Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

CSÜTÖRTÖK. IflíO. NOVEMBER 38. 3 Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa kánk. amelyet szövetségese- az eredmények, amelyeket készítésének egy hosszú, je- útból a moszkvai találkornkkel együtt valósítunk az európai biztonsági érte- lentős időszaka nálunk volt, zó hosszú előkészítése ésfőmeg. az egyetlen lehetséges kezlet megszervezésére irá- közvetlen és rendszeres kap- ként maga a tanácskozás, uí. amely mindegyik érde- nyúló kezdeményezésünkkel csolatba kerültünk a kom- Ma kedvezőbbek a feltétekelt ország népének igazsá- eddig elértünk. munista és munkáspártok lek az egység további fejgos nemzeti és emberi cél- Kontinensünk népei és a naSy többségével. A moszk- lesztéséhez. mint néhány jainak eléréséhez vezet leg öbb ország kormánya vai tanácskozás budapesti évvel ezelőtt. Ugyanakkor Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság — hasonlóan a többi szocialista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a mienkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőkésországokkal, mindig figyelemmel vagyunk szövetsegesi elkötelezettségünkre. A továbbiakban — egyebek között — kiemelte: A szocialista országok egyorssag egyetért az európai bizton előkészítésében a sági értekezlet összehivasd- P®1^?151^1!.3., ™ val. Pártunk és kormányunk politikájának, erőfeszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az összes európai népek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földrészünkön az érdeklődés középpontjába került. Jól tudjuk: még sokat kell tenni azért, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig. ezután is ott leszünk azoknak a sorában, akik a siker eléréséért fáradoznak. Annak következtében — testvér- nagy elvi állhatatosságra, pártunk türelemre, egymás kölcsoiránt megnyilvánuló bizal- nős, még jobb megismerémát és megbecsülését lát- sére van szükség a további juk. Hálásak vagyunk ezért előrehaladás érdekében, a bizalomért, és a jövőben A mi pártunk meggyöis arra törekszünk, hogy zödésem, hogy kongresszumegfeleljünk a testvérpár- sunk ezt vallja — a**jövő ben tok várakozásainak. A moszkvai tanácskozáson — előkészítése alatt és után — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kornmunépgazdasási tervek egyezte- csatlakozást, vagy társulást tését és a sokoldalú közgaz- olyan esetben, amikor ebben dasági szabályok, szabályo- az érdekek végső fokon egyzók rendszerét. Nem tisztá- beesnek. A tisztázandó kérzott. még a három tényező dések súlyosabbak annál, összefüggése és helyes sze- semhogv jelen pillanatban reomegosztása. igenr-el vagy nemmel lehetLényeses előrelépés mutat-' ne válaszolni rájuk. Tudatákozik a rendszeres gazdaság- ban kell lennünk, hogyaszoDolitikai konzultációk kérdé- cialista gazdasági integrációsében. nak az eszméjével, deaproblémáival is hosszú időre elSzinten erdem! halad as iegyezzük magunkat. Ha simutatkozik a nepgazdasagi keresen fejlődik maid az intervegyeztetes fejlesztese- tegráció. ez a szövetkezett ben- szocialista országok egyik Eszerint minden tagország nagy történelmi tette lesz. ezután is maga dolgozza ki és saiát hatáskörében hagyja jóvá népgazdasági tervét, viszont időben kerül sor érebben van a tanácskozás nista mozgalom összeforrott- demieg€s nemzetközi egyez,, . „. . folytatta —, hogy a testseges, összehangolt feliepe- verpórtok megtiS2telő bizal. seben rejlő nagy erő es le- mából az 1969-es moszkvai hetőségek bizonyítékai azok nemzetközi tanácskozás elő- sok akadályt elhárított az egyik fő eredménye, a jö- ságának továbbfejlesztéséért, tetésre. Űj vonása lesz ennek vőre kiható jelentősége. Jelenleg joggal állapítjuk meg. hogy növekedett a testvérpártok közötti bizalom. az összes antiimperialista erők akcióegységének megvalósításáért — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elvtárs. a munkának az is. hogv a hosszú távú fejlesztési kérdésekben nem öt évre szólóan, hanem 10—15 éves perspektívában egyeztetjük maid Korunk egyik jellegzetes vonása, hogv a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlödnek. A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formáia ma is a külkereskedelem. terveinket. Nagyon fontos Fontossága ezután is döntő Nyers Rezső elvtárs felszólalása lesz. de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más fórmáira. Így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknᣠKözponti Bizottság beszámolója — kezdte felszólalását Nyers Rezső elvtárs — nem hosszasan, de úgy érzőm. mégis nagv nyomatékkal fejti ki pártunk álláspontját a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden. áfhi szükséges a szocializ- szándékára ezen túl egv szemushoz. de biztos, hogy a mi les társadalmi erdekrendszeresetünkben ez az egyik fel- nek kell kiváitania helyes tétel. Torven vszeru. hogy a cselekvést. Ezért arra töreknemzetgazdasagok extenzív RZÜnk, hogy a nemzetközi terv időszakában is jellemző- dolgozása. Éppen mert naie lesz a külkereskedelmi ér- gyon nagy kérdésről van szó. zékenység fokozódása. A kül kereskedelem növekedési üte- tekintettük elsőrendűnek a me felülmúlja a termelés és sietséget, sokkal inkább az a kedésének egyszázaléknyi nemzeti.iövedelem-növekedés összekap. dolgok tekinthetők tehát már tisztázottnak. Nagyon fontos dolgok szerepelnek még a nem kellően Sf'tSf^li zására. közös tudományos További tisztázást igenyel a kutatás folytatásara a u_ cenckereskedelm kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és specializációra. továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulások létesisokoldalú közgazdasági szabályzórendszer jövőbeni szerepe. így az árrendszer, a hiL/lt uctK.v IYC7 UCDi U1 vau oiy. .íj .. 1... • J a magunk részéről sohasem trendszer, a valutáns rendszer funkciója, valamint a kereskedelmi módszerek és a valutakonvertibilitás lehenemzeti jövedelem növe- alaposságot, s ma is ezt vall- a „ tésére. Hazánk szempontjájésének ütemét. Minden juk. látáunk area a kérdésre" bo1 a tőkésországokkal való hogy lehetséges-e. és ha igen. mai A programkészítés napjamunkamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert gazdasági növekedéshez forrásainak fogytával a fej- gazdasági együttműködés fej- használásáról szólt. Hangsú- közivé tegyük a termelési lööesnek egyre inkább fórra- igd^e egyszerre legyen ál- iu.™ p tekintetben koonpra„idt hr>tn, ml(f.w. sa lesz a nemzetközi gazda- iamérdek és vállalati érdek lyozta- E e teicintetpen is xooperaciot. nogv sokoidasagf együttműködés. Ponto- Harmadik ötéves tervünk megbízható partnerei aka- lúan szakosítsuk a kulcsioar6an ez a helyzet most. ha- teljesítése azt mutatja, hogv ™nk maradni a szocialista ágakat, hogy a közös igézánkoan. f . a vállalati tevékenység ösz- országoknak és a lökés világ- nyek alapján fejlesszük » üfisit^Jt ET szességében .iól beleilleszke- ügyfeleinknek. termelés nyersanyaga vilaggal. sot szeles terule- d:k „ államérdekbe a népten közelíteni akarunk a vi- gazdasagi terv fő céljai tel- Ezután az úgynevezett lat- energiabázisát, hogy bővítsük lág legjobb teljesítményéhez. jesülnek. a tervszerűség és az hatatlan export: az idegen- és folyamatossá tegyük a foakkor saját erőink kon- arányosság javuló. A gazda- forgalom és a tranzittevé- gyasztásí cikkek egymás köcentráRabb felhasznalasa ^ reform folytatásával te- kenvség fejlesztéséről beszélt, zötti cseréjét mellett — mind többet kell v,-,. — senyseg íejieszreseroi oeszeii, zoiu cseieiev .... , ,.,, - „ . inkban még folyik, annak át- mikérvnen történhet a csolodik legalabb 1(5 szaza- fogó értékelése nem lehetsé- ^mzeti Diacok fokozatos és a Sazdasági növekedéshez léknyi külkereskedelmiforga- ges. Az integrációt úgy kell ™zle2' egvb^fmodása Meg szükséges legkorszerűbb techIrbTa ^lkere^ed^mi feUognunk:hogyabbanaz ^elftáTálnu^kaS vá- nikat számos iparagba a felforgatom 43 stáSTnöle- gj? f kétSf ka^olal hOSy S- ^ lökés~okból kellbizkedésével számolunk. Az át- í^ fokozatean b^ntak^nak ^ nemzetközi terv- tosítanunk. lagosnál nagyobb ütemben. maid ki. ^ ^^ az in. akkor VéEül Nvere Rezső 1306831 ^Ulmtnkkkalan°KS ^T^^X^Í fogadott felszólalásában kiországokkal fázfs nanem uj daságaban es kulkereskedel- emelte, hogy a nemzetközi „ . . mében különböző marad a gazdasági együttműködéssel A továbbiakban a KGST- Mit soroljunk az mtegraországokkal kialakult két- celrendszerebe? A célok oldalú és sokoldalú terme- összessége magában foglalja lési kooperációkról beszélt. azt hogy utat nyi66unk min. kiemelve azok nagy jelen- den tágországban a gazdatőségét majd a nemzetközi sági hatékonyság gyorsabb pénz- és hitellehetőségek fel- növelésének, hogv nemzeta és mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. .. A nemzetköziség az országhatárokon túli kooperáció révén az ipari termelésbe is hát iól szolgálhatjuk a nemmaid így folytattál Milyen legyen az integrágazdasági kalkuláció elve. a kapcsolatos politikánk összjövedelmezőség számítása és hangban van és összhangban a pénz szerepe. Vizsgálatot lesz ezután a X. kongreszérdemel az is. hogyan tehet- szusnak a fő jelszavávaL jük vonzóvá külső országok amely úgy szól hogy ..Toszámára a KGST-hez való vább a lenini úton!" A pártkongresszus klllfölifl vendégeinek látogatásai Az MSZMP X. kongresz- volt figyelemre méltó, mert szusán részt vevő külföldi régi kapcsolat alakult ki a küldöttségek közül a Mongol Mongóliában magyar segitNépi Forradalmi Párt dele- séggel épült ruhagyár és a Október Ruhagyár zetközi gazdasági együttmú- , , ködés ügyét. Nagy jelentosegunek tart- cio eszközrendszere? Elvileg gációja Nyamin Zsagvaral. a Vörös Nyers Rezső ezután a ter- Juk. hogy a KGST XXIII. tisztázott, hogv az eszköz- Politikai Bizottság tagja, a között, a kereskedelem ülésszaka 1969 áprilisában rendszerben három dolgot Blzottsag kapcsolatáról beszélt. A ter melés és a külkereskedelem benyomul. Mégis' áH alá nos szervezeti integrálásának küjellemzésként, azt mondhatjuk. .hogv a magyar ipar lönböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. De az titkára , , vezetésével a Vörös Október magaeva tette az integráció keli szervesen összekapcsol- férfiruhagyúrat kereste fel eszméjét és megindulhatott ni: az országok közti gazda- Megtekintettek több üzema megvalósítás tervének ki- ságpolitikai konzultációt, a részt, a gyárlátogatás azért Írország Kommunista Pártja küldöttsége Michael O'Riordan főtitkár vezetésével a Budapesti Közlekedési Vállalatnál tett látogatást. (MTI) adottságaihoz képest még na- már nem ]enne ésszerű, ha ^almaznák az-| kooperációból. Ha gyorsab- egyesítést, a szakosított kulban akarunk haladni a szo- kereskedelemre szükség lesz cializmus útján. a jövőben is. Egy ideig tarképessé kell válnunk arra. tózkodnunk kell a külkereshogy a műszaki-technikai ked€lemben nasvobb szervefejlődés folyamataban lob- v«lto7«Soktnl maid kéban hasznosítsuk az idő- zetl valtozasoktoi. maid ketényezőt sőbb ismét teret kaphat az mert ' annak szerepe óriási exporlloE ^^ k'terjesztéfontosságú. nálunk viszont «« ott. ahol az társadalmilag még kisebb a rangja a kel- indokolt. léténél. A versenyképesség A szocializmus teljes felazt követeli, hogv a tudo- építésének célja magával mánvos kutatásból avorsan hozza. sőt. megköveteli, hogv legyen késztermék. A beru- gazdaságpolitikánk a nemházások futamideje rövid le- zetközi gazdasági egvüttműgven az üzembe helyezésig, köciés dinamikus fejlesztéséVégül a szocializmus elvé- re irányuljon, mégpedig minből természetszerűen követ- den országgal, amellyel a kezik. a gazdasági viszonyok kölcsönös érdekek alapján pedig megkövetelik, hogv a lehetséges. Mint, Kádár és szocializmus épitese során Fock elvtársak is aláhúzták. utat engedjünk a gazdaságban a nemzetköziség tendenciájának. hogy jobban gazdálkodhassunk az emberi munkával ós az anyagi javakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Sem a gazdasági hatékonyságot. sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csuoan a tervezők különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel. és a többi testvéri országgal, az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést. annak rendszerét is. módszerét is. gyakorlatát is. A magyar nepgazdasag feivegy az államapparátus ió lődésének a negyedik ötéves (Tegnap esti telefonjelentés.) Mindennap „táblás ház" van a X. pártkongresszuson, az érdeklődés lankadatlan. A 691 választott küldöttből 685-en megjelentek a párt legfelsőbb fórumán. Ók kezdettől végig jelen vannak. A meghívottak egy része azonban cserélődik, hogy minél több pártmunkás, közéleti személyiség Ízelítőt kaphasson a kongresszusi légkörből. Van itt tudósok, munkásmozgalmi veteránok, újságírók, pártmunkások, diplomaták csoportja — minisztereké azonban nincs. Ók a terem különböző pontjain fedezhetők fel annak a megyének a küldöttei között, ahol őket is küldöttnek választották. Dr. Korom Mihály elvtárs, igazságügy-miniszter a Csongrád megyeiekkel tart, öt is a megyei pártértekezleten választották kongresszusi küldötté. Vasárnap este megvárta érkező „hozzátartozóit" a Nyugati pályaudvaron, velük vacsorázott. Azóta este 7 után is gyakori vendég körükben. * Kedden este meglátogatta Csongrád megyei küldött-társait Apró Antal elvtárs. A Szabadság Szálló 6. emeletének egyik szobájában baráti találkozót tartottak. A napi kongresszusi munka értékelése után Oláh Mihály elvtárs a régi forradalmi harcok emlékét idézte. Apró elvtárs is kepeket villantott fel az építőmunkások egykori nehéz életéből. KONGRESSZUSI MOZAIK A jó hangulatú kis társaság egyúttal rövid Katalin-napot is rendezett: koccintottak Pálinkó Sándorné Csongrád megyei kongresszusi küldött egészségérc. • A szerda délelőtti kongresszusi vitát is alapvetőén az élénkség jellemezte. Komócsin Zoltán elvtárs a párt nemzetközi politikájáról szóló korreferátumában úgy felvillanyozta hallgatóságát, hogy többször is élénk taps szakította félbe. Következetes internacionalizmusunk, marxista—leninista külpolitikánk, a szent és sérthetetlen magyar—szovjet barátság hangsúlyozása a kommunisták lelkes egyetértésével találkozott. A félreérthetetlen, tiszta és világos beszéd arra is jó példa volt, hogy a komoly tartalom mindig megtalálja a maga kifejezési formáját. Egy-két felszólaló azonban, mivel mondandó nélküli általánosságokról beszélt, bizony nemigen kapott figyelmet. Aki csak „mobilizálta a kérdést" és minduntalan „a megnövekedett feladatok végrehajtása következetes ellenőrzésének fontosságára irányította tr figyelmet", az már az ötödik mondatnál észrevehette a mozgo• lódást, a köhécselést és a papirzizegést. Ilyenkor illesztették a külföldi delegációk tagjai közül többen is fejhallgatójuk dugóját a spanyol feliratú konnektorba, megjegyezve, hogy ezen a nyelven is éppúgy nem értik mit akar mondani a „rossz" felszólaló, mint magyarról precízen anyanyelvükre fordítva. Eleinte úgy tudtuk, hogy időszüke miatt alighanem csak egy-két Csongrád megyei küldött kaphat szót a vitában. Később azonban híre jött: esetleg Hingl József elvtárs is elmondhatja a szegedi szénhidrogénkutatás és -termelés sikereit, illetve az olajbányászok gondját-baját. Amikor Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára közölte ezt a lehetőséget, a fiatal olajmérnökót izgalom fogta el. jóllehet titokban számított a felszólalás lehetőségére. Sietett is este a szobájába, hogy rendezze gondolatait, esetleg le is írja mondandóját. Erre ráment fél éjszakája. Kialvatlanul érkezett reggel a buszhoz, de jó hangulatát nem törte meg, inkább fokozta a jó felkészülés tudata. Ettől kezdve küldött-társaival együtt azért izgult, hogy a kongreszszus soros elnöke bejelentse: szólásra következik Hingl József elvtárs, Csongrád megye küldötte. F. N. L