Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

TAíAMfAP. 1970. NOVEMBER 15. korszerűsítés községekben Évről évre több pénzt költenek a szegedi járás egészségügyi, szociális létesítményeire. Legutóbb is az egészségügyi és szociálpolitikai csoport felmérte azokat az épületeket, amiknek a rekonstrukciója 1971-ben megoldható. Így többek között Szatymazon felújítják a körzeti orvosi lakást 250 ezer forintos költséggel, Pusztaszeren pedig a körzeti orvosi lakás felújítása mellett a rendelőről sem feledkeznek meg. 120 ezer forintot szánnak erre a célra. A domaszékieknek régi kívánsága, hogy a tanácsadó rendben legyen, jövőre 320 ezer forintot kapnak erre a célra. Az üllésiek a körzeti orvosi rendelő felújítására 60 ezer forintot, az újszentivániak pedig a bölcsődére 100 ezer forintot költhetnek. Eredményes év a népművelésben Közei 700 előadás — Dijak, jutalmak Tegnap délelőtt Szegeden, a járási tanács végrehajtó bizottságának tagjai megvitatták a járás népművelési tevékenységét és 1971. évi programját. Ezt követően Kiskundorozsmára látogattak, ahol a nagyközségi tanács vb-munkáját értékelték és megvitatták a további feladatokat. Igen eredményes évet zárt a népművelés a szegedi járásban. Ehhez a népművelők nagy segítséget kaptak a társadalmi és tömegszervezetektől. De az sem lényegtelen, hogy éltek az adottsásének 100. jubileuma, nagy lehetőségeket adott az eredményes népművelői munkának. Továbbá a május 14— 16. között megtartott Országos Népművelési Konferencia is segített, sürgette a közművelődés korszerűsítését, az igényesebb eszközöket, a szocialista hazafiság tudatosítását stb. Az idén például az ismeretterjesztő előadásokat a szegedi járásban a tervezetnek megfelelően teljesítették. A megtartott 680 előadás közül 35 százaléka volt természettudományos, 65 százagokkal, különösen a két léka társadalomtudományi, nagy évforduló, felszabadu- Megnőttek a minőségi köveiásunk 25. és Lenin születé- telmények. Az előadók felIskolabuszok Csongrád megyében elsőnek a makói járásban szüntették meg a tanyai általános iskolákat. Egy kisközség — Kövegy — kivételével befejeződött a körzetesítés is. A makói járás 16 községének általános Iskoláit az idei tanévre 10 igazgatóságba vonták össze. A távolabbi helyekről naponta iskolabuszok szállítják a gyerekeket az oktatási intézményekbe. Érik a fény Új filmek Bajom van a címekkel, nem húznak be a moziba. Itt van az Erik a fény, a pusztába kiáltott borsó, vagy a falra hányt szó képzavarát kelti, s nem egészséges, könnyen kitalálható szándéka szerint magasztosai, felemelőt kifejező asszociációt. Lévén, hogy általában érni a gyümölcs szokott, ellenkező esetben tartják róla; éretlen. Hiába protestál Szemes Mihály rendező József Attila versének címére: az Erik a fény sokkal inkább sematikus filmbrosúrak üresen kongó álpátoszát idézi. Szerencsére csak addig, míg elkezdődik a vetítés. Akkor viszonylag kiderül, nincs szó sémákról, az Erik a fény más indítékú, tisztességes vállalkozás. Mondhatnók, hiánycikk, hiszen a műszaki értelmiség életritmusa. problémavilága nem főbérlő a hazai filmtermésben. Kevés látnoki tehetséggel elképzelhető, mily örömmel fedezte fel Szemes Mihály Kamondy László forgatókönyvében a ritka lehetőséget, mellyel a „problémázó értelmiség", a nehéz emberek újabb fejezete kenéző, mennyiben sikerül a pedáns műszaki fésültségből művészetet komponálni. Az Erik a fény nem jut messzebbre a próbálkozásnál. Embereket látunk önmagukkal, egymással küszködni, vitatkozni, örülni, elkeseredni, kapcsolatba kerülni anélkül, hogy egyszerre hallanánk kí közösségükből az együvé tartozás, a tartósabb szakmai emberi együttélés belső hangjait A futó szerelem elmúlik, a súrlódási felületek hamar lecsiszolódnak, az igazgató jóságos mikulás, a feleség könnyen megbocsát, a tériszanyos felmászik a toronyba — a nagy egyetértésből csak Bittermann főmérnök elegáns külföldi érdeklődése enged valami sátánit megsejteni, Básti Lajos arcáról. A néző már-már szurkol valamicske sötét pontért, a tagadás szelleméért, ami „széthúzná a mezőnyt", drámai feszültséget teremthetne — mindhiába. Tiszta emberekkel van dolgunk, túl tisztákkal. Az Érik a fény érdekessége, hogy benne több szegedi színésszel is találkozunk: Kovács Jánossal, Bicskey Károllyal, Pipacs szerepében Kovács Zsuzsit látjuk, a kísérőzenét az ugyancsak Szegedről Indult Durkó Zsolt készítette. Másik érdekessége a színes technika. Az előzetes szakmai vetítésein megjelent rendező meglepetten tapasztalta, nem az eredeti színeket látja. Állítólag olyan kópiák is készültek, ahol a megálmodott színeket az eddigi legjobb kivitelben kaphatná a néző. Csak nem Szegeden. Miért? N. L rülhet filmvászonra. Az Elképesztő! Lélegzetelállító! Rómeó és Júlia „Varázslatos! Kápráztató! Hussey, Rómeó szerepét peigazsághoz tartozik, Kamondy László is úgy fedezte fel egy mérnök naplójában a Valóság 1966-os számában —, s a dátum sem hanyagol— ezeket a felkiáltójeles jeldig a 17 éves Leonard Whiting játssza. Fiatalságuk el' mondatunk. Aki látta a fii- őket; jól választott. Nemmet, tudja, hogy az elragad- csak fiatalságuk, hanem tehetségük miatt is. A film Rómeója és Júliája ideális tatás indulatszavai legelegánsabb és a most a legmélyebb kritikai elemzés pót7 reneszánsz figura és ideálilására is képesek. Az olasz rendező filmváltozata Shakespeare remekéről páratlan san mai fiatal. Az örök fiatalság megszemélyesítői ők drámai ketten. abban, De nemcsak ők ilyen nazőket írták a világlapok és a lenére mindketten hivatásos szaklapok, a Life, a Kine színészek; négy éve játszaWeekly, a Saturday Review nak különböző londoni színés a Mc Cals Zeffirelli új padokon. Zeffirelli 300 fiatal ható el: az új mechanizmus filmjéről. Mást mi sem színész közül választotta ki csecsemőkora. A film a hazai tévéadások műszaki előkészítésének, kitalálásának, megtervezésének : megvalósításának hőskorát idézi. Az operatőr a kékestetői adótorony munkálatainál indítja el felvevőgépét, és a sikeresen átadott tokajinál állítja meg, miközben a vasakaratú konstruktőr (Vas Máté!) Agyonhajszolt, éjt nappalba dolgozó kollektívájáról kiderült: a mostoha körülmények, a technikai nehézségek, korszerűtlen eszközök dacára is magas színvonalú munkát végeznek, tőlük rendelnek berendezéseket külföldre, Ausztriába. Enynyi a tényszerű anyag, ami önmagában is hálás lehetőami a klasszikusok bemuta- gyón fiatalok, hanem tinédtásának legfőbb értéke és zserek a többiek is, akikben egyben legfőbb nehézsége: a mához való közelítésben. A a két veronai család ellentéte tettekké válik. Zeffirelli Rómeó és Júlia filmváltoza- bizonyos részeket és jeleneta hű a színpad nagy varázs- teket kihagyott Shakespeare lójához cselekményben és drámájáétól. De ez lényegteszövegben egyaránt, s mégis len, megszokott rendezői ség a világszerte megbecsült ietctöbb rendező. magyar műszaki értelmiség szép szavú hőskölteményéhez. A baj ott kezdődik, hogy a főmérnököt. konsfruktőrt, technikust nem elég agyagból gyúrni, tekercsek, gépfalak áramkörébe állítani — életet ts kellene lehelni beléjük. A hasonló típusú filmek gondjainak újrafelismeréséhez érkezik a századi gyakorlat. Az igazi különbhűséges ség a nagyszámú fiatal álnem landó jelenléte: az olasz látványos trükke;l„ film „megfiatalította" Shaikesazzal valósítia meg. peare-t. Illetőleg pontohü sabban — valljuk be — nem a is őt, a szerzőt, a színház mindmáig legnagyobb alkolényeges tóját, akit ahogyan telnek az évszázadok, egyre jobban becsül az emberiség, hanem a konvenconális, tudálékos és töményen huszadik szellemű. S ezt a hűtlenséget Zeffirelli valami hanem hogy sokkal inkább Shakespeare-hoz, mint Tudjuk, milyen Shakespeare drámájában a két címszeret lő szinte gyermeki fiatalsága. S mégis, annyi színházi előadás és öreges előadásokat. Üi fényfilm után Rómeót és Júliát ben ragyog ebben a filmben talán most láthatjuk először Shakespeare, de ez a fény az olyan korúnak, ahogyan az igazi, az eredeti. Zeffirelli angol drámaíró elképzelte hűtlensége a legigazibb húőket. Zeffirelli filmjében Jú- ség. lia szerepét a 15 éves Olivia ö. L. készültségének és kiválasztásának — több helyen tudományos fokozattal rendelkező szakelőadót hívtak —, másrészt a szemléltetésnek is megnőtt a becsülete. Igen rövid időn belül népszerűvé vált a szegedi járásban is az Ünnepelj velünk mozgalom. Ennek szervezésére járási operatív bizottság alakult. Ez irányította, szervezte, ellenőrizte és bírálta a mozgalom akcióit. Jellemző, hogy a község,i íalusi művelődési házakban működő öntevékeny csoportok közül 48, s egyéni versenyzők közül 89 küldte be nevezését. Nem kisebb eseményekre került sor ebben a művészeti mozgalomban, mint a vers- és prózamondók versenyére Algyőn, jubileumi szellemi vetélkedőre Balástyán, az ifjúsági klubok közreműködésével, járási folklórfesztiválra Ülíésen, az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok bemutatójára Kisteleken, a Lenin-centenárium alkalmából stb., stb. A bemutatók igen színvonalasak voltak, s bebizonyították ismételten, hogy a műkedvelés ma ls közel áll a dolgozó emberekhez, dalolnak, táncolnak, színdarabokat adnak elő. szabad idejük jelentős részét feláldozzák a sikeres szereplésért A zsúfolt nézőtér viszont azt bizonyította, hogy a színvonalas rendezvény megértő közönségre, telt házakra talál. Az Ünnepelj velünk mozgalomban nyújtott kiemelkedő teljesítményért a következő csoportokat és egyéni közreműködőket részesítették jutalomban. A művészeti díjat s vele 5 eaer forintot a kisteleki művelődési ház ifjúsági színpada, ugyancsak a művészeti díjat s 5 ezer forintot, a sándorfalvi művelődést otthon citerazenekara, valamint művészeti díjat s 5 ezer forintot nyert, az üllésl művelődési ház néptánc csoportja is. Tóth Andrásné tápéi népdalénekest 600 forinttal, Tóth Irén kisteleki versmondót 300 forinttal, Stróhner Józsefné tápéi rendezőt 600 forinttaL Szilágyi János kisteleki rendezőt 1000 forinttal és Petres József forráskúti művelődési ház igazgatót 800 forinttal jutalmazták. Igen szép eredményeket értek el a honismereti szakkörök is. Kiemelkedő szakköri munkákról adtak tanulságot az énekkarok közül a kiskundorozsmai, a zákányszéki * fotó- és kisfilm szakkörök közül a balástyai, forráskúti, rúzsai, tápéi, mórahalmi, zákányszéki szakkörök. HiTKÖIMIlPfl K Amíg a buszra várunk Fiatal költőnőnk kötete jelent meg ilyen címmel a könyvesboltok kirakatában. Ebből megtudhattuk, hogy — úgy látszik — nemcsak Szegeden várunk sokat a buszra, hanem országszerte ez a helyzet: a sok időt rabló várakozás közben akár regényt is kigondolhat az ember. Hacsak azzal nem tölti idejét, hogy nyomdafestéket nem túró formába öntse a busz körül forgó gondolatait. bizonyos, drága 9-es sokszor éppen akkor nem jön, amikor kellene, vagy gondol egyet, és két-három perccel hamarább nekivág útjának. A szeszélyes busz akkor — stílusosan — fújja a legtöbb benzlsfüstöt utasai orra alá, amikor (a nem csúcsidőnek tartott napszakban), délután 5—7 között hagy ki egy-egy járatot, minek következtében nem képes fölvenni a két Csöppet som vigasztalja busznyi várakozót. A kihaazonban. az embert, hogy más is osztozik idegességében. A tarjániakat sem, akik alig, hogy föllélegeztek volna, mert úgy tűnt, hogy érdemes tíz-húsz percet várni a buszra: máris gyások eredménye pedig az, hogy a több buszra való utas egyszeri szállítása nagyon megviseli az amúgy is nyöszörgő kilenceseket. A fiatal költőnő könyve megízlelték a buszravárók mindössze 86 oldal. Onnan nagy közösségének keserű somsát. Az ő buszuk ugyanis kiszámíthatatlan. Az a tudom, Amig a vártam. hogy kiolvastam, tarjáni buszra Esik, esik csendesen Különös egy város va- rász utcán — ez egy kisse gyünk. Csak azt tessék szokatlan. Képzeljék csak megfigyelni, hogy itt minden másképp van. A Kárász utcán például akkor is esik néha, ha derült az ég. Csakhogy nem a csendes eső pereg le az ereszen, hanem a fal potyog le a korhűre dekorált házakról. S nem is csendesen, hanem jól észlelhető robajjal, nem is számítva az érzékenyebb lelkű hölgyek sikolyát. Megértené az ember például ezt a csendes falhullást ls, hiszen ősz van, ha mondjuk egy-egy patinásabb fal kezdene potyogni. (Abból is van elég városunkban.) De hogy a Kael, hogy mennyivel romantikusabb, ha az ember fejére egy patinás öreg ház dől rá, s nem egy panelcsoda! Az ereszre egy szavam sincs, az ereszt azt megcsinálták. De a pergés, pergés, az ma is igaz. Mert ahol nem a fal hull, ott a festés pereg. Például a közismert Sellő-házról. Ja kérem, az idő vasfoga! Az nem ismer kegyelmet, és nem kopik el soha. Valószínűleg azért nem, mert mesterember kezemunkája. Veress Miklós Húszéves a posta hírlapszolgálata Az idén: egymilliárd sajtótermék A postai hírlapszolgálat ügyi miniszter első helyettebevezetésének 20. évfordulója alkalmából csütörtökön, tegnap ünnepséget rendeztek a posta-vezérigazgatóságon. Az ünnepségen megjelent Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Horn Dezső, a közlekedés- és postaKépernyő • ar • • • • • • • • Köszönjük, jól vagyunk Szerda e6te megjelent egy társtalan vállalkozás, a nedokumentumsorozat bekö- gyedszázados jubileum pezsszöntő inzeltje, a Hogy érzi gő igyekezetében több hanuigát, elvtárs? Első fejezete sonló indítékú műsorral taaz egykori nagygyűléseken lálkoztunk már a tévében, harsonázó fiúkat kereste fel, Sajnos ez a sorozat valaszóiította meg tévékamerák mennyi közül a legverszegéelött. A sorozat nem hivatá- nyebbet ígéri. Amennyire elsős rendezője, Radványi De- só részéből kitetszik, hangvézső elmondta a tévéújságban, tele bátortalan. Rossz szocioKi tud róla? felhívásuk nagy lógus, akinek tesztlapja a visszhangra talált, belőle társadalmi közérzetre kérprofitálnak. Száz embert ke- dezve beéri ilyen válaszokrestek fel az 1945—49-es hazai megmozdulások fénykékal: köszönöm, jól vagyok. Futó családi, albumokat lapén felismert résztvevőiből, póznak fel, Balogh Mária hússzal készítettek riportot riporter koccint presszóban — s mindenekelőtt érdekes- az elvtársakkal — csak épségre törekedtek, a társadal- pen nem halljuk, amire nami közérzetről faggatták gyon kíváncsiak lennénk: őket, találkozni akartak „azzal a nemzedékkel, amely a hogvan látják társadalmi, gazdasági, kulturális és más felszabadulás óta személyes viszonyainkat azok, akik ügyként vállalja a szociális ta forradalmat". A program így önmagában "TÜ'-, " is szép: izgalmas, kell. Még nallaKazt is hozzátenném. nem elejétől fogva, közvetlenül vagy közvetve, maguk csiL N. se, a posta vezérigazgatója összegezte a hírlapterjesztés két évtizedes fejlődését. A posta húsz esztendővel ezelőtt hozta létre az egész országra kiterjedő hírlapterjesztést. Azt megelőzően legalább kétezer olyan település, falu, lakott helység volt az országban, ahol nem árusítottak újságot Éppen ezért a szárrvsze*j fejlődés vidéken a legszembetűnőbb. Falvakban, tanyákon 20 éve 4—5-féle lapot lehetett kapni, ma legalább 50félét kínálnak a postások, a hírlapterjesztők. Az elmúlt két évtized alatt a forgalom több mint háromszorosára növekedett, 1950-ben 350 millió sajtóterméket adtak el, az idén több mint egymilliárddal számolnak. Az; előfizetők száma a húsz év előtti 1,5 millióról 6 millió fölé emelkedett A „standokon" és az egyéb árusítóhelyeken a húsz évvel ezelőtti havi 8 millióval szemben ma már 30 millió lappéldány fogy. A legutóbbi 10 esztendő alatt 600 korszerű hírlappavilont és egyéb árusítóhelyet létesítettek, s jelenleg az országban 50 hírlapbolt is nüködik. A posta a következő években újabb 300—400 hírlapárusító helyet állít fel, csaknem 90 millió forintot fordít a hírlapterjesztés gépesítésére, gépjárművek, kerékpárok, kiskocsik beszerzésére. (MTI)