Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

6 VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER öt •naHBBBOsanMHi HADÉ III SZEGES föandák világpiacra Subák, bekecsek, kucsmák kából, Afrikából, Ausztriá— s más szűcsipari termé- ból hozzák. Az irhát szóikok régen készültek Szege- galtató báránybőrt Görög-, den; ügyes mesterkezek illetve Törökországból imgyártották őket. Igazában portálják. Márpedig ha vaazonban csak altkor virág- lutát adnak az alapanyagért, zott föl ez a mesterség Sze- ez csak akkor lehet "kifizegeden, amikor 1945 decem- tödő, ha tetemes az export bőrében megalakult a Bőr- dollárhozama, ruha és Szőrmék onfekció Dicséretüitre legyen mondVáJlalat. Kisszámú dolgozó- va: így is van. Egy dollárral Jórészt a belkereskede- nak megfelelő értéket 38 főiemnek termeltek, irhaka- rint ertékben termelnek a bátokat, bőrruházati cikke- szegedi szűcsipari, szubóipaket, de kis mennyiségben ri szakmunkások. Ezzel elmar az első évektől kezdvp érik. hogy — noha az alapexportáltak ls belőlük. anyag 70 százalékát nyugati 1083-től a Pannónia Szőr- tej Portból szerzik — rentámekészítő és Szórmekonfelc- blli8» Jő uzlel legyen a ció Vállalat szegedi gyára- bundagvartás. Eddig minden ként működik az üzem. öt- é?bfn túltelítették az előszázhatvan dolgozójának z« év dollárbevételét, amiugyan elég szűkös a hely a n«k /éjében kedvezményt, Mikszáth utcai gyárban — visszatérítést ls kaptak. Ebnagyon elkel a moet kezdődő bö1 telt a további íejlesztésrokonstrukciő de igen d« • nyereségrészesedés s -ép eredményeket érnek el. növekedett Tavaly pélM* már a világ minden tá- harminckét napot ttjára e'jutnak a szegedi szőr- *ettek dolgozónak, EGY FALAT - EGY NOTA \ Kocsmakoncentrátum a Marx téren meremekek, kivéve persze Természetesen mindezért Vz ilyen öltözékek' "lrinY kö- szorgalmasam s alaposan zömbős kontinens-két; Afri- P1^ kellett dolgozni: a piackát és Dél-Amerikát kutatóktól a modellezőkön .. _ át a szakmunkásokig minElőször a szocialista orszá- denklnek, az egész kollekgokba, s Szovjetunióba, tfvának. A szegediek a jó Csehszlovákiába exportál- minőségre törekszenek minták; az úgynevezett panolux denekelőtt, híresek finom kabátok és sz irhabundák szalonmunkájukról, s új kezdték a sort. Fokozatosan technológiai eljárásaik is nőtt a gyár kivitele, 1954 óta méltán váltottak ki érdeklőa nyugati tőkés országokban dést, keresletnövekedést, is kirakatba kerülnek tet- Nagy az igénv. jelenleg kl szétős termékeik. Először az íem tudják elégíteni. A angolok, s a svédek jelent- Pannónia Vállalat négy gyákeztek vevőként, azután év- ra közül a legújabb — a fői évre bővült a kör. Idén kunszentmártoni — éppen már Ausztria, Svájc. Fran- ezért új kikészítőüzemet ciaország. az NSZK, Hollan- kap a negyedik ötéves tervel,a. Dánia, Finnország, ben, ami a szegcdieknél ls •Svédország, Anglia. Kanada, lehetővé teszi a további felOlaszország és az USA egy- futást A negyedik ötéves «ra,nt szerepel a címzettek terv végére várhatóan 23 kőzött, ezerre emelkedik a mostani A Szegeden készült pano- 16 ezres irhabundaexport,, a fixhimdák és Irhabundák panofixbunda-gyártás ezzel iránt — noha a vtlágpia- párhuzamosan 18 ezerre nöcon sok a versenytárs, nagy vekszik majd. Ez is mutata verseny — egyre növekszik ja, szép távlatai vannak a az érdeklődés. Jellemzi ezt szőrmeromekek termelésének az alábbi néhány adat: még a szegedi gyárban. 1955-ben 1800 irhabundát Pöfékelnek a bódék is a Marx téren, hideg van már j mostanában. Még szerencse, hogy a külső hőmérsékletet könnyen ki lehet egyenlíteni a belső fokozásával. Egy kis borral, törköllyel. Egy falat — egy pohár. Ihajcsuhaj. (Ez utóbbit nem klsujjából szopta ki e sorok (rója: ilyesfajta zajjal fogadta a Marx tér „főutcája", amelynek ugyan igyenösen neki lehet kezdeni, de befejezni már csak tengerészlépésben.) A Mikszáth Kálmán utcából a mázsáló mellett vág neki a tanulmányútnak az ember — ez a legjobb. Első állomása természetesen a Szegedi Állami Gazdaság halsütödéje. Egy falat — egy törköly, valódi, kisüsti — hiszen a hal nem szereti a vizet Mellette a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat büféjében már kolbászt is ehet, aki éhes. A kolbász sem szereti a vizet, az ott álldogálók ezért inkább valamiféle töményét isznak. S ez még csak a kezdet: mert aztán jön a MÉK hatalmas élelmiszer-pavilonja kitűnő kimért boraival. s néhány bódéval arrébb az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat neve alatt az állami gazdaságok borkóstolója. Ha még ekkor is szomjas a piaci tanulmányúton levő emberfia, akkor a borkóstoló közvetlen szomszédságában enyhülésre lelhet: ott van a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat grillbüféje. Szinte már csodálkozni való. hogy a felgyői téesz sarki. mindenféle hurkával, kolbásszal kecsegtető boltja nem kért még italmérési engedélyt. No, nem baj. hiszen a sarkon túl. ha az ember balra fordul, hamarosan rátalál a Csongrád megyei vendéglátó újabb büféjére, amelynek ajtajában csábító tábla hirdeti. hogy kisfröccs 1,90, nagyfröccs 3,60. Hej. halászkert. halászkert! Aki aztán ezen a piaci főutcán visszafele indul, az vehet még kedvére Való italt a városellátó élelmiszer-, és italboltjában. vagy egydecis rumot — konyakot stb. — ugyanennek a cégnek a mozgóárusánál (a harmadik üvegcse után már tényleg mozog), aki egyébként dohányárus. S mert rumra legjobb a sör. vagy a bor. nem árt betérni az Utasellátó szép pavilonjába sem. Ennyi italra enni is kellene valamit, hát elmegy az ember az UJ Élet Tsz lacikonyhájához. .ahol sörrel öblítheti le azokat a lacibetyár falatokat. Ha igényösebb. akkor a szomszédban, a szálloda és vendéglátó vállalat bódéja előtt ihat valami komolyabbat is. Látható tehát, hogy a különböző vállalatok milyen nagyvonalúan igyekeznek mentesíteni a Marx tér két élelmiszerüzletét, ahol még azért vehet valami Italt az ember. > Nehéz dolog ez a piacozás. de nem kell mindig a talponálló pultok mellett dideregni. Ott van még a téren a négylá... bocsánat: Gulyáscsárda is. Ott kulturált körülmények között lehet berúgni. S ha az ember nem jobbra tévelyeg, hanem bálra, akkor a Búbosban ls leülhet — hukk — egy pohárkára. S ha még egyenesen tud menni? Akkor a Mikszáth Kálmán utcában egy saroknyira megtalálhatja a — na. kinek a kinek a ... bisztróját — változatosság kedvéért a Csongrád megyei vendéglátó zónázóját, ahol a ptacozásba fáradt népek egy-egy zóna rumot Isznak éppen. Hányadik már a pohár — elnézést, hogy nem tudom kiszámítani — több mint egy tucat? —, de akaratlanul is beleszédül az ember. Talán ezzel magyarázható, hogy aíok is beleszédültek, akik ennyi engedélyt kiadtak. Talán — ízé — kicsit elszámolták magukat. Segítségükre lehetünk abban, hogy megemlékezünk róla: mi minden van még ugyanazon a téren. Például, felsőfokú technikumok, egy távolsági, sőt külföldi buszokat fogadó autóbuszállomás, és többek között egy piac ls. A közelben pedig jó néhány, munkásaiért aggódó üzem. S esetleg odakerül a nyári ipari vásár ls. Vagy tán már előre annak forgalmához tervezték a Marx téri kocsmakomibnátot? Veress Miklós Mennyit ér egy kiló 7 A Spolem lengyel fogyasztási szövetkezet versenyt hirdetett ezzel a Jelszóval: „Legyünk karcsúak és egészségesek". A versenyben 14 ezer ember vett részt. A verseny kezdete előtt valamennyiük súlyát megmérték. A verseny szabályai értelmében az a résztvevő, aki 5 kilónál többet lefogy, minden további leadott kilogrammért 100 zlotyt kap. Egy varsói férfi került 82 első helyre, aki a verseny idején 39 kilót fogyott: eredetileg 134 kiló volt a tóivá Leggyorsabb a béta ritmusú exportáltak, Idén már 15 ezer 600 darab kel útra a szépen munkált termékekből. A panofixbunda kivitelt .mindössze négy évre tekint vissza: ezer darabot exportáltak akkoc a szocialista országokba. Ezzel szemben 1970 végéig 8 ezer készült exportrendelésre, ebből 5 ezer a „dolláros" termékek száma. Sajátos helyzetben vannak R saőrmegyáriak. Fő alap* anyagaikat, a juhbőr, báránybőrt csak Importtal tudják beszerezni. A panofixkészítéshez való juhbőrt — többek kőzött - Dél-AmeríA sokat tudó Ml-8 A népszerű szovjet MI—8 olajtermelő terepekre, elékthelikoptert új munkaterüle- romos távvezetékeket teleton, a bányászatban „vetet- pített, geológusokat juttatott ték be". Értékes kohászati el a tajgába, jégmegfigyelést nyersanyagot, ciánércet, végzett az Északi-sarkon. A szállít a kola-félszigeti leló- MI—8 tűzoltásra is kiválóan helyról, amely más szállító- alkalmas. 25 embert vagy 2 eszközzel nem közelíthető tonna vizet képes gyorsan meg. A négy tonna teher- ,, , .. . bírású, turbólégcsavaros he- eljuttatni a tuz fészkehez. A likopter csöveket és fúróbe- MI—8-at 1967 óta használrendezéseket szállított a kő- ják a Szovjetunióban. Az agy elektromos aktivitása és az ember egyéni sajátosságai között közvetlen kapcsolat van. Erre a következtetésre jutottak a Kazah SZSZK Tudományos Akadémia fiziológiai intézetének munkatársai. A mai napig a tudósok az agy bioáramainak öt ritmusát ismerték meg. Ezek közül, mint kiderült, a — beta-ritmus a leggyorsabb, frekvenciája 12—14 herz. Közben a tudósok érdekes törvényszerűségeket fedeztek fel: a kísérlet azon résztvevőinél, akiknek agyabetaritmusban működött, az izomtónus magasabb volt, mint a többleknél. Még érdekesebb eredményekkel jártak a korrektűrapróbával kapcsolatos tapasztalatok. Itt a diákok három feladatat kaptak: az első. szerint egy adott szövegben gyorsan alá kellett húzniuk az „sz" betűt — így ellenőrizték a feltételes reflex működését. A második esetben ugyanilyen' gyorsan meg kellett jelölniük a szövegben elhagyott „de" kötőszót, ami módot nyújtott a kutatóknak arra, hogy ellenőrizzék a feltételes gátlások jelentkezését. Az utolsó feladat abból állt, hogy a diákok az „s2" betűt csengeiéssel jelezték — így közölték a benyomást a külső gátlás jelentkezéséről. A diákoknál az elektromos encefalogrammot nyolccsatornás készülék segítségével regisztrálták. Az eredmények értékelésénél számba vették az egyes műveletek teljesítésének gyorsaságát — az egy perc alatt aláhúzott jelek és a hibák számát Akiknél a bioáram ritmusa lassúbb, a próbát lassabban és nagyobb hibaszámmal teljesítették. Sokkal lobban oldották meg a feladatukat azok a diákok, akiknek agya alfa-ritmusban működött, de leggyorsabban azok végezték el a próbát akiknek agya béta-ritmusú. r-,v >m> IIMMÍÍMMM! Wtözm í Sólyom.4 J©M«fV *;•;/•• Ifi Ti®Kö£ mm Wmím. 4, r: , .. s v • . •• s, Kémek a búvárhajón 22. Közben megkezdődött Anglia bombázása, és a bombavető repülőgépeket a Norden-féle célzókészülék német változatával látták el. Canaris ismerte a bombavető célzókészülék teljes történetét s ezt ls tudta, hogy az amerikaiak egy újabb, még tökéletesebb célzókészülék kidolgozásán fáradoznak. Ekkor jutott Canarisnak eszébe, mi történik akkor, ha egy Angliában lelőtt bombázóval együtt a német célzókészülék is az angolok kezébe kerül? Minden feltételezés szerint az angolok megadják Washingtonnak a műszer leírását, s ebből kiderül, hogy a németek ellopták a terveket a Norden-gyárból. Rendkívül fontossá és sürgőssé- vált tehát, hogy Lang mielőbb elhagyja az Egyesült Államok területét, és visszatérjen Németországba. Ugyanis abban a pillanatban, ha a nagyszabású kémkedés az USA-ban kipattan, ez esetleg szikra lehet a Ribbentropék által amúgy is féltve őrzött és mármár teljesen meglazult amerikai—német kapcsolatok lángra lobbantásához. Canarist nem humánus szempontok vezették tehát, amikor utasítást adott Seboldon keresztül Duquesne-nek, hogy Lang és felesége Dél-Amerikán keresztül térjen vissza Németoszágba, és a költségeket a New York-1 német konzulátus bocsássa a rendelkezésükre. Lahousen naplójába ezt jegyezte föl erről: „Feltételezésünk az volt, hogyha amerikai kézbe kerül a német mintájú célzókészülék, arról azonnal meg tudják állapítani, hogy valaki a Norden-gyárból lopta ki a terveket. A tervek viszonylag szűk körhöz jutottak csak el, s így Langra, mint amerikai németre terelődhet a gyanú. A külügyminisztérium újból felhívta a führer figyelmét, óvja az Abwehrt minden olyan akciótól, amely alkalmas lehetne Amerika belépésére a háborúba". Az angol tengerzár azonban megszakította az összeköttetést. így a közvetlen összeköttetés" elmaradt Langgal. Az üzenetet Seboldhoz kellett továbbítani. Utasították, hogy- teremtsen kapcsolatot Langgal, aki még mindig a Norden-gyárbsn dolgozott. S Lang 1940. április 7-én jelentkezett is a New York-1 Sebold-cég hivatali helyiségében. Sebold röviden elmondta, hogy az Abwehr számára tevékenykedik, majd elmondta, hogy mi a feladat: — Biztonságosan visszatérni Németországba. Harmincezer dollár készpénzt adok át. — Nem értem, mit akar ezzel mondani! — csodálkozott Lang, akinek eszébe sem jutott, hogy Berlinben már erősen aggódnak sorsa miatt, nem éppen a személyes biztonságáért, hanem mert sokkal nagyobb tét forgott kockán. — Ha jól tudom, ön a Norden-gyárban dolgozik? Hát szóval arról lenne szó... azt kellene csinálni, hogy mielőtt visszatér Németországba, meg kellene szerezni a Norden-féle célzókészülék tervelt — A módosításokat? — Az eredeti is kellene... — Tulajdonképpen miről beszél ön? — kiáltott fel izgatottan Lang. — Hiszen az első terveket már régen átadtam. — Ja, bocsánat. Én ezt nem tudhattam... Én azóta kapcsolódtam a munkába... Csak egyszerűen arról van szó, úgy gondoltam, hogy jó lenne hazavinni ezeket a terveket... Lang megkönnyebbült. — Értem most mar.., Persze, hogy nem tudhatta ... És Lang elmesélte Sebőidnak, hogyan utazott Németországba, hogyan mutatta és magyarázta meg a náci szakértőknek a célzókészülék titkait ... Ebben a pillanatban erős fény villant, mintha valami felrobbant volna, s Lang elvakítva a nagy világosságtól, azt sem tudta, mit gondoljon. — Mi volt ez? — öh, azt hiszem, csak egy villanykörte ment szét... Még egyszer kérem, legyen elnézéssel irántam, tájékozatlanságomért, és ígérje meg, hogy a jövőben is kitart mellettünk, s akkor büszkén szoríthatok magával kezet, mint a führer jó katonájával. — S mikor kell utaznom? — Megadom a választ, rövidesen, ha a formaságokat elintéztem — válaszolt Sebold az ajtóban álló Langnak. Amikor a Norden-gyár főellenőre kiment a helyiségből. Sebold elégedetten felnevetett. S elégedettségére minden oka megvolt, hiszen egy váratlan elszólás folytán tudta meg. hogy Lang már eljuttatta a németeknek a célzókészüléket (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a garázsokról Az orazágbam éa egyúttal Szegeden is egyre többéin örülhetnek az újonnan vásárolt személygépkocsinak. Éa egyre többen idegeskedetnek amiatt, hogy a drágán, sok-sok éves takarékoskodás, gyűjtögetés eredményeképpen vásárolt kocsi garázs híján gyorsabban megy tönkre. Mert garázshoz Jutni egyáltalán nem könnyű. • A jelen? A mostani állapotokkal aligha dicsekedhetünk. Az igazán korszerű nagy garázsokra, többszintes autótárolókra még néhány évig csak vágyakozni lehet Marad tehát az utcai parkolás, vagy a kisgarázs. A kis, egy férőhelyes garázsoknak viszont igencsak kevés hely jut a ma városában. A lakótelepeken a szükségesnél Jóval kevesebb fér belőlük, városképi okokból sem lehet többet elhelyezni. A belvárosban érthetően, még kevesebb lehetőség van új garázsok építésére. A kocsik száma pedig a legoptimálisabb számításoknál ia gyorsabban növekszik, • Az Irányelvek? A településtervezési Irányelvek szerint ezer lakosra 260—280 autót kell számítani, azaz családonként egy kocsit Ebből kilencvenet parkolóhelyen, negyvenet kisgarázsban, 130-150et pedig tároló garázsban kellene elhelyezni. Bár a tároló garázs 8 városképpel jobban öszszeegyeztethető, de az egy kocsira jutó költség a klsgarázs két-háromszorosát is eléri. • A Jövő? A fejlődés azonban a mostaniakkal valószínűleg merőben ellentétes tendenciákat szül. Mihelyt az autó könnyen hozzáférhető közönséges használati cikk lesz —• ez pedig 10—20 éven belül nálunk is bekövetkezik —várhatóan, megnő a „esillaggarázs", azaz a parkolóhely tekintélye. Garázst ugyanis nem lehet mindenütt építeni. Ha valaki rendszeresen használja autóját nagy időveszteséget jelent a garázs távolsága. Ugyanakkor a közönséges közlekedési eszközként használt Gépkocsi 4—5 éven belül erkölcsi értékét tekintve is elöregszik. A sza,hadban való parkolás tehát kényelmi szempontok és a kocsi értékcsökkenése miatt is népszerű lesz. Mint ahogyan a külföldi lakótelepeken is csak keyés garázs van. Helyette a lépcsőház kapuja előtt oarkolnnk a génkocsik, saiát helyűkön. A rendszámot ugyanis felfestik az aszfaltra. úgy mint nálunk ia már néhány ház udvarán.