Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

SZOMBAT, REIO. NOVEMBER 28. 3 Tanácskozik a X. pártkongresszus Elutazott hazankbol K_. Brezsnf@M elütőrs Pénteken délelőtt eluta­zott Budapestről Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, aki az MSZMP X. koogresz­szusán részt vevő szovjet pártiküldöttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a moszkvai, városi pártbizottság első "öt­kára, Grigorij Romanov, a Központi Bizottság tagja, a leningrádi területi pártbi­zottság első titkára. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára részt vesz Je­revánban, az örmény. Szov­iet Szocialista Köztársaság és az örmény Kommunista Párt megalakulása 50. évfor­dulójának ünnepségein. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. * Fock Jenő és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter. Púja Frigyes, a Központi Bizott­ság tagja, Garai Róbert és dr. Perjési László, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettesei és Rapai Gyu­la, hazánk moszkvai nagy­követe búcsúztatták. Az elutazásnál jelen Vol­tak az SZKP küldöttségének tagjai és a budapesti szov­jet nagykövetség képviselői. L. Brezsnyev elvtárs megérkezett * Jerevánba. Változatlan érdeklődés világszerte a X. kongresszus iránt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta a kongresszuson részt vevő tudósok és irók egy csoportját % Dr. Erdei Ferenc elvtárs felszólalása A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beveze­tőben rámutatott: a távla­ti tudományos kutatási terv tudományos életünk fejlesz­tésének egyik legfőbb szer­vezője, ily módon tudjuk legfőbb erőinket a társadal­milag legjobb célokra kon­centrálni. A mi távlati kutatási ter­vezésünk során is előre»­látható, hogy néhány társa­dalomtudományi témakört országos szintű kutatási programként, illetőleg fő irányként kell kiemelni. Ilyenek például: a tudomá­nyos-technikai forradalom társadalmi-gazdasági hatá­sai, a szocialista gazdaság­politika tudományos meg­alapozása, a szocialista vál­lalat komplex kutatása. a korszerű igazgatás, közigaz­gatás. a társadalmi rétegző­dés és az életmód, a tudat alakulása. Gondoljuk végig, csak ezen a kongresszuson mi minden van napirenden. Nem kisebb problémák, mint gazdaság­irányítási rendszerünk to­vábbfejlesztése, a munkás­osztály helyzete és ennek további alakulása, az anyagi és erkölcsi ösztönzők haté­konyabb rendszere; a szo­cialista demokrácia, az álla­mi élet fejlesztésének a kér­dései, a kultúrforradalom történelmének időszerű kér­dései és nem utolsósorban szocialista frontunk erősíté­se az elidegenedés és a ma­nipulációk ellen, a szocialis­ta humanizálásért, az ember egyetemleges méltóságáért és reális szabadságáért. A történeti valóság meg­ismerése sokszor illúziókat rombol. Egyéni és partikulá­ris csoport- és apparátusi szubjektivitásokba ütközik és a valóság olykor általános elvi tételeinkkel vagy éppen eszményeinkkel is — leg­alábbis egy időre — szembe kerül. Mindent el kell visel­ni* ahhoz, hogy igazi isme­rethez és önismerethez jus­sunk és szocialista politikán­kat a történeti realitások ösvényein vezethessük. Politikánkhoz, annak min­den lépéséhez felelős adalé­kokat kell szolgáltatniok a társadalomtudományoknak, mégpedig úgy, hogy se a kutatók ne váljanak megté­vesztés áldozatává, Se ők ne vezessenek félre senkit. Ép­pen ezért maximális önfe­gyelemmel és igazságkereső szigorral, a szaktudományok módszertani fegyelmével és a történeti valóság megisme­résének szenvedélyével kell dolgoznunk — mondotta dr. Erdei Ferenc. Továbbra is igen élénk ér­deklődés kíséri mind a szo­cialista. mind a polgári sai­, tóban az MSZMP X. kong­|resszusát. A lapok napról | napra bő terjedelemben szá­| mólnak be a kongresszus ! munkájáról. i Moszkva A szovjet sa.itó továbbra is bő teret szentel az MSZMP X. kongresszusának. A pén­tek reggel megjelent. Pravda Barátság, testvéri együttmű­ködés címmel számol be a magyar kommunisták ta­nácskozásának negyedik nap­iáról. A lap budapesti kü­lön tudósítói rámutatnak: a kongresszuson átfogó és be­ható eszmecsere folyik a si­kerekről és a fogyatékossá­gokról. arról, amit a magyar dolgozók már elértek, s ar­ról is. ami a jövő távlata. Prága Alois Indra. a CSKP KB elnökségének póttagja. a Központi Bizottság titkára, aki részt vesz az MSZMP kongresszusán, a Budapesten tartózkodó népes csehszlo­vák újságírócsoportnak adott nyilatkozatában méltatta a magyar kommunisták ta­nácskozásának jelentőségét. Szófia A bolgár sajtó nagy figye­lemmel kíséri az MSZMP ti­zedik kongresszusának mene­tét. A párt politikájának tel­jes támogatása — ezt a cí­met adta pénteki beszámo­lójának a Bolgár Kommu­nista Párt lapja, jelezve, hogy az MSZMP tizedik kongresszusának eseményei a Központi Bizottság és a párt­tagság teljes egységét de­monstrálják. Belgrád Az MSZMP nagyszámú*fel­szólalói „támogatták a párt eddigi politikáját és anrrak vezetését, sok Példát hoztak fel a gazdasági reform sike­res megvalósításáról, és ki­álltak azoknak a dokumen­tumoknak a programot tar­talmazó része 'mellett, ame­lyeket a Központi Bizottság a kongresszus elé terjesztett" — állapítja meg pénteki szá­mában a belgrádi Politika. Varsó Waclaw Úrban iak. a Try­buna Ludu tudósítója első ol­dalon kezdődő budapesti je­lentésében rámutat, hogv „a tanácskozás negvedik napján átfogó vita folyt különböző nemzetközi, ideológiai, gaz­dasági. szociális és kulturá­lis kérdésekről". Hanoi A VDK sajtója közli a kongresszus eseményeit, s ezzel együtt, több magvar vo­natkozású cikket is közöl. Párizs Az Humanité Budapestre küldött különtudósítói nagy terjedelemben foglalkoznak az MSZMP X. kongresszusá­egyaránt értékesnek keH tekinteni azokat, akik­nek az elméleti és azokat, akiknek a gyakorla­ta munka különböző ágazataiban van tehetségük. A jelenlegi kiválasztási rendszerünk ezzel az alapvető igazsággal nem számol, és tulajdonkép­pen csak az értelmiségi pályákra való elosztást szabályozza, de még ezt sem teljes megbízha­tósággal, mert a pályaválasztást befolyásoló sok tényező között napjainkban sokszor nem első­sorban a rátermettség, hanem a szülök akara­ta, szemlélete a meghatározó. Az igazság az, hogy nem rendelkezünk sajnos a tehetség, a rátermettség méréséhez szükséges megbízható módszerekkel. Ennek kialakítása érdekében az egyetemi ielvételek munkájának javításával összefüggésben tettünk már lépéseket, koránt­sem kielégítő mértékben minden szak viszony­latában. de az is kétségtelen, hogy a tehetség mérésenek jóval előbb kellene elkezdődnie. Ne­hezíti a képesség megbízható megállapítását a felvételeknél az is. hogy a középiskolákban is — az egyetemekhez hasonlóan vagy még na­gyobb mértékben — a „minél többet megtaní­tani" mennyiségi szemlélet dominál és nem a gondolkodásra való nevelés. Ennek hátrányai nemcsak abban mutatkoznak, hogy hovatovább a középiskolai tanulók heti 60—70 órát dolgoz­zanak akkor, amikor a 44 órás munkahét be­vezetését tervezzük, hanem a fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemre való bejutásában is. A fizikai dolgozók gyerekeinek egyetemekre való jelentkezési arányaiban tapasztalható csökke­nés nim elsősorban anyagi okokra vezethető vissza, hanem az általános és középiskolák ok­tatási módszereiben domináló túltengő ismeret­közlésre. Sokan személyes tapasztalatból is tudják, hogy a tanulók segítség nélkül nem tudnak megbirkózni az óriási tananyaggal, a szülök többsége, ha maga nem tud segíteni gondoskodik külön segítségről. A fizikai dolgo­zók gyerekei szamára ezt a külön segítséget vagy intézményesen kell biztositanunk, vagy a helyzet meg tovább romlik. Az oktató-nevelő munka színvonala emelésé­nek fontos feltétele az oktatószemélyzet kialakí­tása. Eleg arra utalni, hogy oktatóink jelentős része a mi rendszerünkben, a mi egyetemein­ken nevelkedett, döntő többségükben nemcsak egyetértenek társadalmi rendszerünk célkitűzé­seivel, hanem azoknak megvalósításáért követ­kezetesen és becsületesen is dolgoznak. Az ok­tatói testület szakmai felkészültsége is általá­ban jónak mondható. Feladataink megvalósítá­sához olyan okiatok kellenek, akik tudományos felkészültségre alapozott magas szintű szakmai tudásuk révén szereznek tekintélyt hallgatóik előtt, és erre a tekintélyre alapítva egyértelmű politikai és emberi magatartásukkal válhatnak hallgatóik példaképévé, azok világnézeti és em­beri kvalitásainak is valódi formálóivá. Káder­politikánk következetes alkalmazásával — egye­temeken es róhatóságoknál egyaránt — kell szinte közvéleménnyé formálni azt az alapel­vet, hogy tekintélyt és megbecsülést csak ilyen munkával lehet megszerezni, munkatársak és hallgatók előtt egyaránt, és ez a munka lehet az elbírálás egyedüli alapja is. tekintet nélkül a rangra és beosztásra, vagy arra, hogy parttag vagy párton kívüli oktatóról van-e szó. Az oktató munka színvonalának emeléséhez hozzátartozik egy másik lényeges feltétel: az egyetemi tanszékek kapjanak reálisan is na­gyobb lehetőséget a tudományos munka végzé­sére. Ezért fogadták többek között egyetemein­ken osztatlan egyetértéssel pártunk tudomány­politikai irányelveiben foglaltakat. A vidéki egyetemeken nagyon jelentősnek tartottuk és tartjuk továbbá a tudománypolitikai irányel­vek ama állásfoglalását, amely a kutatási ka­pacitás fővárosba történt nagyfokú koncentrá­lásának megvaltoztatásara vonatkozik. Konkrét tenvekkei is alátámasztnató, hogy vidéki kuta­tóhelyeken is születtek és születnek országos, sőt. nemzetközi jelentőségű eredmények. A természettudományok er> műszaki tudomá­nyok területén nem is jelentkezik különösebb probléma vidéki egyetemeinken, de kétségte­lenül van a társadalomtudományok területén. Ez sem általánosítható minden szakra, de tény­legesen igaz, hogy kedvezőbbek a munkafeltéte­lek a fővárosban. Ha valaki, vidéki egyetemen vállal megbízást, amögött sokszor kegyvesztést tételeznek fel. Ezen a szemléletmódon radikáli­san kellene változtatni. Érdemes lenne egy-két társadalomtudományi kutatóintézet egyetemre, köztük vidéki egyetemre való telepítésének gon­dolatát megfontolás tárgyává tenni. Végül: az oktatás korszerűsítésének objektív feltételeiről. Azt hiszem a legkiválóbb oktató is csak félértékú munkát végezhet, ha nem áll­nak rendelkezésre munkájához a szükséges technikai és egyéb felszerelések, valamint az oktatáshoz szükséges helyiségek. Nagyon sok történt ezen a téren is. hiszen több új egyetem és főiskola létesült, több helyen jelentős bő­vítés történt. Amikor őszintén örülünk új lé­tesítményeinknek, ugyanakkor elszomorító egy­két nagy múltú egyetemünkön talalható helyzet a (munkaieltélelek szempontjából. Nem is ar­ról vart itt szó, hogy népgazdaságunknak még többet kellett volna erre fordítani, hanem az tnyagi erők nem minden esetben átgondolt és összehangolt felhasználásáról, arról, hogy nem éltünk azokkal az egyszerűsítési lehetőségek­kel, amelyek az egyes szakok képzésével kap­csolatban megvalósíthatók lettek volna, lénye­gesen kevesebb befektetéssel. Ez kétségtelen nem volt könnyű, "abban a helyzetben, ami ok­tatásügyünk irányításának szétaprózódottsága miatt állt fenn. Magának a felsőoktatásnak az irányításában 13 minisztérium és főhatóság vett részt, ami nagyon nehézzé tette az egységes oktatáspolitikai koncepciók kialakítását és vég­rehajtását, de mint tapasztalható volt, az egyes minisztériumok gyakran gazdasági potenciáljuk, és nem a tényleges társadalmi szükséglet ala­pos mérlegelése alapján iejlesztették irányítá­suk aló tartozó felsőoktatási intézményeket. A felsőoktatás problémái nem elszigeteltek a közép- és általános iskolai oktatás problémái­tól. és éppen ezért maradéktalanul nem ls old­hatók meg azok rendezése nélkül. Szükséges lenne, hogy egész oktatási rendszerünket — ál­talános iskolától az egyetemig — alapos elem­zés tárgyává téve. kialakítsuk ennek a rende­zésnek egységes koncepcióját, és ami szintén alapvető kérdés, gondoskodni kellene az egysé­ges szemléleten alapuló irányítás feladatait legjobban megvalósítani tudó irányítási rend­szerről. Nagy örömmel vettem tudomásul Ká­dár elvtárs beszámolójából a Központi Bizott­ság e rendezés megtételére irányuló állásfogla­lását. val. Kiemelik — egyebek kö­zött —. hogy a kongresszusi küldöttek fenntartás nélkül helyeslik a pórt eddigi poli­tikáját é6 javasolják annak folytatását. A tudósítók be­számolnak arról is. hogv a kongresszus felszólalói nyíltan felvetik a megoldásra váró problémákat is. Bukarest . A román lapok továbbraris beszámolnak az MSZMP kongresszusának legfonto­sabb eseményeiről. A Scin­teia. a Romania Libera. a Nunca teljes terjedelemben közlik az RKP delegáció­vezetőiének. Paul Niculescu­Mizilnek a felszólalását. Berlin A Német Demokratikus Köztársaság lapjainak az MSZMP kongresszusáról szó­ló pénteki tudósításaiban a fő helyet Friedrich Ebertnek. az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának a felszólalása és az NSZEP Központi Bizottságá­nak a kongresszushoz inté­zett. Walter Ulbricht által aláírt üdözlete foglalja el. A Neues Deutschland első oldalán hozott, a kongresz­szus negyedik napjával fog­lalkozó összefoglaló tudósítás címe: „Hagyományos és a jö­vőre szóló szövetségben az MSZMP-vel..." A Nyugat-berlini Szocia­lista . Egységpárt lapja, a Die Wahrheit, pénteki számában •A oárt küldöttének. Hans Mahlenak a felszólalását közli. London A pénteki Financial Times ötvensoros jelentésben ismer­teti a magyar pártkongresz­szusnak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokra vonatkozó megállapításait. A Daily Telegraph Fried­rich Ebertnek. a Német Szo­cialista Egységpárt küldött­ségvezetőiének beszédéből emeli ki azt a részt, amely­ben a két német állam kö­zötti egyenrangú kapcsola­tokról van szó. Küldöttségek látogatásai Tegnap az MSZMP X. kongresszusán részt vevő ro­mán pártküldöttség megláto­gatta a Magyar Hajó- és Darugvár angyalföldi tele­pét, Németország Kommu­nista Pártjának delegációja pedig az Egyesült Izzót. A Luxemburgi Kommunista Part delegációja az Orion Rádió- és Villamossági Vál­lalatot látogatta meg. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának delegációja a Csepel Vas- és Fémmű­Vekbe, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt kül­döttsége Kecskemétre, a j Görög KP delegációja a Be­I loiannisz Híradástechnikai t-Gyarba látogatott.

Next

/
Thumbnails
Contents