23-án a ötödikes és hatodikos zene- Zeneakadémia szegedi tagoiskolás tanulói vesznek részt, zata valamennyi tagozat a május 20-ig lebonyolított zongoraszakos tanárainak elődöntők legjobbjai. Hol- részvételével. November 24nap, vasárnap délután 4 én, kedden este 7 órakor, a órakor a konzervatóriumban Bartók Művelődési Központtartják az énekkarok IV. Or- ban Juhás- Ferenc Kossuthszagos Minősítő Versenyét, , , , . , . ahol többek között Szeged- dlJas költő mond bevezetőt a ről a Délmagyarországi Bartók-emlékesten, aholközAramszolgáltató Vállalat, a remúködik Jancsó Adrienne, Szakszervezetek Általános Nagy Attila, Kovács János és Munkáskórusa, a MÁV Ha- „ . , zánk Munkáskórusa és a szö- Far'aS° Laura- November 25vetkezeti bizottság énekka- én este 7 órakor, a Szegedi ra lép közönség elé. Jancsó Tanárképző Főiskola Barfi.drien"e„és Fa™°° Laura tók-estje lesz a zenemúvékozos folklorestje Lesz no- ,. T vember 18-án, szerdán este szetl szakközépiskola Lenin 7 órakor, a Bartók Béla körúti hangversenytermében. Művelődési Központ nagy- A Muzsika című folyóirat termében. A Beethoven és szerkesztőségének olvasói Sarkantyú Simon tárlata Hozzánk, szegediekhez, festészeti vonatkozásban mindig közel álltak az olyan képek, melyek derűs nyu- vörös, szilvakék, okkersárBartók jubileumra állította , ,,,, , „ _ . _ össze műsorát Ungár Imre ankétján a beszélgetest Feuzongoramúvész, aki a filhar- er Mária főszerkesztő vezeti móniai sorozatban november november 26-án este 6 óra20-án, pénteken este 8 óra- k Bartók Béla Művelő„ kor szerepel a konzervatori- ., . „.. ., , , umban. A november 21-én, desl Kozpontban, ahol masszombaton délután 6 órakor nap délután 3 órakor Kárkezdődő díszhangversenyen a páthy János tart előadást zeneiskola területi versenyé- ü} zenei jei3nségek Bartók nek díjnyertesei adnak kon- ' ., , , „ certet, a Tábor utcai hang- müveiben címmel. Ezen a versenyteremben. November napon este 7 órakor mutatja 22-én, vasárnap délelőtt 10 be a Szegedi Nemzeti Színórakor, a Bartók Béla Mű- ház társulata a Kékszakállú velődési Központban avatják herceg várát — Farkas Fefel Szabó Iván Bartók-dom- renc: A bűvös szekrény c£bormúvét és nyitják meg a mú vígoperájával egy műbudapesti Bartók-archívum sorban. November 28-án anyagából, illetve a szegedi Karc. >s Pál tart előadást a kutatók Bartók itteni kap- Bartók kórusmüvek intonácsoiatait feltáró dokumentu- lásának pedagógiai problémaiból összeállított emlékki- máiról. Földes Imre pedig állítást. Szabó Iván és Papp egy Bartók-művet elemez, a György népi ihletésű alkotá- Vörösmarty utcai művelődésaiból ugyanezen a napon si központban. A Tisza Szálló hangversenytermében rendezik meg november 28án este 7-kor a Szegedi Karnagyi Klub kórushangversenyét, másnap, vasárnap délelőtt 11 órakor pedig Vaszy Viktor vezényletével, Antal István zongoraművész közreműködésével a szegedi szimfonikusok adnak Bartók-koncertet a Szegedi Nemzeti Színházban. temzitású színek használata a legfontosabb kifejezőeszközök közé tartoznak. Téglagalommal, a formák és szí nek finom töltik el az joggal várható, hogy Sar kantyú Simon, Munkácsy-díjas ga, gesztenyebarna és pámuzsikájával zsitzöld tónusai kontrasztembert. így szerűen tompa és világos foltokban vannak képein kétszeres felrakva, melyek biztos budapesti szerkezettel fogják közre a festőművésznek, a Képcsar- hevesen beléjük húzott vonok helyi szalonjában teg- nalakat, amikkel az adott nap megnyílt „virágok, tá- környezet (Zsenyei táj) vagy jak, emberek" együttesét a megjelenített emberfiguválasztékos dekorativitással ra (Gitáros) lényegi karakmegjelenítő tárlata is je- terisztikumát határozottan lentékeny érdeklődésre tart- ragadja meg. Olykor egy hat számot Szegeden. konkrét képcím (DohánySarkantyú Simon, az egy- szedők), illetve ábrázolandó kori Rudnay-tanítvány, ma jelenet szinte csak ürügy képzőművészeti főiskolai ta- arra, hogy a színköltészetté nár, 1950 óta kiállító mű- absztrahálódó festészetét a vész. Rendszeresen vesz valósághoz kapcsolja, -észt hazai és külföldi kiál- Sarkantyú Simon piktúráíításokon. Művei szerepeltek ja veszítene súlyából, ha öbbek között Párizsban, a nem emlékeztetne bennünooszkvai (1958) ceí biennálén, Kairóban és Tokióban. Vendégművészünk mosta és velen- ket a művész arra, hogy a Varsóban, harmóniák közepette is gondolnunk kell azokra a romboló erőkre, melyek ni, szegedi tárlatán legtöbb egyéni és társadalmi boldoga virágcsendélet, melyeketa Ságunkat veszélyeztetik. Jelestő imponáló mesterségbe- képesen kifejezett Mementóli tudással, könnyeden és sorozata bár felkavarja — Tegánsan hozott létre, hangsúlvozva a változatos formákban és színekben messé hangolt pompázó növények — tuli- ket, sőt az a pánok, cineák — ellenálla tárlaton látott csendéletek és tájképek által kelleérzéseingondolat. melyre lapjain asszociatíve hatatlan báját, melyek szem- utal, szorongást keltenek gyönyörködtetően hatnak a bennünk. De ugyanakkor nézőkre. Sarkantyú piktúrájában, így a tájképeinél (Park) is a fény-árnyék ellentéte és a felfokozott imbecsültebbé teszi számunkra a Béke és Szépség megvédendő értékeit. Szelesi Zoltán SZEGEDI na I bp p q jt MUNKÁSÉ o Epilógus nyébe a társadalmi érdek. Ez miként falaz, esztergál, szeaz osztály tette magáévá leg- rel. szab. Ez az élet alfája, hamarabb és leginkább azt És mindiárt ezután követkeMesszi van már ennek a az elvet, hogy a szocialista zik a társakhoz, a munka riportsorozatnak az eleje, va- társadalomban az egyéni bol- szervezte közösséghez való lahol szeptemberben. Sok dogulás csak a közösség ér- viszony. A kihúzások, a ténkerdóst megfogalmaztunk és dekének keretében valósít- i'ergők nagyon sokszor kesok embert megfaggattunk a ható meg. Ez az osztály tudia mény leckéket kapnak az mai munkáséletről, hátha ki- legjobban egymáshoz igazi- igazi munkáskollektívában, kerekedik belőle a kép: ilyen tani „ gazdaságot és a poa munkásosztály ma, így él. útikét. Ez az osztálv érzi Kg dolgozik, boldogul, töpreng... meg legelőbb, ha valahol va- ^^ S ki is kerekedne valami lami ellene dolgozik társaténvleg ha csupa tipikus dalmi céljainknak, és a legdolgot keresgéltünk volna, türelmetlenebb is az ilyen vagyis nagyjából a társada- esetekkel szemben, lom természete és rendje szerint ívelő sorsokat, az általánoshoz közelítő gondokat, meg átlagos örömöket. De nem valamiféle boldogságleltárt akartunk csinálni, és nem is panaszkönyvet írni — inkább a gondolatok és az Bizonvára feltűnt másoknak is. hogy egy kovács vagv egy fonónő valóságos közgazdasági kiselőadást tartott, színesen és érdekesen az újságírónak. Ez ugyan csak egy mákszem abból, amivel Lenyűgöző a munkasok a munkásság szellemi érdekigazságérzete. Minthogy osz- lődése és műveltségi színvotályméretben elemük a tisz- nala növekedett, de ugyan__ „„ tesség. a legtisztább társa- csak a gazdára vall. Részt érzések zsilipjét szerettük dal°m megvalósítása az ide- kér a munkás a közvetlen volna fölnyitni Hiszen a ke- aliuk- Fájdalmas a munkás- gazdálkodásból is. nemcsak a nyér meg a szalonna mindé- ember számára, ha kapzsisá- politikából, és részt is tud nütt megkerül, ruha is va- got 4at* ba igazságtalanságba benne venni, már nemcsak lamilyen emberi hajlék is. ütközik, ha kivételezéssel, formálisan és a politikai eszszórakozás is jut. A naturá- korruptsággal vámolják a hi- közökön keresztül, hanem lis gondokon messze túl. sok- tét- HA KŐRÖS felkapaszko- közvetlenül i6. S vágyait nem kai érdekesebb és izgalma- d°ttakat lát olyan helyen, vakon fogalmazza meg mesabb a munkásmagatartás, a ahova C6ak tisztesség emel- sebeli három kívánságok munkásgondolkodás. Aho- det' a sorából való embert, szertelenségével, hanem szágyan a legelején is megfő- ha érzéketlenséggel találko- molgató. latolgató elméve' galmaztuk: annak firtatása, zik- ® kifejezetten elönti a Egyik riportalanyunk sem hogy mit tart a munkás ar- harag, ha fircangolni akar- álmodozott kétszeres bérekről, amit a gyárban a tár- iák. mert valami nem tet- ről vagy kolbászból való kesadalomban és magában a szett neki. Pedig mondani rítésről, de azt. szinte mindnagy történelemben művel? akarja a magáét, igenis mon- egyikük megfogalmazta, hogv S miközben tényleg úi his- danl! Va® érzéke, szeme ah- igenis jól akar élni a muntóriát ír, miként változik hoz. hogy mit kell jobbítani, káia után. Még korántsem maga is? Itt a vége, s illendő öszszerakosgatni. ami tanulságul a sorozatból megmarad erősíteni, s mit gyomlálni, elég neki a szépből, a jóból. Kéri. követeli tulajdonosi jo- ami a keze alól kikerül, de gait amelyeket csak akkor annak biztos reményében érezhet, ha szavának súlya szorosabban is fogja a szervan. Az ma már kevés a de- számot, mokráciából. ha csak mond- ^^ o hatja az ember a magáét. A mi demokráciánkban úgy 11hat. amire ió szívvel és jó lik- h°KV foganatja legyen az meggyőződéssel bólint Feren- értelmes szónak, czi István is. Fodor József is. Soczó Kornél is. Miklós An- Kl talné is — hogv csak néhány ^^ nevet említsünk újra a ri- Sokszor elmondjuk mi azt. portalanyok hosszú listájáról, hogy az úiiárendezeti .rangTanulság pedig azért kínál- SOrban" a munka a legna- _ kőzik elég rendesen. Kezd- gvobb csillag. Ennek a mér- ságai riportsorozatunk révén hetnénk a sorát azzal is. hogy cének is a munkásosztály is nagyobb erővel sugároznak a munkások, akiket megszó- köreiben a legnagyobb a ko- a társadalomra, nem hiába molysága. Ott kezdődik a má- választottuk a témát, sik ember megítélése, hogy Sz. SIMON ISTVÁN Nem lehet mindent az általánosítás rangjára emelni de akárhol kérdezgettük n munkásokat, ezek a morális és magatartásbeli követelmények és készségek kerültek a noteszlapokra. S ha a munkásságnak ezek a tulajdonlaltattunk. mind túlnéztek a maguk ablakán. A gyár és a család, a város és az ország, az egyéni sor és a közösség mindig párban jár gondolatuk ösvényein. Az. amit nagyokosan és elvonatkoztatva társadalmi szemléletnek vagy nézőpontnak nevezünk. a java munkásban teljesen természetesen dolgozik. Ha a gyerekei sorsát latolgatja. ha a kollektív szerződést olvasgatja, mindig beleszól döntésébe vagy véleméBemutatták az üj körműsort Majdnem öt esztendeje, kásszállások lakói számára 1966. április 5-én tartotta el- rendszeresen kulturális műső előadását az a művész- sort biztosítson. A rövidesen brigád, amely a szegcdi jubiláló színészbrigád tegnap színház tagjaiból az SZMT délután a Juhász Gyula műkezdeményezésére azzal a céllal alakult, hogy a munTanulságos vereség Vas megye nyerte a középdöntőt Sajnos, vesztettünk. Kár Jobbak voltak a vasiak, ismerték fel. Pedig a mi volt játék előtt a SZEOL-t Nem érezhetjük magunkat adottságaink alapján még emlegetni. A futball. úgy sorsüldözött veszteseknek. A Sövényházi Márta írásának látszik, nekünk csak balsze- vetélkedő persze játék, s részletét is ismernünk kelrencsét hozhat. Persze nem nincs okunk arra, hogy mar- lett volna, emiatt vesztettük el a Ti- cangoljuk önmagunkat. De Szó se róla, nemcsak a szán innen, Dunán túl rá- az mégis furcsa, hogy élei- Vas megyeieknek, a csongdiósvetélkedő középdöntőjét, miszeriparunik, amely szerin- rádiaknak is voltak nagy Azért vesztettünk, mert a tünk világhírű, termékeinek pillanataik. A játék dereka vasiak jobbak voltak. Meg- minőségével éppenhogy csak táján már-már úgy látszott, érdemelten kerülnek helyet- egy-két ponttal tudta meg- megváltozik a kezdettől tünk a döntőbe. előzni a vasiákat. Az sem rosszul álló helyzet. Sajnos Nem volt túlságosan nagy tanulság nélküli, hogy a va- semmi sem változott meg. szerencsénk a játékhoz, ez lóságnak ebben a versenyé- Mi adottságaink színvonala tagadhatatlan. Amikor pél- ben minden ágban lemarad- alatt, a vasiak adottságaik dául versről volt szó — iga- tunk. A vasiak 10 ezer négy- színvonala fölött szerepeltek; zat kell adnunk a reklamáló zetméterrel több járdát épí- ez a végeredmény. Mocsár Gábornak —, senki tettek, üzemeik eredménye- Hogy mi volt ennek az se gondolt Pósa Lajos szer- sebben dolgoztak. Az sem oka? A rossz szervezés? Nem zeményére; Szegeden ő ma elhanyagolható dolog, hogy tudhatjuk. De hogy érdemes már nem tartozik az iroda- bár nekünk van egyetemünk, lenne rajta elmélkedni, az lomba. Nem volt szerencsénk a vasiaknak meg nincs! biztos. Mert esetleg ezáltal Jókai levelével sem. Az a mégis ők felismerték Mikes nemcsak egy hasonló vetéllevél ugyanis csakugyan Kelemen egyik levelének tö- kedőn tudnánk jobb eredKossuth Lajosnak szólt. De rök fordítását, mi viszont ménnyel kirukkolni, hanem még ha az ezzel vesztett nem ismertük fel József At- talán több járdát építenénk pontokat nyertesnek ven- Tiszta szívvel című ver- üzemeinkben jobban dőlnénk is, a különbség olyan . .. goznának és boltjainkban nagy volt — !>6:88-ra vesz- dan fordítását. Arról jobb élelmiszereket kaphattettünk —, hogy hátrányun- már nem szólva, hogy Mes- nánk. kat nem hozná be. terházi szövegét is a vasiak ö. L. velődési házban Hangosan gondolkodom címmel mutatta be idei első körmúsorát, Tóth Béla József Attila-díjas író szokatlan hangú öszszeállítását. A mai élet visszásságait bemutató műsor Csurka István Interjú egy mai koldussal című jelenetével indul. A szituáció, amelyről a rövid írásmű szól, extrém, de a tanulságok nagyonis köznapiak. Szilágyi György Miért című verse, Kelen László Tízórai szünetje ugyancsak elgondolkodtató tanulságokkal zárul. A músorösszeállító Tóth Béla címadó monológja, a Hangosan gondolkodom, a mai falusi életből választja tárgyát. Csurka István Kétezer minthogy című jelenete a hamis jelentések gyártóit veszi célba. Végül Váci Mihály Te bolond című verse kontrasztos ellenponttal zárja az összeállítást. A műsor szórakoztató és tanulságos. Dicsérendő vonása az is, hogy az ének nagyobb szerepet kapott benne, mint a korábbi műsorokban. Nagy kár viszont, hogy a dalok közé műdalok, magyar nóték is keveredtek. A műsort Vass Károly, a -zegedi színház vezető rendezője rendezte, s közreműködött: Csizmadia László, Eötvös Erzsi. Gémesi Imre, Harmqth Éva, Katona András ée Kovács Gyula.