Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

a SZERDA. 1970. NOVEMBER 85. Tanácskozik q Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) dasági és tudományos-műsck, az új tarsadalom épí- szaki fejlődés legnagyobb és tésének meggyőződéses har- legbonyolultabb feladatait is cosai nőttek jel, akik a gaz- meg tudják oldani. A szocialista országok sikeres együttműködése Kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista államok fejlődésének meggyorsításában: kölcsönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus gyakorlata, az, hogy minden egyes szocialista ország sikere valamenyiilnk vívmánya és közös vívmányunk a szocialista államok családjának minden egyes tagjáé. Teljes joggal mondhatjuk, hogy a szocialista országok hatékonyabb együttműködésének kérdései az utóbbi években a testvér pártok figyelmének középpontjában álltaik. Gazdasági, politikai, ideológiai téren és a honvédelem ügyeiben mind szorosabban összehangoljuk erőfeszítéseinket. Gazdasági területen az együttműködés színvonalának emelésében fontos szakasz volt a KGST-tagországok 1971—75-re szóló népgazdusági terveinek az utóbbi időben végrehajtott koordinálása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országoknak jó együttműködési tapasztalatuk van a nagyszabású gazdasági tervek megvalósításában. Most azonban valamennyien szükségesnek és lehetségesnek tartjuk, hogy újabb, minőségileg magasabb szintre emeljük a szocialista országok gazdasági együttműködését. A kulcskérdés, amelynek megoldására ma aktív, közös erőfeszítéseink irányulnak — a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. A tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak aktív felhasználásával megvalósuló gazdasági integráció közös irányvonalunk, és meggyőződésünk, hogy ez újabb győzelmekhez vezeti a szocialista országokat s még jobban megszilárdítja a világszocializmus pozícióit a világgazdaságban. Az utóbbi évek folyamán az SZKP, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvérpárt és országaink kormányai nem kis munkát végeztek annak érdekében, hogy még jobban megszilárdítsuk politikai együttműködésünket és erősítsük a Varsói Szerződés szervezetét. Ügy gondolom, joggal értékelhetjük kedvezően a végzett munkát, erre minden alapunk megvan. Kialakult az a helyes gyakorlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultálunk egymással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akcióinkat a nemzetközi küzdőtéren és egyszersmind erősíti a Varsói Szerződésben résztvevő valamennyi ország külpolitikai pozícióit. Közös vívmányunk a szövetséges fegyveres erők hatékonyságának jelentős szilárdítása is. Az utóbbi években megtartott nagyszabású hadgyakorlatok megmutatták a Varsói Szerződés baráti hadseregeinek magas fokú együttműködését és harci kiképzését, azt, hogy meg tudják oldani a legbonyolultabb katonai feladatokat, és ismételten bebizonyították, hogy fegyverbarátságunk megbízható eszköz bármely agresszor megzabolázására. A szocialista államok katonai-politikai szövetsége immár több mint 15 éve jól szolgálja a szocializmus érdekeit, az európai és a nemzetközi biztonság érdekeit. Ez a szövetség segít valamennyiünknek biztosítani a szocialista és a kommunista építés kedvező külső feltételeit és nagy jelentőségű tényezője a tartós békének Európában, valamint annak határain túl. Hűség a marxizmus—leninizmushoz A szocialista világrendszer általános perspektíváiról holnapunkról szólva, optimizmus tölt el bennünket, kipróbált fegyverünk van a munkásosztály eszményeiért, a dolgozó tömegek eszményeiért vívott küzdelemben. Ez a fegyver a marxista—leninista elmélet. A történelmi fejlődés elemzésére és egyetemes érvényű törvényszerűségeinek figyelembevételére épülő, a minden sablontól, minden megmerevedett dogmától idegen marxista—leninista elmélet szüntelenül gazdagodik a szocialista államok forradalmi gyakorlatával, a világ kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmának sokrétű tapasztalataival. A burzsoá ideológusoknak és mind jobboldali, mind „baloldali" revizionista cinkosainak azok a kísérletei, hogy letérítsék a helyes útról a szocializmus és a kommunizmus építőit, s provokatív koholmányokból, demagógiából és hamisításokból ködfüggönyt vonjanak útjukba, méltó ellenállásra találnak a kommunisták részéről. A kommunista- és munkáspártok hűsége a marxizmusleninizmushoz — további győzelmeink biztos záloga. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, milyen óriási pozitív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocialista államok hatalmas közössége. A szocialista államok politikája volt a legfőbb ama tényezők között, amelyek az utóbbi években elősegítették az európai politikai légkör lényeges enyhülését. A szocialista országok politikájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elveire épül, jelentős vívmánya volt, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok gyümölcsözően fejlesztették kölcsönösen előnyös együttműködésüket Franciaországgal és más nyugat-európai államokkal. Ezek a kapcsolatok a béke ügyét és a feszültség enyhülését szolgálják mind Európában, mind világszerte. A szocialista közösség'országai vetették fel az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolatát is, amelyet kedvezően fogadott az európai államok többsége, és amely utat tör magának a gyakorlati megvalósulás felé. Mindez és sok más nagy horderejű külpolitikai akció — ezt ismételten hangsúlyozni kell — a szocialista országok összehangolt, közös politikájának eredménye. Minél szilárdabb egységünk, minél jobban összehangoljuk akcióinkat, annál nagyobb síkereket érünk el külpolitikai téren országaink mindegyike érdekében, a világszocializmus érdekében, valamennyi demokratikus és békeszerető erő érdekében. Kedves elvtársak! A kommunisták, és mindenekelőtt a szocialista országok kommunistái, jelentős győzelmeket arattak az új társadalom felépítése és az új ember nevelése terén végzett alkotó munkájukban, az egész világ dolgozóinak legfőbb érdekeiért vívott nemes küzdelemben. De mi tudjuk, hogy még sok nehézség, sok erőfeszítés és sok küzdelem áll előttünk. Az országainkon belül és a nemzetközi küzdőtéren kifejtett tevékenységünkben továbbra is megbízható útmutatásként szolgálnak Vlagyimir Iljics Lenin halhatatlan szavai: „Az osztályharc tovább folyik; csak formáit változtatta meg. Ez a proletáriátus osztályharca azért, hogy a régi kizsákmányolók viszsza ne térhessenek... Az osztályharc folyik tovább, és a mi feladatunk, mindent alárendelni e harc érdekeinek. S mi a mi kommunista erkölcsünket ennek a feladatnák rendeljük alá. Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló rendszer elpusztítását és valamennyi dolgozó egyesülését a kommunisták új társadalmát megteremtő proletariátus körül". Mi, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tagjai, hálásak vagyunk azokért a meleg szavakért, amelyeket e kongresszus emelvényéről Kádár János elvtárs mondott pártunkról. Szeretném biztosítani Önöket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja mint eddig, most is azt tartja legfőbb kötelességének, hogy továbbra is valamennyi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szocialista országok tömörülését a marxista—leninista eszményeinkért vívott közös harcban. A szovjet nép most országunk életében nagyfontosságú esemény, a Szovjetunió Kommunista Pártja 24. kongresszusa küszöbén áll. Jó eredményekkel készülünk a kongresszusra. Sikeresen teljesítjük az SZKP előző, 23. kongresszusán kitűzött feladatokat. A szovjet emberek önfeláldozó munkájának eredményeként .. tovább fejlődött az ország népgazdasága és jelentősen emelkedett a nép jóléte. Eredményesen fejlődött az elmúlt években a szovjet tudomány és technika. Ennek egyik ragyogó bizonyítéka az a nagysikerű űrkísérlet, amelynek során a történelemben először juttattunk fel a Holdra automatikus kutató robotot, Felszólalásomat befejezve, további sikereket kívánok a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a testvéri Magyarország valamennyi dolgozójának a szocialista építésben, az ipar és a mezőgazdaság. a tudomány, a kultúra, az oktatás és a népjólét fellendítésében. Szívből kívánunk Önöknek teljes győzelmet az MSZMP X. kongresszusa által kitűzött nagyszabású feladatok megoldásában. A szovjet és a magyar kommunistákat és országaink népeit összefűző régi, tartós barátságnak, e barátság harcos forradalmi hagyományainak jeléül engedjék, meg, kedves elvtársak, hogy átnyújtsam a kongresszusnak pártühk központi bizottsága ajándékát — Kuznyecov szovjet festőművész ..Éljen a forradalom!" című festményét. A kép Vlagyimir Iljics Lenint ábrázolja, amint beszédet mond a dolgozók katonai dk tatása napjának alkalmából 1919. május 25-én megrendezett díszszemlén, a moszkvai Vörös téren. Lenin mellett ott volt ezen a napon a magyar forradaiom küldötte, Szamuely Tibor, a Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa, akit Vlagyimir Iljics Lenin melegen üdvözölt beszédében. Azokban a viharos időkben népeink együtt voltak a világkapitalizmus elleni harcban. Most együtt építik az új világot. Együtt érkeznek majd el ragyogó jövőbe, a kommunizmusba is! Éljen a Szovjetunió és a népi Magyarország, szoros, megbonthatatlan barátsága, a szovjet és a magyar kommunisták testvéri harci szövetsége ! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a dolgozók élcsapata, a szocialista építés vezetője és szervezője! Erősödjék a szocialista országok, a kommunista mozgalom és az összes antiimperialista erők tömörülése, egysége és együttműködése: Éljen a világkommunizmus és a béikel Hoang van Hoan elvtárs felszólalása A Vietnami Dolgozók Pártja küldöttségének vezetője, Hoang van Hoan elöljáróban utalt arra, hogy milyen megtiszteltetés, hogy a Vietnami Dolgozók Pártja KB nevében részt vehetnek a kongresszuson és átadhatják harci szolidaritásukat az MSZMP tagságának, a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, és kifejezte azt a reményét, hogy a kongresszus a forradalmi hagyományokkal rendelkező népet további sikerekhez segíti. Hoang van Hoan ezután így folytatta: Vietnami földön az amerikai imperialisták napjainkban is folytatják, fokozzák a háborút és ez év elején kiterjesztették egész Indokínára. Dél-Vietnamban továbbra is ragaszkodnak lakájaikhoz, a rothadt Thieu —Ky—Khiem-klikkhez. hogy meghosszabbítsák a hábo* rút, a katonai megszállást, hosszú időre megosszák országunkat. Bár az amerikai imperialisták kénytelenek voltak bejelenteni Észak-Vietnam bombázásának befejezését, a valóságban több helyen tovább folytatják a bombázásokat. Még jobban kiélezte a helyzetet, hogy november 21-én több légikötelékkel olyan sűrűn lakott területeket bombáztak, mint Haiphcmg, Quang Ntnh, Ha Tay, Hoa Binh, Ha Tinh, sőt még Hanoi környékét is. Az amerikai imperialisták bombatámadása megmutatja az imperializmus agresszív arculatát, kifejezi annak az ötpontos, úgynevezett békekezdeményezésnek a demagóg voltát, amelyet Nixon nem egészen két hónapja hozott nyilvánosságra. Bombázásukkal nemcsak a vietnami népet támadták, hanem az amerikai nép érdekeit is, s szembeszegültek a világ népeinek békevágyával is. A vietnami nép hosszas és nehéz háborút folytatott és folytat az agresszió ellen. Már nagyon vágyunk arra, hogy békében építhessük országunkat. De a békének együtt kell járnia az igazi függetlenséggel, szabadsággal. Amíg az amerikai imperialisták nem hagynak fei a Vietnam elleni agresszióval, addig a vietnami nép — Ho Si Minh elnök végrendeletét követve — a testvéri laoszi és kambodzsai néppel szoros szolidaritásban folytatja az USA elleni honvédő harcot a végső győzelemig. Hoang van Hoan ezután a Vietnami Dolgozók Pártja és a vietnami nép nevében őszinte köszönetet mondott a testvérpártok értékes támogatásáért és segítségéért. Hangsúlyozta: Vietnam és Magyarország harci barátsága és testvéri együttműködése szüntelenül erősödik és fejlődik. A kongresszus nyomán ez a harci barátság és testvéri együttműködés még tovább fog fejlődni és erősödni. Hoang van Hoan végül felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának az MSZMP X. kongresszusához intézett üdvözlő levelét, amely kiemeli, hogy a Vietnami Dolgozók Pártja, a vietnami nép nagy örömmel látja a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép óriási eredményeit. A Vietnami Dolgozók Pártja, a vietnami nép úgy tekinti ezeket az eredményeket, mint értékes hozzájárulást a szocialista tábor erejének szilárdításához, a világ munkásosztályának és népeinek a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcához. Európa, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia Napjainkban továbbra ls heves harcok színhelye Délkelet-Ázsia, ahol Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek támogatásával fegyverrel a kezükben védik szabadságukat és függetlenségüket az imperialistáktól és bérenceiktől. A felszabadító harc világfrontjának része a Közel-Kelet, ahol az imperializmus az izraeli agreszszorokat felhasználva szeretne véget vetni az arab államok függetlenségének és visszafordítani azoknak az arab államoknak a társadalmi fejlődését, amelyek a haladás útját választották, szeretné visszavetni őket a függőség, a nerhzetközi tőke és bérencei által kizsákmányolt országok helyzetébe. Mind nagyobb méreteket ölt az igazi függetlenségért és társadalmi fejlődésért vívott harc Latin-Amerika országaiban. Magukban az imperializmus fellegváraiban — az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Japánban és más kapitalista országokban fokozódnak a páratlan lendületű osztályösszecsapások. Ezeknek az országoknak a munkásosztálya mind határozottabban követeli jogait és védi érdekeit. A két ellentétes rendszer aktív harcának és együttműködésének színtere napjainkban az európai kontinens. A szocialista országok valamennyi európai nép békéje és biztonsága megszilárdításának aktív hívei és arra törekszenek, hogy a gyakorlatban érvényesüljenek a kontinens különböző társadalmi rendszerű államai békés egymás mellett élésének elvei. Ez a politika — közös véleményünk szerint — megfelel a szocializmusért és a demokráciáért küzdő forradalmi erők érdekeinek, valamennyi nép érdekeinek. KONGRESSZUSI TAPSOK (Telefon jelentés.) A rádió és a tévé frissen a világ tudomására hozta az MSZMP X. kongresszusa első napjának eseményeit. Az egész magyar valóságot hűen tükröző, a szocialista építés további útját-módját felvázoló beszámoló hétfőn délután a családok százezreivel ismertette meg a kommunista pártunk töretlen politikáját, s ezzel együtt jó adag optimizmust ís eljuttatott hozzájuk. Mert ahol a párt ilyen kendőzetlenül, ennyire tisztességesen beszél valamennyi elevenbe vágó kérdésről, ott a lakosság bizakodással nézhet a holnapba. De álljunk meg! Nem kommentárt akarok írni. hanem személyes élményeket közölni. Olyasmiket, amiről g kamera talán kevesebbet tud, mert nem „látott" el mindenhová, vagy esetleg, amit a mikrofon se hallhatott meg ezen a kétségkívül legmagasabb rangú országos tanácskozáson. Hazánk 19 megyéjének küldöttségeit szállító buszkaraván hétfőn nem sokkal 13 óra után stoppolt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának Gorkij fasori bejáratánál. A környéken főként csak a testvérpártok delegátusaival érkező fekete autók parkíroztak, a fellobogózott épület környéke egyébként csendes volt. A nyüzsgésnek, szaladozásnak semmi nyoma. A kongresszusi küldöttek ünneplésen öltözve csendes-fegyelmezetten sorjáztak be a kapun, hogy idejében elfoglalhassák helyüket a ' tanácsteremben. A Csongrád megyeiek, Győri Imre elvtárssal az élen, a földszint jobb oldali szektorában helyezkedtek el. Közülük néhányan arról beszélgettek, hogy ekkora tömeg beáramlása után hamarosan fülledt meleg gyülemlik össze odabent, s ez zavarhatja az érdeklődést és a figyelmet. Fölöslegesnek bizonyult az aggodalom: a nemrégen renovált terem kellemes hőmérséklettel lepte me'g az érkezőket. s szemlátomást élesztette a kedvet, fokozta a várakozás izgalmát. Á dekoráció egyszerűségében is hangsúlyozta a lényeget, fő jelszavát az emelvény fölött olvashattuk: „Tovább a lenini úton". öt perccel a kezdés előtt már valamennyi küldöttség és meghívott vendég elfoglalta a számára kijelölt szektort és csendesülten várt a nyitás pillanatára. A gongütés után Fock Jenő elvtárs állt a mikrofonhoz, hogy mint a pártkongresszus első napi elnöke, javaslatot tegyen az elnökség tagjaira. Egyszerre lendültek magasba a fehér színű meghívók. Ellenvélemény? Nincs. S ebben a várakozástól feszült légkörben elgondoltam: hogyan is lett volna! Mindenki — azt hiszem, kivétel nélkül, minden egyes jelenlevő — tökéletesen meg volt győződve arról, hogy az elnökségbe javasolt elvtársak kivétel nélkül méltók a megtiszteltetésre. Először Kádár János elvtárs lépett be Leonyid Brezsnyev elvtárssai együtt. Felcsattant a taps, amely Impozánsán hosszú volt, alig akart elcsitulni. Több mint ezer nő és férfi fejezte ki ezzel a spontán tapssal bizalmát és szimpátiáját. Azután Jött Gomulka. Husák, Zsivkov és a többi, jól ismert kommunista vezető. Taps. Az érkezők között lépkedett Apró Antal elvtárs, a Csongrád megyei kommunisták küldötte, mögötte pedig dr. Márta Ferenc elvtárs, akadémikus, a József Attila Tudományegyetem rektora, aki a szegedi párttagságot képviselte az elnökség soraiban. Az újabb kitörő taps a dolgozd magyar népnek szólt: Fock elvtárs