Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

4 CSÜTÖRTÖK. IflíO. NOVEMBER 38. 4 A CSERÉPMILUOMOS létszámigénye 2,57, egymil­lió kisméretű tégláé pedig 1,75 íő lesz. — Nyilvánvalóan az auto­matizálás következtében az Ismert tény: a negyedik ségen kívül még 122 millió ötéves tervben, 1971—75 kö- tetőcserép előállításáról kell zött négyszázezer új lakás gondoskodnunk ahhoz, hogy felépítése a cél. Ez nemcsak az igényeket fedezhessük, az építőipar fokozottabb fej- Ezért határozta el a kor­lesztését, hanem anyagellá- mán.vzat a Bátaszéki Cserép- új üzem szakmunkásigénye tasi hátterének — például a és Téglagyár megépítését. lényegesen nagyobb lesz a cserép- és téglagyártásnak — Milyen költséggel és jelenlegi üzemekénél. mikorra épül fel az új üzem? — Valóban, az új üzem el­— Az új üzem beruházási sősorban olasz automatagé­költsége 347 millió forint — pékkel dolgozik majd, ame­ad pontos választ Niklai lyek üzemeltetéséhez jól Akos. — Az építkezés meg- képzett szakmunkásokra, ki­— minden eddiginél nagyobb arányú fejlődését ls megkí­vánja. Sikerül-e maradék­talanul teljesíteni ezt a nagy feladatot? — erről beszél­gettünk Garai Györggyel, az kezdésére 1971. márciusában Építési- és Városfejlesztési Minisztérium műszaki fő­előadójával és Niklai Ákos­sal, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés létesítményi fő­mérnökségének vezetőjével. — Az utóbbi évek gyako­ri panasza: kevés a tetőcse­rép. Mi az oka ennek? — Jelenleg az országban huszonegy üzemben van te­löcserépgyártás — ad felvi­lágosítást Niklai Akos. — A mátraderecskei téglagyár ki­vételével, mely a tetőcserép­gyártás tizenkét százalékát adja, valamennyi üzem ré­gi, s elavult technológiával dolgozik. Termelésük nem tudja kielégíteni a keresle­tet. Jelenleg évi százkilenc­venmillió tetőcserép készül a 21 üzemben. — Ismerve a negyedik öt­éves terv Igényeit — veszi át a szót Garal György —, szükségessé vált, hogy meg­kezdődjék egy rekonstrukci­ós, Illetve gyárépítési folya­mat Ennek első eredmé­nyei már láthatók: épül az egri, a solymári, és a tatai cserépgyár. Mindhárom üzem 1972-ben kezdi meg műkö­kérül sor, üzemképes álla­potban történő átadására pedig 1973 decemberében. Évi termelési kacapitása szalagcserépegységben szá­molva ötvenegymillió darab. Emellett negyvenhétmillió darab, kisméretű téglaegy­váló mérnökökre és techni­kusokra lesz szükség — vá­laszol Garai György. — A tervek szerint az új gépso­rok kezelői hasonló típusú olasz üzemekben sajátítják el eljövendő munkahelyük gépeinek kezelését. Ugyan­akkor a beruházási prog Tanulóvezető Wíf* ség nek megfelelő, nagyüreg rarnhan helyet kapott a ma­térfogatú vézkerámiát és gasan kvalifikált dolgozók egymillió darab talajvizei- letelepítését elősegítő szol­vezető alakcsövet állít elő. gálati lakások építése is. — Hányan dolgoznak — Az új bátaszéki üzem majd a nagy teljesítményű felépülésével tehát a hiányzó üzemben? 124 millió tetőcserépből öt­A jelenlegi termelési- venegymillió előállítása meg­lechnológiui igényekhez mér- oldódik. Es a hiányzó hetven ten kevesen, mindössze 277 fő lesz az új üzem létszáma — közli Garai György. — Ezt a korszerű technológiai berendezés teszi majd lehe­tővé, amelynek színvonala eléri az Európában modern­nek számító, ilyen jellegű üzemek színvonalát. Az üzemben teljes egészében megvalósul a termelésnek az időjárástól való függetlení­tése, mivel a termékek gyár­tás-előkészítése zárt rend­szerű agyagtárolókból indul ki. Ugyanakkor a formázó technológiai berendezések dését és összteljesítményük teljesen automatizáltak lesz­eléri az évi hetvenhat-millió nek: a gepek működtetése darabot. Ez biztató ered- csupán emberi felügyeletet menyként hangzana, ha fel- igényel. A termékek szárítá­építésükkel egyidőben nem sa műszantoban, egetese kezdődne el az elavult üze- Pedig olajtüzelésű alagut­hárommillió? — Már elkészült a beru­házási programja a Békés­csaba körzetében létesítendő, évi ötvenötmillió darab te­tőcserepet előállító új üzem­nek. Építésének kezdetét 1971-re tervezi az ipar. A még fennmaradó hiány meg­szüntetését pedig a mátra­derecskei téglagyár bővíté­sével kívánjuk megoldani, amelyre szintén a negyedik ötéves tervben kerül majd sor. Az elmondottak szerint tehát a negyedik ötéves terv végére remélhetően nem lesz hiánycikk a tetőcserép. Prukner Pál — Látom ajs arcodon, hogy elégedett vagy. Famatuzsálemek és kővé vált legendák A cédrus 5000 évig él. a sequoia nevű tűlevelű fajta 4000 évig, a fenyők általá­ban átélnek egy-egy évezre­det, a tölgy 500 évet, a nyárfa pedig 50—60 évet él meg. A fák világában tehát a legnagyobb ritkaság az év­százados nyárfa; az a nyár­fa pedig, amelyik a bulgá­riai Dikovo falu szélér • >y rohanó hegyi patak r n áll — európai híresség. Túbto mint 200 éves. Törzsét 6 széttárt karú emiber tudja csak átfogni. Szokatlanul magas kora ellenére kitűnő mek leállítása, ami évi száz­millió tetőcserép kiesését vonja maga után. — Ez tehát azt jelentené, hogy a jelenlegi százkilenc­venmillió helyett csak 168 millió tetőcserepet gyárta­nánk? Mennyi az országos igény? — A negyedik ötéves terv végére égetett cserépből 290 millió darab az ország szükséglete — sorolja a té­kemencékben történik majd. A késztermékek rakodását, szállítását ugyancsak gépek végzik. — Ezek szerint lényegesen nagyobb lesz a bátaszéki üzem termelékenysége a je­lenleg működőkénél? — Természetesen — mu­tatja az előszámításokat Niklai Ákos. — Jelenleg a téglaipar cserépgyártó - üze­meiben egymillió hornyolt nyeket Garai György. — Ez cserép előállításához 9,4 fő pedig azt jelenti, hogy a már szükséges, ugyanennyi kis­említett változások — új méretű tégla előállításához üzemek munkakezdése, el- pedig 6 fő. Ezzel szemben avult gyárak megszüntetése a bátaszéki üzemben egy­— után a gyártott mennyi- millió cserép gyártásának Fehérstrucc A bukaresti állatkertben található a világ egyik leg­nagyobb amerikai strucc­gyújteménye, amely az utób­bi hónapokban csaknem száz fiókával szaporodott. A gyűjtemény alapját az a struccpár képezte, amelyet néhány évvel ezelőtt vásá­rolt az állatkert vezetősége. Dlmitrie Radunak, a bioló­giai tudományok doktorának sokéves kutatás alapján si­került olyan különleges el­járást kidolgoznia, amely le­hetővé tette ennek az egzo­tikus madórfajténak a gyors szaporodását a fogságban. Ennek köszönheti a buka­resti állatkert, hogy jó hír­nevet szerzett, mint strucc­tenyésztő. Ma innen szállít­ják a különböző országok állatkertjeinek az amerikai struccot. A bukaresti állatkfertben több mint harminc értékes fehérstrucc is található, amelyeket kiválasztás útján saját maguk tenyésztettek ki. egészségnek örvend és még ma is szépen fejlődik. Az erdészeti-erdőipari miniszté­rium természeti nevezetes­ségnek és védett természeti műemléknek nyilvánította. Bulgária egyébként is bő­velkedik élőfa-ritkaságok­ban. A tuloví erdőben egy királytölgy uralkodik a fák között, kora ezer esztendő. Goljano Drujov falu hatá­rában áll Bulgária legöre­gebb diófája: a viharok, a vad szelek „idegrázkódtatá­sait" 300. éve vészeli át. Európa, egyetlen félezer éves diószarvasfáját Szelce falu­ban csodálhatják meg a lá­togatók és egyetlen még élő példány a kis Túrija falu nevezetessége is. a több mint 20 méter átmérőjű kör­árnyékot adó. 400 éves, ágas­bogas gy ertyán fa. Érdekesek a bulgáriai „kő­fák". A Gabrovlca folyó partján áll az Európa-szerte híres faformájú bigornai szikla; alakja gigászi bükk­fához hasonlít. A Garevgrad —Tornovo közötti út fölött, a hegy peremén sorakoz­nak, mint örökre megmere­vedett ői-szernek, a fenyő­alakú sziklaképződ menyeik, a környék sokszor megcsodált nevezetességei. Kémek a búvárhajót. 19. Ranken régi róka volt az Abwehr szolgála­tában, dlaposan ismerte a kémkedés funfang­jalt, s ezért kissé furcsának találta, hogy akad olyan ember, aki visszuutasítja a pénzt. A' kis csomagocskák tervrajzokat tartalmaztak, ame­lyek Ranken számára túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy megfejthesse. Így aztán ez a cso­mag is a német légügyi minisztériumhoz ke­rült, de ezúttal is az a válasz érkezett, hogy a rajzok nem tartalmaznak semmi különöset. A légjerők vezérkara szerint uz amerikai német ily módon akar pénzhez jutni... Ranken ekkor már nem elégedett meg ezzel a válasszal, mert sehogyan sem akarta elhinni, hogy akad egy ember, aki szolgálataiért nem kért pénzt, viszont értéktelen tervrajzokat ad at a náci hírszerző szolgálatnak. Az Abwehr éppen ezekben a hónapokban kezdett hozzá egyesült államokbeli kémhálózata kibővítéséhez, így Rankennak személyesen is találkoznia kelleti Duqupsne-nel, és más ame­rikai ügynökeivel. Ezért úgy határozott, hogy át­utazik az Egyesült Államokba, és ennek során kivizsgálja a pénzt visszautasító ügynök ese­tét. i Dr. Ranken a Bremer nevű hajón kelt át az Egyesült Államokba, és néhány nap múlva meg is érkezett New Yorkba. Az FBI — anélkül, hogy dr. Ranken ezt sejtette volna —, még part­raszállás közben lefényképezte. Szállodába köl­tözött, de aztán néhány nap múlva egy másik helyre hurcolkodott, az Abwehr óvatossági rend­szabályainak megfelelően. Amerikai tartózko­dása idején szakadatlanul változtatta lakóhe­lyét. Közben találkozott Duquesne-nel, utasí­tást adott neki különböző szabotázs cselek me­nyekre, amelyeket csak akkor kell végrehajta­niuk, ha az USA hadba száll Németország­gal. Rankennak sok dolga volt, így csak egy idő elteltével tudott komolyabban foglalkozni a ter­vet ingyenesen átadó emberrel. Egy este elment abba a sörözőbe, ahová a Papa szokott járni, aki most is ott ült megszo­kott helyén. Ranken bemutatkozott neki, s azt mondta magáról, hogy a német hajóstiszt ba­rátja. Beszélgetés közben óvatosan érdeklődni kezdett Paul iránt. — Nem ez az igazi neve! — válaszolta Pa­pa. — Hermann Langnak hívják, de ha komo­lyan érdekli, látogasson el hozzánk. Ranken örömmel fogadta a meghívást, és azonnal meg is beszéltek , egy időpontot, más­nap este hét órára. Ranken pontosan ott volt. Az idősebb ember köszöntötte, majd leültette vendégét, aztán egy sovány barna férfit vezetett be, aki szemüvege mögül jól szemügyre vette Ranken doktort. A Papa bemutatta őket egymásnak. Lang nem volt túWr,ttan böbe-j-rédú rét 'non bizalmatlannak mutatkozott. Az Abwehr ügy­nökének az volt a oenyomasa, nogy együ„„,ű munkással áll szemben, aki csupán szaktudásá­nak köszönheti, hogy a Norden-gyárban kine­vezték termelési ellenőrré. Rövidesen arra is rá kellett jönnie, hogy Lang rendkívül vágyódik hazájába, Németországba. Lassanként feloldódott közöttük a tartózko­dás, és Lang részletesen beszámolt a gyárban folyó munkáról. A doktor kezdetben meglehe­tősen érdektelenül hallgatta, de annál inkább felcsigázódott érdeklődése, amikor a munkás közölte vele, hogy az USA légierői számára dol­gozik egy bombázó célzókészülék előállításán. — A tervrajz, amit önöknek eljuttattam, en­nek a nagy tervnek a része — válaszolta meg­fontoltan. — A vijágon egy hadsereg sem ren­delkezik ilyen készülékkel, és én nagyon sze­retném, ha Németországnak is volna |lyen ^berendezése, mert én sohasem felejtem el, hogy német vagyok. Feltétlenül szerelném, ha Né­metország kezébe kerülne ez a találmány, mert bizonyára nagy szüksége lenne rá. Ranken doktor megpróbált nyugalmat eről­tetni magára, bár rendkívül izgatott volt. Lang magatartása kevésbé hatott rá — inkább az, amit tervrajzairól és a kis propellerröl mondott. És ekkor az amerikai német egy olyan cso­magot vett elő, amelynek a párját Ranken Hamburgban kézhez kapta. — Az én feladatom a célzókészülék előállítá­sának ellenőrzése — folytatta. — Ezért módom­ban van megszerezni és átadni önöknek a terv­rajzokat. Esténként hazaviszem a tervrajz egy­egy részletét, s amikor a feleségem már le­feküdt, egyszerűen lemásolom őket. — A felesége is tud róla? — csapott le hir­telen Ranken. — Nem, szó sincs róla! Különben a hajós­útján már olk'iWe-m a terv kél ráf-'"tét. Most még két részletet hoztam magammal. i,wnkennek minden Kétsége e.oszioit. la ezt elsősorban az a tény tette, hogy Langnak eszébe sem jutott a tervrajzokról mikroszkopikus fény­képeket készfteni. vagyis olyanokat, amelyeket ekkor a modern kémszolgálutok már régen al­kalmaztak. Ha pedig egyszerűen kézzel másolta le a rajzokat, akkor szó sem lehet arról, hogy ebben az FBI-nek benne lenne a keze... .— Herr Lang! Hiszen ez pompás! — kiáltott fel Ranken, és sokáig hálásan szorongatta a ha­zafias érzelmektől áthatott német kezét. — Mondok önnek valamit, amit valójában ki sem szabadna ejtenem idegen országban a szá­mon. Én német tiszt vagyok és kötelességemnek tartom megmondani, hogyha a tervrajzok való­ban azt ábrázolják, amit ön állít, óriási értéket ad a kezünkbe. Mert azt hiszem, azzal tisztában van, hogy bármelyik országnak sok-sok pénzért feladhatná ezeket a tervrajzokat. Nyilván Fran­ciaország, de még Anglia is hatalmas összegeket fizetne érte. Még egyszer megkérdem öntől kö­telességszerűen is. hogy mit fizessünk önnek, ha szakértőink megállapítják, hogv valóban az új célzóberendezést juttatta a kezünkbe? Lang kihúzta magát, és határozottan válaszolt: — Herr Doktor. Ilyesmiről szó sem lehet. Amit teszek,' hazámért teszem. Azt akarom, hogy ez a célzóberendezés a német hadsereg kezében le­gyen. ffa adna is pénzt, úgyis eldobnám, mert számomra átkozott lenne ... Ranken ió emberismerőnek tartotta magát, ta­pasztalt kém volt, de csodálkozott. (Folytatjuk.) Európa útjain Naponta tucatnyi külföldi országba indulnak a „Szo­vavto—Moszkva" vállalat gépkocsivezetői. A vállalat egyre Ismertebb lesz az euró­pai autópályákon. A nemzetközi teherautófu­varozás aránvlag nemrégen indult meg. Ma már azon­ban a szovjet külkereskedel­mi kapcsolatok elválasztha­tatlan részévé vált. Volume­ne 1970-ben feltehetően hét­szeresére emelkedik. Különö­sen intenzíven folyik a te­herszállítás a KGST tagálla­mai között. Eredményesen fejlődnek a Szovjetunió autószállítási kapcsolatai más országokkal is. Megnyílt a rendszeres közúti teherforgalom a Moszkva—Helsinki. Moszkva —Leningrád—Stockholm— Göteborg. Togliatti—Torino és számos más útvonalon. Napról nupra növekszik az áruszállítás a Szovjetunióból Jugoszláviába. Franciaor­szagba. Ausztriába. Svájcba. Belgiumba, Angliába és más államokba vezető vonalakon. (MTI) N9PI KISLEXIKON a plakátokról Falról, kerítésről, hir­detőoszlopról néznek szembe velünk. Legfon­tosabb információink ió részét a plakátoktól kapjuk. De mit tudunk róluk? # Mióta használják? A plakát — melv eb­ben a században éli vi­rágkorát — ősi műfaja az emberek tudósításá­nak. Ősei azok a fém­és márványtáblák, ame­lyekre az ókori Athén­ban és Rómában a tör­vényeket és határozato­kat. vésték. A középkor­ból származik például az a francia rendelet, amelyben a király meg­tiltja a lázító plakátok kitűzését. Régi tehát az az állami privilégium is, amely a plakátok ter­jesztésére vonatkozik. 4} Müvészct-e? A plakátkészítést for­radalmasította a litogra­fálás felfedezése. Fran­ciaországban a XIX. század végén q festők kezében 6zinte önálló művészeti ággá lett. a plakátíitográfia legneve­sebb művelője Touiouse­Lautrec volt. Gyors el­terjedése nálunk is a ka­pitalizmus fejlődésének eredménye, tulajdonkép­pen a ma már mindent behálózó reklámé. Az I. világháború után külön reklámgrafika alakult ki. Legnevesebb magyar művelői a plakátkészí­téisnek a századfordulón Rippl-Rónai József és Fényes Ádqlf. később Bíró Mihály. Földes Im­re. A Magyar Tanács­köztársaság plakátiai újabb ugrást jelentettek Uitz Béla. Vértes Mar­cell és Pór Bertalan ke­ze nyomán. Legnagyobb mai művelőjeként Ko­necsni Györgyöt tartják számon. # Mindennapjai? A plakát az utcára ná­lunk q Magyar Hirdetőn keresztül kerül. Szege­den a hirdető kirendelt­ségének három oiakátra­gasztója naponta 350— 400-at ragaszt ki 10—15 féle plakátból. Ez átla­gosan évente 100—150 ezer plakátot lelent. a nyári hónapokban töb­bet, télen kevesebbet. A plakátok fele központi, fele helyi jellegű.

Next

/
Thumbnails
Contents