Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

@ % KEDD, 1970. NOVEMBER 17. a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi felemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmozgalom bizo­nyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer kü­lön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbi­zottságokat. a népfrontblzottságok mellett, a szakszervezetekben, a Szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszerannvi elvlársnő végez rendsze­res munkát a nőmozgalomban, mint koráb­ban. Mindez hozzájárul, hogy egész tár­sadalmunk, amely a szocializmus építésé­ben számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elősegítse helyzetük javí­tását. problémáik megoldásét. Az ifjúság életével, gondjaival, a párt. államunk társadalmi szervezeteink rend­szeresen és sokoldalúan foglalkoznak. A magyar Ifjúság erkölcsl-politikai helyze­tét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támoga'ja a párt politikáját, be­csületesen tanúi, dolgozik, hazafihoz mél­tóan teljesiti honvédelmi kötelezettségét. Az ifjúságnak a szocializmus Iránti von­zódása, a korábbi nemzedékénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos ered­ménye. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömegszerve­zete, a párt Irányításával teljesítette és teljesíti feladatait. Eredményesen mozgó­sította az ifjúságot a szocialista társada­lom alapjainak lerakásával és teljes fel­építésének megkezdésével kapcsolatos fel­adatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alapszervezetében több mint 800 ezer tagot tömörít; ez a 14—26 éves fia­taloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben ls növekédtek a társadalom, de egyben az ifjúság Igényei ls. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy Jobban kidomborodjék po­litikai, kommunista jellegének elsődleges­sége. Akkor képes hivatását mind maga­sabb színvonalon betölteni ha jobban fi­gyelembe veszi az ifjúság különféle kor­osztályainak és rétegeinek sajátos hely­zetét. eltérő tapasztalatait és Igényeit; különösen azt a körülményt, hogy az if­júság egy része még tanul, más része pedig már a termelőmunka és a társa­dalmi élét cselekvő részese. A KISZ törekedjék arra. hogy szocia­lista hazánk hű polgáraivá, hazafias és internacionalista szellemben nevelje ifjú­ságunkat A szocializmus építésére moz­gósítsa a fiatalokat, kezdeményező szere­pet vállaljon az ifjúság^munkájának, mű­velődésének. kulturális- és sportéletének szervezésében, anyagi, szociális helyzeté- • nek javításában. A párt Vezető szerepe megfelelően ér­vényesül a KISZ irányításában. A párt­szervezeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítaniuk, segíteniük kell az ifjúsági szövetséget problémáinak meg­oldásában. A pártvezetés egyik legfonto­sabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ törekvéseit, és aktívan részt vegyen az ifjúság egé­szének eszmei, politikai nevelésében. Az Ifjúság nevelésében külön figyelmet kell fordítani arra. hogy a KISZ a párt utánpótlása, jórészt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai. A fiatalokat meg kell is­mertetni a marxizmus—leninizmus tudo­mányával. fegyelmezett és kötelességtudó, a közösség, név a szocialista haza ügyé­ért minden áldozatra kész emberekké kell formálni őket. s közülük a legjobba­kat kommunistává, a párt tagjaivá kejl nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt: az ifjúság, a párt a nép. a szocialista haza ígérete és jövője! A párt belvolitikájának sarkalatos pont­ja a szövetségi politika. A szövetségi po­litikának, amely alapvetően a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgál­ja. hatalmas ereje van; a helyes marxista irányvonal mellett társadalmunk előrevi­telének döntő tényezője. Szövetségi politikánkban az osztály szö­vetséget, az összefogást, az egységet hir­detjük és valósítjuk meg. A szocializmus felépítésében az egész nép. társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, min­den egyes magyar állampolgár érdekelt. A legteljesebb társadalmi és emberi sza­badsagot. a különb életet, a magasabb életszínvonalat csak a szocialista társa­dalom biztosíthatja. Politikai szövetsé­günk, erősödő szocialista nemzeti egysé­günk célja a szocializmus, elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására. A párt szövetségi politikája a Hazafias Népfront mozgalom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt poli­tikai tömörülés, amelyben a párt részvé­telével és vezetésével együtt vannak és munkálkodnak hazank legfontosabb tár­sadalmi- és tümegszervezetei; másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társadalom vala­mennyi osztályának és rétegének össze­fogása a szocializmus építése céljából. A Hazafias Népfront mozgalom kereté­ben az országban közel 4 ezer népfront­bizottság működik, mintegy 120 ezer tag­gal, több százezer aktivistával. A Hazafias Népfrontban tömörülnek a munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok. s különböző világnézetű emberek, a kom­munisták és pánonkívüliek —, mindazok, akik vállalják a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését. A Hazafias Népfront mozgalomban részt vesznek ha­zánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is. akik társa­dalmunk egyenjogú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista hazát. A Hazafias Népfront mozgalomban együtt vannak hívők és nem hívők, ál­lami tisztviselők és az egyházak képvi­selői. Államunk biztosítja a szabad val­lásgyakorlást. az egyházak .működését. Tár­sadalmunk értékelni tudja, hogy az ország minden bevett felekezetének egyháza elis­merte, önmagára nézve kötelezőnek tartja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, tör­vényeit, és elfogadta népünk törekvéseit, szocialista célkitűzéseit. A népfront moz­galomban való közös részvétel pedig jól példázza, hogy különböző világnézetű em­berek között is lehetséges kölöcsönös megbe­csülés és jó együttműködés olyan közös cé­lok érdekében, amelyek a nép boldogulá­sát, hazánk javát szolgálják. A Hazafias Népfront nagy segítséget je­lent a pártnak, jó szolgálatot tesz közös ügyünknek; úgy véljük, hogy a mozgatom még tovább növelheti aktivitását a társa­dalmi életben. A Hazafias Népfront moz­galom eddig is sohat tett és még sokat tehet a legátfogóbb szocialista nemzeti egység megszilárdításáért, a nemzet al­kotó erőinek tömörítéséért. Nagy. 'és a tanácsok önállóságának növekedésével fo­kozódó. politikai jelentősége van annak, hogy a népfront az országos kérdések mellett intenziven foglalkozik a lakossá­got legközvetlenebbül érintő város- és községfejlesztés sokrétű problémáival is. s ezzel erősíti a helyi önkormányzati szervek nélkülözhetetlen tömegbázisát, azok demokratizmusát. Tártunk mindenkor hirdette és szervez­te a munkások, parasztok értelmiségiek, a kommunisták és pártonkívüliek össze­fogását. a nemzet minden alkotó ereié­nek tömörítését E politikának nagy je­lentősége volt történelmi harcainkban és van ma is. Társadalmunk egysége a kö­zös. szocialista munkában kovácsolódik mind erősebbé. A párt a jövőben is foly­tatja szövetségi politikáját abban a meggyőződésben, hogy az a munkásosz­tály. a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hogy mind erősebb lesz szocialista nem­zeti egységünk, és közelebb visz nagy tár­sadalmi célunkhoz: a szocialista Magyar­ország felépítéséhez. Gazdasági építőmunkánk eredményei. A szocialista népgazdaság és a tervgazdálkodás , továbbfejlesztése Elvtársak! A szocialista építés jelenlegi szakaszá­ban különleges fontossága van pártunk gazdaságpolilikajának. amely a termelő­erők fejlesztését, a munka termelékeny­ségének növelését, a lakosság életkörül­ményeinek javítását, szocialista céljaink elérését szolgálja. Gazdaságpolitikánk, gazdasági munkánk fő eleme a szocialista tervgazdálkodás, amely egyedüli módja a termelőerők terv­szerű fejlesztésének és alapja a szocia­lista gazdasági rend építésének. Népünk csak a munkásosztály politikai hatalmá­nak megteremtésével, a termelési eszkö­zök köztulajdonba vételével, a szocialista tervgazdálkodás bevezetésével tudta, a felszabadulás óla ebeit rbvM 25 év alatt a romolt helyén új hazáját felépíteni százados elmaradottságot felszámolva az országot iparosítani a szocialista mező­gazdaságot megteremteni. Hazánk társadalmi fejlődésében. s ezen belül népgazdaságunkban, a szocia­lista építőmunkában új helyzet alakult ki az 1960-as évek elején. A mezőgazda­ság szocialista átszervezésével a népgaz­daság minden fő területén győztek a szo­cialista termelési és tulajdonviszonyok. A népgazdaság ugyanekkor kezdte túlha­ladni az extenzív fejlődés lehetősé­geit. és szükségszerűvé vált az in­tenzív fejlődési szakaszra való át­térés. Az eléri gazdasági fejlettségi színvonal már lehetővé tette, céljaink pe­dig sürgették, hogy termelőerőink fejlesz­tése. a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében legalább kezdeti lé­péseket tegyünk a nemzetközileg kibonta­kozó tudományos-technikai forradalom áramlatába való bekapcsolódásra ls. A pártnak szembe kellett néznie az új helyzet új kérdéseivel és ki lcellett jelöl nie a további előrehaladás útját. Mélyre­ható elemzéseket kellett végezni, a hazai és a többi szocialista ország tapasztala­taira. a szocialista közgazdaságtudomány és más tudományágak eredményeire tá­maszkodva kellett kidolgozni a kérdések megoldásának módozatait. A gazdálkodás magasabb szintjén fel­tétlenül szükséges, hogy minden gazdasági döntésben messzemenően érvényesüljenek a közgazdasági szempontok. Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntései­nek gazdasági hatásával, aki viszont gaz­dasági kérdésekben dönt. mérlegelje a po­litikai körülményeket. A közgazdasági szemlélet érvényesítése azonban nem te­heti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges. Lenin útmutatásai arra is figyelmeztet­nek bennünket, hogy egyetlen nagy ro­hammal. kizárólag a párt tekintélyére, a proletár hatalomra és az öntudatos mun­kások lelkesedésére támaszkodva nem le­het a szocializmust felépíteni. A párt be­folyására. a munkáshatalom erejére, a dolgozók szocialista lelkesedésére építeni kell. ezeket az erőinket szüntelenül növel­I • é "Hj ## B 'm »«««* ***»*> f**** ^f*® r»s 1 sp~í• : * . 52 - • • rs II •'... _•«* _ 'vii - . j A III. ötéves terv jelentős túlteljesíté­séneke értékét növeli, hogy az új irányítási rendszer bevezetése, 2 millió ember mun­kaidejének csökkentése ugyanezekben az években történt meg. Ugyanakkor látni kell azt is. hogy a harmadik ötéves terv során néhány tényező kedvezőtlenül be­folyásolta gazdaságunk egészséges fejlő­dését. A nagyobb ipari termelésnek csak 55—60 százaléka származik a termelé­kenység növekedéséből; nem emelkedett megfelelően a termelés műszaki színvo­nala. Egyenetlen volt a beruházási tevé­kenység, és nem javult hatékonysága; la­zaságok voltak a munkaerögazdálkodás­ban és a munkafegyelemben. A III. ötéves terv éveiben az állatte­nyésztés nem fejlődött kielégítően. A nö­vénytermesztésben viszont az 1961—65-ös évekhez viszonyítva sikerült előrelépnünk, a legutóbbi öt év alatt a bűza országos termésátlaga 35 százalékkal növekedett, s m B" EsífcWs : Ai4 Teljes kapacitással 1968 év végétől dolgozik a Dunamenti Hőerőmű. Hat­száz megawatt energiát szolgáltat az országos hálózatba. A képen: az Erőmű vezcn.v­lőterme. ni kell, de ezenkívül szükség van arra, hogy a dolgozók a szocializmus építésé­ben anyagilag is érdekeltek legyenek. Az alapos elemzések, a számtalan meg­oldási módozat kidolgozása éveket vett igénybe, s végül az elhatározások a gaz­dasági mechanizmus reformjában öllöliék lesiet. A gazdasági reform alapelveit á IX. kongresszus jóváhagyta, s 1968. Január elsejével bevezetésre kerültek. Ennek lé­nyege: a szocialista tervgazdálkodásnak — a közgazdasági szabályozók, az üzemek Önálló vezetése, a doigozo kollektívák és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége űt­ján történő — megvalósítása A gazdasági reform alapelveit megis­merve. párttagságunk csaknem egésze, t az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte azokat. De a fogadtatás és a helyeslés nem volt osztatlan. Itthon is, határainkon túl is akadtak őszinte bará­taink, akik aggódtak, vajon belválnak-e újításaink? Jobboldali revizionista körök rendszerünk fellazulását remélték tőlük; szektás, dogmatikus körökben ennek be­következését jósolták. Ellenségeink — za­vartkeltő szándékkal — a kapitalista pi­acgazdálkodás irányába tett első lépésről beszéltek. Miről tanúskodnak a tények? A Központi Bizottság jelentheti a kong­resszusnak: a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei be­váltak; az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform 3 éve alatt tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok; magasabb színvonal­ra emelkedett a szocialista tervgazdálko­dás. a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoportérdek és a sze­mélyi érdek egyaránt, és megfelelően ér. vényesüljön. Erősödött a "gazdálkodás biztonsága, nőtt a vezetők felelősségérzete. A hatékonyabb gazdálkodás elősegítette a termelés és a szükségletek közötti jobb összhangot. Mind­ez lehetővé tette, hogy az értékesítés és a nemzeti jövedelem nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A népgazdaság egyensúlya szilárdult: fejlődött a külkeres­kedelem, eleget tettünk nemzetközi szer­ződéses kötelezettségeinknek. A határidő lejártáig még több mint egy hónap van hátra, de már most jelenthetjük a kongresszusnak: a III. ötéves népgazdasá­gi tervet sikeresen teljesítettük. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mér­tékben, 39—40 százalékkal emelkedik. Az ipar termelése 33—35 százalékkal, a mező­gazdasági termelés öt év alatt az előző öt évhez képest 16—17 százalékkal nö­vekszik. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Tel­jesítettük a terv többi előirányzatait is. Biztató változást és terveinknek meg­felelő növekedést tapasztalunk a hazánk adottságai miatt különösen fontos külke­reskedelemben. Bővültek hazánk gazda sági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST-országokkal a többi szocialista or­szággal a harmadik világ országaival, és gazdasági, politikai érdekeinkkel össz­hangban, a kapitalista országokkal is. elérte a hektáronkénti 25 mázsás szintet A kukorica termésátlaga, ugyanezeket u~ Időszakokat összehasonlítva. 23 százalék­kal növekedett, s országosan számítva el­érte hektáronként a 32 mázsát. Ezekben az eredményekben már n szocialista nug!'­ilzemi gazdálkodás fölénye mutatkozik meg. A gazdasági munkn átfogó mérlege azt mutatja, hogy az elmúlt őt évben a fej­lődés útjának bonyolult, de eredményes szakaszát tettük meg. A népgazdaság helyzete kiegyensúlyozottabb lelt, színvo­nala emelkedett és a fejlődést segítő tendenciák erősödtek. Népgazdaságunk szilárdságának, egészséges alapjainak, te­herbíró képességének meggyőző bizonyí­téka az idei év is. melyben az árvíz okoz­ta károknak, g védekezés költségeinek, a termeléskiesésnek összesen csaknem 8 milliárd forintnyi terhével, a növényter­mesztésben számottevő kiesést okozó rossz időjárás nehézségeivel kellett s kell meg­küzdeni. Nehézségek voltak és vannak, de a hathatós kormányintézkedésekkel, dol­gozó népünk helytállásával, népgazdasá­gunk erőivel mégis biztosítottuk a terme­lés és az ellátás folyamatosságát, a III. ötéves terv teljesítését és a megfelelő átmenetet a IV. ötéves terv megkezdéséhez A négy év alatt elért fejlődés, a nehéz feladatok megol­dása annak köszönhető, hogy a Központi Bizottság a párt IX. kongresszusa által megerősített gazdaságpolitikai elveket kö­vette, és a kongresszus határozatait 0 gazdasági munka területén végrehajtotta A párt gazdaságpolitikájának pontos követésével dolgozták ki az új IV. öt­éves népgazdasági tervet ls. Az úi ötéves terv irányelveit a Központi Bizottság hagyta Jóvá. A tervet a kormány kidol­gozta. és az országgyűlés szeptember vé­gén törvényerőre emelte. A IV. ötéves tervet azért lehetett már az év folyamán kidolgozni és véglegesíteni, mert egyrészt uazdasáffDolitikánk nem változik az új ötéves tervvel, másrészt legfontosabb partnereink, elsősorban a Szovjetunió, se­gítő szándékú készségével lezárhattuk a terv nyersanyag- é« energiaszükségletei­nek kielégítése szempontjából nélkülöz­hetetlen gazdasági kapcsolatainkat köl­csönösen fejlesztő nemzetközt tárgyalása­inkat. megköthettük a szükséges megálla­podásokat. A Központi Bizottság úgy véli. a TV. ötéves terv tő előirányzatai helyesek• 1971 és 1975 között a nemzeti jövedelem 30—32 százalékkai emelkedjék. s a fel­halmozás aránya 23—25 százalék, a fo­gyasztásé 75—77 százalék legyen; az Ipari termelés öt év alatt 32—34 százalékkal emelkedjék, aminek 75—80 százalékát a munkatermelékenység növekedésével kell elérni: a mezőgazdasági Itermelést 15—16 százalékkal kell növelni. A terv többi fő mutatója is megfelel a párt gazdaságpo­litikájának és reális.

Next

/
Thumbnails
Contents