Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. NOVEMBER IX 3 SZÍ KflP \a P n o ( P o o o | ! b D o o | r mm j oí^áüLv!] íOffi •iiifflg 1 jsss feji I "USÁ^is ! MUNKASIMT Félvállról vett mozgalom? MŰANYAG A KENDERIPARBAN. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszeged! központi gyárában már két darab Covema-gépsor dolgozik. Képünk egy nagy telje­sítményű sodrógépet ábrázol, amelyen a polietilén, illetve a polipropilén szálakat so­dorják össze erős zsineggé Az élelmiszer-gazdaság idei eredményei A lakosság ellátásáról is tárgyalt a miniszteri értekezlet fia élelmiszer- 'és fagaz­daság idei várható eredmé­nyeit értékelte a MÉM mi­niszteri értekezlete. Megál­lapította: a mezőgazdasági termelés — részben a ked­vezőtlen időjárás és a ter­mészeti csapások miatt — nem ismételte meg a tava­lyi, kiugróan jó eredménye­ket, az állattenyésztés azon­ban. a fejlesztésére kidol­gozott intézkedések hatásá­ra. fellendült, és ez bizonyos mértékig kiegyenlíti a nö­vénytermesztési vesztesége­ket. A terméskiesés egyhar­madát az ár- és belvizek okozták. Az állattenyésztésben ked­vező eredmények születtek. A sertésállomány az előzd év hasonló időszakához ké­pest 1;8 millióval gyarapo­dott. A szarvasmarha-te­nyésztés helyzete stabilabb lett, a tehénállomány csök­kenése megállt. Mindez le­hetőséget. nyújt, hogy jövő­re növekedjék a hústerme­lés. A nagyobb állatállomány — állapította meg a minisz­teri értekezlet — máris érez­teti hatását a vágóállat­termelésben: a sertésfelvá­sárlás hétről hétre emelke­dik. Az élelmiszeripari terme­lés várhatóan 8,5 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az üzemek teljesitik az idei előirányzatokat. különösen az állattenyésztés termékeit feldolgozó iparágak adtak az átlagosnál többet. Az értekezlet foglalkozott a lakosság élelmiszer-ellátá­sával s ezt összességében kedvezőnek ítélte, bár — egyes zöldség- és gyümölcs­félék ára — a rendkívüli időjárás miatt emelkedett. Az ellátásnál kedvezően éreztette hatását a több csa­tornás értékesítési rendszer. Figyelmeztető azonban, hogy fejlődése lelassult, ezért a lakosság ellátásának további javítására bővíteni kell eze­ket az ,.árucsatornákat". ' Az értekezlet foglalkozott az élelmiszer-gazdaság kül­kereskedelmének eredmé­nyeivel. Megállapította, hogy a lakosság fogyasztási szük­ségletének kielégítése mel­lett az élelmiszer-gazdaság túlteljesíti devizakitermelési feladatait. A behozatali és a kiviteli devizaegyenleg az előző évinél es a tervezett­nél is kedvezőbben alakult, különösen tőkés relációban. Az értekezlet értékelte az élelmiszer-gazdaság beruhá­zási piacának helyzetét. A feszültségek ellenére idén a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok és gazdálkodó szervek beruházási előirány­zataikat összességükben tel­jesítik. Előtérbe kerültek a gépi beruházások, ami vég­ső soron hatékonyabbá teszi az élelmiszer-gazdaság mun­káját. Az 1970. évi fakitermelés mennyisége megfelel az előirányzatnak és 7 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál. A faanyagok belföldi for­galmában viszont sok prob­lémát okozott a szállítóesz­köz-hiány. A MÉM intéz­kedett a tüzifakitermelés fo­kozására. Amennyiben ele­gendő szállítóeszköz áll a gazdaságok rendelkezésere. úgy tovább javul majd a lakosság tüzifaellátása. Idézet Karakas Sándor ön­tödei segédmunkás szerkesz­tőségünkhöz írott leveléből: „Ez év júniusában öt fő részvételével brigádot ala­kítottunk. Fühöz-fához való szaladgálás után, végre au­gusztus 25-én megszületett a jegyzőkönyv. Ismét elmúlt több mint egy hónap, szep­tember 7-én megkaptuk a brigádnaplót. Az első pilla­nattól kért — de azóta is hiába várt — faliújságtábla viszont még ma sincs. Né­hány ember ugyan alakít brigádot — együtt dolgozna —, ám terveivel, elképzelé­seivel egyedül marad. Mert az aluminiumüzem veze­tése. a szakszervezet, de még a pártszervezet sem ér­deklődik kellően a brigád­mozgalom iránt. Legalábbis a mi brigádunk után npm Tisztelt szerkesztőség! Lehet, hogy amennyiben önök közbelépnek, a vállalat ve­zetősége tudomást szerez le­velemről, rövid úton kény­telen leszek megválni az öntödétől. Ennek ellenére ar­ra kérem a szerkesztőséget, szíveskedjen üzemünket s annak legfiatalabb üzemré­szét. az alumíniumöntödét | meglátogatni. Kérjük, az eredményeket méltassa, de a hibákat se hallgassák el! Ügy érzem, mint az emlí­tett brigád vezetője, nem­csak jogom, hanem köteles­ségem is feltárni ezt a dol­got". Megyek a jól ismert útvo­nalon. mellettem dohog a vasolvasztó, csörömpölnek jaz öntvények. Emberek jön­nek szembe... sek, tájékoztatók, bizonygató statisztikák kizárólag ered­ményekről akartak meggyőz­ni. Utána befordultam a gé­pek utcájába. A megszólított Kovács Jánosok. Nagy Lász­lók pedig legjobb esetben rábólintottak, mint akik nem akarják ..komplikálni" a dolgot. Pedig a kérdésbe fogalmazott tényeket alig­hanem először hallották. Csoda-e, ha az ember kétke­déssel fogadja a még oly igaz eredményeket? Ha meg­kérdőjelezi a szeme előtt születő produktumot is, ha jó pontokért mesterkedést sejt egy-egy valóban önkén­tes munkaakcó láttán? Ka­rakas Sándor szándéka azért gondolkodtat eL Őszintén a brigádmozga­lomról. Hányszor próbáltam erről mindent megtudni! De találkoztam túlbuzgó ver­senyfelelősökkel, pirossal, j kékkel aláhúzott kimutatá­sokkal, meg gondosan kere­kített „leg"-gel fogalmazott értékelésekkel. A hivatalnoki módszerrel sarkított jelenté­a Zrínyi Jubileumi ünnepség Miklós katonai akadémián Kettős évfordulóról emlé­keztek meg szerdán a Zrínyi Miklós katonai akadémián: az intézmény fennállásának, a magasabb szintű tisztkép­zés megkezdésének két évti­zedes jubileumáról és a ka­soraiban A. P. Tutarinop ve­zérezredes. a Varsói Szerző­dés egyesitett fegyveres erői parancsnokságának magyar­országi képviselője, továbbá a szovjet hadsereg ideiglene­sen hazánkban állomásozó tonai tanintézet névadója, csapatai parancsnokságának Zrínyi Miklós születésének évfordulójáról. Az ün­nepi esemény bevezetőjeként — állami, párt- és katonai vezetők jelenlétében — ko­szorút helyeztek el Zrínyi Miklós szobránál, majd a tiszti század diszmenettel teljesített tiszteletadást. Ezt követően az akadémia dísztermében ünnepi gyűlést rendeztek, ahol Tóth Lajos vezérőrnagy köszöntötte a résztvevőket. Jelen volt és az elnökségben foglalt he­lyet Kisházi Ödön, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­magas rangú képviselői, B. P. Ivanov vezérezredessel az élen. Az üdvözlő szavak után felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, amely­ben köszöntötte mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben eredményesen vették ki ré­szüket a katona akadémiák megszervezésében, oktató­nevelő tevékenységében, s lelkiismeretes munkájukkal elősegítették, hogy a Zrínyi­akadémia, mint a magyar néphadsereg legmagasabb ­szintű katonai felsőoktatási intézménye, teljesítse a rá­háruló feladatokat. Ezután Csémi Károly al­amelyet a szovjet hadsereg és a szovjet katonai akadé­miák közvetlenül, vagy köz­vetve nyújtottak. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszédet követően a magyar néphadsereg nevé­ben Kálazi József vezérőr­nagy, a Zalka Máté katonai­műszaki főiskolai képvisele­tében Horváth János mér­nök-vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka, a szovjet had­sereg nevében B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnoka üdvözölte a ju­biláló katonai tanintézetet. A jubileumi ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. — Mennyit dolgozik ha­vonta? — Körülbelül négyszáz órát — feleli Karakas Sán­dor. — Hogyan? Szükség van erre egyáltalán? — Az aluminiumüzemben alkalmaztak az év elején. Tudja, én motorszerelő va­gyok, de leszázalékoltak. Könnyűfémöntöde — gon­doltam —. könnyű dolgom lesz. Tulajdonképpen nem csalódtam. szeretem azt, amit csinálok. Ez még új üzemrész; sajnos az elmúlt hónapokban a követelmé­nyektől nagyon elmaradt, ezért kel! ráverni. Bár .se­gédmunkás vagyok, a műve­zető közvetlensége révén tu­dok egyet-mást. A jelentke­zőink többsége fiatal fiú vagy lány, és bármilyen jó is a kereseti lehetőség, a munka nem könnyű, tehát elmennek. Kár, hogy a nor­ma teljesítéséhez a szükséges feltételeket nem biztosítják megfelelően. Egy-két ember­nek éjjel-nappal kell hajta­ni azért, hogy a többiek ne álljanak. Az elszámolás vi­szont nem mindig pontos. A ledolgozott órám után több mint hatezer forint járt vol­na, de csak ötezret kaptam. A panaszomra azt felelték, hogy nem elég önnek ötezer forint? Hát nem elég. ha én hat és fél ezer forint értékű munkát végzek, nem érem be ötezerrel. Ha a pénzt so­kallják — sokallják a mun­kát is. (Utóbb megtudtuk, azóta kifizették az 1400 fo­rintnyi különbözetet is.) — ön a brigád megalakí­tásának nehézségeiről írt le­velet szerkesztőségünknek. — Igen. előbb azonban en­gedjen meg egy régi pesti történetet. A GANZ daru­ban szocialista műhely cí­mért dolgoztunk. De ne képzelje ám ezt amolyan homlokdekorációnak! Ott valóban mi akartuk, mi csi­náltuk a felajánlást azért, mert többet akartunk elérni és keresni. Ráadásul az egész társaságot szívesebben küld­ték nyaralni, a gyerekeket, könnyebben felvették a böl­csödébe. a jutalmaknál pedig kötelezően beszámították a mozgalmunkat. Ott nem rá­nézéssel ítéltek, mindennek i megvolt a maga pontos kvó­tája. összeadással, kivonás­Isal megkaptuk a végered­ményt; az egész brigádosdi nem valami ködös, megfog­hatatlan valamiért létezett. És az öntödében? Karakas Sándor, ez a mun­kás, aki nem fél a szavainak ilyen vagy olyan következ­ményeitől, azt állítja, hogy üzemében „nem téma" a bri­gádmozgalom. Szavaival: „egyszerűen nem hisznek az egészben, mert már annyi­szor bukdácsolt, s most nem hisznek nekünk sem". Néz­zen csak utána — mondta —, ..akiken múlna, a főműveze­tők, művezetők, üzemveze­tők — elfordulnak és moso­lyognak. Pedig mi őszintén akarjuk, mert amit Pesten meg lehet csinálni a GANZ­ban. azt szerintem itt is le­hetséges. Sajnos, úgy látszik, beteljesedik a sorsunk, ha egyáltalán nem törődnek a kezdeményezéssel, mi értelme van folytatni? Nem kérnénk mi dédelgetést — csak ami az üzemnek is érdeke. Szán­janak ránk egy kis támoga­tást! Megkérdeztem az öntöde egyik közgazdasági szakem­berét — aki a munkaver­seny-vállalásokat értékeli —, igaza van-e Karakas Sán­dornak? Nem felelt egyetlen szóval. Előbb elsorolta, hogy van egy jó brigádja az öntö­dének. de a többivel nehéz boldogulni. Mit csináljunk azokkal, akik három-négy hétig hajlandók megjelenni, s utána máris kérik a mun­kakönyvüket Ez így megy évek óta. Belőlük brigádo­kat faragni? Ne csodálkoz­zon — mondta —. hogy az üzemvezetők, művezetők nem bíznak Karakasékban sem. Emlékszünk a május végi, júniusi árvédelmi napokra? Hogyne emlékeznénk! Hi­szen dolgoztunk, védekez­tünk éjjel és nappal felvált­va. S jöttek a szövőgyárból, az öntödéből, a kéziszer­számgyárból. az olajmezöröl, hozták az összegyűjtött pén­züket. amit sok-sok plusz­munkával szereztek. Nem kellett sok beszéd, hivatalos „megszervezés". Orák alatt összeverődtek — mit össze­verődtek — csapatba. bri­gádba forrtak a műhelyek. De muszáj ezt említeni? Nem hiszem. Szegeden is vannak olyan gyárak, ahol a brigádmozgalom megbecsült, s nem valami csodabogár, amit kifelé dicsérni, befelé megmosolyogni szokás. Az öntödében nagy a munkaerő­vándorlás? Igen. De ilyen körümények között Karakas Sándorék észrevették, meny­nyivel lennének többek bri­gádban. mint külön-külön, egyedül. És kinek előnyös a brigádmozgalom? A termelés közvetlen pa­rancsnokai manapság sok helyen „belekalkuláljak" munkájukba, üzemrészük életébe a mozgalom vállalá­sait, Ügy tűnik, az öntöde ve­zetői nem vették észre a le­hetőséget, legalábbis Kara­kasék esetében nem. Matkó István llz Akadémia gának póttagja. Benkei And- tábornagy, a honvédelmi mi­rás belügyminiszter, Bor­bándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Pap János, az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke, a Veszp­rém megyei pártbizottság első titkára, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. továbbá niszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke mondott beszé­det. Visszatekintett az alapí­tás időszakára, értékelte a katonai tanintézet eddigi munkáját, amelynek nagy szerepe van abban, hogy néphadseregünk korszerűvé vált és magas képzettségű néphadseregünk tábornoki és tisztekkel rendelkezik, akik parancsnoki karának számos képesek ellátni feladataikat, ittagja. Ott volt az elnökség Újabb témakörökkel bő- désekröl. a matematikai-fizi­vült a Magyar Tudományos kai. valamint a műszaki tu­Akadémia ez évi ülésszaká- dományok osztályának közös nak programja. A kémiai tu- tanácskozásán pedig a szi­dományok és az agrártudo- lárdtestfizika fejlődésének mányok osztályának tegnapi várható irányairól hangzot­vitaülésén az élelmiszer-tu- tak el referátumok és kor­dományi kutatásokról, az or- referátumok. Folytatta mun­vosi tudományok osztályának káiát a bioszférakutatással Kiemelte azt a tamogatást, -ülésen az immunológiai ker- foglalkozó vitaülés i6. (MTI) Kiállításunk Szófiában A bolgár fővárosban. Szó­fiában szerdán nagyszabású bemutatót nyitott a győri Magyar Vagon- és Gépgyár. A MOGÜRT-tel karöltve rendezett kiállítás célja az. hogy megismertesse a bol­gár szakembereket a gyár legújabb termékeivel, s en­nek révén előmozdítsa a két ország együttműködését az autóipar területén is.

Next

/
Thumbnails
Contents