Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

— VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 28. HADÉ III I SZEGED 14 mézédes földieper Üjszeged és & városkörnyéki földek bőven termő, kedvelt korai gyümölcse. Amikor az első szemeket meglátja a háziasszony a piacon, legyen az bármilyen drágu, visz kóstolót gyermekének. Pedig akkor még alig piroslik, ízét is inkább a porcukor adja. Ha ml ennyire várjuk, hogyne várnák azok az országok, ahol jóval később érik, ha érik egyáltalán. Ebből következően nem tudunk annyit termelni, hogy vevőre ne találnánk. Csakhogy az export kényes dolog mindig. Kereskedőpartnereink jól megnézik, mire költik a pénzüket. A mézédes földieper is kényes. Nem szeret utazni. Igaz, hogy Ausztria itt van csak A szomszédban, az NSZK ós Svédország esik NAPI KISLEXIKON az elsősegélynyújtásról Nap mirtt nap hallunk,, olvasunk az üzemekben, háztartásokban, közlekedésben előforduló balesetekről. A legváratlanabb helyen és időben is előfordulhat, hogy valaki rosszul lesz vagy megsérül. Orvost pillanatokon belül nehéz előkeríteni. Szerencse, ha ilyenkor van közelben ólyan ember, aki elsősegélyny új tásban tudja részesíteni a sérültet:. • # Miért fontos? A károsodás a baleset után fokozódhat, u beteg egyre súlyosabb állapotba kerülhet, néhány óra, sőt percek alatt is. A hozzáértő, az orvos megérkeztéig a közvetlen életveszélyt elháríthatja és a beteg állapotának további súlyosbodásét megakadályozhatja. Az Ilyen tevékenységet nevezzük elsősegélynyújtásnak, melynek elvégzésére bizonyos alapismeretek elsajátítása után mindenki alkalmassá válhat. # Hogyan sajátítható el? A Magyar Vöröskeresztnek — mint hazánk egészségügyi tömegszervezetéinek — fontos feladata, hogy az egészségvédelmi munkába a lakosság széles rétegelt bekapcsolja. Sokan — társadalmi munkában felvilágosító, nevelő tevékenységet fejtenek kl. Az aktivisták közül többen szakképzettséget szereznek elsősegélynyújtásból a Vöröskereszt különböző tanfolyamain. Itt megismerkednek u legfontosabb életmentő, elsősegélynyújtás!, betegápolást kérdésekkel. De nemcsak elméleti, gyakorlati ismereteket ls szereznek. A tanulásban a Vöröskereszt különböző kiadványai vannak sepftséaükre. # M»< ke!! tudni? Flsősorban tisztában kell lenni — legalább nairy vonalakban — az emberi szervezet felépítésével és működésével. Be kell tartani az dsősegélvnyúltás általános szabályait. Beavatkoznunk r«ak akkor szabad, ha felmértük a brieset köril'ményeit. • a rörülés helvét, termés^riét és ttidtuV, hiw mtt m'ért F-utén _ hi akkor mentők •eeftsAt,/,vel — ,mthnnarabh tnHassuk orvosló* «. sérilltet. egy kicsit távolabb tőlünk, mégis nehéz a szomszédba is úgy eljuttatnunk ínycsiklandozó gyümölcsünket, hogy Időközben ne károsodjon. A termelő azt a nagyszemű fajtát szereti, amelyik kakastarélyhoz hasonlít. Minél nagyobb a szem, annál hamarabb van ki a kiló. Ha itt lennének kereskedelmi partnereink az epreskertek tövében, talán ezért nyúlnának ök is. De ez a fajta megváltozik, mire célhoz ér. Laza a húsa, itt-ott üreges, nem egyforma a színe. Ha esős idő kerülgeti érés közben, még ki sem jut az országból, már romlik, legföljebb konzervipari feldolgozásra jó.' A gzín azért fontos, mert azzal kínálja magát az eper a kirakatban. Minél hoszszabb Időt kell számítanunk az utazásra, annál inkább érés közben kell leszedni, hogy útközben érjen. Ez viszont ízre sem, színre sem az igazi. Csökkenőben van földieper-exportunk, Idén mindössze 30 vagont tett ki. Pedig mindenképpen kifizetődő üzlet lenne továbbra is. Olyan fajtát kellene keresnünk, ha nincsen, akkor nemesítenünk, amelyik zömökebb, tömörebb, pirosabb, édesebb és semmivel sem kényesebb, mint amilyet igényes vevőink kívánnak. Az idei csökkenésnek egyéb okai ls vannak. Hogy a nyári aszály ki ne pörkölje az ültetvényt, általában mélyebben fekvő területekre telepítették az epret. Idén viszont ezeket a foltokat majdnem kivétel nélkül meglátogatta a belvíz. Az új termesztési fogások kezdenek itt ls teret hódítani. Van, aki a korait még korábbra szeretné tenni, hiszen pénzre megy a játék. Idén nyolcvan foríntc® kezdő árral indult a szezon. Fólia alatt termett ez a legkorábbi, nagy pénzű eper. Általában kertekben, háztáji területeken termesztik. A forráskútl Haladás Tsz a példa rá, hogy megéri nagyüzemi módszerekkel is kísérletezni. Változatlanul keresett cikkünk külföldön és belföldön egyaránt, érdemes törődni vele. A megfelelőbb fajta természetesen méginkább kifizetődne. Engelsre emlékezünk E

z év tavaszán emlékestünk meg VHgyimir Iljics Lenin születésének századik évfordulójáról. Ma Engels Frigyes születésének százötvenedik évfordulójára emlékezik a nemzetközi munkásmozgalom, és az egész haladó emberiség. Marx, Engels, Lenin egymástól elválaszthatatlan nagy személyiségek, akik lerakták u kommunista mozgalom alapjait. Életüktől, tevékenységüktől, és tanításaiktól elválaszthatatlan a proletariátus harcának és győzelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének története. Lenin írja 1895-ben: „Kar! Marx Mtán Engels volt a modern proletariátus legkiválóbb tudósa és tanítómestere az egész civilizált világon." Engels rendkívül gazdag szellemi hagyatékának, széles körű elméleti munkásságának abban van nagy Jelentősége, hogy ma is elevenen ható tényező a nemzetközi munkásmozgalomban. Elméleti művel, gyakorlati útmutatásai ma is megdönthetetlen erőt képviselnek és — időszerűek. Engels nevét, tanításalt Vma már az egész világon ismerik. Marx és Engels művei mintegy 90 millió példányban. 79 nyelven jelentek meg. Közös munkájuk, „A Kommunista Párt kiáltványa", több mint 20 millió példányban, 72 nyelven jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a tudományos szocializmus megalkotóinaK,. a marxizmus alapítóinak mű-, vei ma már az egész világon — gyakorlatilag —minden nyelven tanulmányozhatók. Egy cikk keretélben nincs lehetőség arra, hogy Engels egész életművét, tevékenységét idézzük, ezért rája emlékezve villantsunk fel munkája közül néhányat, amely örökérvényű tanácsokat ad a ma munkásmozgalma számára is. A

múlt század azon időszakára esett Engels életének hetvenöt esztendeje, amikor a kapitalizmus világméretekben uralomra jutott. Erre az időre esik a burzsoázia korlátlan uralmának kifejlődése, a munkásosztály színre lépése és a burzsoázia elleni harcok első eredményes lépései. Így tehát a gazdasági, a társadalmi, a tudományos felfedezések eredményeinek ismeretében az addigi szocialista eszmék felhasználásával a gazdasági, társadalmi viszonyok alapos tanulEllenőrzés a szövetkezetekben Napjainkbon egyik legnagyobb gond a termelőszövetkezetekben, hogy nem stabil az ellenőrzés, nem felel meg a kialakult nagyüzemi követelményeknek, u termelőszövetkezeti demokráciának. A közös gazdaságokban ellenőrző bizottságok működnek, s év végén a közgyűlésnek számolnak be tevékenységükről. Az új alapszabályok készítésekor nagyobb lehetőségeket adtak az ellenőrző bizottságoknak, szakembereket választottak és emelték a létszámot is. Most a Magyar Közlöny 95. számában kormányhatározat jelent meg a szövetkezetek ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztéséről. Az ülapszübélyszet'ú ellenőrzési feladatok ellátásánál a szövetkezet: k és ezek gazdasági társulásai az általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen, legalább két évenként külső szakértőt kell hogv igénybe vegyenek. Az általános ellenőrzésnél bizonylatokra épülő értékelő és elemző vizsgálatokat kell folytatni, ami a szövetkezet gazdasági tevékenységére, de egyben a társadalmi tulajdon védelmére ls kiterjed. A szakértők írásba foglalt "véleményét, megállapításait a vezetőség 30 napon belül köteles megtárgyalni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A szakéi-tök, vagy szakértő megállapításait a közgyűlés elé kell vinni, hogy a szövetkezeti demokráciának megfelelően megvitassák, megtárgyalják és határozatokat hozzunak. Amennyiben az ellenőrzés igen súlyos hiányosságokat derít fel, akkor a termelőszövetkezet közgyűlését soron kívül össze lehet, sőt össze kell hívni. A szövetkezeti demokrácia kiteljesítése érdekében, a szövetkezeti eüenőrzés mc'a vitása érdekében a termelőszövetkezeti szövetségek is nagy segítséget adnak, hogy ez a rendszeres ellenőrzés 1971. július l-től megvalósulhasmányozása, elemzése folytán Marx—Engels eljutott a kapitalizmus alapvető el' lentmondásainak feltárásához. Engels 1845-ben írt egyik nagy munkájában „A munkásosztály helyzete Angliában" elsőként fogalmazza meg a proletariátus világtörténelmi szerepét. Az ipa-, rl forradalom hatásainak tanulmányozása, a munkások gazdasági, szociális, politikai viszonyainak alapos Ismerete alapján vonja le azt a következtetést, hogy a proletariátus nemcsak szenvedő osztály, hanem képes arra isf hogy harcoljon felszabadulásáért. Itt már határozottan vallja, hogy a proletariátus politikai mozgalmai végső fokon addig fejlődnek, míg a munkásosztály belátja, hogy számára nincs más kiút, mint a szocializmus. trA mai viszonyok között a munkás csak úgy mentheti meg emberi mivoltát, ha gyűlöli a burzsoáziát és fellázad ellene" — írja ebben a művében. E mű fényes bizonyítéka annak, hogy a marxizmus nem kiagyalt legendák összessége, nem spekulatív tételekből tevődik össze, hanem az objektív valóság tudományos tükröződése. Ez a munka rendkívül fontos elméleti következtetéseket tartalmaz, de imlnt szociológiai munka is nagyon jelentős — példaként szolgál ma is a marxista szociológia alapelveinek kidolgozásához. A mű alap- gondolatai nagy segítséget nyújtottak a Kommunista Kiáltvány kidolgozásához, hiszen ennek tervezetét is Engels készítette el. E Marx —Engels által megfogalmazott első program a nemzetközi munkásmozgalom dokumentuma már vllágc*, szabatos megfogalmazásban mutatja meg a kapitalizmus törvényszerű pusztulásának, a szocializmus győzelmének útját. A

Kommunista Kiáltvány minden alaptétele kiállta az idők próbáját és Lenin szavaival élve „szelleme mindmáig élteti és előre viszi a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát". Így vált a munkásosztály küldetéséről Szóló tanítás a marxista világnézet egyik fő kérdésévé. A munkásosztály történelmi hivatásával öszszefilggően lefektették a munkás-paraszt szövetség alapgondolatait is. A parasztságot). a munkásosztály * természetes szövetségesének tartották az elnyomás elleni harcban, amely harc csak a munkásosztály vezetésével, és a parasztság támogatásával lehet eredményes. A munkásosztály történelmi hivatásának magyarázatára ma is szükség van a nemzetközi munkásmozgalomban, hiszen époen a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonvokra hivatkozva ma is hatnak nlvan nézetek, amelyek tagadják a munkásosztály vezető szerepét. tagadják, hogy a világszerte kibontakozó demokratikus és forradalmi mozgalom élén a munkásosztály halad. Amikor Marx—Engels megfogalmazta a proletariátus történelmi szerepét, hanesúlvozták, hosv amunkásnsztáhi ezt a küldetését csak önálló szervezet, a várt vezetésével töltheti be. Engels harcokban, tapasztalatoVbm eazdag é1»te véghez közeledvén, ezt n tanácsot adta a mun,r,,«mo'"'alom számár" hn°v z nro'efar'dtvs a d^ptő v*llnnnrfinn el*v erős lényen és nvőtni tud. *nv v^boz a- k-n — s ezt e- énésvnntot s*nrx és én 1847 óta képviseltük —, hogy külön pártot alakítson, amely elválik minden más párttól, szemben áll velük, s magát osztálypártnak vallja". A nemzetközi proletariátus osztályharca azóta teljes egészében igazolta Engels e tételének helyességét. Engels állandóan hangsúlyozta éppen, a munkásosztály pártjáról szóló tanítások során, hogy a párt programjának alapja csakis a tudományos szocializmus lehet. A programban felállított követelményeket viszont be kell tartanlok a párt tagjainak, mert ez feltétele a párt forradalmi egységének. Azok, akik megsértik u párt programját, akik nem értenek egyet bármilyen részkérdésben ls, bomlasztják a párt egységét, megsértik ' a párt fegyelmét. Ebből következik, hogy Engels a párton belül a tudatos, szilárd fegyelemnek nagy jelentőséget tulajdonított. A munkásmozgalom tudományos vizsgálata alapján Marx—Engels megalapozták a párt szervezeti elveit is, hangsúlyozva a demokratikus centralizmus fontosságát. Munkájukat ebben a kérdésben is rendkívül nagy körültekintés, az akkori viszonyok gondos elemzése, a munkásmozgalom fejlődési szükségleteinek ügyelembevétele jellemzi. F

ontos útmutatás Bngelsnek a pártról szó-, ló tanítása a mai viszonyok között dolgozó marxista pártok száméra is. A párt ideológiai, politikai, cselekvési egységén való munkálkodás legfontosabb feladataink közé tartozik. Mennyire igaz: a párt ereje, cselekvési egysége ma is abban rejlik, hogy a párt tagjai mennyire ismerik a marxizmus—leninizmus tanításait, a párt politikáját, milyen mértékben határozza meg cselekvésüket a tudatosság, a szocialista építés feladatainak ismerete. Engels már 1874-ben a német munkásmozgalom tanulmányozása alapján arról ír, hogy „el kell ismerni, hogy a német munkások ritka hozzáértéssel aknázták ki helyzetük előnyeit. A munkásmozgalom létezése óta első ízben folyik a harc annak mindhárom irányában — az elméletiben, a politikaiban és a gyakorlati gazdaságiban — összehangolva és, összefüggően és tervszerű vezetéssel. Éppen ebben, az úgyszólván összpontosított támadásban rejlik a német munkásmozgalom ereje és legyözhetetlensége". Nagy jelentőséget tulajdonított az osztályharc mindhárom területén folyó habc összehangoltságának. Az elméleti-ideológiai harc jelentőségét. fontosságát hangsúlyozza a proletariátus forradalmi mozgalmában az ösztönössóggel, az elmélet iránti érdektelenséggel szemben. Lenin „Mi a teendő" című munkájában külön fejezetben foglalkozik ,,Engels az elméleti harc jelentőségéről" cím alatt Engelsnekaz elméleti harcról, tevékenységről szóló munkálnak értékelésével és az orosz munkásmozgalom szamára fontos következtetéseket levonva továbbfejleszti Engels tételeit az elméleti harc jelentőségéről. -»t, amikor nálunk legfontosabb feladatként minden területen éppen a munka hatékonyságának növelése áll előttünk, különösen megnövekedett a. tudatos cselekedet szerepe, jelentősége. A szocializmus építése során népünk számtalan jelét adta politikai és cselekvési egységének. Elég ha csak a legutóbbi eseményekre gondolunk: az árvízveszély idején megnyilvánuló egyértelmű helytállásra, vagy pártunk X. kongresszusa tiszteletére szervezett munkaverseny sikerére. Van azonban bőven tennivaló egész népünk elméleti, ideológiai, tudati formálásában. Az előrelépést nagymértékben befolyásolja a párttagok elméleti-Ideológiai felkészültsége. A következő években e területen nagy feladatokat állít elénk pártunk X. kongreszszusa. Azt hiszem, hogy mindannyiunk számára hasznos tanács ma is Engels elméleti harcra, munkára vonatkozó útmutatása. Engels mesterlen értett ahhoz, hogy kiegészítse Marx közgazdasági műveit a természet és a társadalom más területein végzett kutatásai alapján megalkotott véleményekkel, tudományos tételekkel. Nagy művei az „Anti-Dühring", „A család, a magántulajdon és az állam eredete", ,,A természet dialektikája", „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" stb. mind ezt bizonyítják. Engels mindig Marx mögött jelölte ki helyét a munkásmozgalomban, magát „másodhegedűsnek" nevezte. Mi már tudjuk, hogy méltó munka- és harcostársa, Igazi barátja volt Marxnak. Marx halála után óriási munkát végezett Marx műveinek megismertetése és a marxizmus védelme érdekében. Engels legfontosabb feladatának tartotta ebben az időben, hogy a „Tőke" második és harmadik kötetét kiadásra alkalmassá tegye. mivel Marx ezt a munkát már nem végezhette el. Engels 1885-ben kiadta a „Tőke" második, és 1894ben a harmadik kötetét. A negyedik kötet kiadásában halála akadályozta meg. A

tudományos szocializmus, a marxizmus a kispolgári nézetek elleni harcban szülrtett és ebből a harcból Marx mellett jelentős részt vállalt Engels is. Széles körű propagandaés publicisztikai tevékenysége, valamint az I. és II. Internacionálé munkájában vállalt szervezőmunkája a marxista eszmék terjedését, az önálló munkáspártok létrehozását segítette. Engels megérte azt. amit Marx nem élhetett meg, hogy életművük, a marxizmus széleskörűen elterjedt és Európaszerte létrejöttek az osztályharcos alapon álló, a marxizmust elfogadó munkáspártok. Azt hiszem, ez volt a legnagyobb elismerése tevékenységének. Lenin mondja: „Marx, Engels érdemeit a munkásosztály körül néhány szóban összefoglalhatjuk: önmegismerésre, és öntudatra nevelték a munkásosztályt és az ábrándozások helyére a tudományt állították." Majd arra figyelmeztet bennünket: a szocializmus mióta tudomány lett, megköveteli, hogy tudományként foglalkozzanak vele, vagyis hogy tanulmányozzák. i A marxizmus terjedésének győzedelmes útja azóta is tart. Üjabb és újahh tömegeket lesz a szocializmus, a kommunizmus győzelme érdekében tudatosan cselekvő erővé szerte a világon, segítve ezzel azt a harcot, amely a kizsákmányolás, a nyomor felszámolásáért, az emberibb élet megteremtéséért folyik. <í Szilágyi Júlia