Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

SZOMBAT, REIO. NOVEMBER 28. 3 Tanácskozik a X. pártkongresszus Elutazott hazankbol K_. Brezsnf@M elütőrs Pénteken délelőtt elutazott Budapestről Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki az MSZMP X. koogreszszusán részt vevő szovjet pártiküldöttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai, városi pártbizottság első "ötkára, Grigorij Romanov, a Központi Bizottság tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára részt vesz Jerevánban, az örmény. Szoviet Szocialista Köztársaság és az örmény Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. * Fock Jenő és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, Csanádi György közlekedésés postaügyi miniszter. Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, Garai Róbert és dr. Perjési László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete búcsúztatták. Az elutazásnál jelen Voltak az SZKP küldöttségének tagjai és a budapesti szovjet nagykövetség képviselői. L. Brezsnyev elvtárs megérkezett * Jerevánba. Változatlan érdeklődés világszerte a X. kongresszus iránt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta a kongresszuson részt vevő tudósok és irók egy csoportját % Dr. Erdei Ferenc elvtárs felszólalása A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára bevezetőben rámutatott: a távlati tudományos kutatási terv tudományos életünk fejlesztésének egyik legfőbb szervezője, ily módon tudjuk legfőbb erőinket a társadalmilag legjobb célokra koncentrálni. A mi távlati kutatási tervezésünk során is előre»látható, hogy néhány társadalomtudományi témakört országos szintű kutatási programként, illetőleg fő irányként kell kiemelni. Ilyenek például: a tudományos-technikai forradalom társadalmi-gazdasági hatásai, a szocialista gazdaságpolitika tudományos megalapozása, a szocialista vállalat komplex kutatása. a korszerű igazgatás, közigazgatás. a társadalmi rétegződés és az életmód, a tudat alakulása. Gondoljuk végig, csak ezen a kongresszuson mi minden van napirenden. Nem kisebb problémák, mint gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése, a munkásosztály helyzete és ennek további alakulása, az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatékonyabb rendszere; a szocialista demokrácia, az állami élet fejlesztésének a kérdései, a kultúrforradalom történelmének időszerű kérdései és nem utolsósorban szocialista frontunk erősítése az elidegenedés és a manipulációk ellen, a szocialista humanizálásért, az ember egyetemleges méltóságáért és reális szabadságáért. A történeti valóság megismerése sokszor illúziókat rombol. Egyéni és partikuláris csoport- és apparátusi szubjektivitásokba ütközik és a valóság olykor általános elvi tételeinkkel vagy éppen eszményeinkkel is — legalábbis egy időre — szembe kerül. Mindent el kell viselni* ahhoz, hogy igazi ismerethez és önismerethez jussunk és szocialista politikánkat a történeti realitások ösvényein vezethessük. Politikánkhoz, annak minden lépéséhez felelős adalékokat kell szolgáltatniok a társadalomtudományoknak, mégpedig úgy, hogy se a kutatók ne váljanak megtévesztés áldozatává, Se ők ne vezessenek félre senkit. Éppen ezért maximális önfegyelemmel és igazságkereső szigorral, a szaktudományok módszertani fegyelmével és a történeti valóság megismerésének szenvedélyével kell dolgoznunk — mondotta dr. Erdei Ferenc. Továbbra is igen élénk érdeklődés kíséri mind a szocialista. mind a polgári sai, tóban az MSZMP X. kong|resszusát. A lapok napról | napra bő terjedelemben szá| mólnak be a kongresszus ! munkájáról. i Moszkva A szovjet sa.itó továbbra is bő teret szentel az MSZMP X. kongresszusának. A péntek reggel megjelent. Pravda Barátság, testvéri együttműködés címmel számol be a magyar kommunisták tanácskozásának negyedik napiáról. A lap budapesti külön tudósítói rámutatnak: a kongresszuson átfogó és beható eszmecsere folyik a sikerekről és a fogyatékosságokról. arról, amit a magyar dolgozók már elértek, s arról is. ami a jövő távlata. Prága Alois Indra. a CSKP KB elnökségének póttagja. a Központi Bizottság titkára, aki részt vesz az MSZMP kongresszusán, a Budapesten tartózkodó népes csehszlovák újságírócsoportnak adott nyilatkozatában méltatta a magyar kommunisták tanácskozásának jelentőségét. Szófia A bolgár sajtó nagy figyelemmel kíséri az MSZMP tizedik kongresszusának menetét. A párt politikájának teljes támogatása — ezt a címet adta pénteki beszámolójának a Bolgár Kommunista Párt lapja, jelezve, hogy az MSZMP tizedik kongresszusának eseményei a Központi Bizottság és a párttagság teljes egységét demonstrálják. Belgrád Az MSZMP nagyszámú*felszólalói „támogatták a párt eddigi politikáját és anrrak vezetését, sok Példát hoztak fel a gazdasági reform sikeres megvalósításáról, és kiálltak azoknak a dokumentumoknak a programot tartalmazó része 'mellett, amelyeket a Központi Bizottság a kongresszus elé terjesztett" — állapítja meg pénteki számában a belgrádi Politika. Varsó Waclaw Úrban iak. a Trybuna Ludu tudósítója első oldalon kezdődő budapesti jelentésében rámutat, hogv „a tanácskozás negvedik napján átfogó vita folyt különböző nemzetközi, ideológiai, gazdasági. szociális és kulturális kérdésekről". Hanoi A VDK sajtója közli a kongresszus eseményeit, s ezzel együtt, több magvar vonatkozású cikket is közöl. Párizs Az Humanité Budapestre küldött különtudósítói nagy terjedelemben foglalkoznak az MSZMP X. kongresszusáegyaránt értékesnek keH tekinteni azokat, akiknek az elméleti és azokat, akiknek a gyakorlata munka különböző ágazataiban van tehetségük. A jelenlegi kiválasztási rendszerünk ezzel az alapvető igazsággal nem számol, és tulajdonképpen csak az értelmiségi pályákra való elosztást szabályozza, de még ezt sem teljes megbízhatósággal, mert a pályaválasztást befolyásoló sok tényező között napjainkban sokszor nem elsősorban a rátermettség, hanem a szülök akarata, szemlélete a meghatározó. Az igazság az, hogy nem rendelkezünk sajnos a tehetség, a rátermettség méréséhez szükséges megbízható módszerekkel. Ennek kialakítása érdekében az egyetemi ielvételek munkájának javításával összefüggésben tettünk már lépéseket, korántsem kielégítő mértékben minden szak viszonylatában. de az is kétségtelen, hogy a tehetség mérésenek jóval előbb kellene elkezdődnie. Nehezíti a képesség megbízható megállapítását a felvételeknél az is. hogy a középiskolákban is — az egyetemekhez hasonlóan vagy még nagyobb mértékben — a „minél többet megtanítani" mennyiségi szemlélet dominál és nem a gondolkodásra való nevelés. Ennek hátrányai nemcsak abban mutatkoznak, hogy hovatovább a középiskolai tanulók heti 60—70 órát dolgozzanak akkor, amikor a 44 órás munkahét bevezetését tervezzük, hanem a fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemre való bejutásában is. A fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemekre való jelentkezési arányaiban tapasztalható csökkenés nim elsősorban anyagi okokra vezethető vissza, hanem az általános és középiskolák oktatási módszereiben domináló túltengő ismeretközlésre. Sokan személyes tapasztalatból is tudják, hogy a tanulók segítség nélkül nem tudnak megbirkózni az óriási tananyaggal, a szülök többsége, ha maga nem tud segíteni gondoskodik külön segítségről. A fizikai dolgozók gyerekei szamára ezt a külön segítséget vagy intézményesen kell biztositanunk, vagy a helyzet meg tovább romlik. Az oktató-nevelő munka színvonala emelésének fontos feltétele az oktatószemélyzet kialakítása. Eleg arra utalni, hogy oktatóink jelentős része a mi rendszerünkben, a mi egyetemeinken nevelkedett, döntő többségükben nemcsak egyetértenek társadalmi rendszerünk célkitűzéseivel, hanem azoknak megvalósításáért következetesen és becsületesen is dolgoznak. Az oktatói testület szakmai felkészültsége is általában jónak mondható. Feladataink megvalósításához olyan okiatok kellenek, akik tudományos felkészültségre alapozott magas szintű szakmai tudásuk révén szereznek tekintélyt hallgatóik előtt, és erre a tekintélyre alapítva egyértelmű politikai és emberi magatartásukkal válhatnak hallgatóik példaképévé, azok világnézeti és emberi kvalitásainak is valódi formálóivá. Káderpolitikánk következetes alkalmazásával — egyetemeken es róhatóságoknál egyaránt — kell szinte közvéleménnyé formálni azt az alapelvet, hogy tekintélyt és megbecsülést csak ilyen munkával lehet megszerezni, munkatársak és hallgatók előtt egyaránt, és ez a munka lehet az elbírálás egyedüli alapja is. tekintet nélkül a rangra és beosztásra, vagy arra, hogy parttag vagy párton kívüli oktatóról van-e szó. Az oktató munka színvonalának emeléséhez hozzátartozik egy másik lényeges feltétel: az egyetemi tanszékek kapjanak reálisan is nagyobb lehetőséget a tudományos munka végzésére. Ezért fogadták többek között egyetemeinken osztatlan egyetértéssel pártunk tudománypolitikai irányelveiben foglaltakat. A vidéki egyetemeken nagyon jelentősnek tartottuk és tartjuk továbbá a tudománypolitikai irányelvek ama állásfoglalását, amely a kutatási kapacitás fővárosba történt nagyfokú koncentrálásának megvaltoztatásara vonatkozik. Konkrét tenvekkei is alátámasztnató, hogy vidéki kutatóhelyeken is születtek és születnek országos, sőt. nemzetközi jelentőségű eredmények. A természettudományok er> műszaki tudományok területén nem is jelentkezik különösebb probléma vidéki egyetemeinken, de kétségtelenül van a társadalomtudományok területén. Ez sem általánosítható minden szakra, de ténylegesen igaz, hogy kedvezőbbek a munkafeltételek a fővárosban. Ha valaki, vidéki egyetemen vállal megbízást, amögött sokszor kegyvesztést tételeznek fel. Ezen a szemléletmódon radikálisan kellene változtatni. Érdemes lenne egy-két társadalomtudományi kutatóintézet egyetemre, köztük vidéki egyetemre való telepítésének gondolatát megfontolás tárgyává tenni. Végül: az oktatás korszerűsítésének objektív feltételeiről. Azt hiszem a legkiválóbb oktató is csak félértékú munkát végezhet, ha nem állnak rendelkezésre munkájához a szükséges technikai és egyéb felszerelések, valamint az oktatáshoz szükséges helyiségek. Nagyon sok történt ezen a téren is. hiszen több új egyetem és főiskola létesült, több helyen jelentős bővítés történt. Amikor őszintén örülünk új létesítményeinknek, ugyanakkor elszomorító egykét nagy múltú egyetemünkön talalható helyzet a (munkaieltélelek szempontjából. Nem is arról vart itt szó, hogy népgazdaságunknak még többet kellett volna erre fordítani, hanem az tnyagi erők nem minden esetben átgondolt és összehangolt felhasználásáról, arról, hogy nem éltünk azokkal az egyszerűsítési lehetőségekkel, amelyek az egyes szakok képzésével kapcsolatban megvalósíthatók lettek volna, lényegesen kevesebb befektetéssel. Ez kétségtelen nem volt könnyű, "abban a helyzetben, ami oktatásügyünk irányításának szétaprózódottsága miatt állt fenn. Magának a felsőoktatásnak az irányításában 13 minisztérium és főhatóság vett részt, ami nagyon nehézzé tette az egységes oktatáspolitikai koncepciók kialakítását és végrehajtását, de mint tapasztalható volt, az egyes minisztériumok gyakran gazdasági potenciáljuk, és nem a tényleges társadalmi szükséglet alapos mérlegelése alapján iejlesztették irányításuk aló tartozó felsőoktatási intézményeket. A felsőoktatás problémái nem elszigeteltek a közép- és általános iskolai oktatás problémáitól. és éppen ezért maradéktalanul nem ls oldhatók meg azok rendezése nélkül. Szükséges lenne, hogy egész oktatási rendszerünket — általános iskolától az egyetemig — alapos elemzés tárgyává téve. kialakítsuk ennek a rendezésnek egységes koncepcióját, és ami szintén alapvető kérdés, gondoskodni kellene az egységes szemléleten alapuló irányítás feladatait legjobban megvalósítani tudó irányítási rendszerről. Nagy örömmel vettem tudomásul Kádár elvtárs beszámolójából a Központi Bizottság e rendezés megtételére irányuló állásfoglalását. val. Kiemelik — egyebek között —. hogy a kongresszusi küldöttek fenntartás nélkül helyeslik a pórt eddigi politikáját é6 javasolják annak folytatását. A tudósítók beszámolnak arról is. hogv a kongresszus felszólalói nyíltan felvetik a megoldásra váró problémákat is. Bukarest . A román lapok továbbraris beszámolnak az MSZMP kongresszusának legfontosabb eseményeiről. A Scinteia. a Romania Libera. a Nunca teljes terjedelemben közlik az RKP delegációvezetőiének. Paul NiculescuMizilnek a felszólalását. Berlin A Német Demokratikus Köztársaság lapjainak az MSZMP kongresszusáról szóló pénteki tudósításaiban a fő helyet Friedrich Ebertnek. az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának a felszólalása és az NSZEP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett. Walter Ulbricht által aláírt üdözlete foglalja el. A Neues Deutschland első oldalán hozott, a kongreszszus negyedik napjával foglalkozó összefoglaló tudósítás címe: „Hagyományos és a jövőre szóló szövetségben az MSZMP-vel..." A Nyugat-berlini Szocialista . Egységpárt lapja, a Die Wahrheit, pénteki számában •A oárt küldöttének. Hans Mahlenak a felszólalását közli. London A pénteki Financial Times ötvensoros jelentésben ismerteti a magyar pártkongreszszusnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó megállapításait. A Daily Telegraph Friedrich Ebertnek. a Német Szocialista Egységpárt küldöttségvezetőiének beszédéből emeli ki azt a részt, amelyben a két német állam közötti egyenrangú kapcsolatokról van szó. Küldöttségek látogatásai Tegnap az MSZMP X. kongresszusán részt vevő román pártküldöttség meglátogatta a Magyar Hajó- és Darugvár angyalföldi telepét, Németország Kommunista Pártjának delegációja pedig az Egyesült Izzót. A Luxemburgi Kommunista Part delegációja az Orion Rádió- és Villamossági Vállalatot látogatta meg. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának delegációja a Csepel Vas- és FémműVekbe, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége Kecskemétre, a j Görög KP delegációja a BeI loiannisz Híradástechnikai t-Gyarba látogatott.