Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1970. NOVEMBER 12. De Gaulle búcsúztatása Colombey-le*-Deux-Eflises temetője, az elOterorn Anne de Gaulle — az elhunyt tábornok leányának — .síremléke. Ide, lánya mellé temetik esütörtflklln a franciák tttődlk köztársaságának megalapítóját. (Telefotó — Al»—MTI—KS) © Párizs (AFP) Uralkodók, elnökök, állam­és kormányfők — mintegy nyolcvanan — vesznek részt ma a párizsi Notre Dame­ban azon a gyászmisén, ame­lyet a szerény Colom bey-les­Deux-Eglises-í temetéssel párhuzamosan rendeznek Charles de Gaulle emlékére. A misét Francois Marty bí­boros, Párizs érseke celebrál­ja. A de Gaulle tábornok el­hunyta alkalmából rendezen­dő gyászszertartáson az aláb­bi összetételű szovjet kül­döttség vesz részt: Nyikoíaj Podgornlj, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke (a küldöttség ve­zetője), Ivan Kazanc vasko­hászati miniszter, Szemjon Kozirev külügyminlszter-he­lyettes Vaszilij Csujkov marsall és Valerian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykö­vete. Jelen lesz Nixcm, az Egye­sült Államok elnöke, akit elkísér Rogers külügymi­niszter is. Podgornij szovjet államfő és Nixon amerikai elnök megérkezését éjfél útónra vártáik. Egy római AFP-je­lentés szerint a korábbi fel­tételezésekkel ellentétben, Gromiko szovjet külügymi­niszter nem szakítja meg olaszországi látogatását, és következésképpen valószí­nűtlen, hogy részt vegyen a de Gaulle emlékére rende­zendő szertartáson. Az AFP tájékozott forrás­ból úgy értesült, hogy a francia elnök megbeszélést folytat majd Nixon amerikai elnökkel és Nyikoíaj Podgor­nijjal, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének el­nökével. A de Gauilet halála alkal­mából rendezendő párizsi gyászszertartáson Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének személyes képvise­lőjeként hazánk franciaor­szági nagykövete, Mód Péter vesz részt. A csütörtöki napra Fran­ciaországba nemzeti gyászt rendeltek el, az üzletek, hi­vatalok, szórakozóhelyek, is­kolák zárva lesznek. Az ország más városaiban ugyancsak rendeznék gyász­szertartásokat és megemlé­kezéseket. De Gaulle holttestét a Co­lombey-les-Deux-Eglises­ben levő családi villa egyik szalonjában ravatalozták fel, tábornoki uniforgiisban; a ravatalt francia nemzeti lo­bogó takarja! A tábornok kezel között rózsafüzér: VI. Pál pápa ajándéka ... A Szovjetunió 2017-ben ENSZ-vita Rhodesiáról © New York (Reuter) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden összeült, hogy döntsön Burundi, Nepál, Si­ertm Leone, Szíria és Zambia határozati Javaslatáról. A javaslat felszólítja Angliát, hogy csak akikor adjon füg­getlenséget Rhodesiának, ha annak afrikai lakossága a fehérekkel egyenlő jogokat élvezhet. A Javaslat értelmé­ben az ENSZ által a rhode­siai kormány ellen megszava­zott valamennyi szankció to­vábbra is érvényben marad­na — ugyanakkor felhívást intéznek minden államhoz, hogy tagadják meg az elis­merés minden formáját Ian Smith kisebbbségi kormá­nyától. A vitában felszólalva Ma­lik, a Szovjetunió képviselő­je hangoztatta, hogy külső támogatás nélkül a dél-rho­deslal fajüldözők nem száll­hatnának szembe az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmával, nem hagyhat­nák figyelmen kivül az ENSZ felhívásait és határo­zatalt. A szovjet delegátus megállapította, hogy Smith rendszerét elsősorban a Dél­afrikai Köztársaság és Por­tugália támogatja, de Angli­át és néhány NATO-beli szö­vetségesét is felelősség terhe­li azért, hogy a fajüldöző rhodesiai rezsim fennmarad­hatott. Sir Colln Crowe angol delegátus a határozati javas­lat ellen érvelve jellemző módon csak azt tudta fel­hozni, hogy „Anglia nem engedheti meg, hogy Rhodé­siával szembeni tárgyalásai álláspontját kívülről írják elő". Ezután a tanács szavazott a határozati javaslatról. 12 küldött megszavazta a terve­zetet, Franciaország és az Egyesült Államok képviselői tartózkodtak a szavazástól, az angol delegátus pedig a javaslat ellen szavazott. Ez­által Anglia ötödszőr gya­korolt „vétójogot" a tanács­ban és ez évben már másod­szor tett érvénytelenné egy elfogadott határozatot a rho­desiai kérdésben. Tárgyalás Tripoliban © Trlpoli (MTI) Szerdán folytatta munkáját az afro-ázsial szolidaritási szervezet tanácsának 9. kon­ferenciája. Megkezdték mun­kájukat a konferencia poli­tikai, szervezési és gazdasági bizottságai, megkezdődött a határozattervezetek előzetes kidolgozása. A szerdal ülésen Jusszef el Szebai, a szervezet főtitká­ra 12 pontból álló akcióprog­ramot terjesztett a konferen­cián képviselt 70 ország kül­döttei elé. A terv előirányozza az im­perialista agresszió ellen küzdó indokinai és délkelet­ázsiai népek, az imperialis­ta izraeli agresszió ellen harcoló arab nép, a portugál gyarmatokon és Dél-Afriká­ban a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen vívott küz­delem fokozott támogatását és az gfro-ázsiai szolidari­tási mozgalom fejlesztését. Aticlrnj Gromiko szovjet Külügyminiszter háromnapos nivatalos Ulogatánra Olanzorizágba érkezett. Képünkön: Gromikót a ró­mai repülőtéren Aldo Moro olasz külügyminiszter fogadia. (Tele­lőm — AP—MTI—KS) O Vizsgáljuk meg e ter­vek második csoport­ját, amely a XXI. század el­ső évtizedeiben átalakítja a világ szocialista eevhatodá­nak arculatát. Mindenekelőtt a mesterséges tavakról van 6zó. melyeket a nagy folyók folyásának szabályozásával hoznak létre. Mitrofan Da­vidov szovjet mérnök már húsz évvel ezelőtt javasolta, hogy Nyugat-Szibériában épüljön egv 300 000 négyzet­kilométer területű víztároló. A terv szerint e mesterséges tó a 6zéles Ob folvó elre­kesztésével és a szomszédos Jenyiszej néhány mellékfo­lyójának szabályozásával jön­ne létre. A terv számol az­zal hogy az Ob vizét, a ter­mészetes szintkülönbség se­gítségével. 2500 km távol­ságba. egészen Közép-Ázsiá­ba 6ikerill elvezetni, ahol sok a napfény és termékeny a ta­laj. de kevés a csapadék, és ez az Arai-tavat a teljes ki­száradással fenyegeti. Ma már a műszaki-tudományos lehetőségek olyanok, hogy a föld termékennyé tételének egyetlen terve sem jelent pusztán fantáziaszüleményt. Természet­átalakítás meg­fontolásokkal Egyetlen nyitott kérdés marad: valóban előnyös-e ilyen hatalmas földterülete­ket víz alá temetni, vajon nincs-e mód e területek más­fajta hasznosítására. A Sza­harában például a közel­múltban tártak fel hatalmas kőolaj-, földgáz-, vasérc- és más ásványlelő helyeket. Nem lenne-e hiba ilyen ha­talmas területet elárasztani, még mielőtt, megkísérelnénk valamennyi természeti kin­csét feltárni? Ilyen meggon­dolások alapján hagytak fel a. szovjet mérnökök azzal a tervvel, hogy vízi erőművet építsenek az Ob alsó folyá­sánál: az erőmű építése ugyanis lehetetlenné tette volna a területen nemrég felfedezett földgázlelőhelyek hasznosítását. Ezért minden olyan tervet, amely jelentős földterületek átalakítását cé­lozza más szempontokból is alaposan meg kell vizsgálni. A. A. Sulga szoveit kuta­tót a Fekete-tenger környé­ke éghajlatának nagyszabású „felmelegítési" terve foglal­koztatta. Elgondolásának lé­nyege az volt. hogy egy 400 km hosszúságú töltést, építe­nek a sekélyes részen, amely­be a Don és a Volga vizét vezetnék: így a Fekete-ten­ger partvidékén hatalmas édes vizű tó keletkeznék, Ez­zel a Fekete-tengert többé nem hűtenék a beömlő hideg Irta: Ota Sulc vizű folvók. és a Földközi­tengerből érkező meleg víz lehetővé tenné, hogy a Fe­kete-tenger egész északi partvidékén szubtropikus övezetet létesítsenek. A terv megvalósftása nemcsak a föld termőképességét, növelné és a szubtropikus növények ter­mesztéséhez szükséges felté­teleket teremtené meg ha­nem jelentősen meghosszab­bítaná a nyári üdülési Idényt is. A jövő legmerészebb terve azonban az. amely a tenge­rek rekonstrukciójával kí­vánja a sarkvidéki területe­ket „felmelegíteni". A sark­hoz képest P. M. Boriszov szovjet mérnök terve sokkal reálisabb. Terve abban fog­lalható össze, hogy gáttal akarja elzárni az Ázsiát Amerikától elválasztó Be­ring-szorost. A Bering-szoros mindössze 75 kilométer szé­les és 60 méter mély; az az elképzelés tehát, hogy gigan­tikus töltést építenek és nagy teljesítményű szivattyúberen­dezésekkel szivattyúzzák át a Jeges-tenger hideg vizét a Csendes-óceánba nem is olyan valószínűtlen. Ha ez a gát elkészül, akkor mindkét kontinens számára vasútvo­nalként. és autóútként egy­aránt felhasználható. A többi javaslattal szemben Boriszov terve gazdasági és műszaki szempontból egyaránt reális. Termőföld hulladékból A tengerpartok rekonst­rukciója megoldhatja az ipari hulladékok eltávolításának ma már akut problémáját, amellyel a sűrűn lakott ipa­rilag fejlett európai országok — különösen Anglia, a Né­met Szövetségi Köztársaság. Belgium. Hollandia és Dánia — küzdenek. E kérdések ta­nulmányozását megkezdték a szovjet tudósok is. Az egyik terv például úgy akarja meg­oldani az ipari hulladék el­távolítását hoey a hulladé­kot csővezetéken, vízzel ösz­szekeverve a tengerpartra vezetik kl. Itt a hulladékot hatalmas betontárolókba en­gednék. melyek idővel ter­mékeny földterületekké ala­kulnának át. Kiszámították, hogy az e földterületeken folytatott mezőgazdasági ter­melésből nemcsak hogv meg­térülnének a beruházások, de még nyereség is adódna. A folyók szabályozása, a tengerek- és kontinensek re­konstrukciója a Szovjetunió­ban a 2017. esztendőt követő időben is kétségtelenül a tu­domány és technika fejlődé­sének legfontosabb mérföld­köve lesz. Ezek a természet­étalakító munkák azonban olyan méreteket öltenek, hogy már egymagukban is nemzetkőzi konfliktusokat okozhatnak. Az egyik konti­nens éghajlatának mestersé­ges megváltozása például rosszabbá teheti a Föld más részének életfeltételeit. Ah­hoz, hogy a szovjet szakem­berek hatalmas természetát­alakitó tervei valóra válja­nak. feltétlenül szükség van az általános lefegyverzésre, a békére és a haladó erők nemzetközi szolidaritására. A jövő városa Hogyan fest majd a XXI. század városa, ha a ielenlegi urbanizációs tendenciák, to­vábbfolytatódnak? Hogyan működik majd a közlekedés és az üzlethálózat? Lesz-e lehetőségük az embereknek a nagyvárosokban arra. hogv magánéletet éljenek? Ezekre a kérdésekre a városterve­zők és építészek az egész vi­lágon különböző válaszokat adnak. Sokan a jövő városait, több száz kilométere szaka­szon át húzódó autóutak és zöldövezetek mentén létesí­tett komplexumokként lát­ják másow előtt függőházak vagy a partmenti vizeken úszó városok stb. képe jele­nik meg. Eredetileg minden város az ún. centrikus városrendezési elv alapján épült; ez lehető­vé tette valamennyi fontcw kereskedelmi. közigazgatási és kulturális központ gyalog­szerrel és viszonylag rövid idő alatt történő elérését. A jelenlegi lineáris építkezési elv hívei hangsúlyozzák, hogy minden a közlekedés fejlő­désétől függ. és hogy a nagy átmenő forgalom és a távol­ságok gyors leküzdése igényli, hogy a városokat, a közleke­dési főútvonalak mentén építsék. Amikor harminc évvel ez­előtt a szovjet építészek elő­ször kezdték ezt az elvet hangoztatni, annyira gyakor­latiatlannak látszott hogy még a világhírű építész. Le Corbusier is ellenezte. Ké­sőbb azonban ő is kezdte al­kalmazni a lineáris városfej­lesztés szoviet ötletét. Jelenleg a szoviet. város­rendezési tervek között, me­lyeket néhány esetben már meg is valósítottak, a lineá­ris elgondolás alábbi elvei­vel találkozunk: Gyárépüle­tek, ipari szakiskolák és lé­tesítmények párhuzamos sáv­jai: gépjárművek parkolásá­ra szolgáló széles sávok; zöldövezet és lakóépületek párhuzamos sávjai, köztük középületek, üzletek, iskolák, társadalmi, sport- és más lé­tesítmények. E tervek optimális varián­sai a folyókat, tavakat vagy csatornákat ugyancsak lineá­ris elrendezésű üdülő- és pi­henőhelyekként használják fel. A városon túl feltárul a természeti tói: kertek, er­dők mezők, völgyek és he­gyek. (Folytatjuk.) © Róma (MTI) Aldo Moro olasz külügy­miniszter kedd este vacso­rát, majd fogadást adott kol­légája, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tisz­teletére. Gromiko szovjet és Moro olasz külügyminiszter teg­nap folytatta tárgyalásait. A kétórás tanácskozás utár; Gromiko mind a szovjet kor­mány, mind a maga nevében szovjetunióbeli látogatásra hívta meg olasz kollégáját. Moro köszönettel elfogadta a meghívást. A szovjet külügy­miniszter a nap folyamán ta­lálkozott Colombo miniszter­elnökkel és de Martino mi­niszterelnök-helyettessel. Mint Luigl Caputo, az MTI római tudósítója jelen­tette, a két külügyminiszter keddi találkozóján elsősor­ban az európai biztonság kérdését vitatták meg. NATO­Brüsszelben A Brüsszel (TASZSZ) Brüsszelben, a NATO fő­hadiszállásán kedden össze­gyűltek az európai NATO­tagállamok hadügyminiszte­rei (Franciaország és Por­tugália kivételével), hogy megvitassák milyen formá­ban vegyenek részt az Egye­sült Államok európai part­nerei a szervezet katonai ki­adásaiban. A kérdés megvitatására azért került sor, mert az Egyesült Államok kormánya, tekintettel a kongresszusban a hatalmas amerikai NA­TO-kiadások miatt tapasztól­ható elégedetlenségre, rá akarja venni európai szövet­ségeseit, vállalják magukra a hadügyi kiadások jelentős részét. Az Egyesült Államok úgy akar nyomást gyakorolni eu­rópai NATO-partnereire, hogy az NSZK területén ál­lomásozó amerikai csapatok létszámcsökkentésével fe­nyegetőzik. Közben az ame­rikaiak állandóan egy kép­zelt „szovjet fenyegetésre" hivatkoznak. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Ál­lamok kezdeményezését tá­mogató NSZK azt ajánlja a többi európai NATO-ország­nak, hogy katonai kiadásai­kat 250—300 millió dollárra emeljék. Az NSZK kész en­nek az öszegnek 40 százalé­kát saját költségvetéséből fedezni. ASZÚ KB-Ü © Kairó (MTI) Tegnap este közép-európai Idő szerint 18.30 órakor Kairóban összeült az Arab Szocialista Unió Központi Bi­zottsága. hogy a Nasszer elnök elhunyta folytán megürese­dett helyre új pártelnököt válasszon. Kairói politikai körök értesülése szerint az ASZÚ Központi Bizottságának 150 küldötte Anvar Szadatot, az Egyesült Arab Köztársaság államelnökét jelöli majd Nasz­szer utódjául erre a posztra. A jelölést az Arab Szocialista Unió mára összehívott rendkívüli pártkongresszusának kell megerősítenie. Az ASZÚ 1963-ban alakult, s szeptember 28-án bekö­vetkezett haláláig Nasszer államfő volt az elnöke. © Kairó (MTI) Dr. Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnök tájékoz­tatta a kairói arab diplomáciai képviseletek vezetőit Egyip. tom, Líbia és Szudán államszövetségének tervéről és kon­cepciójáról. Hangsúlyozta, hogy a föderáció nem ielentl egyes arab államok különálló csoportosulását, s nem képez mások ellen irányuló hatalmi tengelyt. A kezdeményező lépés lehetővé teszi, hogy később mások is csatlakozzanak az államszövetséghez, amely mindenki előtt nyitva áll.

Next

/
Thumbnails
Contents