Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. NOVEMBER 5. 3 Befejeződtek a szovjet kultúra napjai Ünnepség a kábelgyárban A szovjet kultúra napjai-. 53 nak befejezése, illetve a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 53. évforduló­ja alkalmából tegnap, szer­dán délután városi ünnepsé­get tartottak a szegedi ká­belgyárban. Az ünnepség előtt a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából kitün­tetéseket adtak át. Elsőként a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést Boros József, az MSZ3T Csongrád megyei titkára vette át. Az MSZBT Országos El­nöksége Aranykoszorús jel­vényét és az oklevelet dr. Bugyi István kórházi főor­vos, egyetemi magántanár (Szentes), dr. Erdélyi Ár­pád nyugdíjas (Szeged), De­ák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának osz­tályvezetője, Fábián Miklós, a Csongrád megyei Művelő­désügyi és Módszertani Köz­pont munkatársa, Oláh Mi­hály nyugdíjas, az SZMT el­nöke (Hódmezővásárhely), dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Rátkai János megyei egyházügyi tanácsos, | Rácz Lajos, a Csongrád me­gyei Hírlap főszerkesztője. Radnai Ferencné, a Hazafi­as Népfront Csongrád me­gyei titkárságának politikai munkatársa, dr. Salgó Lász­ló, a Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat igazgatóhe­lyettese, Sajó Gyula nyug­díjas (Szeged), Somogyi Ala­dár személyzeti előadó (KI­SZÖV). Szabó Jánosné nyug­díjas (Makó), Szabó Endre, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese és dr. Zápori Dezsőné nyugdíjas (Szeged) kapta meg. A kitüntetések átadása után a kábelgyár kultúrter­mében ünnepséget tartottak. Az ünnepségen — amelynek : elnökségében helyet foglalt ' dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára! — Oláh Mihály, az SZMT | elnöke, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet egységek képviselője — dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője mondott beszédet. Hangsúlyozta: a Nagy Októberi Forradalom évfordulóján együtt em­lékezünk a fél évszázaddal ezelőtti dicső napokra, va­lamint népünk negyedszáza­da történt felszabadulására, amely most a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megala­kulásának ünneplését is le­hetővé teszi. Huszonöt év­vel ezelőtt alakultak meg az MSZBT első szervezetei, amelyek sok tízezer nivet szereztek a magyar—szovjet barátságnak. Az MSZBT — amely újabban mozgalom­ként ápolja a két nép barát­ságát — sok és változatos formában teremt kapcsola­tot a magyar és a szovjet dolgozók között. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után dr. Pozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára, az MSZBT Csongrád megyei elnöke át­nyújtotta Kakuszi Gézának, a kábelgyár igazgatójának az MSZBT országos elnöksége aranykoszorús emlékplakett­jét és oklevelét azért a mun­káért. amelyet a szegedi ká­belgyár dolgozói a magyar— szovjet barátság erősítése ügyében kifejtettek. Ezután Kakuszi Géza Ki­váló Dolgozó kitüntetést adott át az üzem 32 dolgo­zójának. valamint átadta a „KGM Kiváló Űjító" bronz­jelvényét Romberger István­nak, az üzem dolgozójának, és Perjési Józsefnek — a Szeged városi pártbizottság munkatársának, a kábelgyár volt alkalmazottjának — hasznos újításaikért. A kábelgyári ünnepség — amelyen közöreműködött Ko­vács János, a Szegedi Nem­zeti Színház művésze — az Internacionálé hangjaival ért véget. Emlékmüvet avatnak Felháborodás és éberség S ok a társadalmi tulaj­don sérelmére elköve­tett bűnügy, és sok a háborgás. lityik helyen mil­lióé, másutt több százezres csalás, sikkasztás derül ki. Viszik-lopiák a pénzünket ha valaki törvényes jövedel­me arányait meghaladóan költekezik, könnyelműen és felelőtlenül él. Sem harag, sem rendeletek sokasága nem véd meg ben­nünket ezután sem a piocák­tól. A bűnözés ellen vannak nekünk paragrafusaink bő­ségesen. Elsősorban ma­gunknak kell cselekednünk* felháborodásunkkal arányo­vagy másokat bizonyos mun­káért. Fizessenek akármilyen jól. azt csak-csak- észre kell venni, ha messze túlfizetnek, hát még ha igen-igen ga­vallérosan és zsebből mérik a pénzt, A vallomások egy Kertesek, Rapcsányok. Wé- másik típusa: „Arról én nem berek..., villára. autóra, tudtam..." — „Fogalmam luxusra, mulatságra. Nincs sem volt. hogyan történhe­politikai gvűlés. ahol szóba tett..." — „Megbíztam ben­ne jönne a kapzsiság, a ha- ne..." A munkaköri köte­rácsolás az élösdiség. nincs lesség ugyan előír.ia az el- san: vezetőknek, munkatár­társasági beszélgetés, ahol ne lenőrzést, sokan mégis csak saknak. akiket egyebek kö­szikrázna az ezek iránt ér- akkor vésik eszükbe ezt. a zött azért fizet a közösség, zett harag. Mert amíg a be- feladatot, amikor már a bíró csületes ember forintot fo- kérdez rá. jóllehet a bizalom rintra rak egy televízióért, meg az ellenőrzés rokoni vi­egy „lakásbelépőért", egy szonyban van egymással, és mopedért — némelyeknek egyik nem tiltja a másikat, végtelenül szalad..'. Olva- Éppen a rendszeres ellenőr­satlanul zsebelnek be hatal- zés szül alapos és tartós bi­mas summákat. S ha ezt zalmat. ami még akkor sem szembeállítjuk azzal, hogy szólhat örök időkre, itt-ott még a tisztességgel Most. hogy a X. pártkong­végzett munkát sem tudjuk resszus irányelveit tanulmá­értéke szerint, megfizetni — nyozta és vitatta a közvéle­mény. mindenki észrevette, hogy az erkölcsi követelmé­nyek egyre szigorúbbak pár­tunkban. és innen kisugároz­va egész társadalmunkban. Nincs és nem lehet elnézés érthető a keserűség is, a pa­naszkodás is. A társadalmi tulajdon na­gyobb becsülete, a közer­kölcs magasabb foka diktál­ja a felháborodást, és a fo­kozott érzékenységet. De még a társadalomellenes maga­De ennek 1936. november 9-én es­tek át a tűzkeresztségen a Spanyolországban harcolt nemzetközi brigádok. köz­tük a magyar zászlóalj tag­jai is. Az évforduló alkal­mából november 9-én, hét­főn délután ünnepélyes külsőségek között avatják fel a Néphadsereg téren a spanyolországi szabadság­harc magyar önkénteseinek emlékművét, Makrisz Aga­memnon, Munkácsy-díjas szobrászművész és Janesch alkotá­a közvélemény az ilyen ügyekről való híradásokat, és nemcsak szigorú felelősségre vonást követel, hanem haté­i konv társadalmi éberséget, három j szigorlj ellenőrzést és na­nagymeretu, a spanyol nep gyobb felelősséget is. Mind­szabadsagaert kibontako- ez teljesen természetes ésjo­a türelmetlenséget is. Hiszen tartással szemben most már igen-igen elunta minden agat rendeletbe es Rudolf építőművész sát. A kompozíció: zott nemzetközi összefo­gást szimbolizáló bronzfi­gura. Az avató ünnepségen Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar nép­hadsereg vezérkari fönöke mond beszédet, (MTI) Ülésezett a népfront megyei elnöksége Ülést tartott tegnap, szer­dán a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak elnöksége a megyei népfront titkárságának helyi­ségében. Miklós Sándor, a Csöng­KISZ- vezetők kitüntetése A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közelgő 53. évfordulója alkalmából teg­nap, szerdán délelőtt KISZ­vezetöket tüntettek ki az If­júsági Házban. Szögi Béla, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkára KISZ Érdemérmet nyújtott át többek között Kovács La­josnak, a KISZ Csongrád megyei bizottsága munkatár­sának, Vineze Jánosnak, a­KISZ Szeged városi bizott­sága volt szervező titkárá­nak. az MSZMP Politikai Főiskolája hallgatójának, va­lamint Hézsö Ferenc és Fo­dor József festőművészek­nek. Hevér László, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Szeged városi bizott­ságának titkára ma, csütörtö­kön Budapesten, a KISZ KB székházában veszi át a KISZ Érdemérmet. Aranykoszorús KlSZ-jel­vényt kapott: Lelkes István festőművész, Madácsi Ist­ván, a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregvségének csúcstitkára és Papp János, a rúzsai Szivárvány Tsz i KISZ-titkára. Kiváló Üttörövezetö lett: Minik József úttörőcsapat­vezető (Pusztamérges) és Budai Istvánná raj vezető (Szeged, Ságvári általános iskola). * A Szegeden megrendezett VI. Nyári Országos Úttörő Olimpia megszervezésében és lebonyolításában részt vett ifjúsági vezetőket ju­talmaztak meg tegnap, szer­dán délután az Ifjúsági Ház­ban. A megjutalmazott 15 ifjúsági vezető, valamint a meghívott vendégek előtt le­vetítették az úttörő-olimpiá­ról készített filmet. rád megyei Művelődésügyi és Módszertani Központ igaz­gatója és Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára előadást tartott a klubmoz­galomról. Hangsúlyozták, je­lentős szerepe van a klub­foglalkozásoknak a társada­lom- és művelődéspolitikai feladatok megoldásában. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak mb. titkára a városi és községi népfront vezetők háromnapos tanácskozásának előkészítéséről, napirendjei­ről tájékoztatta a résztvevő­ket. Az előadásokat élénk vita követte. Tóth Istvánné. Sza­bó Gáborné, Sinkó Antal, ökrös János, Boros József, Molnár Sándor és Varga Andrásné mondta el észre­vételeit, javaslatait. gos érzés. De ha már türel­metlenek vagyunk azokkal szemben, akik a zsebünkben kotorásznak, nem elég hábo­rogni ügyészért, meg bíró­ért kiáltani. A tolvajlás és a sikkasztás előbb kezdődik, sokkal előbb, és nagyon gyakran az orrunk előtt. Unja már a társadalom, ha sikkasztó paragrafusba foglalni képte­lenség. Ne gondoljuk tehát, hogy most egyszerűen csak határozatokat kell hozni, és indulatosan büntetni kell. s nem lesz többé Wéber-. Rap­csány- vagy Kertes-ügv. Bi­zonyosan lesz még. mert nincs az a vegyszer vagy recept, amivel egyszerre ki lehetne 'irtani fertőzött, em­berekből a kapzsiságot, a becstelenséget. a könnyű pénzszerzés vágyát. És olyan vagy csaló 6incs. mindig és mindenért osto­rozzák. De azért gondoljuk csak meg: hányan el-elíor­dulnak és szemet hunynak egy-egy maszatos ügyben. Hányan elhanyagolják, hogy szóvá tegyenek gyanús kö­rülményeket. és mennyien elmulasztják ellenőrzési kö­telezettségüket. Mások bor­ravalóért vagy kivételes bé­rért „falaznak", amint ezt a felemlegetett három, arány­lag friss ügyben is tapasz­talhatjuk. Máskor pedig mér­gelődünk. és egymást esz­szük: hogyan történhet meg ilyesmi újra és újra! Idézhetnénk a Jónás köny­vét: bűnösök közt cin­kos. aki néma." Pedig sok­szor akaratlanul is csak any­nyi az emberi figyelem, hogy megkaptuk-e a magunk já­randóságát. vagy a kialku­dott és kivételezetten magas bért vagy jutalmat. .Bírósági vallomásban olyan sokszor i hallunk effajta erőtlen vé-; dekezést: „Engem az nem érdekelt..." — „Rám az nem tartozott..." Van pedig nekünk- valamennyiünknek annyi tisztességérzetünk és viszonyítási alapunk, hogy meg tudjuk ítélni, körülbe­lül mi illet meg bennünket aki azt ne hinné, hogy ő hogy anyagi dolgait is rend­ben tartsuk. S minthogy minden zsák búzába jut pár szem konkoly, a szigorú el­lenőrzés a legnagyobb biza­lom légkörében sem lehet fe. lesleges. A becsületes embert megerősíti, a szélhámost, a csalót meg leleplezi. Azt is megfigyelhettük, hogy sok-sok bűnügy sza­bálytalanságokkal kezdődik. Olykor-olykor ..közérdekben" elviselt szabálytalansággal. De ne felejtsük, hogy ezzel a faita stílussal is föl kell hagyni mindenütt. mert számtalan példa bizonyítja, hogy az ilyen eljárás a gyen­gének és a kapzsinak vérsze­met ad ahhoz — miután be­letanult —. hogy a saját zse­bére kezdjen szabálytalan­kodni. A végén pedig még takarónak is ió lehet ez a vétkes számára, mert hogy sokáig megtűrték, vagy ép­pen el is rendelték a sza­bálytalan eljárást. T isztán dolgozni, szünte­lenül gyakorolni az ellenőrzés kötelessé­gét. ráfigyelni a rendhagyó magatartásra és személves majd ügyesebb lesz és nem anyagi sérelemként felfogni csípik meg. Hiszen egyelőre még az a valódi társadalmi felelősség is éppencsak csí­rázik. amely eleve olyan lég­kört teremtene hogy senki sem mer a közösség vagyo­nához nyúlni. Nem oktalan és örökös gyanakvásra biz­tatok senkit, csupán a józan és felelősségteljes figyelemre. Ahogy mondani szoktuk: fel kell tűnnie a környezetben. a közös tulajdon megkárosí­tását — ez lenne 1ó és hatá^ sos recept a felháborodás mellett. Ez állampolgári ön­tudat. kötelességteljesítés és morális érzék dolga. Ha ez finomodik bennünk, akkor nem fogunk annyit csodál­kozni: miként, történhetett, hogy kisstílű hiénák kilop­ták a fejünk alól a párnát? SE. SIMON ISTVÁN Megemlékezések az 1956-os ellenforradalom áldozatairól A fV. ötéves terv számaiból A JÖVEDELEMSZINT MEGYÉNKÉNT A IV, ÖTEVES TERV FOLYAMAN •rikT 2EM PE E* YTínm ns^N GY0R-S0PR0N \K0MAR0M Az egy (őre jlitö osszcS reáljövedelem Jövedelemszint az országos átlag felett Korul talatt Az egy kere­sőre jutó reálbér 1970 1975 A reáljövedelem és reálbér alakulása 1970-1975 körött (<7.-bavij Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel em­lékeztek meg szerdón a fő­város dolgozói. A Köztársaság téren levő budapesti pártszékház védel­mében elesettek emléktáb­lájánál koszorúzási ünnepsé­get tartottak. Először a bu­dapesti pártbizottság nevé­ben Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, Somogyi Sán­dor, Szépvölgyi Zoltán, a pártbizottság titkárai és dr. Vida Kálmán, a pártbizott­ság osztályvezetője rótták le kegyeletüket, majd a hősi halált haltak hozzátartozói, s a pártbizottság apparátusá­nak dolgozói helyezték el virágaikat a márványtáblá­nál. Mező Imrének, a budapesti pártbizottság egykori titká­rának emléktábláját szintén megkoszorúzták. Virágokkal díszítették a Kerepesi temető panteonjá­ban nyugvó mártírok sírjait, majd az ellenforradalom el­leni küzdelemben hősi halált halt katonák, rendőrök em­lékének adóztak tisztelettel. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak sírjai­nál a budapesti pártbizottság nevében Németh Károly. Katona Imre, Somogyi Sán­dor. Szépvölgyi Zoltán, va­lamint Sarlós István és Ve­néczi János, a pártbizottság tagjai helyeztek el koszorút A fegyveres erők képvisele­tében Pesti Endre vezérőr­nagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, valamint Ruzsbatzky László, a buda­pesti munkásőrség parancs­noka és dr. Tihanyi Sándor rendőr ezredes, a budapesti rendőr-főkapitányság veze­tőjének első helyettese he­lyezte el a • megemlékezés virágait. A KISZ budapesti bizottsága nevében Csillik András első titkár. Szirbek Vilmos és Bíró József, a KISZ-bizottság titkárai ko­szorúztak. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőben is. Autó­gyártás A szovjet főváros autó­gyártó ipara két hónappal korábban teljesítette ötévej tervét és ezzel eleget tett vállalt kötelezettségének. A lenini Komszomolról elneve­zett autógyár több mint há-' romezer Moszkvics—412 tí­pusú személygépkocsit állí­tott elő terven felül. A Liha­csov autógyár 53 százalékkal növelte a tehergépkocsik termelését.

Next

/
Thumbnails
Contents